Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-25 / 151. szám
IJUilUKtitá 1988. június 25., szombat Múltról valló tárgyaink Újkígyóson KÍGYQSI HÍRDDÚ t &i iw&rós* im üZfM %*píá , ?, mm Ez volt az első! Zsótér Józsefről illik tudni, hogy a község történetének lelkes kutatója. Ö volt a szerkesztője az ország első önálló termelőszövetkezeti lapjának, a Kígyósi Híradónak, amely havonként jelent meg 1961. januárjától példányonként ötven filléres áron Vágási engedély és cseréppipa Szántó Béla nyugalmazott igazgató-tanító két megtömött táskával keresett fel bennünket a művelődési házban. Az egyik családja történetének gonddal megőrzött, rendbe szedett emlékeit tartalmazta, amely példázza a községét is. Zömében e századiak, de a fiatalabbak számára (is) sokatmondó- ak. Mindegyikhez fűződik valami történet. A sárga sertésvágási engedély (ilyeneRejtvénynek is bediene: mi látható a képen? Közöljük a megfejtést is: hagy- mákapának hívják, s Gera Vera őrizte meg az utókor számára ezt a kéziszerszámot. két az ötvenes években állítottak ki), a szürke be- szolgáltatási jegy, a halványuló fotók, a felszabadulást követő napokban kiállított orosz—magyar nyelvű igazolványok, az Apáti tanyákon huszonéve bezárt kultúrterem működési engedélye, a Kisfaludy színjátszó csoport előadásplakátja, no és a 60-100 éves térképek sok mindenről meséltek. A másik táskából másfajta kincsek kerültek elő: sok száz darabos képeslapgyűjtemény, Kossuth-bankók, Nagy Lajos király korából származó fejsze, egy szakállas puska golyója, amely egy ásatás során került elő egy csontvázból, szkíta orsónehezékek, no és temérdek cseréppipafej — a legöregebbet a dohány európai elterjedésének időszakában készíthették. Mennyi egy numerus? Bizonyára nem mi vagyunk az ■ egyetlenek, akik eleddig nem tudtak választ adni a címben feltett kérdésre. Aki részletesen, s egyben a múlt század elején alapított község történetét is elmondta, idősebb Bozó József volt. Nos, a Wenckheim család grófi uradalmát öt kisholdas portákra telepítették; az ide költöző magyar és katolikus vallású családok elsősorban dohánykertészkedéssel foglalkoztak. (Csupán ennek a kultúrának a jövedékéből lehetett törleszteni a közterheket.) Éppen 104 évvel ezelőtt fizette ki a falu az uradalmat, váltotta meg a földeket. A belső területek érintetlenül hagyása mellett osztott újabb parcellákkal majd tizenegy kisholdat jelentett hát az egy numerus. Később persze ez is változott; az első világháborút követő „földreform” 15 holdra egészítette ki a leszerelt katonák „birtokát”; a családosok 3, a család nélküliek kettő, az iparosok pedig egy holdat kaptak a kígyósi határban. A hagyományos termelési mód következtében azonban mind kevesebbet hozott a föld. Akkoriban valóban állt a mondás: a mezőgazdaság teljesen az időjárásnak kiszolgáltatott. Józsi bácsi volt az egyik szervezője az úgynevezett ezüstkalászos tanfolyamoknak, amelyből kettőt a felszabadulás előtt, egyet pedig azt követően tartottak meg. A tanfolyam hathetes volt a téli hónapokban; minden este tartottak foglalkozásokat a békéscsabai mezőgazdasági szakiskola tanárainak közreműködésével. Az sem titok, hogy a mezőgazdaság kollektivizálásának időszakában az ezen tanfolyamon végzetteket kérték fel. bízták meg a közös gazdaságok irányításával, szakmai vezetésével. A harmincas évek közepén történhetett. Jött a csabai szakiskola igazgatója, hogy tanulókat toborozzon. Két esküdt (ma tanácstagságnak felel meg. ez a tisztség — a szerk.) rá is állt, hogy beadja a fiát. Eltelt egy év, a következő nyáron megint jön Kígyósra a direktor: íratják-e a második évre a fiukat? Az esküdtek bólintanak. Este otthon az egyik mondja a fiának: újra beírattalak. Ha megtette, apam, maga megy az iskolába! — válaszol a fiú. Aztán miért? — kérdez visz- sza az apja. Mert én hiába tanulok ott, maga nem hagyja, hogy csináljam is. Ha ideadja az ottlakai határban levő pár holdját, hogy ott a tanultak szerint gazdálkodjam, akkor megyek. No, az apja beleegyezett. Elég az hozzá, a következő őszön az apa nem hitte el, honnét hordják be a portára azt a rengeteg kukoricát. Kiment, látta, hogyan is gazdálkodik tanult fia. A jövő évben már a kígyósi holdakon is aszerint, intenzíven ment a művelés, a termelés. Sajnos, csupán a töredékét tudjuk most ezeken a hasábokon annak bemutatni, amelyet Újkígyóson láttunk, amit az ott élők be- és megmutattak, elmondtak nekünk. Nehéz volt a választás, hogy abból a tengernyi, tragikus, vagy éppen mosolyt fakasztó történetből mit is közöljünk, melyik „mesélő tárgy” fényképét mutassuk be, mivel ismertessük meg az olvasókat. A kígyósi délelőtt Is azt bizonyította, még mindig nagyon sok értékes, a múlt nem mindenki által ismert fejezeteiről valló tárgy, emlék lapul még a padlások, szekrények, ládák mélyén. Legalább feltalálási helyüket jó ismerni, ha még egyelőre nincs mód azok nyilvános bemutatására, feldolgozására. Minden segítőkész újkígyós! embernek ezúton is köszönetét mond Fazekas Ferenc és Nemesi László Öröklött kastélyok és kastélyparkok A kastély és a mára 15 hektárra zsugorodott park a község belterületén található. A geszti határ az 1400-as években a névadó Geszti családé volt. Több évi pereskedés után 1776 óta a bo- rosjenői Tisza család tulajdonába ment át. Az eredeti lakosztály a kiskastélynak nevezett épületben volt. Ez a jelenlegi kastélytól kb. egy kilométerre van, a szérűskertben. Előtte áll a park legnagyobb kocsányos tölgyóriása, melynek törzskerülete 5,1 méter. A jelenlegi kastély helyén földszintes, fazsindelyes, padlásszobás épület állott. Innen irányították a 4121 kh kiterjedésű uradalmat. Az 1770-es évtől kezdve 179 éven át a kastély apáról fiúra öröklődött, közel 30 évig épült kisebb-nagyobb megszakításokkal. Az első jelentős átalakítást Kálmán gróf végezte. Az építkezésnél még olasz mesterek is közreműködtek. A fotó hátterében látható zömök, emeletes rész a kastély magva, a főszárny. Ezt egy jobb oldali oldalszárnyrésszel bővítették ki. A tervben szereplő bal szárny nem épült fel. Az épületegyüttes ekkor kapta mai „L” alakú formáját, az ívelt tetőzet pedig a bádog- és cserépborítást. Az épületen copf és empire stíluselemek keverednek. A szárazkapu főbejárat egykor az utca felé néző főhomlokzat közepén, a kőerkély alatt volt. Az udvar felől található köríves tornác később készült, éppúgy, mint a falakat borító farácsper- gola, melyre egykor növényeket futtattak. Gyönyörű ácsmunka a szárazátjáró, melyen az „inasok” jártak a kastélyba. Szép, a megoldásában is eredeti drótkerítés, mely az uradalmi kovácsok munkáját dicséri. A 24 szobás kastély 1944 őszén gazdátlanul maradt. A lakosság a berendezési tárgyakat, a körtefából faragott bútorokat és a gazdag, közel 35 000 darabból álló könyvtárat széthurcolta, összetörték a velencei csiszolt üvegből készült 15 mázsás csillárt, a szobákban található fehér belga csempekályhákat (egy megmaradt mementónak). A kastély külső állaga ma is tovább romlik. A sürgős tatarozás nem a jelenlegi gazdák akaratán múlik. A kastély ma oktatási és művelődési célokat szolgál. A parkot egy itt talált őshonos erdőből alakították ki. Meghagyták az eredeti faállomány legszebb kocsányos tölgyeit, magas kőriseit és juharfaféléit. Ezen fajok közül kerülnek ki az országosan is nyilvántartott egyedek. A növényegyüttes fajokban nem gazdag. A 25féle lombos fa, 7-féle örök- 0 zöld és a 6-féle cserje adja a mai populációt. Csak a helyét tudják megmutatni annak a 4 ágú akácfának, melyet Tessedik Sámuel evangélikus lelkész hozott Szarvasról egy alkalmi látogatásakor. A kastélypark mindig gondozott volt, melyre a kertészbojtárok ügyeltek. Az épület közvetlen környékén virágokat neveltek, a kör alakú medencékben teknősöket gondoztak. A parkot kiépített csőhálózatból öntözték. Itt van a megye legszebb kúp formájú oszlopos tölgye! Különlegesség az óvoda udvarán álló hatalmas lombú páfrányfenyő és a sudár termetű oszlopos fehér akác, a szérűskertben lévő feketedió-fasor, a kertilak mögött a hatalmas koro- nájú vérbükk. Híres és védett az iskolaudvarban található tiszafasor és a kastély előtti két óriás platán. Csak az elismerés hangján lehet szólni' Bagdi Sándor nyugalmazott erdész és Kovács Gábor, a kastély volt kertésze parképítő munkájáról. ök ketten még 1964-ben ültették a főbejárat előtti lúcfenyőket — melyek mára kis erdőt alkotnak — és az út melletti oszlopos' kocsányos tölgyeket! A park 1985 óta megyei védettségű. Busa László _ Fotó: Fazekas Ferenc Csendes évforduló Szeghalmon Kevesen vannak, ki.k Szeghalmon megfordulva nem ismernék fel a képen látható épületegyüttest. A Vígh Matild Általános Iskola régi épületéről van szó. A fák árnyékában meghúzódió, szerény, egyszintes épületszárny ebben az évben- évfordiulót ünnepelhetne, ha készülnének ró a múltjukra oly büszke szeghalmiak. Homlokzatán a rendszeres és gondos tatarozások ellenére is olvasható a felirat: Szeghalom Kaszinó. Igen. Ez az épület volt századunk első felében az „Űri Kaszinó” otthona. A „Casinói Olvasó Társu- lat”~ot 1857-ben Tóth Bálint kerékgyártó otthonában hívták életre, első elnöke Au- gusz János volt. Azonban megalakulása, hivatalosan 1858-ra datálható, mivel közgyűlés által ebben az esztendőben emelkedik a társadalmilag elfogadott és támogatott szervezetek sorába. Céljaként széles társadalmi rétegek átfogását, a magyar kultúra értékeinek terjesztését, valamint 1848 emlékének ébren tartását említhetem meg. E szerepkörét 1869-ig töretlenül megőrizte. Ekkor alakult ugyanis újjá a Polgári Olvasó Egylet, mely 1848 örököseként hamar megnyirbálta a kaszinó tekintélyét, megritkította tagjai sorát. A kaszinó az 1870-es években két ízben is kísérletet tett, hogy „riválisával” kompromisszumra jusson:, s vezető kulturális szerepét megőriz^ hesse. Mindkét kísérlete sikertelenül zárult. Az előbb leírtak következtében az 1880-as évektől a kaszinó ténykedése tartalmában mindinkább ellaposodott a polgár iásodó értelmiség, a nagygazdák és kereskedők szórakozási igényeinek kielégítésére korlátozódott, mely feladatnak a községi szállodával (a képen a kétszintes épületrész) karöltve tett eleget. A felszabadulást követően néhány hónapig még működött a kaszinó, de társadal- mii hátterének megszűnése miatt végül megszűnt. Épületét 1947 februárjában a Szociáldemokrata Párt helyi szervezete kapta meg. Történetének utolsó jelzőköve, hogy 1948. áprilisában „Szeghalmi 48-as Társaskör” néven megkísérelték feltámasztani, de a Belügyminisztérium jóváhagyása ellenére ez a szándék is kudarcba fulladt. Kele József U/s . G esz!