Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-15 / 142. szám
1988. június 15., szerda Környezetvédelmi és vízgazdálkodási kollégium alakult Kedden tartotta alakuló ülését a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium kollégiuma. A testületet Maróthy László miniszter azzal a céllal hívta életre, hogy a környezetvédelem és a vízgazdálkodás irányításával, fejlesztésével kapcsolatos kérdésekben rendszeresen állást foglaljon, segítse a döntések előkészítését. A 25 tagú kollégium a környezeti kérdésekkel is foglalkozó szervezetek, intézmények — mint a Magyar Tudományos Akadémia, a Hazafias Népfront, az MTESZ, a KISZ — képviselőiből, ismert szakmai közéleti személyiségekből, szakemberekből áll. Az alakuló ülésen a minisztérium területi szervei újjáalakítására tett javaslatot vitatta meg a testület. Zrenjanini ifjúsági vezetők Békéscsabán amína A Jugoszláv Szocialista Ifjúsági Szövetség zrenjanini (Nagybecskerek) helyi választmányának háromtagú delegációja érkezett tegnap Békéscsabára, a városi KISZ-bizottság meghívására. A küldöttségnek tagja Zsu- gity Zsélykó elnök, Mándity Rádoszlává titkár és Juhász Mihály elnökségi tag. A vendégek június 16-ig tartózkodnak a megyeszékhelyen, ahol megismerkednek a helyi KISZ-esek munkájával, ellátogatnak üzemekbe és intézményekbe is. Képünk tegnap délután készült a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat Il-es gyárában, ahol Hideg Gábor, a gyár gazdasági vezetője és Bucsai Julianna, a vállalati KISZ-bizottság titkára mutatta be a vállalatot. Fotó: Fazekas Ferenc Megalakult a SZOT jelölőbizottsága Kedden megtartotta alakuló ülését a SZOT elnöksége által megbízott jelölőbizottság, amelynek feladata, hogy előkészítse a június 21-i SZOT-üIésre a személyi javaslatokat. A bizottság úgy döntött, hogy — bár a Szakszervezetek Országos Tanácsa az alapszabály szerint jogosult a személyi ügyek eldöntésére — lehetőséget biztosít a szakszervezeti tagságnak, hogy közvetlenül eljuttathassa javaslatait a jelölőbizottsághoz. Ezért Budapesten négy, vidéken pedig öt helyen tartanak a bizottság tagjai fogadóórát, amelyen személyesen vagy telefonon a tagság rendelkezésére állnak. Arra is van lehetőség, hogy a szakszervezeti tagok felkeressék javaslataikkal az adott területen élő és dolgozó SZOT-tagot. A jelölőbizottság tagjai 1988. június 17-én 10 órától 15 óráig az alábbiak szerint tartanak fogadóórát! A fővárosban: Kovács József és Radii Róbertné a vasasszakszervezet székházában (Vili., Költői Anna utca 5—7., tel.: 336-650); Szabó Endre és Fabók Zoltán a Közalkalmazottak Szak- szervezetének székházában (VIII., Puskin utca 4. tel.: 141- 640); Temesi Józsefné és Katz Pál a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének székházában (VI., Jókai utca 6., tel.: 122-438); Zahorán Zoltánné és Keleti Tamás a SZOT székházában (VI., Dózsa György út 84 B, tel.: 532-900). Vidéken: Bischof Antal és Erdősi Jánosné a Szakszervezetek Baranya Megyei Tanácsának székházában (Pécs, Szalai utca 11., tel.: 72-32-822); Harangozó István és Barabás Zoltán a Szakszervezetek Hajdú-Bihar Megyei Tanácsának székházában (Debrecen, Péterfia utca 2., tel.: 52-19-888); Szolgai János és Besze Ilona a Szakszervezetek Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Tanácsának székházában (Miskolc, MSZBT tér 1., tel.: 46-11-167); Miklós Györgyné és Győrvári János a Szakszervezetek Győr-Sopron Megyei Tanácsának székházában (Győr, Csaba utca 16., tel.: 96-11-066); Fórján Zoltán és Kovács Lajos a Szakszervezetek Csong- rád Megyei Tanácsának székházában (Szeged, Eszperantó utca 3., tel.: 62-25-711). Természetvédők a Vidratanyánál Igazán illő környezetben — a szeghalmi, Fokközben, a Sebes-Körös partján, — vertek sátrat immár 18. alkalom mai a természetvédő és madártani tábor ifjú lakói június 13-án. A megye szinte minden általános iskolájából érkeztek diákok — közel ötvenen —, hogy megismerkedjenek a madárgyűrű- zés, madárhálózás fortélyaival, és felkutassák a számukra még ismeretlen élőhelyeket. A Munkácsy Mihály Múzeum természettudományi osztályának szervezésében, valamint a megyei Pedagógiai Intézet és a megyei tanács művelődési osztályának támogatásával a környezet- védők 10 napot töltenek a sátortáborban. Az elméleti munka mellett sok, izgalmat ígérő kirándulás, csó- nakitúra, hajnali les, terep- gyakorlat, erdei vetítés gazdagítja a vakációzó diákok programját. Cs. I. Sajtótájékoztató az agráripar fejlesztését szolgáló világbanki hitelről A magyar agráripar fejlesztésére e hónap elején megkötött 70 millió dolláros világbanki kölcsön felhasználásáról tájékoztatták az újságírókat kedden délelőtt a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumban. Elmondták, hogy a kölcsönt a feldolgozott mezőgazdasági termékek konvertibilis exportjának bővítésére, az áruk minőségének javítására, az agráripari ágazatokban működő vállalatok és szövetkezetek hatékonyságának növelésére és termelékenységének fokozására fordítják. A pénz igénybe vételére pályázatot írtak ki, s elsősorban a baromfi-, a konzerv- és a hűtőipar, valamint az erdőgazdaság és a fafeldolgozás területéről várják a jelentkezéseket. A húsipar egy másik világbanki fejlesztési program keretében korszerűsíti termelését, kínálatát. A világbanki kölcsön feltételei kedvezőek; teljes összegét 2003-ra kell visszafizetni, félévenként változó kamatlábbal. A kölcsön- megállapodás ötéves türelmi időt 'biztosít a visszafizetés megkezdésére, az első törlesztések 1994-től esedékesek. Rendkívüli közgyűlés a gyulai Fa-Fémben A felügyelő bizottság kezdeményezése alapján rendkívüli közgyűlésre került sor tegnap délelőtt Gyulán, a Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet ebédlőjében. A napirendi pontok: a szövetkezeti vezetőség munkájának értékelése, döntés az elnök tisztségviseléséről, és döntés a vezetőség tisztségviseléséről. A közgyűlés összehívását a dolgozóknak a vezetőkkel szemben kialakult bizalmatlansága indokolta. A délelőtt folyamán számos felszólaló bírálta az egyébként a megye egyik legeredményesebben gazdálkodó szövetkezetében kialakult vezetési módszereket. A bírálatok középpontjában a két esztendeje elnökké megválasztott Bőd Antal állt, aki azt megelőzően a főkönyvelői tisztet töltötte be , a Fa-, Fémben. Az indulatoktól sem mentes, parázs vita egyértelműen jelezte a tagság szándékát: felmenteni tisztségéből az elnököt és a vezetőséget. Ez az igen hosszúra nyúló közgyűlésen meg is történt. A titkos szavazás eredménye: a tagságnak mintegy 70-80 százaléka az elnök és a vezetőség felmentése mellett szavazott. Üj elnök személyére nem tettek javaslatot. Ideiglenesen Petrás Istvánt, az asz- tailosrészleg Vezetőjét kérték fel az elnöki\ poszt betöltésére. ő azonban azt — kellő felkészültség hiányálban — nem fogadta el. így Kelemen László, műszaki vezetőt bízta meg a tagság az elnöki teendők ideiglenes ellátásával. Az új vezetőség megválasztásáról a július 8-án tartandó újabb közgyűlés dönt. Az elnöki funkció betöltésére a gyulai szövetkezet pályázatot ír ki, melynek elbírálása után, előreláthatóan szeptemberiben kerül sor az elnökválasztásra. _____ E gészségügyi körúton Újkígyóson Újkígyós és Szabadkígyós azon kevés községek közé tartozik megyénkben, amelyek lakóinak száma nem csökken, hanem nő. Az elmúlt évben 8 ezer 500 ember élt a két településen, kétezerre várhatóan 8 ezer 800- an lesznek. A születésszám is biztatóan alakul, 137 kisbabára számítanak. Az emelkedő lakosságsizá'm oka az is, hogy a megyeszékhelyről sokan szívesen költöznek ide kertes, családi házba. Üjkígyós lakói között sok a nyugdíjas, az alacsony jövedelmű. Az egészségügyi ellátás, a szociális gondozás és a figyelem számukra létfontosságú tényező. Nem kímélik magukat az emberek A két községben három körzeti orvos, két fogorvos, egy gyermekkörzeti orvos dolgozik. Dr. Papp János, ügyvezető főorvos rendelőjében látogatásunk délelőttjén tizenhét beteg fordult meg: — Ez nem nagy beteg- szám. Itt is agyondolgozzá-k magukat aiz emberek — mondja keserűen a főorvos. — Ilyenkor, a tavaszi, nyári nagy munkálatok idején hajtanak, hajtanak, aztán egyszer csak összeroppannak. Nem jönnek időben az orvoshoz, nem vigyáznak az egészségükre. Rendszeresen tartunk felvilágosító egészségügyi előadásokat, az emberek meghallgatják, igazat adnak nekünk, aztán dolgoznak és élnek úgy tovább, ahogy eddig. Huszonnégy éve dolgozom itt, helybeli vagyok, ismerek mindenkit. Nem kímélik magukat, egyre több a szív- és érrendszeri beteg, nő a cukorbeteggondozottak száma. Aggasztó, hogy „fiatalodnak” a betegek, azaz fiatalabb korban lesznek betegek. Bizony gond az alkoholfogyasztás, de úgy hiszem, nemcsak nálunk. A két község betegellátásának személyi és tárgyi feltételei megfelelőek. Van orvos, elegendőek a műszerek, a tanács nem fukarkodik a szükséges eszközök beszerzésével. A rendelőt, a laboratóriumot éppen festik, szépítik, amikor ott járunk. Be7 teget nem láttunk, mindenki dolgozik, nincs idő a táppénzes napokra. — Sokan talán nem is tudják, hogy a gyulai megyei kórház névadója, Pándy Kálmán doktor Újkígyóson született — újságolja büszkén Papp János. — Utcát is neveztek már él róla a faluban. Szeptembertől már gyermekorvos is dolgozik Csodálkozó tekintetű kislányt találunk dr. Salajkó Erika gyermekorvosnál. KontnoiLvi.zsgáílatra jött, meggyógyult. Egyébként a betegforgalom most iitt sem túl nagy és ez a jó. Néhány nyári hasmenéses megbetegedés, légúti fertőzési, hörghurut tapasztalható a gyerekeknél. A gyermekkörzet 1987. szeptember 1-én nyílt meg Újkígyóson, Szabadkígyósra- mozgó szakorvosi szolgálat jár. — A védőoltásokra rendesen hozzák a gyerekeiket, s ez a védőnők alapos anya- és gyermekvédelmi munkájának eredménye is — tájékoztat a fiatal orvosnő. — Néhány cigánycsaláddal volt vitánk, attól tartottak, hogy az oltás megbetegíti a kicsiket. Az újkígyósi anyukák nagyon szépen gondozzák a gyermekeiket. Arra viszont mindenkinek vigyáznia kellene, most a kerti munkák idején, hogy a növényvédő szerek ne kerüljenek a gyermekek 'közelébe. Előfordult már itt is, hogy egy kisgyerek gombaölő szert ivott. Szerencse, hogy időben tudtunk segíteni. Sürgősségi táskára szükségem lenne, megígérték a tanácsnál, hogy kapok is. Erika kórházi gyermek- osztályi gyakorlat után került ebbe a körzetbe. Az ottani tapasztalatoknak nagy haszrját veszi a gyors döntéseknél, kisebb sürgős beavatkozásnál. Örömmel mutatja, hogy a tágas, világos orvosi rendelőbe kétfelől lehet bejönni, így el tudják különíteni a fertőző és nem fertőző betegeket. A község bölcsődéjét is rendszeresen ő ellenőrzi. A fogászati rendelőben dr. Szekeres Zsuzsanna ecseteli egy csöpp gyerek rossz fogacsikáit. A könnycsalogató művelet csupán néhány másodperc, a lányka máris mosolyog és elköszön. — A gyerekek rendszeresen kapják a fluórtahlettát, és ellenőrizzük a két település gyermekeinek fogait — meséli a doktornő. — A felszerelésünk jó, de az új fogorvosi szék nagyon nehezen érkezik meg. A nemrégiben beállított fogröntgen sokat segít a munkánkban. A legtöbben fiatalok vagyunk mi, egészségügyiek, összetartunk és jól érezzük itt magunkat. Szolgálati lakást kaptunk, s aki végleg letelepszik, saját otthont épít. Hallottuk, hogy a hosszú ideig betöltetlen termelőszövetkezeti üzemorvosi állást is elfoglalta már egy Erdélyből áttelepült magyar orvos. Kölcsönös megelégedésére a lakosságnak, a szakembernek és az állami irányításnak. Íz idősek bánata; a magány Sütő Balázsné gondja napról napra nem csökken, ő ugyanis az idősek klubjának (korábban öregek napközi otthona) vezetője. Sok a faluban az idős ember, s akik el tudnak jönni az otthonba, azok is idősek. Nyolcvan év. az átlagéletkor. Kellemes hűvösben televíziót nézve üldögélnek a nénik, bácsik. Nézik, de sokan nem is látják a képeket, sorsukon, betegségükön szőni orkodnak. Nem is jó, ha egyikük elkezdi a kesergést, mert záporesőként követi a másik. Bizony sok szerencsétlen életút vezetett idáig. Egyikük felnevelte az unokáját, ráíratta a házát, eladták a feje felől, és majdnem hontalan lett. A másiknak három gyereke közül egyik sem törődik vele. Van, ahol az ital, van, ahol mindkét részről az összeférhetetlenség az ok. Persze hosszú és kilátástalan kutatás lenne kideríteni, mi miért történik, a szomorú végeredmény a magány. Persze itt, az otthonban nincsenek egyedül, szeretik a gondozónőket, és ha néha egymással össze is zördülnek, gyorsan elmúlik a vihar. Jó, hogy itt találkozik rendszeresen a remekül dolgozó nyugdíjasklub. „Olyankor, ha kibeszélik, kinevetgélik, dalolják magukat, egy hétig jobb a hangulatuk” — meséli Sütőné. A tanácsi vezetőknek nem kis gondot jelent, hogy sok a kisnyugdíjas, a segítségre, szociális segélyre szoruló ember. Az idős emberek idegenkednek a környezetváltozástól, még végső esetben is nehezen mennek szociális otthonba. Igaz, hely sem nagyon akad. Az eltartási szerződések sem mindig váltják jó irányba a sorsokat. Legjobb, ha családban, vagy egymással törődve élhetnek. Ez persze nemcsak az újkígyósnak, hanem az egész mai társadalom összetett nagy gondja. Időszerű, hogy á számtalanszor megtárgyalt szociális problémakörben; az időskorúak gondozásában központi intézkedés nyomán történjen már végre valami. Bede Zsóka A mosolygós doktor nénitől nem félnek a gyerekek Fotó: Veress Erzsi
