Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-25 / 151. szám
1988. június 25., szombat 0 test belső üregeit is feltárja Műszerbemutató az orosházi kórházban A műszerezettséggel nemigen elkényeztetett orosházi kórház felől mostanában jó híreket is hallani: a tavaszi hónapokban orvosi műszerkiállítás volt náluk, nemrégiben megyei és saját keretből, valamint a gazdálkodó egységek anyagi támogatásával vásárolhattak egy Siemens gyártmányú ultrahang diagnosztikai készüléket. A minap az osztrák ERBE eég rendezett üvegszáloptikai video-endoscopos műszerbemutatót a városi tanács gyógyító-megelőző intézetében Orosházán. A két ultrahang vizsgáló készülékkel szeretnék elérni, hogy a betegeknek ne kelljen a vizsgálatokra hosszú hetekig várakozniuk. A gazdasági egységek támogatását az ott dolgozók szűrő- vizsgálatával tudják viszonozni. Ha két műszakban két gépen dolgozhatnának például a zsigeri szervek belső szerkezetének elváltozásait vizsgáló rendelőben (a máj-, az epehólyag-, stb. vizsgálatoknál), akkor a veszélyeztetett munkahelyeken dolgozók megelőző, alkalmassági és szűrővizsgálatait is tervbe vehetnék. Siemens Sanoline ultrahang diagnosztikán a különféle terhességi vizsgálatokat is végzik. * * * Három megye; Báos, Csongrád és Békés ipari és egészségügyi szakembereit hívták meg a napokban rendezett műszerbemutatóra, mert az itt látható eszközök mindkét ágazatban rendkívül jól hasznosíthatók. — Mi a jelentősége a műszerbemutatónak és az előnye a gyógyításban az itt látható műszernek? — kérdeztük dr. Gervain Mihály kandidátust. — Nagyon fontos, hogy a kiváló minőségű orvosi műszereket gyártó cégekkel naprakész kapcsolatot tartsunk — halljuk a választ. — A szűkös anyagi körülmények között csak így, és a személyes kapcsolattartással tudjuk meggyorsítani az életmentő, az orvos munkáját segítő műszerek, diagnosztikai eszközök beszerzését. A jelenlegi vizsgálati módszerek között ez az üvegszáloptikás video-en- doscópos műszer a csúcs- technikát jelenti. Nem elérhetetlen egy-egy hazai kórház számára a beszerzése sem. Kezdetben az alapegységet kell megvásárolni és hozzá, ahogyan a pénzünk engedi, a kiegészítő részegységeket. Ez a rugalmas eszköz bevezethető a testüregeikbe, csatlakoztatható a már meglevő műszerpark merev endoscopjához és így vizsgálható a beteg. Belső szerveit képernyőre nagy • méretben vetítve, egyszerre több szakmát képviselő orvos elemezheti a látottakat. A műszer kipróbálását a gyakorlatban láthattuk. Elsőként egy 22 éves nőbeteg méhkürtelzáródását vizsgálták az üvegszáloptikával, így kutatták az okát, miért nem lehet gyermeke a fiatalasszonynak. A két milliméteres, pontszerű, apróméretű videokamera közvetítette amit látott, képernyőn figyelhettük a belső szervek állapotát. A következő vizsgálandó beteg az urológiai osztályé, majd egy emésztőrendszeri betegségben szenvedő ember került sorra. — Óriási jelentősége van a műszernek a szűréseknél, a vizsgálatoknál és a gyógyításban, vagy például a daganatos betegek folyamatos ellenőrzésénél — tájékoztat a főorvos. — A gyomor, a bél, a hörgők, a gége betegségeinek vizsgálatánál részletes ismeretekre van szüksége az orvosnak. Az orvosképzésben, továbbképzésben is nagy a szerepe ezeknek a műszereknek, hiszen a fiatal kollégák képernyőre nagyítva követhetik a test rejtett üregeiben, vagy például a húgycsövön keresztül végzett műtéteket is. Egy-egy egészségügyi intézmény vezetőinek döntési joga, hogy milyen irányban fejlesztik műszerparkjukat, röntgent, ultrahangot, vagy ilyen műszert vásárolnak. Célszerű egy központi műszerpark kialakítása, erre képzett személyzet foglalkoztatása, a nagy értékű, sokat tudó gépeknél. * * * Megyénk egészségügyi hálózatának műszerezettségét vizsgálta a Népi Ellenőrzési Bizottság. Hamarosan részletesebb adatokat is megtudhatunk a felmérés alapján. Az bizonyos, hogy a nemrégiben felújításokban részesülő kórházak korszerűbb műszereket kaptak. Manapság, amikor már az egészségügy szintentartásá- nak nehézségeiről beszélünk, nem szabad figyelmen kívül hagyni a műszerezettség kérdéseit, a nagy lemaradás elkerülését sem. Okos politizálással, összefogással, az egészségügyi hálózat lehetőségeinek koordinálásával nem szabad, hogy reménytelenné váljon az orvosok munkájához nélkülözhetetlen műszerparkok bővítése. Elgondolkodom, milyen jó lenne, ha már most az ERBE szakemberei megyénkben, netán Orosházán hagyhatnák a sokat tudó üvegszáloptikás video-endosco- pot. . . Bede Zsóka Felmérés az árak alakulásáról Az árak alakulását, az áruellátást figyelő szolgálatot működtet február óta a Fogyasztók Országos Tanácsa: a FŐT aktivistái — a népfrontbizottságdk bevonásával — az elmúlt hetekben Budapesten és 16 megye 82 településén tartottak vizsgálatot. A tapasztalatok szerint az élelmiszer-ellátás változatlanul kiegyensúlyozottnak tekinthető. Néhány településen rövidebb-hosszabb ideig hiányzott a boltokból a csomagolt sertészsír, a pudingpor és a margarin. Továbbra is jellemző, hogy az olcsóbb termékek helyett a drágább cikkek kínálata bővül, például a baromfitermékek esetében. A húsipari készítmények, a tőkehúsok minőségét — az elmúlt hónapokhoz hasonlóan — a lakosak számos esetben kifogásolták. Az árfigyelők az ország szinte minden pontjáról kaptak jelzéseket a papíráruik árának emelkedéséről. A papír és a papírzsebkendő hiánycikknek bizonyult egyebek között Komáromban, Salgótarjánban, Kunhegyesen, Gyöngyösön, Ba- latonfüreden, Szolnokon és Budapesten. A papírzsebkendő ára a magánkereskedőknél helyenként 72 százalékkal nőtt a hivatalos 32 százalékkal szemben. A jelentős áremelkedés ellenére a kereslethez képest kevés az alufólia. Változatlanul kiegyensúlyozatlan az építőanyag-ellátás : különösen a tégla, a cserép és a burkolóanyagok hiányoznak, rendeléseket egyre növekvő határidővel vesznek fel a telepeken. Nem tudják kielégíteni az igényeket nyílászárokból, tetőablakokból, a keresletnél lényegesen kisebb a kínálat síküvegből, faanyagokból. A magasabb árak ellenére nem csökkent a minőséggel kapcsolatos panaszok száma. Gyenge a választék a gazdaságosan üzemeltethető kazánokból, a villanybojlerekből. Sok panasz hangzik el az épületgépészeti szerelvényellátással, a szerelvényáruk minőségével kapcsolatban. Négyhektáros területen létesített mesterséges tavat a Bodonyi Mátraalja Tsz. A mátrai „tengerszem” — amelyet két patak tiszta vizű forrása is táplál — idegenforgalmat is csalogató szabadidőközpont lehet, de a szárazabb, nyári időjárás esetén jó szolgálatot tesz a falu és környéke zavartalan vízellátásában. A mesterséges tó Fotó: h. szabó Sándor flz egymásrautaltság jegyében U Dél-alföldi megyék együttműködése Történelmünk ma már nyilvánvaló tanulsága, hogy az elzárkózás sem országos, sem megyei szinten nem szolgálja az anyagi és szellemi erőforrások hatékony felhasználását. Az önállóság mai lényege éppen az egymásrautaltság felismerésében, s az együttműködés ésszerű, célszerű szervezésében jelenik meg. A felelős vezetésnek fel kell ismernie a megyehatárokat nem mereven kezelő közös tevékenység szükségességét. Jó példa erre a dél-alföldi megyék, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és 1984 óta Szolnqk több mint két évtizedes múltra visszatekintő együttműködése. Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék párt-.és tanácsi vezetőiből 1982-ben Kecskeméten alakult meg a Dél-alföldi Megyék Együttműködési Bizottsága, mely legutóbb 1988. május 26—27-én Kecskeméten ülésezett. A közös érdekek felismerésén alapuló szervezett munika eddigi legnagyobb eredménye az a megyei tanácselnökök által most aláírt megállapodás, mely a környezet védelmét szolgálva megteremti a négy megye különleges kezelést igénylő hulladékai biztonságos tárolásának lehetőségét, feltételeit. A tanácsok munkája egyre kevésbé képzelhető el a korszerű számítástechnikai eszközök alkalmazása nélkül. Bács-Kiskun megyében több mint 10 éve foglalkoznak a számítástechnika tanácsi alkalmazásával, a végzett munka és eredményei országos összehasonlításban is elismerést érdemelnek. A tapasztalatok átadását, a közösen megoldható (pl. a négy megye helyzetének elemzését segítő program- rendszer együttes kidolgozása) feladatok meghatározását segítette a számítógépes bemutató, mely már a jövő tanácsi munkájából adott ízelítőt. A megyék képviselői a következő időszak legfontosabb feladatának a VIII. ötéves terv előkészítését tekintik. A felkészülést úgy szervezik meg, hogy mind a négy megyében — kölcsönösen egyeztetve — időben álljanak rendelkezésre a munkához nélkülözhetetlen ágazati és területi gazdasági ismeretek. Részletes szükséglet- és lehetőségszámításokat fognak végezni az egészségügyi-szociális, valamint az oktatási-szakoktatási ágazatban, az alapellátást meghaladó, egymáshoz kapcsolódó területeken. A dél-alföldi térség jövőjét nagyban befolyásolja az itt élő lakosság egészségi állapota, életkultúrája, szakképzettsége. A megyék az eddiginél nagyobb mértékben össze fogják hangolni munkájukat, hogy támaszkodhassanak egymás intézményeire, elkerüljék a párhuzamosságokat és hosszabb távon is közösen szolgálják a gazdasági szerkezetváltást. A dél-alföldi megyék intézményei és hálózati ellátottsága elmarad az ország fejlettebb területeitől. Különösen fontos a szűkös lehetőségek mind hatékonyabb kihasználása. Ezt szolgálta a megyék közlekedésfejlesztési koncepciói térségi ösz- szehangolásával foglalkozó előterjesztés. Közösek az érdekek a Budapest—Kecskemét közötti autópálya továbbépítésében, a kelet-nyugati irányú forgalom feltételeinek (tiszai és dunai átkelési lehetőségek) bővítésében, s a vízi szállítás meglevő létesítményeinek (szegedi kikötő) jobb kihasználásában.. újak létrehozásában. A négy megye együttesen megfogalmazott igényeit és javaslatait továbbítja a közlekedési miniszterhez. Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok megyék szinte minden mezőgazdasági termékből és élelmiszerből országos szinten meghatározó mennyiséget állítanak elő. Alapvető a szerepük a belföldi ellátásban és az exportban. Ez kellő indok arra, hogy a bizottság erre a területre is kiterjessze tevékenységét, s megvitassa a megyék mezőgazdaságának és élelmiszeriparának együttműködési, fejlesztési lehetőségeit. A Dél-Alföld jelentősége főként a tömegáru termelésében igen nagy. Amennyiben továbbra is ebben a szerkezetben, ugyanezeket a termékeket, változatlan technológiával állítják elő, úgy ennek kiszámítható következménye a régió elszegényedése, de legjobb esetben is fejlődési lehetőségeink beszűkülése lesz. A kiút az innovatív tevékenységek elősegítése, a magas képzettségű szakemberek megtartása, nagyobb megbecsülése lelhet. A lakásgazdálkodás javítása, az arra rászorultak lakáshoz juttatása olyan feladat, amely állandóan napirenden van. Sajátos helyzet alakult ki, hiszen a lakáshiánnyal egyidejűleg számos településen a forgalomhoz szükségesnél nagyobb számban állnak üresen lakások, lakható épületek, Ezek hasz-* nosítási lehetőségeivel mind a négy megye tanácsai intenzíven foglalkoznak. A hasznosítható tapasztalatokat összegezték az üresen álló lakások szervezett értékesítéséről szóló tájékoztatón. Mint a felsorolt témák is mutatják, mindinkább bővülnek az együttműködés területei. Áttekintésük, a célok és feladatok meghatározása és összehangolása szinte kikényszeríti a közös munka továbbfejlesztését. Ennek során további közvetlen kapcsolatok alakulnak ki a megyei és helyi pártbizottságok, tanácsok és gazdálkodó szervezetek között. Lengyel szövetkezők megyénkben Két és fél évvel r ezelőtt vette kezdetét a Fogyasztási Szövetkezetek Békés Megyei Szövetsége és a lengyelországi Czenstochowai Vajdaság Parasztönsegély- szövetkezetek Szövetsége között az a kapcsolat, mely azóta mindkét fél örömére és megelégedésére tovább mélyült. Ugyanis időközben a Békésszövker Vállalat révén kialakult az a választékbővítő árucsere-forgalom is, amely a czenstochowai és a Békés megyei szövetkezetek számára egyaránt előnyös. Az utóbbi fél évben a kapcsolatbővítés újabb lehetőségei kerültek szóba. Nevezetesen a lengyel—magyar szakácsok kölcsönös, bemutatkozásában és már az idei nyáron felnőtt szövetkezeti dolgozók, illetve azok gyermekeinek csereüdültetésében állapodtak meg. Ezek az elképzelések a mostani és az elkövetkező hetekben valósulnak meg, A mór említett kapcsolat folytatásaként tartózkodik napok óta megyénkben a Czenstochowai Vajdaság Paras ztönsegé ly-szö vetkezetek Szövetségének egy nagyobb szakmai csoportja, amely június 28-ig ismerkedik megyénk több fogyasztási szövetkezetével és idegenforgalmi nevezetességeivel. Programjukban szerepel többek között Geszten az Arany-ház, a gyulai Munkácsy Tsz múzeuma, a szarvasi arborétum, a dévaványai túzokrezervátum, a vésztői Csolt-monostor, a Gyulai Húskombinát, Gyulán a vármúzeum, az Erkel-ház, a Kohón-múzeum, a százéves cukrászda, a battonyai SOS gyermekfalu megtekintése. Berlinszka Miroszlawát, a lengyelországi Czenstochowai Vajdaság Parasztönse- gély-szövetkezetek Szövetsége elnökhelyettesét és munkatársait fogadta június 22- én délután Békéscsabán, a Mészöv székházában Tanai Ferenc, a megyei szövetség titkára. A kölcsönös tájékoztatást követően, mindketten megállapították: az immár két és fél évre visszatekintő kapcsolat mindkét fél számára előnyös, ezt tovább kell bővíteni. —Balkus — Üzemi személygépkocsi — korlátlanul Egyelőre még szigorú rendelkezések szabályozzák, hogy a hazai vállalatok, intézmények, egyéb közületek hány személygépkocsival rendelkezhetnék. Az utóbbi időben — s különösen a közúti közlekedési törvény előkészítése során — mind többen sürgették e korlátozás megszüntetését. A kötöttségek akadályozhatják a gazdasági folyamatok korszerűsítését, ellene hatnak a vállalatok önállósodási törekvéseinek. Nem ösztönöznék a gazdaságosság növelésére sem; hiszen a vállalatokat arra kényszerítik, hogy — alkár kisebb feladatokhoz is — nagyobb önköltségű tehergépkocsit vásároljanak, vagy — meglehetősen drágán — személyautót vegyenek bérbe. A Közlekedési Minisztérium állásfoglalása szerint is indokolt lehetővé tenni, hogy a gazdálkodó szervezetek annyi személygépkocsival rendelkezzenek, ameny- nyi a feladataik ellátásához szükséges, illetve amennyire anyagi erejükből telik. Ennek értelmében készült el a korlátozó jogszabály módosításának tervezete is. A minisztérium egyetlen megszorítást tart szükségesnek, mégpedig azt, hogy nyugati márkájú autóhoz — elsősorban az alkatrészellátás és a szerviz nehézkessége miatt — továbbra is meghatározott feltételek mellett juthassanak a közületek. (A költségvetési intézmények esetében az üzemi személy- gépkocsik számának meghatározását a költségvetés pénzügyi teherbíró képessége is befolyásolja.)
