Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-08 / 136. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! Tízmillió dollárért Világszínvonalú berendezések a Kner Nyomdában Mauno Koivisto vidéki körúton járt és állami vezetői fogadták. A Kner Nyomdában az elmúlt hetekben fejeződött be az a tízmillió dollár ér­tékű — a Világbank által fi­nanszírozott — beruházás, amely a hazai élelmiszer- és gyógyszeripar termékeinek világpiaci versenyképességét hivatptt fokozni. E termé­kek ugyanis különösen a nyugati piacokon csak meg­felelő minőségben, korsze­rűen csomagolva értékesít­hetők. A formakészítő berende­zés — tájékoztatott Fazekas Tamás, a Kner Nyomda ke­reskedelmi vezérigazgató- helyettese — csúcstechnoló­giát képvisel, hiszen a gép vezérlőrendszere a múlt év­ben még szerepelt a Cocom- listán. A számítógépes au- tomatikával felszerelt nyo­mógépek egyértelműen ja­vítják majd a csomagoló­anyagok nyomdatechnikai minőségét, hiszen például a színiek egymáshoz való il­leszkedésében az új gépnél nincs tűréshatár, tehát az első címkétől az ötszázezre­dikig azonosak a címkén le­vő színek. Ez különösen a licenctermékek csomagolása esetében fontos, mert példá­ul a Marlboro cigaretta do­bozának vörös színe azonos árnyalatú kell hogy legyen szerte a világon. De említ­hetném a Schweppes üdítő­itatok címkéinek alapszíneit is. Az új vágógépek méret- pontos címkéket készítenek, míg korábban egy-három milliméteres eltéréssel dol­goztunk. A pontos méret ma már követelmény, hisz a pontatlanságot a korszerű csomagológépek nem tűrik el. A beruházással a doboz­készítés és -ragasztás is tel­jesen automatizálttá vált. — Mi történt a régi, le­szerelt nyomdagépekkel? — Ezeket nyugat-európai tőkés piacokon értékesítet­tük, ahonnan tudomásunk szerint Indiába szállítják volt berendezéseinket. Az ér­tékesítésből származó pén­zért ugyancsak az NSZK-ból tudtunk modern, a könyv­gyártáshoz szükséges beren­dezéseket vásárolni. A Kner vezetői üzemava­tó ünnepség helyett meghív­ták a fontosabb hazai part­nervállalatok és megrende­lők képviselőit, hogy megis­mertessék velük a fejlesztés utáni lehetőségeket, s egy­ben — a csomagolás minő­ségének javítására — ösz­tönözve őket ennek kihasz­nálására. Arra a kérdésre, hogy emelkedik-e a Kner által gyártott csomagoló­anyagok ára, a vezérigazga­tó-helyettes így válaszolt: — Ha ugyanazt a csoma­golóanyagot rendelik partne­reink, mint korábban, ak­kor természetesen nem emel­kednek a nyomdai műveletek árai. Ha pedig valamelyik cég, szebb, jobb minőségű csomagolóanyagba kívánja öltöztetni termékét, annak is azt válaszolhatom, hogy ez sem lesz érezhetően költsé­gesebb, hiszen a modem gé­pek használatával nemcsak a minőség, hanem a termelé­kenység is javul, Tegnap a dohányipar ve­zetőit fogadták, az elkövet­kezendő napokbán pedig az édesipar, a gyógyszeripar, a söripar és a háztartás-vegy­ipar, valamint a Compack Vállalat képviselői ismer­kedhetnek meg a Kner Nyomda új, világszínvonalú berendezéseivel. H. E. Vidéken töltötte hivatalos baráti látogatásának máso­dik napját a finn köztársa­sági elnök. Mauno Koivisto a reggeli órákban megtekin­tette hazája budapesti nagy- követségének a Kelenhegyi úton épülő új székházát. Ezt követően — felesége társa­ságában — Székesfehérvárra utazott. A vidéki programra elkísérte Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. A Videoton gyár bejáratá­nál Szabó Imre ipari mi­nisztériumi államtitkár, va­lamint Fejér megye, a vá­ros és a nagyvállalat párt­üléséről Az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottsága Kutas Gyula első titkár vezetésé­vel tegnap délután ülést tartott. Elsőként személyi kérdéssel foglalkozott a tes­tület: Szabó Lászlóné, a Hazafias Népfront Békéscsa­bai Városi Bizottságának titkára arról adott tájékoz­tatást, hogy a népfront dr. Gally Mihály (a Békéscsa­bai Városi Tanács V. B. tit­kára) és Zsilinszki András (a Békéscsabai Városi Párt- • bizottság titkára) jelölését javasolja a tanácselnöki tisztre Békéscsaba Város Ta­nácsának, amely június 8- án, ma délután tart ülést. A HNF városi elnöksége nevé­ben Szabó Lászlóné ehhez kérte, s kapta meg a városi pártbizottság előzetes egyet­értését. ' Ezt követően a vállálatok, szövetkezetek export-import tervének alakulásáról, az exportbővítő’ beruházásokról készült tájékoztatót terjesz­Barts Oszkárne, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára köszöntötte a vendégeket, majd Sziklai Antal, a megye tanácselnö­ke adott áttekintést az or­szág iparilag és mezőgazda­ságilag legfejlettebb megyé­jének társadalmi-gazdasági életéről. Kázsmér János vezérigaz­gató a húszezer dolgozót foglalkoztató Videoton tevé­kenységét finn nyelvű vi­deofilm segítségével mutatta ki András, a városi pártbi­zottság titkára. A tájékozta­tó szerint a megyeszékhe­lyen működik a megye ex­portértékesítést folytató üze­meinek egyharmada, s ezek a gazdasági egységek az ösz- szes export 63 százalékét adják. Amint a tájékoztató összegezve megállapítja, a gazdálkodó szervezetek az export növelésére töreked­nek, ezt azonban esetenként nehezíti a belső szabályo­zás, valamint a külpiaci megkülönböztető intézkedé­sek. A tőkés export növelé­sét fékezi, hogy a vállalatok beruházási, fejlesztési lehe­tőségei elmaradnak a nö­vekvő minőségi követelmé­nyektől. A tájékoztatót a testület tudomásul vette. Végül az országos pártér­tekezlet munkájáról adott részletes tájékoztatást Kutas Gyula, aki küldöttként vett ’•é>v7.t a tanácskozáson. (Folytatás a 2. oldalon) Békéscsaba II városi pártbizottság tette a testület elé Zsilinsz­Június 23-án megyei tanácsülés Három kistelepülés a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — teg­nap ülést tartott. A napirend a következő volt: — a júniusi megyei tanácsülés előkészítése; — beszámoló Békésszentandrás, Békéssámson, Bucsa tanácsi szerveinél tartott vizsgálatok tapasztalatairól; — bejelentések. Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága követr fcező ülését június 23-án 9 órára a Békéscsabai Városi Tanács dísztermében össze­hívta. A napirend a követ­kező lesz: az 1987. évi taná­csi terv végrehajtása, Béké^ megye egészségmegőrzési programja, bejelentések. A második témához kap­csolódó beszámoló bevezető­ben megállapította, hogy Bé­kés megye településszerkeze­tében a vizsgált három te­lepülés közös jellemzője, hogy a megyehatáron he­lyezkednek el, távol esnek a megyeközponttól, közlekedé­si viszonyai — Békésszent- andrás kivételével — kedve­zőtlenek. Hasonlóak az el­vándorlási tendenciák is, ebben Bucsa áll a legrosz- szabbul, Békéssámson vi­szonylag kiegyenlített képet mutat, Békésszentandrás helyzete kedvező. A legtöb­ben Bucsáról járnak el más­hová .dolgozni, a napi ingá­zók száma 300-350. Békés- sámsonról átlagosan 450-en járnak dolgozni Hódmező­vásárhelyre. Ami a 3 telepü­lés fejlődését illeti, Békés- szentandráson történt szá­mottevő fejlesztés (víz-, szennyvízhálózat), Békés­sámsonon új ABC-áru ház, gyógyszertár, tornaterem épült, jelentős társadalmi hozzájárulással. Gondot je­lent azonban az életveszé­lyessé vált óvodai épület he­lyett az új intézmény építé­se. Bucsa a megye elmara­dott térségeinek fejlesztési programjában szerepel. A munkahelyteremtő törekvé­sek valamelyest segítenek a gondon, de nem eleget. Na­gyon sokan járnak el első­sorban Karcagra dolgozni. Kedvező viszont, hogy ja­vult a bölcsődei, óvodai el­látottság, változatlanul fe- szültségi forrás a vízminő­ség, továbbá a belvíz, a gázprogram és a távbeszélő­hálózat hiánya. Mint ahogyan a megye más községeiben, a pénzügyi feszültség különösen Békés­sámson és Bucsa tanácsi gazdálkodásában is gondot jelent. Békéssámson a közel­múltban hitelt is igénybe kí­vánt venni (de nem kapott) pénzügyi egyensúlyának biz­tosítására. A feszültségek egyik fő forrása a szabályo­zott bevételek kiesése, to­vábbá az egyéb bevételek csökkenése. A 3 község ta­nácsi testületéinek, szervei­nek működése törvényes, érvényesülnek azok a: köve­telmények, amelyeket a po­litikai, szakmai és társadal­mi közéleti követelmények támasztanak. A különböző szervekkel az együttműkö­dés eredményes, amely a továbblépés egyik garanci­ája is. Az államigazgatási szerepkör ellátása mindhá­rom tanács esetében megfe­lel a követelményeknek, ha­sonlóképpen a szakigazgatá­si munka színvonala is. A végrehajtó bizottság a be­számolót a vitában elhang­zottakkal együtt elfogadta. A bejelentések sorában az adó- és árreform végrehaj­tásával összefüggő árellenőr­zések tapasztalatairól tár­gyalt a testület. Ez utóbbi témára a későbbiekben visz- szatérünk. S. F. Ha június, akkor bodzaszezon! Teljes kapacitással működik a szárítógép Békéscsabán a Herbária Országos Gyógynövény­forgalmi Szövetkezeti Vállalat központi üzemében. Az idei esztendőre 4 vagon nyers bodza átvételét tervezték, de szük­ség esetén bármilyen mennyiségben átveszik ezt az értékes növényt, melyet szárítanak, majd lemorzsolnak és a továb­biakban tárolás után teákat, teakeverékeket készítenek be­lőle és jelentős részét külföldre exportálják Fotó: Veress Erzsi Tanácsülésekről jelentjük Szarvas — új tanácselnök A nyolc osztályt végzet­tek 57 százaléka nem szü­lővárosában, Szarvason, ha­nem máshol tanul tovább, s később már nem térnek ha­za dolgozni. Az érettségi­zettek fele szakképzetlen, ők ugyancsak nem találnak Szarvason munkát. A lakás- félté te Lek fokozatosan rom­lanak, állami lakás alig épül. A tanács ugyan- támo­gatja az önálló lakás meg­szerzését, de ez önmagában nagyon kevés, hiszen a vá­rosban a bérek az amúgy is alacsony megyei átlagot sem érik el! OTP-lakás még csak-csak lenne, de a ke­reslet fokozatosan csökken. Nincs miből spórolni, ingat­lanra (tartós fogyasztási cikkekre). Sőt, a tanács ál­tal készített felmérés sze­rint a Körös-parti városban élő 30-on aluliak számotte­vő résize megélhetési gon­dokkal -küzd — mondta Szi- rony János, a Szarvasi Vá­rosi Tanács általános el­Gyula Város Tanácsa dr. Takács Lőrinc tanácselnök vezetésével a tanácstagi in­terpellációkra tett intézke­désekről, a végrehajtó bi­zottság és a tisiztségviselők két tanácsülés közötti tevé­kenységéről és a fontosabb jogszabályokról szóló jelen­tés után a város nemzetiségi lakosságának’ helyzetét vi­tatta meg. Mint dr. Szigeti Zoltán, a városi tanács el­nökhelyettese, a napirend előterjesztője szóbeli kiegé­szítőjében elmondta, a nem­zetiségek helyzetéről szóló beszámolókat minden fóru­mon nagy figyelemmel kí­sérték a résztvevők és sok javaslat is született. Általá­nos megállapítás volt, hogy jelenleg a gyulai románokat, németeket inkább a szárma­zás mint a közösségi tudat tartja össze: a javaslatok ez utóbbi erősítésére irányul­tak. A tanácstagok egyetér­tettek abban, hogy az anya­nyelv gyakorlása és a nem­zetiségi kultúra ápolása a legfőbb összetartó erők. Márk György, a Magyaror­szági Románok Demokrati­kus Szövetségének főtitkára hozzászólásában elmondta, hogy jelenleg az anyanyelv oktatásában mutatkoznak nagyobb gondok. A taniító- és óvónőképzés nem fektet elég súlyt a nyelvtanításra, s ez a probléma már hosszú nők helyettese, megbízott ta­nácselnök a testület tegnap délutáni ülését követően. Tudniillik a napirendi pontok egyikében az ifjúság élet- és munkakörülményeit itt vitatták meg. A problé­mákat jelzi, hogy 1980 óta csökken a város lakóinak száma, mert a fiatalok nem találják helyben- számításai­kat. Jelenleg az egyik leg­fontosabb várospolitikai kér­dés, hogy ezt a folyamatot megállítsák. A tanács ugyancsak meg­vitatta a szennyvíztársulat megalakításának feltételeit. A testület végül a — HNF városi bizottsága • javaslata alapján — dr. Szántosi An­talt, a Date szarvasi főisko­lai karának igazgatóját megválasztotta Szarvas Vá­ros Tanácsának elnökévé, jú­lius elsejétől. (Mint; az köz­tudomású, a korábbi elnök, dr. Pataki István a me­gyei tanács vb-titkára lett.) L. S. idő óta tovább gyűrűzik mind az általános iskolai oktatásban, mind az óvodai nevelésben. - Elismeréssel il­lette a város vezetését, intéz­ményeit a román és német nemzetiségi kultúra megtar­tásában nyújtott segítségü­kért. A tanácsülésen sok ja­vaslat hangzott el arról, ho­gyan lehetne javítani a nyelvoktatás és a hagyo­mányőrzés helyzetén. Dr. Szigeti Zoltán úgy össze­gezte az elhangzottakat, hogy a városban lehetőség szerint és magasabb szinten bizto­sítani kell a folyamatossá­got a nyelvoktatásban és a közművelődésben. A tanács legközelebbi célként fogadta el a román tanítási nyelvű iskola mellé egy új kollégi­um építését, a német táj- szoba és klub kialakítását. A művelődési bizottság munkájáról szóló beszámoló elfogadása után a tanács több rendelettervezet fölött döntött. Elfogadták az ál­lattartásról és a hajtatásos növénytermesztésről szóló tervezetet, a város gyógy- és üdülőhelyrendjének, a pia- cok és vásárok rendjének, a központi lakásügyi jogszabá­lyok egyes rendelkezéseinek helyi végrehajtásáról szóló tanácsrendeletek módosítá­sának tervezetét. A tanácsülés bejelentések­kel zárult. Sz. M. Gyula — napirenden a nemzetiségek

Next

/
Oldalképek
Tartalom