Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-24 / 150. szám

1988. június 24., péntek Hz első hivatalos bajnokság 260 kilót emelt a szarvasi Fábri János Három megyei aranyérmes Az idei erőemelő országos bajnokságot Budapesten tar­tották, a Ganz-Danubius Ha­jó- és Darugyár sporttele­pén. A verseny abban kü­lönbözött az előző bajnoksá­goktól, hogy az év elején megalakult Magyar Testépí­tő és Erőemelő Országos Egyesület jóvoltából, ez volt az első hivatalos felnőtt baj­nokság hazánkban. A koráb­bi években is tartottak e sportágból országos verse­nyeket, ám ezek társadalmi összefogással, vagy egy-egy klub által szerveződtek. A verseny nyolc súlycso­portban zajlott, 60-110 kg fölöttig, három fogásnem­ben : guggolásban, fekve- myomásban és felhúzásban. A nevezési szintek 380—630 kg-nól kezdődtek. — Az idei bajnokság szín­vonala hasonló volt a ko­rábbi évekéhez, bár a neve­zési szintek magassága so­kakat eltántorított — tájé­koztatott Lovász György, az országos egyesület elnöksé­gének tagja, a Gyulai MHSZ-Atlas Klub titkára. — Most az egyesülethez csatlakozott klubok indít­hattak versenyzőt; így me­gyénkből jelen volt a gyu­lai, a békéscsabai, az oros­házi és a szarvasi klub, hi­ányzott a békési csapat. El­mondhatom, hogy a me­gyénkben sportolók kitűnő­en szerepeltek: a 8 kategó­riából három első és két 2. helyet szereztek meg. Az erőemelésből rendezett országos bajnokság megyei sikerei után a sportolók leg­közelebb az ősszel megren­dezendő pécsi bajnokságon mérik össze erejüket. A ver­seny nemzetközi lesz, hiszen az országos egyesület hama­rosan csatlakozik a nemzet­közi szervezethez. Ezzel a magyar sportolók szélesebb porondon bizonyíthatnak. (Már a budapesti országos bajnokságon is részt vett megfigyelőként Norbert Wal- luch, az Európai Erőemelő Szövetség osztrák alelnöke.) * * * A Békés megyeiek eredmé­nyei. 60 kg: 1. Gyenge László (Gyulai Atlas) 470 (150+115+ 205, ez utóbbi országos csúcs), 2. Bállá Tibor (Gyulai Atlas) 400 (125+95+180). 75 kg: 1. Fáb­ri János (Szarvasi Főiskola) 610 (205+145+260) versenyen kívül felhúzásban 272,5 kg, országos csúcs. 100 kg: l. Mikes Sándor (Bcs. Forcon) 710 (260+200+250). 110 kg fölött: 2. Musztafa Imre (Oh. Torna Club) 620 (210+190 +220). Abszolút kategória: 3. Mikes 710. Sz. M. Ökölvívás A Békési SE nyolc versenyző­je indult Mezőkövesden a Ma­tyó Kupán, melyen 18 egyesület 63 felnőtt és 55 ifjúsági öklöző- je lépett szorítóba. Közülük Ró­mai és Nagy egyik napon sem töltött három menetet a szoritó- ban ellenfelével, mert feladásra késztette azokat. Tölcsér az el­ső két fordulóban ugyancsak hasonló teljesítményt nyújtott. Az eredmények között nem sze­repel Martinék Csabáé, mert he­lyezetten maradt ugyan, de kez­dő létére dicséretesen küzdött. Békési ökölvívóhír, hogy jú­nius 20. és július 2. kBzött Sza­bó Sándor a juniorválogatott kerettel az Európa-bajnokságra készül Budapesten. A békésiek eredményei. Ifjú­ságiak. 60 kg: 1. Római. 63,5 kg: 1. Nagy. 67 kg 2. Tölcsér. Fel­nőttek. 57 kg: 3. Makula. 60 kg: 3. Sas és Szabados. 63,5 kg: 3. Kis. Sportműsor PÉNTEK LABDARCGAS. Serdülő-válo- gatottak országos döntőjének helyosztói. Békéscsaba, Kórház utcai sporttelep: 8.30, 5. he­lyért. Békéscsaba, Agyagipar Bessenyei utcai sporttelepe: 8.30, 3. helyért, 10 óra, első he­lyért. ÚSZÁS, vidéki csapatbajnok­ság, 3. forduló. Gyula, Várfür­dő, 14.30. SZOMBAT TAVÜSZAS. Körös-távúszás, Szarvas. Rajt, cél: Főiskola Me- dosz SE kajak-kenu vizltelepe, 10.00. VÍZILABDA. OB II B. Kecs­kemét—Bcs. Minőség SE, 15.00. VASÄRNAP VÍZILABDA. OB II B. BCS. Minőség SE—Kecskemét, Bé­késcsaba, Árpád fürdő, 11.00. TÖMEGSPORT. KPVDSZ- szpartakiád nyári versenye (at­létika, kézilabda, labdarúgás, lövészet), Békés, sporttelep, 8.30. ÚSZÁS.* Várfürdő Kupa nem­zetközi verseny, Gyula, 9.30. SPORT SPORT SPORT II bronzéremért játszanak a Békés megyeiek Tegnap Gyulán két mér­kőzéssel befejeződtek a me­gyei labdarúgó serdülőválo­gatottak országos döntőjének csoportmérkőzései. Szabolcs-Szatmár megye— Győr-Sopron megye 2—2 (1—0). Gyula, 100 néző. V.: Kara. Sza­bolcs-Szatmár megye: Babicz — Áros, Barna, Ugyan, Kovács — Herczku V., Tanka (Herczku Gy.), Bessenyei, Becser (Tóth) — Révész, Makkal. Edző: Hajdú József. Győr-Sopron megye: Varga — Simon, Bognár, Nátz, Zsédenyi — Kovács, Abrahám (Brezina), Cser — Hatos, Hor­váth Cs., Pánczél. Edző: Gre- mula Ferenc. A szerdai mérkőzés legjobbja, Tanka György, már az első percben megsérült. A félidő kö­zepétől a nyírségiek kerültek fölénybe, és a csereként beálló Herczku Gy. vezetést szerzett. Szünet után megváltozott a já­ték képe, a kisalföldiek 5 perc alatt fordítottak. A s: abolcsiak ismét cserére kényszerültek, ez­úttal a cserekapus Tóth állt be a mezőnybe, és — utolsó for­dulatként — egyenlítettek. Ez a gól a második helyet jelentette számukra. G.: Hsrczku Gy., Herczku V., ill. Horváth Cs., Pánczél. Jó: Barna, Herczku V., ill. Horváth Cs., pánczél. A ll­es rúgásokban: 3—1 Győr-Sop­ron javára. Békés megye—Hajdú-Bihar megye 4—0 (1—0). Gyula, 200 né­ző. V.: dr. Mátyus. Békés me­gye: Rácz — Sitkéi, Szklenár, Vura, Fejes — Schneider, Biró (Haraszti), Demjén — Kakuszi (Szegedi), Szenteczki (Szeke­res), Halmai. Edző: Szombati György. Hajdú-Bihar megye: Pinczés — Varga, Gulyás, Kö­rösi, Duri, Derecske! (Papp), Müller, Czakó — Lugosi, Szűcs, Rózsa. Edző: Domán Gyula. A 26. percben a Szenteczki buktatásáért megítélt büntetőt a kapus, Rácz értékesítette. Az 51. percben egy, a lelátóról vitathatónak tűnő büntetőből is­mét Rácz szerzett gólt. A gól után a partjelző beintésére a já­tékvezető az őt megsértő Czakót kiállította. Ezután a fölénybe kerülő házigazdák biztosan győztek. G.: Rácz 2 (mindkettőt 11-esből), Kakuszi, Szenteczki. Jó: az egész békési csapat, 111. senki. Mivel a mérkőzés eldön­tötte a csoporton belüli helye­zéseket, 11-es rúgásokra nem került sor. Az A csoport végeredménye: 1. Fejér megye 2 2 0 0 7-3 4 2. Békés megye 2 10 1 4-2 2 3. Hajdú-Bihar 2 0 0 2 3-9 0 A B csoport végeredménye: 1. Budapest 2 2 0 0 7-3 4 2. Szabolcs-Szatmár 2 0 113-41 3. Győr-Sopron 2 0 114-71 A pénteki helyosztók műsora: az 5. helyért Győr-Sopron me­gye—Hajdú-Bihar megye, Bé­késcsaba, Kórház utca, 8.30. A 3. helyért: Békés megye—Szabolcs- Szatmár megye, Békéscsaba, Bessenyei utca, 8.30. Az első he­lyért: Budapest—Fejér megye, Békéscsaba, Kórház utca, 10.00. — szilasi — Megyei aviatikatörténet A „repülötanár” és társai Az év elején már hírt ad­tunk 1 arról, hogy az MHSZ Kvasz András REK tagjai hozzákezdtek a Békés me­gyei repülő-, ejtőernyős, mo­dellezősport történetének megírásához. A szerzők mintegy 180 oldalas, s 200 fényképet tartalmazó könyv­vel kívánnak emléket állíta­ni a rég- és \közelmúlt ki­emelkedő személyeinek és jelentős eseményeinek. A tervek szerint a kiadvány a jövő év augusztusában Bé­késcsabán sorra kerülő mo­toros műrepülő Európa-baj­nokság rajtjára jelenik meg. A kötet 80 esztendő histó­riáját meséli tel, és négy részre oszlik. Az első az 1909-től 1944-ig, míg a má­sodik rész a felszabadulás­tól napjainkig terjedő törté­néseket dolgozza fel. A har­madik részben kap helyet az adatbank. Itt a különböző névsorok, számadatok, ered­ménylisták adnak böngészni valót. A fotóalbum lapjairól pedig maguk a kötet főszer replői néznek vissza a ked­ves olvasóra. Az első rész kézirata a napokban készült el, és ennek tartalomjegyzé­kéből adunk válogatást az alábbiakban. * * * Az anyag első harmada a hazai aviatika halhatatlanjai közé emelkedett szarvasi Székely Mihály, a gyulai Dobos István, a békéscsabai Kvasz András és Botyánszki Mihály bravúrszámba menő repüléseiről szól. Nem feled­kezik meg a három csabai kísérletezőről, a gépépítő Osgyán Pálról és a helikop­ter-konstruktőr ös Lajosról, Fikker Károlyról sem. A korabeli sajtó színes tudó­sításaira támaszkodó fejezet eleveníti fel az első és mindmáig egyetlen Békés­csabán tervezett és épített motor nélküli siklógép, a Csaba vezér „szárnyalását". Az is kiderül, miért vette kalapját Nattán István, a gép tervezője, és*.miért dőlt össze kártyavárként a MOVE sikeresen startolt repülő­szakosztálya. Szót kémek és kapnak a gyulai, csabai, orosházi, mezőhegyesi mo­dellezők. Molnár Géza be­mutat egy érdekes talál­mányt, a propellerrel felsze­relt „repülő biciklit”. Dub- ravcsik Mátyás a gravitáció legyőzéséről, Danczig Má­tyás ejtőernyősélményéről, Sin Lajos pedig arról mesél, mily színpompás látványt nyújt madártávlatból Gyo- párosfürdő közönsége. Ben- kő Pál azokat a feszült per­ceket eleveníti fel, amikor szülővárosa, Orosháza hatá­rában kényszerleszállást haj­tott végre a lángoló Capro- nival. Kiugrásra ugyanis nem adhatott parancsot, hi­szen a kétmotoros felderítő gép 6 tagú személyzetére csak 4 ejtőernyő jutott... A továbbiakban arra is fény derül, hogy miért vallja ma­gáénak Orosháza is, Tót­komlós is a legtermékenyebb magyar repülőkonstruktőrt, a Kossuth-díjas idősb. Rubik Ernőt? * * Sűrűn telegépelt lapok ál­lítanak emléket az 1939-ben alakult Békés vármegyei cserkész-repülőegyesület­nek, s jogutódjának, a me­gyei egyletnek, melynek tag­jai repülőteret létesítettek a jelenlegi helyén, hangárt építettek és 1943. április 27- én megindították megyénk­ben is a vitorlázórepülő-ki- képzést. A nehéz kezdetre, majd a sikeres folytatásra dr. Elek László, az egykori ügyvezető főtitkár emléke­zik, míg tengernyi élményé­vel Mester László, Tomka Lajos, Mester György, Csi- csely Mihály, Baji István, Gábor Mihály teszi még vál­tozatosabbá a sokszínű pa­lettát. Az országos kiadvá­nyok meglehetősen mosto­hán bánnak az 1910—14. kö­zött, Rákos-mezején tevé­kenykedett gépépítő pilóták legfiatalabb generációjához tartozott Botyánszki Mihály- lyal. Már-már úgy tűnt, hogy neve a feledés homá­lyába vész, amikor 1985. ok­tóber 18-án éppen lapunk hasábjain méltatta munkás­ságát meleghangú írásában dr. Perényi Béla. „Misó”' — barátai így becézték — gyermekkorában modelleket készített, és mint asztalos­segéd, felhagyva a csapkodó szárnyú géppel végzett kí­sérletekkel — Kvasz András tanácsára — a rákosi aviati- kusok közé állt. Szó szerint berobbant az élvonalba, hi­szen 18 évesen már saját tervezésű és építésű gépén emelkedett a magasba. Még három gépet konstruált, nagy sikerű vidéki turnékat rendezett, melyeknek az első világháború kitörése vetett véget. Huszonkét évesen ki­érdemelte — ekkor 1917-et írtak — a monarchia légi­erejénél a megtisztelő „re­pülőtanár” titulust. Nem­csak oktatott, műrepült is, tökéletesen hajtotta végre a légi bukfencet, és 5309 mé­terrel ő tartotta a magyar magassági rekordot. Bo­tyánszki Mihály a háborús évek alatt kétszer jött haza repülőgéppel Békéscsabára, és leszállóhelyül mindkét al­kalommal a mezőmegyeri kövesúthoz közel eső családi tanya melletti rétet válasz­totta. Utóbbi látogatására 1918. október 14-én került sor. Itt készült az a fény- képfelvétel, amelyen a gép előtt Mihály, édesanyja, Já­nos öccse, egy ifjú hölgy, négy ünneplőbe öltözött hosszú szoknyás asszony és egy katona látható. A ha­talmas kétfedelű biplán mö­gött pedig sok tucat kíván­csiskodó gyermek és felnőtt mosolygós arca tűnik elő. — Nagybátyám, akárcsak Kvasz és Dobos, a Tanács- köztársaság alatt vörös piló­taként szolgált. A bukás után teljesen hátat fordított a repülésnek, gazdálkodott, majd pedig lakodalmi sátrak kölcsönzéséből élt — mon­dotta Botyánszki János, a szolgáltatóipari szövetkezet nyugdíjas főkönyvelője, az egykori pilótáról szóló új­ságcikkek és fotók őrzője. — Miska bátyám hozzákezdett élettörténetének megírásá­hoz, de a kéziratnak nyoma veszett. Régi bajtársai kö­zül csupán Kvasz Bandi bá­csival tartotta a kapcsolatot. Az ’50-es évek végén a Szlo­vákiából hazalátogató Ke- repeczki András újságírót hozott magával, akivel fel­vidéki repülőkörútjáról be­szélt. Ezt követően a tren- cséni technikai újság hasáb­jain 1959 őszén, majd 1965- ben Stefán Androvics ismer­tette pályafutását. Sajnos a mieink,' dr. Perényi Bélát kivéve, elkerülték őt... Nos, a megyei repülőtörténeti kötet igyekszik pótolni az elődök mulasztását. Bo­tyánszki Mihály hatvanhét éves korában, 1962. június 30-án hunyt el. Halálának közelgő negyedszázados év­fordulóján mi ezekkel a so­rokkal tisztelgünk emléké­nek. Machalek István Botyánszki Mihály „a repülötanár” (jobbról, egyik tanítvá­nyával, Sándor-Sándorral) 1915-ben (Fotó: Botyánszki János archívumából) EGYMILLIÓ ____DINÁR. A belgrádi Politika Expresz című napilap a nemrég vé­get lért jugoszláv labdarúgó- bajnokságot kommentálva többi között a következőket fejtette ki: A belgrádi Crvena Zvez- da az utolsó fordulóban a Niksicsi Szutjeszka elleni döntetlen eredménnyel nem­csak a labdarúgásban sze­rezte meg a bajnoki címet, hanem játékosainak kerese­te, jövedelme tekintetében is abszolút országos bajnok lett. Ez utóbbi tény talán még érdekesebb, mint a sta­dionok zöld gyepén kihar­colt aranyérem. A közvéle­mény ugyanis a gazdasági válság, a társadalom növek­vő anyagi különbségei elle­nére is csendben napirendre tért felette. Az újságok beszámoltak arról, hogy a bajnokcsapat játékosai az átlagosnál jóval magasabb évi keresetükön túl, az aranyérem megszer­zéséért személyenként kb. 1 millió dinár, vagyis kemény valutára átszámítva 4000- 4500 dollár jutalmat kaptak. Napjainkban, amikor az átlagos jugoszláv állampol­gár a válság következtében kénytelen egyre szorosabbra húzni a nadrágszíjat, s a közvélemény egyre hango­sabban követeli, hogy vizs­gálják ki az ország vezető politikusai vagyonának ere­detét, ellenőrizzék személyi jövedelmét, furcsa módon teljes közöny tapasztalható az egyébként valóban felül­vizsgálatra szoruló futballis­ta-keresetekkel és vagyon­nal szemben. A legmagasabb tisztsége­ket betöltő jugoszláv politi­kusok havi fizetése ez év elején nem érte el — átszá­mítva — a 400 dollárt. Vagy­is kb. egy év alatt keresnek annyit, mint amennyit a Zvezda játékosai egyszeri prémiumként kaptak. Ha a jugoszláv politikusok váloga­tott együttesének teljesítmé­nyét az ország gazdasági válságának ismeretében mérlegeljük, akkor világos, hogy a kulcsfontosságú tiszt­ségeket betöltő személyisé­gek miért keresnek olyan keveset. Mivel azonban a mostani jugoszláv labdarú­gó-bajnokság szinte Európa egyik legalacsonyabb színvo­nalú küzdelmének számít, teljesen logikátlan dolog, hogy résztvevőit ennyire ki­emelten díjazzuk. A 102. KÉRDŐJELEI. 1877. június 9-én hirdetés jelent meg a Thefield című brit lapban, amely felszólította az ország valamennyi műkedvelő tenisze­zőjét, hogy induljon el az All England Croquet and Lawn Tennis Club egy hónappal ké­sőbb kezdődő versenyén. A fel­hívásnak huszonketten tettek eleget, s ezzel megszületett a te­nisz — de nyugodtan mondható, általában a sport — talán leg­rangosabb, legnagyobb múltra visszatekintő eseménye, a wimbledoni teniszbajnokság. Az első viadalt a férfiaknál Spen­cer Gore nyerte — egy krikett­játékos ... Az azóta eltelt 111 évben öt­vennégy férfi és harmincnégy női játékos diadalmaskodott a versenyen. A legutolsó győzte­sek: Pat Cash és Martina Nav­ratilova. A legtöbbször a svéd Björn Borg (5), illetve Navrati­lova és az amerikai Helen Wills-Moody (8-8) győzött egyé­niben, a legfiatalabb bajnokok: Boris Becker (1985-ben 17 éves és 227 napos volt), illetve Lottie Dód (1887, 15 éves és 10 hóna­pos). 1988 a rekordok éve lesz Wimbledonban. A londoni Church Road pályáin összesen csaknem félmillió néző tekinti meg a versenyeket, persze, ha az időjárás is kegyes lesz a ren­dezőkhöz. Összehasonlításképpen: 1877­ben 200 néző figyelte az első torna eseményeit... A pénzdí­jak soha nem tapasztalt magas­ságokba szöknek. Idén 4,9 mil­lió dollárt osztanak szét a részt­vevők között. A férfi egyes győztese 165 ezer fontot, azaz mintegy 300 ezer dollárt kap. Ez lényegesen több, mint amennyit Spencer Gore kapott 1877-ben — 12 guinea-t, azaz 12,6 fontot.. . A héten zajló 102. bajnoksá­gon a nőknél Graf, Navratilova, Shriver, Evert, Sabatini, a fér­fiaknál Lendl, Wilander, Ed- berg, Cash, Becker a kiemelési sorrend. BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Arpási Zoltán. Főszerkesztő-helyet­tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. PL: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csaia János. Tele­fon : 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hirlapkézbesitő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 43 Ft, egy évre 516 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Lenin út 9—21., 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem érzünk meg és nem küldünk viasza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom