Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-28 / 153. szám
Nyári divatötletek | Vakáció i és balesetveszély ! Minden nyáron ugrásszerűen emelkedik a gyermek- J balesetek statisztikai görbéje. Alig kezdődik el a jó idő. ! a sajtóban máris megjelennek a nyári balesetekről szó- : ló szomorú híradások. Hogyan előzhetjük meg a nyári ■ gyermekbaleseteket? Elsősorban fokozott elővigyázatos- \ sággal. Hívja fel a szülő a gyermek figyelmét a reá ! leselkedő veszélyekre. • A gyermekek többsége virtuskodásból keresi a. ve• szélyt, nagyszerű élménynek tartják, ha túljárnak szü- : leik eszén, és például sikerül mégfürdeniük tiltott he- i Íven. Vagy lélegzetelállítóan veszélyes helyekre kirán• dúlhatnak. Éppen ezért, ha kirándulni indul a gyermek. ! ne csak harapnivalóval lássa el a szülő, hanem jó taná- S csókkal is. Magyarázza meg, hogy a természetjárás cél■ ja nem a veszélyhelyzetek keresése, hanem a testet-lel- ! két edző sport. 5 A szülő ne csak tiltó rendelkezésekkel akarja megóv• ni gyermekét a balesetektől, hanem türelmesen magyct■ rázza meg, miért nem szabad például tilos helyen fü- : rödni. miért kell körülnézni, ha lelép a járdáról az út• testre, vagy miért nem szabad a strandon felhevült test■ tel vízbe ugrani. : A kerékpározó gyermekek közül is sokan szenvednek ; balesetet. A szülő kötelessége, hogy kerékpározó gyer- | mekét megtanítsa a közlekedés szabályaira, vagy ve• gyen ilyen témával foglalkozó könyvet. Nyomatékosan ; figyelmeztesse a gyermeket arra, hogy a közút nem • versenypálya, és a testedző sportolás nem egyenlő az ■ életveszélyesen gyors, egy kézzel vagy elengedett kor- ! mánnyal történő száguldással. ■ Szünidőben sok a „kulcsos gyermek, aki egyedül van. [ Az unalom rossz tanácsadó. A szülő segítsem beosztani a ■ S vakációzó gyermek idejét, hogy ne unalomban, hanem ; értékes tevékenységgel töltse el azt. A fiúk egyik kedvelt időtöltése a barkácsolás. A la• kásban, a kertben, a pincében^ a padláson, szinte minde- i nütt található javításra szoruló holmi. Meg kell bízni a • fiút ilyen munkával, apró javítással. S ha a szülő ér- S lékeli a végzett munkát, a sikerélmény újabb feladatok S vállalására buzdítja a vakációzó fiatalt. Nyári balesetforrás: a túlzott napozás. A fiatalok bő• re az erős napfényhatással szemben tűrőképesebb. mint S az idősebbeké. Gyorsabban regenerálódik. A mértékte- I len napozás azonban évek múlva fokozatosan elvégzi • romboló munkáját, és'ez a bőr idő előtti rá.ncosodásához S vezet, esetleg egészségügyi károsodást is okozhat. ! Az egészségre káros következmények közül csak né- ! hány gyakori panasz: fejfájás, szédülés, hányinger, láz. • leégett bőr, rossz közérzet. A déli merőleges napsugarak ! különösen veszélyesek; erre figyelmeztetni kell minden S fiatalt. A strandoló gyermekek bőrét védeni kell meg- 5 felelő napozószerek használatával. Ilyenek például a Fa■ bulon naptej, babanapozó, a Herbária napozókrém, a ! különféle Nivea-készítmények. _ Végül felhívjuk a figyelmet arra. hogy mindenkinek i emberi kötelessége beavatkozni, ha azt látják, hogy a ■ gyermekek balesetveszélyes játékot űznek. Legyen a ! gyermekek balesetmentes nyaralása, pihenése — társa- : dalmi ügy! Szívügyünk . . p^si Katalin ...... . Ü dülésre, strandolásra Az előrelátóbbak már a szezon elején felülvizsgálják: mivel egészítsék ki ruhatárukat, hogy a megfelelő alkalomra ne álljanak felkészületlenül. Aki varrat, annyi anyagot vegyen — főként a különféle színben kapható, úgynevezett farmervászonból, vagy a nem gyűrődő, műszállal kevert kék lenvászonból —, hogy kiteljék belőle egy szoknya, egy nadrág és hozzá egy ingkabát vagy lemberdzsek, esetleg egy úgynevezett szafarikabát. Az ilyen praktikus ösz- szeállítás minden darabja külön-külön is jól kihasználható, variálható. A nadrághoz is, a szoknyához is blúzokat, pulóvereket, pólókat, garbókat viselhetnek, a felsőrészt ruha fölé, más szoknyával is lehet hordani. Ilyenkor tesznek jó szolgálatot azok a könnyű, szel- lős kis nyári ruhák, amelyeket nem kell vasalni. Este kimossuk, kinyomkodjuk, s vállfára akasztva, reggel már felvehető. Ha üdülni megyünk, mindenképpen kerüljön a bőröndbe két fürdőruha: az egyik megszárad, amíg a másikban fürdünk. Nélkülözhetetlen vízparton és hegyvidéken is a sort. Rajzainkon olyan köny- nyű, divatos, felsőrészeket mutatunk be. amelyeket szoknyához, nadrághoz, sorthoz kellemes kiegészítőként viselhetünk, s némi ügyességgel otthon is elkészíthetünk. Pop-csíkos anyagból készült T-blúz (szabása a T- betűre emlékeztet); napozáshoz, fürdőzéshez praktikus a nyakban és a háton szalaggal kötődő „forróblúz"; csíkos pamutjersey- ből, melltartórésszel szabott pántos blúz (teltebb alakra hosszában csíkosra tervezzük) ; nyakba akasztós, széles pántra rádolgozott felsőrész, a pánton kézzel hímzett virágmotívumokkal. B. K. Pólóból szoknya Megunt, széliében kinyúlt, tavalyi pólónkat miniszoknyává alakíthatjuk, amelyet színes pólókkal egész nyáron viselheti, aki karcsú . . . Természetesen ez nem városi viselet, főként üdülőhelyre vagy a hétvégi kiruccanásokra ajánlható. Elkészítése: a régi pólót a karöltőnél keresztben elvágjuk, erre a részre danubiaszalagból keskeny gumiházat varrunk. Befűzzük a gumit, vagy akinek jobban tetszik — a pamutzsinórt — és kész a könnyű, kánikulai viselet. P. J. Minipóló Az idén óriási divat a minipóló. Eleve kinőtt méretűre szabják, de kis ügyességgel egy régi pólóból mi is elkészíthetjük. A póló ujjait kivágjuk, kétharmadánál pedig keresztben elvágjuk. Az eldolgozás jelenthet némi gondot. Akinek nincs — márpedig nem gyakori — lock-gépe, az tisztázó öltéssel — cikk-cakk — varrja végig a széleket. A minipóló elsősorban a fiatalok divatja. De aki karcsú — viselheti harmincon túl is. P. J. Csirke — nyárson ínycsiklandozó illata, csodálatos zamata van a nyárson vagy roston sült csirkének, amit egészben szokás sütni. Annak is van egy kis fortélya, hogy a csirke jól és szépen megtartsa formáját. íme: 1. A szárnyait a háta mögé hajtjuk. 2. Erős cérnát vagy zsineget füzünk egy nagy zsákvarrótűre, és a szálat — az ábra szerint — a két combon keresztülhúzzuk. 3. A zsineget a tűből kihúzzuk, és a két végét a csirke hasa fölött szorosan összefogva, jól megkötjük. 4. A hasa nyílását fogvájókkal vagy kis hurkapálcadarabokkal összetűzzük, és a zsineggel, mint a zsinóros pruszlikot, jól összefűzzük. így előkészítve szúrjuk fel hosszában a nyársra, vagy rakjuk rá a rostra, és süssük piros ropogósra. B. K. Kis történetek — nagy emberekről 0 halogatás Dickens nagy regény megírására készült. Kidolgozta a cselekmény fonalát, szereplőinek a jellemét, a regény vázlatát. Barátai dicsérték: meglásd, nagy regény lesz belőle! Nagy regény! — vette a kezébe a vázlatot az író, és napok múltán fiókjába tette. Mintha megijedt volna a nagy szavaktól, félt, hogy túl nagy feladatot vállalt? Hetek múlva barátja megkérdezte: — Hány oldalt írtál már meg? Dickens lehajtotta a fejét. — Még semmit —- felelte, majd hozzátette: —• Tudod, mért halogatom? Mert még érlelni akarom ... Hetek múlva levelet talált a postaládájában. Csak eny- nyi volt benne: „A halogatás időlopás". Nagyon elszé- gyellte magát. Így született meg a Coop- perfield Dávid című regénye. Egyszerű, mint... Kossuth Lajos fiatal jogász volt, amikor egy • alkalommal összetalálkozott egy ismerősével. — Miért vagy oly gondterhelt? — kérdezte tőle Kossuth. — Ügy ülsz itt a kávézó sarkában, mintha körülötted nem is létezne a nagyvilág. Az ismerős sokára nézett csak fel, majd halkan megszólalt : — Az igazságot keresem. Van egy ügyem, amelyben összekuszálódott valami. Hiába! Nem találom az igazság fonalát... Kossuth rögvest közbeszólt: — Az igazság mindig egyszerű, mint ahogyan egyszerűek a természet nagy törvényei. Váratlan felelet Edison már híres ember volt, amikor régi ismerőse, egyik barátjának a felesége bekopogott abba a helyiségbe, ahol a mester a munkáját végezte. — Bocsásson meg, látom, hogy dolgozik. Nem zavarom sokáig. Csupán azt akarom megtudni: mit jelent ez a szó, hogy „lángész”. Senki sem tudná jobban megmagyarázni ezt nekem, mint ön. Ugye jó dolog lángésznek lenni? És csodálatos érzés ... Edison megtörölte homlokát. — Asszonyom — mondta —, lehet, hogy kiábrándítom kegyedet. Lángésznek lenni nem csodálatos érzés ... — Hanem? — lepődött meg a látogató. — ... egy százalék ihlet és kilencvenkilenc százalék verejték. r. J. Népek meséi Tengeri szív KRÍM-FÉLSZIGETI LEGENDA Egyszer két fivér fürdőit a tengerben. Az idősebb, amikor megelégelte a fürdőzést, lassan a .part felé úszott, a fiatalabb pedig egyre messzebb és messzebb ia parttól. Beleszeretett a bátor ifjúba ia tenger hulláma, elragadta, szorosan átölelte, és magához húzta a mélybe, a víz alatti birodalomba. Kapálózik, kiáltozik a legény, i testvérbátyját hívja isegítségül. ö azonban nem mert beúszni. Gondolta, még ö is belefúl. — Jaj, drága fivérem! sSzeretett testvérem, ments meg! — bukott fel utoljára könnyeit lontva. Mentse meg az ég — gondolta magában gyáván az idősebb. Nem merte nézni, hogy merül el ia testvére, sietett a partra, de egy kőnek ütközött. A hullám haragra gerjedt, üldözőbe vette a gyávát, és amint elérte, a tenger mélyére süllyesztette. A fiatalabb fivérnek menedéket nyújtott a tenger királynője. Könnyei csillogó gyönggyé váltak, fürtjei korallá. A gyáva testvért szétmarcangolták a halak, a rákok. Ám a szívéhez egyik sem akart érni, lolyan ivisszataszító volt ez a szív. Akkor jelent meg fiz ia szív a tengerben. Félénken, titokban úszkál, csúszós, hideg, csíp, mint 1a csalán, egyre csak vonaglik, rángatózik, még árnyéka sincs, átlátszó. A tenger 'pedig undorodik a szívtől, kiveti ;a partra — ott aztán elpusztul, nyomot sem hagyva maga után. Horváth Lilla fordítása II gólya és a minaret Buharában, p.z ősi üzbég városban áll egy magas minaret. Nagyon régen épült, majdnem ezeréves. Fent a minaretben van egy hatalmas ‘gólyafészek. A madár minden ősszel melegebb vidékre röpül, de tavasszal ismét visszatér a fészkébe. Egyszer azt mondta a minaret: — Figyelj csak gólya! 'Te már nagyon régen laksz .nálam. Minden ősszel elköltözöl, de tavaszra ismét megjössz hozzám. Miért nem hozol ite nekem soha ajándékot? — Milyen ujándékot akarsz? •— kérdezte a gólya. — iHozz nekem egy pár csizmát! — Jól van i— mondta a gólya —, hozok neked. Ősszel ia gólya ismét útnak indult, de tavasszal visszatért Buharába. Eltelt néhány nap. A gólya semmit nem szólt az ajándékról. Először a minaret ás hallgatott, 1 aztán megkérdezte: — Mondd csak, gólya, hol van iaz ajándékod? — Az ajándék? En meghoztam neked a csizmát, és ide állítottam a földre. De te nem voltál itt, elmentél valahova, és valaki elvitte. — Mit beszélsz? — mondta \a minaret. •— Te ijól tudod, hogy én \már ezer éve ezen a helyen állok, és sehová nem megyek el. — No, ha sehová nem mész, akkor minek neked a csizma?! Átányi László fordítása II kurta farkú ABHÁZ NÉPMESE A kutyák /elfogták az öreg rókát, és letépték a farkát. A rókának azonban sikerült megszabadulnia tőlük. Amikor a sakálok meglátták őt, csúfolni kezdték: „Kurta farkú, kurta farkú!" Egyszer /egy hideg télen a sakálok a kemény télre panaszkodtak egymásnak. A Kurta farkú odament hozzájuk. — Ha eljöttök velem, tyúkhússal vendégellek meg benneteket — mondta az öreg róka. A sakálok elfogadták a meghívást. 1 A Kurta farkú a tyúkólhoz vezette, és leültette őket. ő maga felmászott az ólba, és annyi tyúkot evett meg. amennyi csak beléje fért. — Sok tyúkot hozok, várjatok csak! — szólt le. Azon az éjszakán kemény fagy volt. A sakálok észre .sem vették, hogy a farkuk' a földhöz fagyott. A Kurta farkú várt, amíg a sakálok farka jó erősen a földhöz ragadt, aztán kiáltott egy éleset, és elszaladt. A kutyák meghallották iaz öreg róka kiáltását, és a :tyúkólhoz eredtek. A sakálok megijedtek, olyan sebesen elinaltak, hogy leszakadt a farkuk. így lettek mindannyian kurta farkúak. Ügy kellett mekik. Ne nevess más baján! Horváth Lilla fordítása
