Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-04 / 133. szám
1988. június 4., szombat Olvasóink figyelmébe! Nagy munka Ikellős közepén tart a lapunkat előállító Kncr Nyomda. Néhány nappal ezelőtt Békéscsabán, a Szerdahelyi úti telepről megkezdődött a laprészleg átköltöztetése a nyomda központi üzemébe. A szedőgépek, a montírozók, a korrektorok már a múlt héten átköltöztek, ám olvasóink ebből — a jól szervezett munka eredményeként — feltehetően semmit nem vettek észre. E hét végén azonban megkezdődik a svéd Solna nyomógép áttelepítése. Mivel ez szakaszosan, részegységenként történik, a gép teljes áttelepítéséig azon csak 8 oldalas lap nyomható. Így ma 16 helyett 8 oldalon jelenik meg a Békés Megyei Népújság. A nyomdagép áthelyezésének legnehezebb művelete — az átszállított egységek összeszerelése és üzembe helyezése — vasárnap késő estére várható. Így teljes felelősséggel nem vállalható a Népújság hétfői megjelenése. Ezért arra ’kérjük olvasóinkat, hogy ne számítsanak hétfői lapszámunkra. Természetesen nem éri Önöket károsodás, mert egy későbbi időpontban visszaadjuk az elveszett oldalakat, vagyis két alkalommal 8 helyett 16 oldalon jelenünk meg. Még annyit, hogy mai számunkból — a korai lapzárta miatt — néhány eseményről nem tudunk tudósítani, ezekre visszatérünk. Kérjük olvasóink szíves megértését. Szarvason adták át a díjakat A megyei tejtermelési verseny legjobbjai Az elmúlt évi tejtermelés! versenyben országosan a Hidasháti Állami Gazdaság kiemelkedő teljesítményéért nagydíjat kapott. Megyénkből a Mezőhegyest Mezőgazdasági Kombinát Holstein- fríz tehénállományával első díjat, az Orosházi Petőfi Tsz Jersey keresztezett tehénállományával harmadik díjat, míg a Szarvasi Dózsa Tsz magyar tejelő tehénállományával különdíjat nyert. A kistermelők versenyében Csiga Imre szeghalmi lakos országos harmadik díjban részesült, tavaly 131 ezer 375 liter tejet értékesített. A megyei versenyben a fekete-tarka Holstein-fríz kategóriában a Gyulai Munkácsy Tsz lett az első, 6308 kilogrammos átlagos laktáci- ós tejtermeléssel. A magyar tejelő kategóriában a Nagy- szénási Október 6. Tsz végzett az élen 5996 kilogrammal. Második a békés- szentandrási Tessedik, harmadik az Orosházi Béke Tsz. Az egyéb tejtermelő állományok versenyében az Orosházi Petőfi Tsz került az élre. A magyartarka-álilomány- nyal rendelkező nagyüzemek között a Mezőhegyest Mezőgazdasági Kombinát lett az első, 5173 kilogrammos átlagos laktációs tejtermeléssel. A fekete-tarka Holstein-fríz 500-nál nagyobb állományú kategóriában a Hidasháti Állami Gazdaság szerezte meg az első helyet, nemzetközi mércével is kiváló, 9191 kilogrammos átlagos laktációs termeléssel. A magyar tejelő, 500-nál nagyobb állománnyal rendelkező üzemek versenyében a Szarvasi Dózsa Tsz került az élre, második a Békéscsabai Állami Gazdaság, harmadik a Szeghalmi ÁllaFogorvosok tudományos tanácskozása A balesetek következtében az arc- és állcsomtsérültek ellátása a hazai kórházakban egyre gyakrabban jelentkező gond. Az egészség- ügyi irányítás szakmai elképzelései között kiemelt helyet foglalt el a szájsebészeti kórházi ágyak számának növelése. Erre azonban a korlátozott anyagi lehetőségek miatt nem mindenhol nyílik lehetőség. Békés megye -mindhárom kórházában. Gyulán, Békéscsabán és Orosházán megfelelő képzettségű szakemberek állnak rendelkezésre az ilyen jellegű sérültek gyógyításáért. E témáról is tanácskoztak tegnap, június 3-án délelőtt Gyulán a megye fogszakorvosai, akiket elsőként dr. Rácz László megyei főorvos köszöntött. Dr. Rück András megyei sztomatológus szakfőorvos üdvözölte a vendégeket és irányította a tudományos ülés munkáját. A gyulai megyei kórház szájsebészet! osztályának főorvosa, dr. Gyarmati Sándor és a békéscsabai kórház traumatológiai osztályának szájsebésze, dr. Simon Fiala János filmvetítéssel illusztrált előadást tartott az arc- és állcsontsérültek ellátásáról. A témához hozzászóltak, tapasztalataikkal gazdagították a hallottakat dr. Orsós Sándor, a Központi Szto- matológiai Intézet, dr. Ackermann Alajos, az Országos Traumatológiai Intézet nevében, valamint dr. Gyulai Miklós megyei traumatológus szakfelügyelő főorvos. '— A legfontosabb feladat, hogy jól informáljuk a közvéleményt és az orvosokat az AIDS veszélyeiről ,is — tájékoztatott dr. Korchma Enikő, a Központi Sztomato- lógiai Intézetből. — Az orvosok körében sem egyértelmű a tájékozottság e témakörben, nemritkán pánikot észleltünk a fogorvosoknál. Pedig megfelelő felkészültséggel, az óvintézkedések betartásával nem kellene félniük az AIDS-től. A tanácskozáson zárszót dr. Szepesvári Elemér, a Pándy Kálmán Megyei Kórház főigazgató főorvosa mondott. flz egész szezonban kedvezményes kempingárak Tolnában A Tolna megyei kempingeket az egész szezonban kedvezményes áron látogathatják.a turisták. A megyei idegenforgalmi hivatal közlése szerint 20 százalékkal csökkentett, vagyis előszezoni árat kérnek a vendégektől. Tolnában négy helyen van jól kiépített kemping: Dombóváron, Dunaföldvá- ron, Fadd-Domboriban és Szekszárdon. A dunaföldvá- ri vízparton levő kempinget most csónakházzal bővítik, hogy a vízi turizmus) lehetőségei javuljanak a Tolna megyei Duna-szakaszon. Hasonló létesítményen dolgoznak a folyó fadd-dombori kompkikötője mellett, ahol a kempingezők július elejétől csónakkiemelő sólyát, javítóműhelyt, továbbá 150 személyes éttermet is találhatnak. Dombóváron a gyógyfürdőjéről és szép strandjáról egyaránt I híres Gunarasfürdőn található a kemping; Szekszárdon pedig a város szélénél, ahol a jurta alakú faházak ablakai a szőlőhegyre tekintenek. A fogorvosok megnézték a megyei kórház szájsebészeti osztályát is. Képünkön az AIDS-szel kapcsolatos teendőkről beszél dr. Korchma Enikő a békéscsabai szakrendelőben Fotó: Gál Edit Felvételi nélkül egyetemre — Elromlott az autóm. Fordulhatok hozzátok, meg tudjátok javítani? A két fiú összenevet, sokáig nem szólalnak meg, de aztán egyikük megtöri a csendet, — Hát... Mi még nem vagyunk rutinos autószerelők, de lehet, hogy meg tudnánk birkózni a feladattal. Püski Attila és Jároli Tibor, a békéscsabai Kemény Gábor Szakközépiskola autószerelő osztályának negyedik osztályos tanulói. Arról híresek, hogy az országos szakmai tanulmányi versenyen kiemelkedő eredményt értek el: Attila első, Tibor nyolcadik lett, így mindketten felvételi vizsga nélkül kerültek be a Budapesti Műszaki Egyetem közlekedési karára. — Hogyan zajlott le a versenysorozat?. — Az iskolai selejtezőből hatan jutottunk be a szombathelyi területi versenyre — kezdi Attila. — Az itteni hetven diákból pedig 21-et hívtak meg az országos döntőre, amit április végén itt, Békéscsabán az iskolánkban rendeztek meg. Ezen a legutolsó állomáson elméleti és gyakorlati feladatokat kellett megoldani, írásban és szóban. — Keményen készültetek a versenyre? — Tulajdonképpen már az első osztálytól kezdve tanulni kellett azokat a tantárgyakat, amelyekből most összeállították a kérdéseket — veszi át a szót Jároli Tibor. — A verseny előtti napokban, hetekben az iskolában a tanárok sokat foglalkoztak velünk, a tavaszi szünetben pedig otthon, önállóan készültünk. Legnehezebbek a szerkezettan-, matematika-, mechanika- és a kémiafeladatok voltak. A fiúk még elmondták, hogy az egyetem sikeres befejezése után mindenképpen olyan, jól gazdálkodó vállalatnál, intézménynél szeretnének elhelyezkedni, ahol önállóan dolgozhatnak és figyelembe veszik ötleteiket, elképzeléseiket. Mint ahogy Püski Attila megfogalmazta: — Ahhoz, hogy a magyar gazdaság eredményes legyen, szerintem szükség van arra is, hogy a fiatal mérnökökre szakképzettségüknek megfelelő munkát bízzanak. • * * * Sebestyén Imre, a békési Fehér Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola negyedikes növényvédelmi szakos tanulója is kiváló eredménnyel büszkélkedhet. Szintén az országos szakmai tanulmányi verseny döntőjében ért el első helyezést, ezért ő is — felvételi vizsga nélkül — leendő egyetemistának vallhatja magát. — Gondoltál arra, hogy megnyered a versenyt? — Azt mindenképp szerettem volna elérni, hogy az első három helyezett között legyek. Azonban azt nem reméltem, hogy én leszek a győztes. Pedig aki olyan sokat tanul, mint Imre. annak igazán nem lehet meglepetés a jó szereplés. Már elsős kora óta tagja a tudományos diákkörnek, s több pályamunkát is készített. Az egyetemisták részére meghirdetett első országos környezettudományi diákkonferenciára középiskolásként is meghívták. Kedvenc szakterülete a biológiai növényvédelem, saját kutatásokat is végez káposztafélékkel. A Kertészeti Egyetem termesztési karán folytatni szeretné kísérleteit, s a diploma kézhezvétele után . . . — ... az a vágyam, hogy valamilyen tudományos munkával, kutatással foglal- kozhassam. De ha ez nem is sikerülne, akkor sem fogok elkeseredni, hiszen szívesen tanítanék vagy dolgoznék olyan munkahelyen, ahol majd hasznomat veszik. Három értelmes, tehetséges fiatal mutatkozott be. Ök még egyetemi éveik előtt állnak, tele vágyakkal, elképzelésekkel. Néhány év múlva azonban átlépik a „nagybetűs élet” küszöbét, ahbl biztosan érik őket kellemetlen meglepetések, kudarcok, de talán nem vesztik el hitüket, reményeiket, hiszen az országnak ilyen tettrekész fiatalokra van most szüksége. B. Cs. mi Gazdaság. Az egyéb tejtermelő kategóriában az 500-nál nagyobb állományú gazdaságok közül a Békési Egyetértés Tsz lett az első. A magyar tejelő (500-nál kisebb állomány) kategóriában az Orosházi Dózsa Tsz végzett az élen, 240,4 kilogramm átlagos laktációs tej- zsírtermeléssel. Második a végegyházi Szabadság, harmadik a Mezöberényi Aranykalász Tsz lett. A magyar tejelő keresztezett állományok versenyében az 500-nál nagyobb állománnyal rendelkező üzemek közül a Kondorosi Egyesült Tsz szerepelt a legjobban, 226,3 kilogrammos átlagos laktációs tejzsírter- meléssel. Mögötte a második helyen az Orosházi Állami Gazdaság, a harmadikon a Szarvasi Állami Tangazdaság végzett. A kistermelőknél a legtöbb tejet Rúzsa László méhkeréki lakos értékesítette, több mint 95,5 ezer litert. Második lett Rónaszéki János biharugrai lakos, 86 ezer 817 literrel, míg a harmadik a békési Bállá András, 55 ezer 057 literrel. Az egy tehénre jutó értékesített tej alapján Tóth Elemér biharugrai lakos lett az első, 6680 literrel. A második helyen Tóth Dezső, a harmadikon Rózsa Ernő, mindketten biharugrai lakosok, végeztek. Az elmúlt évi tejtermelést versenybe megyénkből 26 nagyüzem és 70 kistermelő nevezett be. örvendetesen emelkedett a tejtermelés színvonala, ezt igazolja, hogy az állami gazdaságoknál 6744 liter az átlagos laktációs termelés, míg a termelő- szövetkezeteknél 5422 liter. Szarvason tegnap, a Dózsa termelőszövetkezetben adta át a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának díjait Antal József osztályvezető a legjobbaknak. (verasztól Dőlt betűvel Az „ingyenesség” Nem tudom, olvasták-e a Piért illetékesének nyilatkozatát a következő iskolaévi tanszerellátásról. Lapunkban jelent meg, a szerdai számban, és túlzás nélkül merem mondani — rövidsége ellenére is — izgalmas olvasmány. Helyzetképet kapunk belőle arról, mekkora távolságra is van nálunk az oktatás az ingyenességtől. Sőt, azt is megtudhatjuk, kinek mennyit ér ma a szociálpolitika, jelen esetben az iskoláztatás. Azok kedvéért, akik nem olvasták az említett cikket, hadd idézzem fel néhány, továbbgondolkodásra késztető megállapítását. Informál bennünket például arról, hogy egy leendő elsős kisdiák iskolai felszerelése — nem számítva a nem papírboltból beszerezhető cikkeket, a köpenyt, a tornaruhát és más kellékeket — „potom” 1500 forintba kerül. Táska, füzet, tolltartó, íróeszköz és egységcsomag, nem is a különleges minőségű kínálatból ösz- szeválogatva. Amolyan visszafogott, 1988-as színvonalon „megrekesztve". Az is kiderül a nyilatkozatból, hogy január elseje óta 80 százalékkal növekedett a füzetek ára (főleg a forgalmi adó és a dotáció változása miatt). S az iskolatáskák ára sem lefelé ment. Ez utóbbiak növekedését egyébként a gyártók az alapanyagár változásával magyarázták. Sok mindenhez, különösen nehéz idők szükségintézkedéseihez hozzászokott gondolkodásom nehezen emészti meg a fenti adatokat. Álmélkodva nézem a számokat, és közben töprengek. Egyszervolt — de napjainkra már elmúlt — tételen például, mely a bevezetőben is említett ingyenesség, hencegni való mítoszát sulykolta belénk. Hja kérem — nyugtatom magam — az idealisztikus, illúziókból épített szocializmusképtől etekintetben körülbelül ennyit, történelmileg rövid idő alatt szertefoszló ígéretet lehetett csak reálisan elvárni. Mert tudnivaló, a gazdasági alapot nélkülöző ingyenesség előbb-utóbb légvárrá válik. Ennek ellenére elgondolkodtató, hogy az iskoláztatás költségei miként tükrözik a társadalom felelősségét gyermekei iránt. A megélhetés és a gyermeknevelés egyre dráguló terheit számba véve nem nehéz megállapítani, hogy szeptemberben mire lesz elég mondjuk a családi pótlék, ha az 1500 forintnyi tanszerek mellé szép köpenyt, tankönyvet és ilyen-olyan iskolai felszereléseket is kell vásárolni. Az új cipőről, az új ruháról, meg a különböző iskolai befizetésekről már nem is beszélve. A költségek lassan már követhetetlenné válnak, s egy ponton túl már nem is összegszerűségük izgat, hanem az, hogyan áll össze belőlük egy társadalmilag megkívánt ■ esélyegyenlőség. Hogy az iskolának egyforma feltételekkel és esély- lyel induljon neki minden gyerek, és legalább az általános iskola elvégzéséig ne érezze magát egyikük sem hátrányos helyzetűnek, vagy megalázottnak. Ennek a mi nagy történelmi küldetésünknek a sorsáról gondolkodva nem vagyok túl optimista. Mintha ebben a bajában is magára maradt volna az állam. Úgy járt, mint az a gyermek, amelyik magára rántotta a reggeli terítékkel megpakolt abroszt, s a harmóniát már nem képes helyreállítani. Megteremtette a tanszereknél is — miként nagy vihart kiváltó módon a csecsemő- és gyermekruházati cikkeknél — a ráfordításarányos árakat, de közben elfogyott az ereje. A dotáció megvonása, és a forgalmi adó bevezetése miatt megemelkedett árakat nincs miből ellentételezni. A vállalatokra pedig — amint a bevezetőben említett tudósításból is kiderül — nem számíthat. Azok az alapanyagárak emelkedésére hivatkozva — mai szóhasználattal élve — nem tanúsítanak önmérsékletet. Ettől persze sem az iskoláztatás költségei, sem a gyermeknevelés terhei nem kisebbednek. Csak az ingyenességtől való távolság, no meg a gyermekek iránti társadalmi felelősség csökkenése miatti aggodalom nő. S ez utóbbi már nem csak a gyermekesek hitét kezdi ki, hanem a társadalom arculatán is maradandó nyomot hagy.
