Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-23 / 149. szám
1988. június 23., csütörtök o Nyugdíjasokról — nyugdíjasoknak Sok türelem és megértés kell az idős emberekhez A 93. életévét taposó Só- dar Mihály Újkígyóson az öreg utcai lakásában reggel hét órakor kel, rendbeszedi magát, veszi a botot és akár esiik, akár fúj, szép komótosan az idősek gondozási központjába ballag. Sza- mosvárinéval a sarkon találkoznak, ők a napközi első vendégei. — Nagyon jó itt nekünk, öregeknek — magyarázza Mihály bácsi. — Szép tiszta a környezet, társaságot találunk, finom és bőséges a reggeli, az ebéd. Buszra, biciklire nem tudok felszállni, ügyetlen, gyenge a lábam, ezért jövök gyalog. A feleségem hat éve meghalt, két évig ápoltam hűségesen, de ma is nagyon hiányzik. Egyedül nagyon nehéz. A legkisebb fiamékkal lakom, nincs semmi panaszom rájuk, de reggel mennek dolgozni, este jönnek haza, akkor még ott a ház körüli teendő, mert én rám már nem lehet számítani. A magány fájdalmasan keserű. Négy éve járok ide. A fiam mondta: „Menjen, Tata, a napközibe, ne ücsörögjön idehaza egyedül..Nagyon jó ötlet volt. Marika, a vezetőnő direkt erre a munkára született. Nagyon szeret minket, öregeket, pedig nem vagyunk mindig „angyalok”. A minap elestem a könyvtár előtt, felszakadt a térdemen a bőr. Orvoshoz akartak vinni, nem engedtem. Marika szépen rendbe fette. bekötötte, már gyógyul a seb. Amikor 90 éves voltam, 90 szál gyertya égett a nagy tortán, amit Marika sütött. Hát ilyen családiasán éldegélünk itt. Még a múlt században születtem, kimondani is sok, nemhogy végigélni két világháborút, hadifogságot, miegymást. Jól műveltem a pár hold földemet, mezőgazdasági kiállításokon, versenyeken szerepeltem szép sikerrel. — Való igaz, hogy türelem, megértés kell az idős emberekhez, szeretetre, kedves szóra vágynak — vélekedik Sütő Balázsné vezetőnő. — Gyulán végeztem szociális ápolónőképzőt, aztán hazajöttem a szülőfalumba. Itt mindenkit ismerek, örömeikkel, fájdalmaikkal együtt és úgy érzem, többet tudok segíteni; 24-en járnak ide, öt-hat betegnek házhoz visszük az ebédet. Hozzánk tartoznak a házigondozók, a nyugdíjasklub, amely hetenként egyszer tart foglalkozást, igen gazdag a programjuk. Szentesi István a klubvezető, de a felesége is mindig ott van és sokat segít a férjének. Olykor közös kirándulásra is elmegyünk, egy napra, hogy ne legyen nagyon fárasztó, elsősorban a meleg vizű fürdőket kedvelik. A klubban több a .fiatalabb, egészségesebb nyugdíjas, ők már többnapos kirándulásra is vállalkoznak. Az Aranykalász Tsz vezetőivel igen jó a kapcsolat, kirándulásra ők adnak buszt, de segítenek másban is. — Nálunk mindig történik valami fontos, azért szeretek ide járni — magyarázza Bellovai Antalné. — A rendezvények telt házban zajlanak, szeretjük a vetélkedőket, a műsorokat, az előadásokat. Tv-t nézünk, közben beszélgetünk, kézimunkázunk és reggel, délben szépen megterített asztalhoz ülünk. Mindjárt másképp esik az étel. Odahaza egymagám nagyon unalmas Rakodóelemek exportja Az Orosházi Mezőgép Vállalat (melyet az orosházi és a mezőkovácsházi gyár alkot) 1984-ben lett önálló. A kezdeti nehézségek után a vállalat vezetése gyors ütemű műszaki fejlesztést és hatékonyabb piackutatást tűzött ki célul. Ennek megvalósulásához azonban nyitottabb gazdálkodósra és külföldi piacokra is szükség van. Az eddigi tapasztalatokról beszélgettünk Kiss László gyánigazgatóval a mezőkovácsházi gyáregységben. — Gyárunk fő profilját 80 százalékban a szemeskukori- ca-betakarító adapterek töElnökségi ülést tartott a Magyar Autóklub Békés Megyei Szervezetének elnöksége. Első napirendként Sprő- ber József, a megyei tanács közlekedési osztályának vezetője, a MÁK megyei szervezetének a környez« t véd el- mi mintamegye-mozgalom- hoz való csatlakozás szükségességéről beszélt. Többek között elmondotta, hogy a közlekedés fejlődésével, ezen belül a gépkocsik számának növekedésével hihetetlennek tűnő szennyeződés kerül a levegőbe. Ugyanakkor az ártalmas zajszint is emelkedett. Az utak téli sózása is komoly szennyező forrás. Meg kell állapítani, .hogy a közlekedés nagyon sok ponton szennyezi a környezetet. A MÁK elsősorban a műszaki állomásán keresztül tud a mozgalomnak segíteni, de minden autós, aki magáévá teszi a mozgalom célját, egyénileg is tehet annak megvalósításáért. Az elnökség jóváhagyólag tudomásul vette, hogy a megyei szervezet csatlakozik a mozgaroegységemek gyartasa képez1, 15 százalékban pótalkatrészt gyártunk és két százalékban szolgáltató tevékenységet végzünk. Vállalatunk a közelmúltban kötött szerződést a Szovjetunióval napraforgó-adapterek gyártásiára, melyhez a kovácsházi gyár a törőegységrészt készíti. Az idén ezer darabot szállítunk ebből a Szovjetunióba. Ezeknek a ter mék - családoknak a termelése teljes kapacitásunkat nem köti le ezért szükséges más termékek gyártásával is foglalkoznunk — mondta Kiss László. — Hogyan tudják biztosilomhoz és .megbízta az ügyvezető elnökséget, hogy ez évben dolgozza ki a tennivalókat. Tóth László megyei titkár az év első .öthavi tervtelje- sí Réséről számolt be, ami a múlt évihez képest jobbnak tűnik. Ez évben május végéig 1350 új belépő volt a klubba, ami a klub iránti fokozott érdeklődést jelenti. Jelenleg a megyei taglétszám 11 200 autós, ami országosan a középmezőnybe való helyezést eredményezi. Dr. Horváth Ferenc elnök a MÁK országos értekezletéről számolt be, s elmondotta, hogy ez év november 26- ra a MÁK országos küldött- értekezletet hív össze Budapestre, melyen a két és fél éve megtartott küldöttközgyűlés akkori küldöttei vesznek részt. Elmondotta még, hogy az elnökség foglalkozik a békéscsabai helyi csoport megalakításának gondolatával és az ősizi időszakban megvizsgálja annak működési lehetőségeit. Demény Gyula lenne. Okos volt a tanács vezetősége, hogy húsz évvel ezelőtt megépíttette ezt az otthont, az iskola mellé, így mi öregek, nagyon jól megférünk kis szomszédjainkkal. Az otthon az én „nagy családom”, ahol kellemesen telnek napjaim. Saját gyermekem nem volt, de felneveltünk egy kisfiút — most már nagyapa — és nagyon szeretjük, tiszteljük egymást, sokat vagyok náluk, ők is jönnék köszön te- ni, látogatni. Itt is felkö- szöntjük egymást névnapon, születésnapon és ez nagyszerű. Igaz, hogy a 3258 forint nyugdíj mellé kell kiegészítést keresni, de 75 éves létemre egészséges vagyok, jó kedvvel, örömmel dolgozom. — Bárcsak .többet tudnánk segíteni az idős embereknek — magyarázza Székfi László. az Aranykalász Tsz elnök- helyettese. — Nagyon sok az egyedül élő, beteg kisnyugdíjas. Vagy nincs gyermeke, ha van, az ország más tájékán él, az öreg pedig nem bírja már a nagy portát gondozni, a gazos kertek, udvarok, omladozó falak láttán elszorul az ember szíve. Rajtuk szeretnénk segíteni. Dédelgetett álmunk, hogy nyugdíjasházakat építsünk, mert aki Újkígyóson vagy Szabadkígyóson élt, itt öregedett meg, az nem megy el máshová szociális otthonba, ha l'enne hely, akkor sem. Sajnos, az anyagi erő megköti kezünket-láfounkat. Pedig épp ők, a legelesettebbek nem kérnek, nein panaszkodnak, a nőtanács és a szociális bizottság tagjai keresik fel őket, sokszor a szomszédtól tudjuk meg a valóságot, mert ők szégyellik a szegénységüket. Külön kutatómunkát végzünk, hogy a rendelkezésre álló kevés pénzből valóban a legjobban rászorulók kapjanak segélyt. Valamit lépnünk keli, cselekedni kell, hogy nyugalmasabb napokat éljenek öregjeink. Ary Róza Szegedi Ipari Vásár Már telt ház van Egy hónappal a Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás megnyitása előtt Nagy Istvántól, a vásár igazgatójától Békés megye idei szerepléséről érdeklődtünk... — Békés megyéből 16 állami vállalat, illetve szövetkezet vesz részt a kiállításon, valamint egy részvény- társaság. — Régiek és újak is ...? — Zömmel a régi kiállítók,, mint a Csaba Szőnyeg a Dél-alföldi Tégla- és Cse- bépipari Vállalat, de többen most .jelentkeznek először, mint a Békésszentandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet, Békéscsabáról a Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalat és a Meta- kérnia Ipari Szövetkezet Kö- rösladányból. Új szereplő az Agrárimnovációs Bank Rt. szarvasi területi fiókja is. — Mikor lesz a vásár? — Július 22-én nyitja kapuit, és július 31-én, vasárnap fogadja az utolsó látogatókat. — összesen hány kiállítót várnak? — Az egész országból — nagyjából a tavalyinak megfelelően — 320-330 vállalatot. örvendetes, hogy lénye-, gesen több vállalat jelezte árusítási szándékát, és több kisiparos is jelentkezett árusításra. Már telt ház van, tehát további jelentkezést nem tudunk elfogadni. — Külföldiek? — A vásár nemzetközi jellege tovább bővül. A visz- szatérő jugoszláv (szabadkai), szovjet és finn kiállítók mellett az idén először francia vendégeket is üdvözölhetünk Szegeden. P. A. tani az egyenletes munkaellátást? — A vállalat, illetve a gyáregység, elsősorban a tőkés export növelésére olyan terméket keresett, melyre állandóan van igény, így az 1985-ös évtől különféle típusú rakodóelemeket gyártunk a Német Szövetségi Köztársaságnak. Az elemek gyártása nem jelent számunkra semmilyen plusz terhet, mert az eddig begyakorolt munkafolyamatainkat, a darabolást, a hegesztést és a festést kell alkalmaznunk. Ebben az évben 4 ezer darabra van szerződésünk, ez ezerrel több, mint tavaly volt. Exporteladásunk így rakodóelemek- bőL egy év alatt 20 millió forint. — Hol használják ezeket a gépeket? — Az elemek olyan rakodóeszközök, amelyek kisgépekre szerelhetők és a termények, takarmányok gépi mozgatását teszik lehetővé. Külföldön az egyéni gazdálkodók körében nagyon közkedveltek, főként kis- és háztáji gazdaságokban hasznosíthatók. — Hol tartanak most? — Egy NSZK-beli céggel tavaly megkötött ötéves szerződésünk alapján jelenleg is kiszállításra vár 3 ezer rakodóelem. Eddig ötmillió forintot fordítottunk az alapanyagok .vásárlására, ezt egyébként a Dunai Vasműtől és a Csepeli Csőgyártól kapjuk. H. M. A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál már folyik a pecsenyeliba-feldolgozás Fotó: Dupsi Károly Vésztői nyár ’88 — Harminc éve nem volt ilyen tavaszunk és nyarunk — mondja a bejárati lépcső korlátjára támaszkodva Forrás János, a Vésztői Körösmenti Tsz nyugdíjas elnöke, akinek szavaiból afféle óhaj-sóhaj érződik. — Ránk férne egy csuda jó termés — folytatja. — A határ nagyon szép. Szóval, kifogástalan munkára hullt az eső, szóródott a napfény. Nagyon bizakodunk, reménykedünk, hogy végre nekünk is „bejön”, s a sok szűkösséget, ha nem is bőség,' de valami olyasmi yáltja fel, amiből az átlagosnál, az eddig megszokottól valamivel több jut az elszámolásnál. A tsz-központ bejáratánál, ahol éppen állunk, a környék házait, de a távolabbiakat is jól látni. Mintha nem is Vésztőn lennénk. Takaros, teljesen új formájú épületek, egy- és kétszintesek, tetőtér-beépítésűek mosolyognak vissza arra a 30 évre, amikor nem volt olyan a tsz terméskilátása, mint most. Vésztő már akkor is vállalkozó kedvében volt, és a holnapot próbálta a mába hozni. Úgy látszik, sikerrel, mert ezek a szép és tágas családi házak az igényesebb munka szükségességét is az otthonmaradók tudatába ágyazták. Hogyan is mondta, fejezte ki ezzel összefüggő gondolatait Forrás János 75 év életbölcsességével? „Kifogástalan munkára hullt az eső, szóródott a napfény.” Vésztőn tehát sokat okultak az elmúlt évtizedek tapasztalataiból. A föld, még a vésztői föld sem terem kifogástalan munka nélkül. Mindenért, minden kiló gabonáért, lucernáért keményen meg kell dolgozni. Ez a meghatározás Vésztőre jobban áll, mint bármelyik községre, vagy szövetkezetre. Itt csak a Sebes-Körös bal partjához simuló területek átlagon felüliek, a többi minőségével folyton bajok voltak. Vagy a tavaszi belvizek, vagy pedig a nyári szárazság, az aszály, a kánikula aratott rajtuk rendszeresen. Vízből, csapadékból az idén sem volt hiány. Ez a tavasz az átlagosnál itt is több esőt produkált. S lám, két eső között a vésztői ember csodát művelt! Ezeken a perc talajokon minden percet kihasználták a pontos, lelkiismeretes munkára, a mára, kifogástalan jelzőt kapott az emberi helytállás. És jött az újabb eső, az áldás, és ma olyan a vésztői határ, amilyen 30, éve egyszer sem volt: szépen bem unkáit, bő termést ígérő. A szövetkezeti központ egyik terméből harsány beszélgetés, jó hangulat szűrődik közénk. Fel-fel hangzik egy- egy derűt varázsló szó. Akik tanácskoznak, élettel telítettek. Munkamegbeszélést tartanak a reszortosoknak. Amikor elér hozzánk a déli harangszó, kinyílik az ajtó, és mint az iskolában a szünetet jelző csengő szavára kitóduló gyereksereg a tanteremből, úgy jönnek szép egymásutánban a különböző ágazatok vezetői javaslataik, munkára szóló elképzeléseik társaik által megtermékenyített gondolataival, a közösen kialakított vélemények alapján megfogalmazott, jövedelmet gyarapító feladatokkal. Már mindenki elhagyta a helyiséget, csak a tsz-elnök, Nyilas Károly nem. Szinte kivétel nélkül mindenkihez szólt, mondott valami biztatót, felemelőt. Az utóbbi harminc évben több alkalommal is megfordultam Vésztőn. Figyeltem az emberi tekinteteket, az emberi szem csodálatos kifejezőképességét, az arcok vonásai között feltűntek a gonddal küszködök, a mi lesz velünk, hogyan tovább egy-egy veszteséges év zárása kapcsán. Bár az emlékek frissen élnek, nagyon is emberközeliek, de ki gondol ma azokra az évekre, amikor kövér kalászú táblákat lát, amint ringnak a felettük átsuhanó enyhe szélben? De kivételesen itt most nemcsak a kövér kalászú gabona nyújtja a szép látványt, hanem a napraforgótáblák, meg a többi mind-mind őket, a vész- tőieket dicséri. Szót váltok az elnökkel. Megegyezünk: egy két hét múlva esedékes találkozóban, mert az lesz, és akkor lesz az öröm igazi, ha a határban zümmögnek a kombájnok, ha a szemszállító járművek magasra verik a dűlőutak porát a sietős, sürgős munkában. Egy percre azonban megállunk. A diákéveket idézzük és az öreg Zatykó tanár úrtól máig élő gondolattal válunk el. „Fiaim, jegyezzék meg, hogy rossz föld nincs, csak rossz gazda!” Intő figyelmeztetés a mának, s a jövőnek, mert minden földet lehet valamire hasznosítani, még a legmostohábbat is, ha a gazda ennek tudatában teszi mindennapos dolgát. Vésztő az idei tavaszon, nyáron, mintha az előbbi’pedagógiai bölcsességet igazolná. Ehhez hozzátartozik az is, hogy napi életünkben a 30 évvel ezelőtti állapotokhoz képest óriási változásokat éltünk át, különösen az utóbbi években. Amióta itt is maguk határozzák meg a vetésszerkezetet, a termelés szerkezetét, mintha jobban mennének a szövetkezet ügyei előre. Más szavakkal: amióta Vésztőn a szövetkezetben gazdálkodnak lehetőségeikkel és azok kihasználásával, szép lassan változik minden, főként az emberi közérzet, ami képes a fordulat síkjába emelni azt, ami eddig a porban volt. D. K. Dz Orosházi Üveggyár formagyártás területére, heti ötnapos foglalkoztatás és három műszakos munkarend mellett esztergályos, marós, lakatos szakmunkásokat vesz fel jó kereseti lehetőséggel. Jelentkezés: a gyár felvételi irodájában. OROSHÁZI ÜVEGGYÁR Elnökségi ülés a MAK-nál