Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-14 / 141. szám
NÉPÚJSÁG Felnőttek a nagyszénási „leányok” 1988. június 14., kedd V Képes-e megújulni a szakszervezet? Fodorné Birgés Katalin, az SZMT vezető titkára a jogok kiszélesítéséről, a nyilvánosságról, az apparátus szerepéről Békés megye mezőgazdasági tsz-ei az utóbbi években jelentősen bővítették kiegészítő tevékenységüket. Tavaly már megtorpant a fejlődés üteme, mivel egyre nehezebb gazdaságosan, a piacon jól értékesíthető termékeket előállítani. A Nagyszénási Október 6. Termelő- szövetkezet új szervezeti forma, a leányvállalat bevezetésével próbálta hatékonyabbá tenni melléktevékenységét. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek. Az idei tavaszi BNV-n is találkozhattunk a Gépkoop leányvállalat legújabb műszaki fejlesztésével, a HR—2—S univerzális homlokrakodó géppel, amelyet többcélú felhasználásra ajánl a vállalat. Mint Kun György igazgató elmondotta, a korábbi változatnál a HR —2 rakodógépnél elsődleges céljuk a különböző ömlesztett anyagok rakodási feladatainak megoldása volt. A módosított változat, a HR—2 —S a rakodáson kívül számos más művelet ellátására is alkalmas. Az Ipari Minisztérium egyik tárcaprogramjának keretében fejlesztették ki rövid idő alatt a nagyszénásiak a HR—2—S-t. Saját alvázszerkezeten Rába-MAN motor és teljesítményszabály- zott, hidrosztatikus hajtás jellemzi a gépet. A berendezésre 48-féle adapter szerelhető, így jól használható a bányászatban, az erdőgazdaságoknál, az építőiparban, a mezőgazdaságban és az útépítéseknél. Az igazgatótól azt is megtudtuk, hogy a BNV-n kiállított első széria- típust megvásárolta a Bábolnai IKR. A termelési rendszernél Vicon bálafogó szerkezetet szerelnek a gépre, így hasznosítják a szálastakarmányok betakarításánál. Amennyiben megrendelést kapnak, úgy az idén 25 HR—2—S-t tudnak gyártani a nagyszénásiak. A gép nem olcsó, hiszen ÁFA-val együtt több mint 3 millió forintba kerül, de jóval olcsóbb, mint a tőkés gépek. Továbbra is gyártják a T 150-es traktorokra szerelhető HR—2 adaptert. Ebből a típusból napjainkban már 62 dolgozik az ország különböző területein. A nagyszénásiak a teljesítményszabályozott hidrosztatikus hajtás alkalmazásával egy világszínvonalon álló gépet tudtak kifejleszteni, amely hasonló a Volvo rakodógépekhez. A Gépkoop- nak Budapesten fejlesztési irodája működik, és van egy nyomdájuk is, amely segíti a leányvállalat eredményes gazdálkodását. Az elmúlt esztendőben a mintegy 80 dolgozó 75 millió forint árbevételt produkált. Hatékony gazdálkodásukat bizonyítja, hogy 12 millió forint nyereséget értek el 1987-ben. A jól felkészült szakgárdát megbecsülik, az éves átlagkereset meghaladja a 85 ezer forintot. A nagyszénásiak másik leányvállalata a Nella, 1987 januárjában alakult két, korábban meglévő ipari melléktevékenységet folytató termelőszövetkezeti üzemből. Ramuska József igazgatótól megtudtuk, hogy elektronikai üzemükben még az 1980- as évek elején kifejlesztettek egy korszerű, mikroprocesz- szoros vetésellenőrző készüléket, amelyből ma biztonsággal állítható, hogy megelőzte korát. Sajnos, a modernségéből eredően a készülék működtetéséhez igényesebb kezelőszemélyzetre, és hozzáértő agronómusokra van szükség. Széles körű elterjedésének éppen a szakemberek nem megfelelő hozzáállása szabott gátat eddig a mezőgazdasági nagyüzemekben. A Nella leányvállalat magérzékelőket, a már hagyományosnak mondható IH Cyclo vetőgépek mellett a Rau gépekre és az elkövetkező szezontól Kleine gépekre is kifejlesztette. A legújabb Kleine magérzékelő szerkezetek kifejlesztését közösen végezték a vetőgép gyártójával. Már megtörténtek az első üzemi próbák is, az IKR nagyigmándi és orosházi körzetében. Az eddigi tapasztalatok pozitívak a nagyszénásiak készülékéről. Az igazgató annak a véleményének is hangot adott, hogy az IH Cyclo magérzékelőket az alacsonyabb ár és a stabil minőség ellenére is csak kevés helyen alkalmazzák. Szélesítették a vetésellenőrző szolgáltatásaikat. Napjainkban már az egyszeri magáramlásjelzőtől a vetés összes paraméterét tároló és kijelző monitorig valameny- nyi berendezést elő tudják állítani. Programjukban szerepel a nyugati igények kielégítése mellett a belföldi hiányt is pótló Kleine és Rau cukorrépamag-érzékelők gyártása. A nagyszénási példa azt igazolja, hogy új szervezeti formákkal, az állandó műszaki színvonal emelésével, jól képzett szakgárda alkalmazásával, rugalmas szerkezetváltással jövedelmezővé tehető a melléktevékenység a termelőszövetkezetekben. Talán meg kellene próbálni máshol is? (Verasztó) A gazdasági, társadalmi életünkben bekövetkezett változások hatnak a szak- szervezetekre is. Az új feltételek között át kell gondolniuk feladataikat, mérlegelve: miként feleljenek a mostani időszak kihívásaira, hogyan érintik ezek érdek- védelmi, szervező és nevelő munkájukat. Erről beszélgettünk Fodorné Birgés Katalinnal, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkárával. — Elöljáróban engedjen meg egy személyes, de sokakat érdeklő kérdést. Ön 1985 óta tagja a párt Központi Bizottságának, s az országos pártértekezleten újraválasztották. Érdekelne a testületben végzett munkája, hiszen erről a közvélemény szinte semmit nem tud. Felszólalt-e már ezen a fórumon és milyen sikerrel? — A KB munkájában talán a legfontosabb a döntések előkészítése. Megkapom ezeket az előterjesztéseket, amelyek mélyreható elemzést igényelnek. Ezután leírom a véleményem. Ilyen volt az utóbbi időben az ideológiai téziseknek, a politikai intézményrendszer fejlesztésének, a gazdasági kibontakozási program vitájának az előkészítése. Ezenkívül ott vagyok a műszaki fejlesztéssel foglalkozó bizottságban is. Eddig három alkalommal szólaltam fel. — Milyen a hangulat ezeken az üléseken, vitatkoznak? — A hangulat nyílt és őszinte, kemény viták folynak. Saját példámmal, tapasztalatommal próbálom érzékeltetni, hogy nem formális összejövetelekről van szó. A kádermunka fejlesztését tárgyaló ülésen azt fejtegettem: a vezetői utánpótlás megítélésénél figyelembe kell venni, hogy jól képzett, egyetemet, főiskolát végzett fiatalok kerüljenek ezekre a posztokra, de nagyon fontos az üzemi, az intézményi gyakorlat, tapasztalat. Ezek a megállapítások belekerültek a határozatba. Persze, nem mindig van ez így. A megyei tapasztalatokra hivatkozva elmondottam, hogy az üzemi pártbizottságok titkáraira is legyen érvényes, hogy legfeljebb két ciklusban tölthessék be ezt a tisztséget. A javaslatot akkor nem fogadták el. Azóta ez a javaslatom beépült a pártértekezlet állásfoglalásába. A kibontakozási program kapcsán azt hangsúlyoztam: a tervezett új nyugdíjrendszer finomításra szorul. Nem értek egyet azzal, hogy felemeljék a korhatárt, mert az aktív dolgozókra már így is óriási teher nehezedik. Meg kell mondanom, alulmaradtam ebben a vitában, de szerencsére végleges döntés még nem született. Bízom abban, hogy az illetékesek figyelembe veszik a foglalkoztatáspolitika mai realitását, a fiatalok helyzetét és kedvező álláspontra jutnak. „Előtérbe került az érdekvédelem” — A szakszervezet def- fenzívában van, keresi önmagát. Szembenézett-e a megújulással a mozgalom, vagy továbbra is a párt transzmissziós szerepére vállalkozik az önálló arculat helyett? — A szakszervezet szándéka tiszta és világos, amely nyilvánosságra is került. Ennek a lényege: vállalja a párt vezető szerepét, viszont nagyobb önállóságot kér. Nem a működéshez, hanem a véleménynyilvánításhoz. A transzmisszió helyett előtérbe került az érdekvédelem. — Ez azt jelenti, hogy feladják a lenini szervező, nevelő munkának nevezett funkciót? — Nem, erről sohasem mondhatunk le. Csak fordult a kocka. Ugyanis hibás volt az a nézet, miszerint előbb oktattuk, neveltük a dolgozókat, azután próbáltuk meggyőzni őket egy-egy konkrét kérdésben. Tudomásul kell venni: itt érdekekről van szó. Ahol jó az érdekvédelem, ott nincs gond a neveléssel sem. Gyakori beszédtéma manapság a bérek, a jövedelmek alakulása. Ha a szakszervezet a testületi ülésen védi ezeket az érdekeket, beszél az ösz- szefüggésekről, érvel, befolyásolja, tehát neveli a dolgozót. — De ez keresztezheti a politikai döntéseket. Menynyire hatalmi tényező ma nálunk a szakszervezet? Azért kérdem, mert ön a legutóbbi megyei pártbizottsági ülésen éppen ezt feszegette. — A vezető szerep a párté. Az állásfoglalás már népi hatalomról beszél. Ez azt jelenti: a párt csak úgy képes megújulni ,ha más hatalmi szervezetekkel együtt látja el a feladatát. Ha számít a közreműködésükre a döntések előkészítésében, a határozatok kidolgozásában, a végrehajtásban. — Igen ám, de a tagság azt sem tudja felmérni igazán: a szakszervezet miként védi a jogait, az érdekeit. A színfalak mögötti harcról szinte semmit sem tudnak. Higgyék el, hogy a szervezett dolgozók képviselői foggal-körömmel küzdenek értük? — Abból indulok ki, hogy a párton belül is elsősorban az állami érdekek érvényesültek. Miért lett volna ez másként a szakszervezetekkel, hiszen ezek is részei a politikai intézményrendszernek. De nem akarom megkerülni a kérdést. Arról van szó, hogy a kormány és a szakszervezetek vitáit azért nem hozták nyilvánosságra, mert valakik politikai érdekekre, az egység megbontására hivatkoztak. Ez hallgatólagos megegyezés volt. Ennek a levét issza ma is a szakszervezet. „Mindössze három alapszervezet élt vétójogával” — Mindez kihatott a megyei gyakorlatra is. Voltak-e viták például a megyei tanáccsal lakásépítési, -elosztási, ellenőrzési, szociálpolitikai kérdésekben? — Természetesen. A végrehajtó bizottság tárgyalt a lakásgazdálkodásról. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy 1987-ben csak négy állami lakás épült a megyében. Megkérdeztük azt is: miként bonyolítják le a lakáscseréket, kik a kedvezményezettek? Nem mindig tudtak pontos választ adni. A KISZ-lakásépítési akcióval sem mindenben értettünk egyet. Ezek a garzonházak Békéscsabán, Orosházán és Gyulán épülnek. A kis alapterületű lakások szaporítása nem lehet a jövő útja, és a nyilvánosság is csorbát szenvedett. Végül a tanácsi akarat győzött, hiszen a szakszervezetnek csupán véleményezési joga van. — Fel is kapták a fejüket Békéscsabán, amikor a városi tanácsnál ellenőrizték a lakásépítési támogatások jogosságát. Ennyire bátor a szakszervezet? — Ez is a megújulás része. Először furcsállották, hogy a városi szakszervezeti bizottság kíváncsiskodik. Az elosztás többségében szabályos volt, ugyanakkor előfordult, hogy nagy keresetűek, családi házat építők kaptak kedvezményes kölcsönt. Azt hiszem, a szociálpolitikában is gyorsabb, felelősségteljesebb munkára van szükség. Tarthatatlan többek között, hogy a rokkant dolgozó munkaképességének elbírálásakor ott ül a bizottságban a hatóság embere, az orvos, de a beteget senki sem képviseli. — Valóban, a korszerűsítéshez hozzátartozik a szak- szervezeti jogok kiszélesítése. De ehhez szükség van az alkotmány módosítására, szakszervezeti törvényre, a sztrájkjog kimondására, a vétójog bővítésére. Napirenden vannak ezek a kérdések? — Igen. Alapszervezeti, közép- és országos szinten tisztázottak a jog- és hatáskörök. Több fontos kérdésben azonban vannak homályos pontok. Ezzel szembe kell néznünk. A gazdasági reform kapcsán változnak a tulajdonviszonyok, még jobban elkülönülnek a munkáltatói és a munkavállalói érdekek, jogok. Lehet, hogy az alkotmányt szükséges módosítani. Vannak olyanok, akik a szakszervezeti törvényre esküsznek, de az is elképzelhető, hogy politikai döntés születik. Mindenesetre szabályozni kellene a sztrájkjogot, a vétójogot pedig kiterjeszteni a felsőszintű testületekre is. Jellemző: megyénkben tavaly mindössze három alapszervezet élt vétójogával. Ez rendkívül kevés. — Miért nem tudják megmondani pontosan, hogy Békés megyében hányán léptek ki a szakszervezetből? — De tudjuk. A szervezettség összességében 95-ről 94 százalékra csökkent, azaz egy százalék a kilépők száma. Nem sok. Ezek között vannak olyanok, akik nem írták alá a fizetésből való automatikus tagdíj levonást, akik munkahelyet változtattak, vagy mozgásban vannak, akik önállósodtak, gé- emkákban, kisszövetkezetekben dolgoznak. Csökkent a szervezettség a bányászoknál, a művészeknél, a pedagógusoknál, a textileseknél, a postásoknál, a vasutasoknál. — Ügy tudom, megyénkben a szervezetlen dolgozók száma öt és fél ezer. Ez 400- zal több, mint 1986-ban. Egyformán védi-e a szak- szervezet a tagok és a kívülállók érdekeit? — Kétségtelen, az alapszervezetekben nagy a nyomás, hogy ne vállaljuk fel a nem szakszervezeti tagok érdekvédelmét. Nekünk abból kell kiindulnunk, hogy a szakszervezet intézményesített képviseleti joggal rendelkezik minden olyan ügy eldöntésében, amely a bérből és fizetésből élők, a munkavállalók munka- és életkörülményeit érinti. Az érdekvédelem döntési joga mögött viszont konkrét munkahelyi, emberi konfliktusok vannak. A szakszervezetnek a maga eszközeit azok javára keld mozgósítani, akik vállalják a mozgalomhoz tartozást. — Ez azért is érdekes, mert az utóbbi időben sokat hallunk önálló szakszervezetek, tagozatok alapításáról. Vannak-e ilyen törekvések Békésben? — Mint ismeretes, május 14-én megalakult Budapesten a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, amelynék tudományos kutatóintézeti dolgozók a tagjai. Megyénkből senki sem lépett be az önálló szak- szervezetbe, annak ellenére, hogy a szarvasi intézetek dolgozóit felkérték erre. A tagozatok iránt viszont érdeklődnek. A Közalkalmazottak Szakszervezetén belül a bírák, a közművelődésben tevékenykedők jelentettek be ilyen igényt. — Felszámolásra, elbocsátásra, átszervezésre megyénkben is van példa. Mégis azt halljuk: ezek jelentéktelenek. Nem gondolja, hogy egyszer visszaüt ez a bagatellizálás? — Igaz, hogy ebből a szem- póhtból nem lehet bennünket Ózdhoz vagy Miskolchoz hasonlítani. Foglalkoztatási gondok azonban itt is vannak, és megfelelően kell vele foglalkozni. A megyei tanács munkaügyi osztálya partner ebben. Nem véletlenül hoztuk létre a közelmúltban a foglalkoztatási tanácsot, amelynek a szakemberei településenként vizsgálják a foglalkoztatást, az emberek sorsát, jövőjét. Ez azért is fontos, mert az elkövetkező években, éppen a gazdasági szabályzók hatására, nagyobb létszámcsökkenésekre számíthatunk. A szakmunkásoknak nem kell félniük, de jóval kevesebb segédmunkásra lesz szükség, a gimnáziumban végzett fiatalok is nehéz helyzetbe kerülnek. Ezeknek az érdekeit a gyárkapun kívül is védenünk kell. „Foglalkoztatási gondok itt is vannak” — A létszámcsökkentés a szakszervezeti apparátusra is érvényes? Ugyanis többen szóvá teszik, hogy sokan vannak, merev és bürokratikus a szervezeti felépítés. Mi erről a véleménye? — Tavalyelőtti adataim vannak az országos létszámról. Ezek szerint a SZOT- ban, az ágazati szakszervezetekben, az SZMT-kben összesen 4447 függetlenített politikai munkatárs dolgozik. A négymilliós tagsághoz képest és a mostani munkához nem tartom soknak. Nálunk az SZMT-ben már évekkel ezelőtt megkezdtük a korszerűsítést, a létszámcsökkentést. Megszüntettük az osztályokat, jelenleg három titkár, egy vezető titkár irányítja a munkát. A munkatársak 15- en vannak, az ágazatokat szintén 15 függetlenített tisztségviselő képviseli, a technikai létszám 23. Gondolja meg: a mi egész tevékenységünk, érdekvédelmi szerepünk a gazdasági folyamatokhoz, a jogsegély- szolgálathoz, az Oktatáshoz, a társadalombiztosításhoz, a munkavédelemhez, a társadalmi ellenőrzéshez, a szociálpolitikához kapcsolódik. Munkatársaink jól képzettek. felsőfokú végzettségűek, üzemekből, intézményekből jöttek. Ennek ellenére elképzelhető, hogy újabb létszámcsökkentésre kerül sor, ha a körülmények ezt kívánják. — Az országos pártértekezleten lényeges személycserék voltak az MSZMP vezető testületéiben. Mi várható a szakszervezetekben? — Ügy, ahogy az élet minden területén, a szak- szervezetekben is igazodni szükséges az új feltételekhez, ez érvényes a személyi megújhodásra is. Nálunk is érvényes a testületek megfiatalítása ; határozottabb, bátrabb, a reformokat markánsabban segítő tisztségviselők megválasztása. — Miben számítanak a pártszervezetek és a szak- szervezetekben dolgozó kommunisták együttműködésére? — Abban, hogy világosan lássák a tennivalókat, a feladatokat. A párt teret enged a kezdeményezéseknek, megújulásra készteti a szak- szervezeti mozgalmat, amely képes erre. Az itt dolgozó párttagok és vezetők a saját munkahelyükön igyekezzenek megfelelni azoknak a követelményeknek, amelyet a tagság joggal elvár _tőlük. Azok kerüljenek előtérbe, akik a munkájukat szolgálatnak és nem hatalomnak tekintik. — Köszönjük a beszélgetést. Seres Sándor A Békéscsabai Állami Gazdaság GYULÁRA, az Aranykereszt vendéglőbe felvételre keres: — szakácsot, — felszolgálót és — konyhalányt. Jelentkezni lehet: a Gyulatourist Irodában, Gyula, Eszperantó tér 1. A Békéscsabai Állami Gazdaság textilüzemi, nagykereskedelmi és kiskereskedelmi hálózatának IRODAVEZETŐI teendők ellátására számviteli főiskolai végzettséggel rendelkező munkatársat keres. Jelentkezni lehet: a személyzeti vezetőnél, Békéscsaba, Árpád sor 18.
