Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-29 / 154. szám
IZHiW&Vl 1988. június 29., szerda o Békés: a szójabab állománykezelését végzik a helyi Egyetértés Termelőszövetkezetben. Ebben az évben közel 500 hektáron vetettek ebből a növényből, és úgy tűnik, növekedése megfelel a fejlődési szakaszban elvárhatónak Fotó: Sarkadi László Újabb magyar—osztrák vegyes vállalat „Hz üzletbe nekünk nem veit beleszólásunk” n Ganz eladta, a Mezőgép megvette n A Békéscsabai Mezőgép Vállalat Békési II. számú gyáregységét 1985 októberében 35 millió forintért vette meg a Ganz-MÄVAG. A fővárosi székhelyű nagy- vállalat szanálása után ez év elejétől a Ganz Gépgyár leányvállalataként működött a békési gyár, egészen június közepéig. Eleinte, úgy tűnt, hogy minden érdekelt fél elégedett, ám az 1986-os esztendőt 11 milliós veszteséggel zárták a békésiek, és hasonló „eredményt” mutatott a tavalyi év gazdálkodása is. A Ganz-MÁVAG csődjének köszönhetően elmaradtak a Békésre ígért fejlesztések. „Gyártástechnológiánk alacsony szintű, nincs elegendő termékünk. Külső segítségre van szükségünk, ezért — a város illetékes vezetőinek elképzelése ellenére — én új gazdát kívánok keresni gyárunknak” — nyilatkozta lapunknak 1987 novemberében Bodzás Lajos, a gyár akkori igazgatója. Magyar—osztrák vegyes vállalat alakult AGRICO Kft. néven a magyar termelőszövetkezetek termékeinek exportálására és külföldi áruk behozatalára. A TSZ- KER Agrárszövetkezetek Kereskedőháza, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt., valamint az- osztrák IN- FOTECH G. m. b. H. által megkötött társasági szerződés szerint a kft. július 1 -jéTámad az amerikai Az amerikai fehér szövőlepke rajzása már május első napjaiban megkezdődött, rajzása és a tojásrakás rendkívül elhúzódó volt, a lárvakelés Június 10. után vált folyamatossá. Elhúzódó lárvakelésre kell számítani, így a fertőzést egy védekezéssel nem tudjuk felszámolni. Vizsgálataink szerint a fertőzés erősebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában volt. A védekezés megoldható a hernyó- fészkek leszedésével, elégetésével, vagy rovarölő szerekkel. Felhasználható készítmények a kistermelők esetében: Decis 2,5 EC, Chinetrin 25 EC, Fiiból E, Ditrlfon 50 Wp. A munka- és élelmezésegészségügyi előírások nemcsak a permetezett fákra, hanem az általuk és közelükben termesztett kultúrákra is vonatkoznak. A másik károsító, mely ki- sebb-nagyobb foltokban utak mentén, árokparton, egyéb területeken megjelent, az aranka. — Értesítjük t. fogyasztóinkat, hogy Mezőhegyes—Battonya részére épített 20 kV-os keresztmetszet-növelés I. és IX. ütemét, és 20 kV-os vezetékátépítés I. és II. ütemét, valamint Gyula-Szanazug zártkert III. ütem részére épített 20 kV-os vezetéket és OTR-állomást 1988. június 30-án feszültség alá helyezzük A létesítményeken elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes és tilos! DEMASZ ÜZEMIGAZGATÓSÁG, BÉKÉSCSABA tői kezdi meg tevékenységét az NSZK-beli Aalenben. Ügynöki irodájuk elsősorban a kis tételű élelmiszerekkel, élvezeti cikkekkel, a tsz-ek ipari üzemeiből kikerülő értékes kézművestermékekkel és több más áruval jelenik meg a konvertibilis elszámolású piacokon. Üj gépek beszerzésével részt vesznek a magyar exporttermékek csomagolástechnológiájának fejlesztésében is. fehér szövőlepke Kiirtása történhet kikapálással, felégetéssel, nagy adagú műtrá- gyaklszórásos lepermetezéssel. Védekezhetünk Régióné 0,5 százalékos, vagy Gramoxone A 0,8- 0,8%-os oldat felhasználásával, áztatásszerűen kijuttatva. A folt 1-2 méteres szegélyét is le kell kezelni, nedvesítőszer hozzáadásával. Mindkét károsító veszélyesnek minősül (5/1988. MÉM sz. rendelet), ezért a fertőzés maradéktalan ^felszámolása a termelő (a terület használója) kötelessége. Mindkét károsításra a Békés Megyei Növényegészségügy! és Talajvédelmi Állomás kőtelező védekezést rendelt el június 27- étől. Aranka ellen Július 15-ig, szövőlepke ellen július 18-lg bezárólag. A megadott határidőn belül a fertőzéseket fel kell számolni. Békés Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás, Tatár József előrejelző Értesítjük t. fogyasztóinkat, hogy Békéscsaba, Dobozi úti zártkert, Kiss és társai részére épített kisfeszültségű hálózatot és BMSZ-szekrényt 1988. június 30-án feszültség alá helyezzük A létesítményeken elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes és tilos! DEMASZ ÜZEMIGAZGATÓSÁG, BÉKÉSCSABA Az ez év június 14-én megkötött szerződés alapján a hányatott sorsú leányvállalatot mintegy 79 millió forintért megvásárolta az Orosházi Mezőgép Vállalat. Négymilliós üzlet A Békéscsabai Mezőgép Vállalat 1984-ben kettészakadt, kivált az orosházi és a mezőkovácsházi gyár, melyek közös vállalatot alapítottak. Az orosházi vállalat fő gyártmánya a kukoricaadapter, s a belföldi értékesítés mellett jelentős — tavaly 280 millió forint értékű — nyugati exportot teljesítenek. Az orosháziak még 1987-ben szovjet tervek alapján, megrendelésre elkészítettek tíz napraforgóbetakarító adaptert, melyeiket a Szovjetunióban Doni— 1500-as kombájnokon próbáltak ki. Mivel a szovjet fél elégedetten nyilatkozott az orosháziak munkájáról, a gépiek minőségéről, ezért 1996-ig, négymilliárd forint értékben, húszezer adapter gyártására és szállítására kötöttek szerződést. A munka elvégzéséhez azonban az orosházi vállalat 500, és a mezőkovácsházi gyár kétszáz dolgozója kevés, ezért a vállalat vezetése partnereket keresett. — A békéscsabai és az orosházi mezőgép kapcsolata a szétválás óta nem volt teljesen felhőtlen — mondja Szabó Ferenc, az orosházi vállalat igazgatója. — Időközben azonban kölcsönösen kerestük egymást, rendeztük ügyeinket, s az új feladatokra összpontosítva figyelmünket, a közös vállalkozás szintjén alakítottuk ki kapcsolatainkat. A Szovjetunióba készülő napraforgó-adapterek egyik legfontosabb részegységét Békéscsabán fogják gyártani. Már korábban „szemet vetettünk” a békési leányvállalatra, s később a Ganz-MÁVAG ügyeit intéző szanáló bizottság keresett fel, mondván, eladó a békési gyár, s ezt a hírt a Ganz Gépgyár vezetői is megerősítették. Egyetértett az üzlettel az Ipari Minisztérium és a tárgyalások után a mi vállalati tanácsunk is. A békési gyár, valamint a város vezetése eleinte idegenkedett az újabb „egyesüléstől”. Végül is a döntés az eladón — a Ganz Gépgyáron — és a vevőn, azaz rajtunk múlott, így érdekeinket egyeztetve megkötöttük az üzletet. Jól járt a Ganz Gépigyár, jól járt az Ismét helyreállt a hitelképessége az Esztergomi Lát- szenészeti Eszközök Gyárának, a Gmnvisusnak. Az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank Rt. átmenetileg átvállalta adóssága egy részének törlesztését és hitelt is folyósít a termeléshez. A bank ezzel lehetőséget nyújtott az ország egyetlen szemüvegkeret-gyárának talpon maradásához. Az elmúlt években ugyanis elsősorban a vezetés következetlensége miatt nehéz pénzügyi helyzetbe került az esztergomi üzem. A legsúlyosabb hiba Orosházi Mezőgép, s úgy vélem nem fognak panaszkodni a gyár dolgozói sem, hisz évekre lesz munkájuk. A szovjet megrendelésre készülő napraforgó-adapterek felső szintje készül majd Békésen és az összeszerelés is ott történik ... Tönkrement volna... — Mi lesz a békésiek által kifejlesztett és gyártott termékekkel, az SNA típusú napraforgó-betakarító adapterrel, vagy a biobrikettprés- géppel? — Csak azokat a termékeket fogjuk gyártani, amelyek kelendőek a piacon, s emellett gyártásuk nyereséges, jövedelmező. — Azt már említette, hogy a Ganz Gépgyár leányvállalatának és Békés városnak a vezetői ellenez'ték az ön tervét. De mit szóltak a dolgozók? az volt, hogy az ésszerűséget meghaladó mértékben emelték a béreket. Ezért olyan béradóval büntették a gyárat, ami meghaladta teherbíró-képességét. Ennek következtében 1986-ban és 1987-ben is jelentős adóssága és alaphiánya keletkezett a Graevisusnak. Bár a termelés nem volt gazdaságtalan, az adósságot nem tudták törleszteni és hitelképtelenné váltak. Pénz hiányában sokat romlottak a termelés feltételei. A dolgozók közül sokan kilátástalannak látták a gyár helyzetét, — A vezetők a gyár önállóságát megtartva szerettek volna részt venni az általunk ajánlott munkákban. Ám tudni kell azt is, hogy a békési gyár ez év végére tönkrement volna. Az ott dolgozó mintegy 300 embernek nem 70-100 milliós, hanem 300-400 millió forintos termelési értéket kell produkálnia a talpon maradáshoz. Nem vagyunk ma abban a helyzetben, hogy egy veszteséges üzem dolgozói úgymond, népszavazással döntsék el hovatartozásukat. Nemcsak jól és szépen, hanem nyereségesen kell dolgozni, s mi ennek feltételeit garantáljuk a békésieknek. Az üzletet pedig, mint mondtam, az eladó és a vevő kötötte meg június 14- én. A munkásokkal csak ezután fogok találkozni. Remélem, hogy a békési gyár kollektívája hamarosan megtalálja a helyét az orosházi vállalat mellett. Egyébként rövidesen pályázatot hirdetünk. Igazgatót, főmérnököt, főkönyvelőt és kereskedelmi vezetőt keresünk békési gyárunkba. A pályázat elnyerésére jó esélyük van az ottani jelenlegi szakembereknek. Feltéve, ha pályáznak . .. „Mindegy, hová tartozunk” A Ganz Gépgyár békési leányvállalata veszteséggel zárta az elmúlt esztendőt. Hogy pontosan mennyivel, azt Püski János igazgató „a vállalati terhelések miatt” azért felmondtak, s éppen a legjobb szakmunkások hagyták el a gyárat. Ez év tavaszán új igazgató került a szemüvegkeret- gyár élére, és irányításával programot dolgoztak ki a gazdasági és pénzügyi zavarok mielőbbi megszüntetésére. A programot a Gazdasági Kamara közreműködésével nemrégiben bemutatták az üzem hitelezőinek, abban a reményben, hogy haladékot kapnak adósságuk rendezéséhez. Az egyeztetések végül is a gyár számára előnyösen zárultak. A nyersanyagot szállító partnerek például haladékot adtak, illetve átütemezték adósságát. Másik hitelezőjük, a Magyar Hitel Bank erre nem volt hajlannem tudta megmondani. Azt viszont elmondta, hogy miért nem támogatták az orosházi vásárlást: — Egyik oka, hogy túl sűrűn változik a békési gyárkapu felett a névtábla. 1985-ben az Ipari Minisztérium nem támogatta önállósodási törekvésünket, s rá egy hónapra megvett bennünket a Ganz-MÁVAG. Azután jött a szanálás, s a gyárak egy részét önállósították másik részük leányvállalattá alakult. így lett a békési gyár a Ganz Gépgyár leányvállalata. Jelentős önállósággal dolgozhattunk ebben a formában, s úgy gondoltuk, hogy az orosháziak által ajánlott munkákat szerződéssel is elvégezhet- rténk. Nem kellett volna kifizetni értünk azt a jelentős összeget, ami most ugyebár,’ a közös zsebből fog hiányozni. Az előbb elmondottakon túl, sajnos, van már tapasztalatunk az .ilyen, úgynevezett többtelepes cégek működésével kapcsolatban. Ellentétek alakulhatnak ki a munka elosztása, és a béremelések terén az egységek között. De hát az üzletbe nekünk nem volt beleszólásunk. Mindenesetre ez számunkra visszalépés, a vállalati önállóságunk szenved csorbát. Egyébként úgy vélem, hogy hosszú távon stabil munkát ad a szovjet fél megrendelése. Az Orosházi Mezőgép piedig olyan eredményekkel büszkélkedhet, ami jövőnk szempontjából biztosíték lehet, hogy a várt fejlesztések nem maradnak el, e emellett a dolgozók jövedelme is javulni fog. A tavalyi átlagkereset 74,2 ezer forint volt. Most új bázisbért állapítanak meg, ám ennek mértékéről még konkrét adataim nincsenek. A békési gyárban egy-két évvel ezelőtt még több mint négyszázan dolgoztak, most mintegy 280 dolgozó reménykedik a folyamatos munkában, és a nagyobb fizetésben. — Mi annyi mindent megéltünk ebben a gyárban, hogy a Ganz-korszaknál rosszabb időszak már nem lehet — mondja Csatári István marós. — Szeretnénk új gépieket is kapni, hisz gépparkunknak több mint fele nullára leírt gépiekből áll. A Ganz-MÁVAG új gépeket, fejlesztést ígért, de aztán a körülmények folytán nem lett belőle semmi... Tyukodi Gábor csoportvezető folyamatos munkát vár Orosházától: — Véleményem szerint — mondja — mindegy, hogy hová tartozunk, ha már önállóak nem lehettünk, csak legyen munka, és legyen több piénz a borítékban. * * * Az Orosházi Mezőgép Vállalat tehát a Szovjetunióval kötött szerződés alapján 1996-ig folyamatos munkát ad békési gyárának. Hogy utána lesz-e vagy sem táblacsere a békési gyár kapuja fölött, az a közös munka eredményességén múlik, s azon, sikerül-e az összefogást, az összhangot megteremteni. Hornok Ernő dó nem tartotta reálisnak a gyár programját, adóssága azonnali visszafizetését követelte. Ezért a gyár képviselői egy másik bankhoz, az Országos Kereskedelmi és Hitel Bankhoz fordultak segítségért. Ez a bank megvalósíthatónak tartotta a gyár kibontakozási programját, és vállalta — átmenetileg —, hogy kifizeti helyette adósságát a Magyar Hitel Banknak és hitelt is folyósít a termelés finanszírozásához. A gyár vezetői arra számítanak, hogy az év végén elfogadható árbevételt és nyereséget könyvelhetnek el. Ehhez azonban a második félévben az üzem dolgozóinak átlagon felüli teljesítményt kell nyújtaniuk. Állásfoglalás A Ganz Gépgyár vezérigazgatójának felkérésére az MSZMP Békés Városi Végrehajtó Bizottsága május 10-i rendkívüli ülésén megtárgyalta az ügyet, majd állásfoglalásban rögzítette, miszerint nem ért egyet a gyár újbóli értékesítésével. Az állásfoglalásból idézünk: „A Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár 1987. évi szanálása kapcsán a békési gyáregység 1988. január 1-jétől a Ganz Budapesti Gépgyár Leányvállalataként működik. Az Orosházi Mezőgép Vállalat igazgatója — a szanáló bizottság javaslatára hivatkozva — a Ganz Budapesti Gépgyár vezérigazgatójának hivatalosan bejelentette a békési gyáregységre vonatkozó vásárlási szándékát. A vezérigazgató a békés városi pártbizottság politikai állásfoglalását kérte arról, hogy a gyár esetleges értékesítése hogyan illeszkedik a városi politikai elképzelésekbe. A városi párt végrehajtó bizottság — figyelembe véve a gyári kollektíva képviselőinek véleményét — nem ért egyet a Ganz békési gépgyártó leányvállalat értékesítésével, a szervezeti hovatartozás újbóli megváltoztatásával. A végrehajtó bizottság úgy ítéli meg, hogy az 1988. január 1- jén kialakított szervezeti forma jó lehetőséget biztosít arra, hogy a piaci hatások következtében is — a gyár kollektívájának alkotókészsége kibontakozhasson ... A rendelkezésre álló ismeretek alapján a szervezeti változtatás nem szolgálja sem a leányvállalat, sem a város érdekelt, s ellentétes azokkal a politikai törekvésekkel is, hogy a gazdaságban mérséklődjön a monopolhelyzet, s az adminisztratív kapcsolatok helyett, a piaci hatások érvényesüljenek. A békési gyár gazdasági és politikai vezetése úgy ítéli meg, hogy az eredményes gazdálkodás alapjai adottak ... A végrehajtó bizottság álláspontja, hogy lehetőséget kell teremteni arra, hogy végre a gyár bizonyíthassa életképességét. .. Egy újabb átszervezés ismételt zavart okozna, s hatása a foglalkoztatottságot illetően is bizonytalan kimenetelű ...” — Állásfoglalásunkat megküldtük a vezérigazgatónak, ám az ebben leírtak nem befolyásolták a döntést — tájékoztat Pataki István, a békési pártbizottság első titkára. Ezek után úgy véljük, hogy az új körülményekhez kell alkalmazkodni, s az Orosházi Mezőgép Vállalat vezetőivel történt tárgyalásaink, és az üzemlátgoatások meggyőztek bennünket is arról, hogy törekvéseik a nyereséges gazdálkodást, s a dolgozók érdekeit képviselik. Ismét hitelképes a Granvisus
