Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-04 / 133. szám

r meny, amelyet Katona Emil, a Környezetvédelmi és Víz­gazdálkodási Minisztérium főosztályvezető-helyettese avatott a tegnapi ünnepsé­gen, része az Élővíz-csator­na vízminőség-javító prog­ramjának. Amint az’ avató­beszédben elhangzott, a szi- vornya segítségével másod­percenként 3 köbméter víz jut a Kettős-Körös békési duzzasztó feletti vizéből a Dánfoki-éren keresztül az Élővíz-csatornába. A beru­házással Békés városnak ré­gi gondja oldódik meg, hi­szen az Élővíz-csatornába Köszöntjük a pedagógusokat! Fotó: Gál Edit mészeti környezetünk a jö­vendő emberi lét biztosítéka ezen a békési tájon is. Ne éljünk vissza vele rövid­távú elképzeléseink önző végrehajtásával, hiszen gyer­mekeink és unokáink élet­esélyét csökkentjük azzal, ha nem megőrizni, hanem kihasználni akarjuk környe­zetünk gazdaságát.” Kitüntetések, jutalmak át­adásával folytatódott az ün­nepi program, majd az Élő­víz-csatorna békési szaka­szának vízfrissítését szolgá­ló dánfoki szivornya üzem­be helyezésére került sor a rendezvény résztvevőinek jelenlétében. Ez a létesít­könyvheti rendezvényeket. Hogy csak néhányat említ­sünk: június 6-án Oroshá­zán, 7-én pedig Szeghalmon Bella István József Attila- díjas költő, 8-án Kőváry E. Péter író és Sarusi Mihály író Csorváson és Eleken ta­lálkozik olvasóival. Érdekes­nek ígérkeznek a rendhagyó irodalomórák. Június 6-án Békéscsabán a Kemény Gá­bor Szakközépiskola, más­nap Szeghalmon a Péter András Gimnázium diákjai lehetnek részesei ilyen ren­dezvénynek, melyek vendé­ge Bella István lesz. Nagy forgalmat bonyolítottak le a Gyulán felállított könyv­árusítóhelyek eladói is Fotó: Gál Edit „A környezetvédelem a há­ború és a béke kérdése után az emberiség második szá­mú gondjává lépett elő” — ezzel a súlyos mondattal 'kezdte beszédét dr. Goda Péter, a Békés Megyei Ta­nács településfejlesztési, kör­nyezet- és természetvédelmi bizottságának elnöke azon a megyei ünnepségen, ame­lyet a környezetvédelmi vi­lágnap alkalmából tartottak június 3-án, tegnap Békés- Dánfokon. A rendezvény résztvevőit Murányi Miklós, a Békés Megyei Tanács el­nökhelyettese köszöntötte, s ezt követően állt a mikro­fon elé dr. Goda Péter, aki így folytatta a bevezetőben idézett gondolatsort: „Az emberi környezet védelme a nagyvilágban társadalmi üggyé vált; kormányok, nemzetközi szervezetek hoz­nak határozatokat, tesznek ajánlásokat, tudósok, írók, mérnökök, újságírók fejtik ki nézeteiket egy-egy rész­területről. vagy a teljes problémakört illetően... E globális méretű kihívás ter­mészetesen hazánkat is érin­ti, és a válasz, amelyet adunk rá, meghatározza he­lyünket a világban, s kije­löli a jövőbe vezető pá­lyánk ívét is.” Ezután rá­tért arra. hogy az utóbbi idők változásainak szele el­jutott megyénkbe isj Olyan vidéken élünk — mondta —, amelyhez hasonlót az or­szághatárokon túl tekintve is keveset találunk. Megyénk környezetvédelmi gondjai agrárjellegéből, sík terepvi­szonyaiból. kiegyenlítetlen vízjárású folyóiból, szélső­séges szárazföldi éghajlatá­ból és viszonylagos kulturá­Tegnaptól: ünnepi könyvhét Az eddigi gyakorlattól el­térően, az idén először nem május utolsó hetében, ha­nem — a bérfizetési napok­hoz igazodva — június első hetében rendezték meg az ünnepi könyvhetet. Az ada­tok imponálóak, hiszen szép számban jelentek meg új, érdekes, izgalmas alkotások, ám a példányszámok, úgy tűnik nem ilyen megnyug­tatóak. Tegnap, a könyvhét első napján (!) délelőtt fel­hívtunk néhány könyves­boltot, és bizony elszomorí­tó, amit hallottunk. Gyulán és Békéscsabán a Radnóti könyvesboltban már az üz­let nyitását követő 3-4 órá­ban elfogytak a rádióban, tévében oly lelkesen reklá­mozott könyvek, így Cseres Tibor Vízaknai csaták, Lu­kács László—Szebeni And­rás Boldogok, akik házadban laknak és Mezei András Ez a házad című művei. (Hogy csak néhányat említsünk a hiába keresett könyvek kö­zül.) A mezőberényi köny­vesboltban még volt néhány e hiánykönyvekből, de mint az üzlet vezetője elmondta, egy-két nap múlva náluk is hiába keresik a vásárlók a sikerkönyveket. Más köny­vek, így Sütő András és Hernádi Gyula művei még meg sem érkeztek a kérde­zett könyvesboltokba . . . Mindenesetre még most is érdemes körülnézni a sza­badtéri elárusítóhelyeken — mert a hagyományokhoz hí­ven. Mpzőberény kivételével, most is felállították ezeket a pavilonokat —, s érdemes figyelemmel kísérni a Szakszervezeti aktívát ren­dezett tegnap délelőtt a Szakszervezetek Békés Me­gyei Tanácsa Békéscsabán, az SZMT székházában. Más­fél százan jöttek el az SZMT-tagok, szb-titkárok, területi szakszervezeti tit­károk, apparátusbeliek kö­zül és hallgatták meg Fo- dorné Birgés Katalin SZMT- vezető titkár előadását. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja tájékoztatót tar­tott az országos pártérte­kezletről és az időszerű, a várható szakszervezeti fel­adatokról. A hallgatóság sok kér­dést tett fel az előadónak, elsősorban az elképzelések­ről, a mozgalmi munka meg­újulásának lehetőségeiről. A biztosítás és a bank Versenyhelyzetben Körös-víz kerül. T. I. Fotó: Veress Erzsi Megyei szakszervezeti aktíva Békéscsabán Napenergia­tanácskozás A Nemzetközi Napenergia Társaság (ISES) magyar tagozata a Budapesti Műsza­ki Egyetemen megkezdte kétnapos munkaülését, ame­lyen 12 ország szakemberei vesznek részt. A tudomá­nyos találkozón összesen 30 előadás alapján áttekintik a napenergia-hasznosító rend­szerek legújabb külföldi és hazai eredményeit. Az elő­adók kétharmada külföldi szakember. Az első napon 13 előadás hangzott el. A magyar elő­adók a napenergia hazai hasznosításáról elmondot­ták, hogy jelenleg az alkal­mazás kísérleti szakaszánál tartanak. Eddig mintegy 10 ezer négyzetméter napkol­lektort szereltek fel az or­szágban meleg víz előállítá­sára és fűtésre a növényhá­zakban, a kempingekben, a kórházakban és kis részben lakóházakban is. A kísérle­tek tanúsága szerint nálunk általában a fűtési energia mintegy 30 százalékát lehet megtakarítani a meg-meg- újuló napenergiával. Köz­vetve a biomasszát és a szél­energiát is a napenergia ré­szének tekintik. A mezőgaz­daság növényi hulladékaiból egyebek között biobrikettet készítenek, a hígtrágyából pedig biogázt és kiváló szer­ves trágyát nyernek. A szak­emberek számításai szerint a napenergia-hasznosítás szé­les körű hazai elterjesztésé­vel az ország energiafo­gyasztását évi 8-10 száza­lékkal lehetne csökkenteni. Néhány hét múlva éppen két esztendeje lesz annak, hogy megszűnt a biztosító monopolhelyzete, tehát vá­laszthatunk, kivel kötünk üz­letet, az Állami Biztosítóval, vagy a Hungária Biztosító­val, netán némelyik kisebb társasággal. Milyen tapaszta­latokat, eredményeket ho­zott a versenyhelyzet? Erről tárgyalt többek között teg­nap délelőtt a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai titkárának, Kiss Sándornak az elnökletével a gazdaság- és szövetkezetpolitikai bi­zottság. Az Állami Biztosító me­gyei igazgatóságának tevé­kenységéről Zoltán Tamás igazgató, a Hungária Bizto­sító működéséről pedig Ne­mes Gyula megyei igazgató adott ‘ tájékoztatást. Az alapvetően azonos jogosítvá­nyokkal rendelkező biztosí­tók végül is ugyanazért a cé­lért küzdenek: minél jobb kiszolgálási színvonalon, jö­vedelmezőbben gazdálkod­ni. Hogy ezt ki, milyen esz­közökkel éri el, az az adott biztosító üzletpolitikájától függ, s e -tekintetben már van különbség a Hungária és az Állami Biztosító kö­zött. Ma Magyarországon szinte nincsen olyan család, amely valamilyen formá­ban ne kötődne, a biztosítók­hoz. Az e területen kialakí­tott versenyhelyzet min­denképpen hasznos. Ugyanez elmondható a második napirendi pontként tárgyalt bankrendszerről. Az 1987. január 1-vel létrehozott kétszintű bankrendszer me­gyei tapasztalatait a Magyar Nemzeti Bank Békés megyei igazgatója, dr. Kattinger Márton ismertette. Arra a kérdésre, hogy a kétszintű bankrendszer beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket, nem könnyű válaszolni. A kormány álláspontja szerint alapjában véve igen. De sok területen kell még tovább­fejleszteni a rendszert. Ezek egyike a bankok közötti koordináció, együttműködés megteremtése, illetve javítá­sa. A bankközi hitelművele­teknek -nagy lehetőségei van­nak, amit ki kell használni. Ami az év eleji likviditási válságot, s annak kezelését illeti többen úgy vélik, a centralizáció erősödése, a keretgazdálkodós, egyre in­kább az ötvenes évek ele­jén használt módszerekre emlékeztetnek. —szatmári— Új színes televíziókészülék Megkezdődött hazánkban a digitális technikával műkö­dő színes televíziókészülékek összeszerelése. A Selectro- nic Híradástechnikai Ter­mékeket Gyártó és Forgal­mazó Vegyes Vállalat üze­mében hozzáláttak a 71 centiméter képátlójú Digivi- sion elnevezésű vevőkészü­lék első, 500 darabból álló szériájának elkészítéséhez, amelyhez egyelőre az ITT által szállított alkatrészeket használiák fel A luxus ka­tegóriába tartozó készülék árusítását megkezdték. A külföldi cég ezzel a je­lenlegi egyik legkorszerűbb televízió vevőberendezés elő­állítását bízta a Skálával közösen alapított magyaror­szági vegyes vállalatára. Az új készüléktípus elsősorban a kép előállításának módjá­ban jelent magas színvonalú megoldást. Ugyanis a. tele­víziós jeleket a készülék di­gitális impulzusokká alakít­ja át. lis hiányosságaiból követ­keznek. Mindent egybevet­ve, három) tevékenységre szükséges külön figyelmet fordítani: az egyik a nagy­üzemi mezőgazdasági ter­melés, a másik a vízgazdál­kodás, a harmadik a kultú­ra. Kitért az előadó a mező- gazdaság kemizálására, fog­lalkozott környezetvédelmi szempontból a megye víz- gazdálkodásával, külön hangsúlyozta a szemlélet­alakításában a kultúra, a művelődés, a tudás megha­tározó voltát. S a követke­zőkkel zárta beszédét: „Tér­BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 1 MEGYEI TOHflCS LAPUI 1988. JÚNIUS 4., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XLm. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM Bvatóünnepség a környezetvédelmi világnapon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom