Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-22 / 148. szám

NÉPÚJSÁG 1988. június 22., szerda n Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Város-, községvédö egyesületek országos találkozója Gyulán A Ladics-házban Bugár Mészáros Károly (jobbról) kalauzolta a vendéget A Kohán Képtárban Csipesné Fábián Irén és Zoltai Dénes társaságában (Folytatás az 1. oldalról) E felfogás alapja az a po­litikai bizalom, amely egy elkötelezett, a párt vezető szerepét elismerő és támo­gató, mindamellett önálló véleménynyilvánítási és ak­ciószabadsággal rendelkező érdekvédelmi, érdekképvise­leti szervezetnek, azaz egy klasszikus értelemben vett szakszervezetnek szól. Olyan szakszervezetnek, amely egy hatékonyan működő szocia­lista társadalom létrehozá­sán munkálkodik. Olyan társadalomén, amelyben az emberek munkájuk révén boldogulnak, amelyben meg­győződéssel és saját törek­véseik valóra váltásán is alapuló önbecsüléssel kötőd­nek a nemzet dolgaihoz, múltjához, jelenéhez és jö- vőjéhgz — mondta befejezé­sül a SZOT főtitkára. A továbbiakban megvitat­ták az üdülési és szanatóri­umi főigazgatóság jelentését, amely megállapítja, hogy az emelkedő árak miatt az üdültetés feltételei egyre romlanak. Az állandósult pénzügyi gondokat elsősor­ban az idézte elő, hogy a té­rítési díjak évek óta válto­zatlanok, és erőteljesen el­szakadtak a valóságos árak­tól. A térítési díj átlagos összege ma már az üdültetés napi költségeinek csak mint­egy 20 százalékát fedezi. A tartós megoldás érdekében a kedvezményes szakszervezeti üdültetés pénzügyi, gazdál­kodási, szervezeti, elosztási rendszerének egészét kor­szerűsíteni kell. A tanácsülés egyetértett azzal, hogy az üdültetés szervezeti, elosztási rendsze­re 1990-től módosuljon, a változtatásra tett javaslatot tagsági vitára bocsátják. Ezt követően az országos tanács állásfoglalásban üd­vözölte a Közalkalmazottak Szakszervezete keretében . a Tudományos Dolgozók Szak- szervezete megalakulására irányuló törekvéseket. Mint leszögezték: a kezdeménye­zés a tagság széles körű és hatékony támogatásával je­lentős lépés lehet a' mozga­lom megújulásához. A tes­tület elhatározta azt is, hogy nyílt levelet intéz a román szakszervezetekhez, amely­ben a több mint 4 millió magyar szervezett dolgozó nevében tiltakozik a több ezer romániai kistelepülés tervezett felszámolása ellen. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának ülésén Grósz Károly is felszólalt. A mos­tani tanácsülésen hozott sze­mélyi változásokkal kapcso­latban elmondta, hogy azok előkészítése során a Politikai Bizottság, illetve a Központi Hol, milyen körülmények között, és mennyiért tábo­rozhatnak az idei nyáron a Békés megyei úttörők? — ezt a kérdést vitatta meg a megyei úttörőelnökség teg­napi ülésén, Békéscsabán, amelyen Varga Sándor el­nökölt. A táborozási adatok önmagukért beszélnek: a különböző táborokban mint­egy 10 ezer Békés megyei úttörő tölthet el hosszabb- rövidebb időt. Az országo­san meghirdetett vándortá­borokba megyénkből 47 cso­portot szerveztek (1400 gye­rek), a központi sátortábor­ba pedig 13 csapatban 4300 pajtás utazhat el. Tizen­nyolc úttörőcsapat önálló csapattábort szervezett, amely további 1500 tanuló­nak jelent kikapcsolódást.*A megyei úttörőelnökség sza- nazugi táborában 8 turnus­ban 1037 gyermek kapott meghívást, részben egyéni pályázat, részben az úttörő- csapatok kijelölése alapján. -A vízitúra-útvonalon 450 út­törő evez végig, egészen Szegedig. Juhász Tivadar, megyei táborfelelős és Csereiné Ár- gyelán Anna, megyei kép­Bizottság nem foglalt állást, hiszen a jelölőbizottság, il­letve az országos tanács kel­lő ismeretek birtokában tár- gyilagosabban meg tudja ítélni a jelöléseket. Köszö­netét mondott Gáspár Sán­dornak és Baranyai Tibor­nak a munkásmozgalomban, a szakszervezeti mozgalom­ban eltöltött több évtizedes alkotó, hasznos tevékenysé­gükért. Mint mondta, érté­kes és .maradandó munkát végeztek, hozzájárultak a magyar munkásmozgalom legújabbkori történelmének alakításához, irányításukkal a mozgalom megerősödött. Gratulált a SZOT főtitkárá­vá választott Nagy Sándor­nak, s meggyőződését fejez­te ki, hogy a párt Politikai Bizottsága és Központi Bi­zottsága támogatni fogja munkáját. Akiket ma választóik meg­tisztelnek bizalmukkal — mondotta —• azoknak köte­lességük az eddigi értékeket megőrizni és azokkal jól gazdálkodni, de ugyanolyan kötelességük az elavultat el­vetni. Ha a múltban a fo­lyamatosság mellett nagyobb teret engedtünk volna a megújulásnak, akkor talán ma kevesebb lenne a prob­léma. A fiatalítás állandó feladata a politikai vezetés­nek, ez azonban nem jelent­heti azt. hogy csak életkor­ban mérjük a fiatalságot, hiszen munka közben az idősebbek is képesek meg­fiatalodni. Ezután arról szólt, hogy a Központi Bizottság nyilvá­nosságra hozta azt a feladat­tervet, amelyet a pártérte­kezlet határozatának végre­hajtása érdekében a XIV. kongresszusig programjaként elfogadott. Nem a pártszer­vezetekre hoz határozatot, hanem önmaga programját fogalmazza meg. Ez eltér az eddigi gyakorlattól. A prog­ramot azért hozza nyilvános­ságra, hogy ezzel orientáljon minden egyes párttagot, pártszervezetet, a különbö­ző politikai, társadalmi szer­vezetekben dolgozó kommu­nistákat. Már a pártértekez­let előtt is tapasztalható volt. hogy elemi igénv van az önállóságra, az önálló po­litizálásra, a helvi viszo­nyoknak megfelelő politikai magatartásra. Ezért a párt­mozgalomban nem határo­zatot hoznak arról, hogy minden egyes párttagnak mi a teendője a nártértekezlet után. hanem iránvt, ieleznek. és kérik a kommunista kö­zösségeket, az egves pártta­gokat. hogy önállóan alkal­mazzák salát közösségükben e politikai törekvéseket. Grósz Károly a Szakszerve­zetek Országos Tanácsában zésfelelős azt is elmondta, hogy Zánkára és Csillebérc­re 764-en mehetnek Békés­ből. A területi úttörőelnök­ségek által szervezett gyer- mekvezető-képző táborokba 647 úttörőt várnak. Az előb­bieken kívül megtartják a hátrányos helyzetű gyerme­keknek szervezett táborokat is (Geszten, Mezőkovácshá- zán, Orosházán és Gyoma- endrődön). Néhány — szám- szerint 85 — úttörő külföld­re is eljuthat, központi szer­vezésű táborba, például az NSZK-ba, Kubába, Szovjet­unióba, az NDK-ba, Bulgá­riába, Csehszlovákiába és Lengyelországba. A központi táborok díja természetesen igen változó, de abban va­lamennyi hasonlít, hogy a gyermekek által fizetett díj az ellátás 15—25 százalékát fedezi, a többit az úttörő­szövetség állja. Az Állami Ifjúsági és Sporthivataltól a megyei úttörőelnökség pá­lyázat útján 372 ezer forin­tot kapott, amellyel olvan gyermekek táborozási lehe­tőségét igyekeztek megte­remteni. akiknek anvági fe­dezete erre nem lett volna. A megyei úttörőelnökség dolgozó kommunistáktól is azt kérte, hogy a pártérte­kezlet állásfoglalása, a Köz­ponti Bizottság feladatterve alapján dolgozzák ki saját munkaprogramjukat, és en­nek megfelelően kommunis­ta lelkiismeretük szerint képviseljék a mindennapi munkában. Meggyőződését fejezte ki, hogy a szakszervezetek he­lye és szerepé a magyar tár­sadalomban és a politikai közéletben nem csökken, ha­nem a következő időszakban nőni fog. A párt a jövőben is ugyanúgy, mint eddig, tá­maszkodik a szakszervezeti mozgalomra. Egyetlen, a nép érdekeit képviselő marxista párt sem tevékenykedhet a dolgozókat átfogó egységes szakszervezeti mozgalom nélkül. Miközben az elvek tartósabb értékeket hordoz­nak, a munkastílus, a mun­kamódszer folyamatos meg­újítást kíván, mert a külső körülmények változnak, és mindig új kihívást fogal­maznak meg a mozgalom­mal szemben. Ma a szak- szervezeti mozgalom egyik nagy feladata, hogy erősítse befolyását tagsága körében, mivel átrendeződik a társa­dalom irányítása is, a szak- szervezeti mozgalomban a hangsúly elsősorban a mun­kahelyeken. az üzemekben folyó politikai, szakmai és érdekvédelmi tevékenységre helyeződik át. Rámutatott, hogy a párt és a szakszervezetek együttmű­ködésében nem az elveket kell megváltoztatni, hanem az együttműködés gyakorla­tát kell korszerűsíteni és fi­nomítani. Az elveket követ­kezetésen meg kell valósíta­ni. Grósz Károly kifejezte azt a véleményét, hogy a párt és a szakszervezetek vezető testületéinek meg kell be­szélni és ki kell dolgozni egy hosszabb időszakra az együttműködés fontosabb kérdéseit. A továbbiakban utalt ar­ra, hogy nemcsak jó szándé­kú érdekképviseleti törekvé­sek jelennek meg, hanem sanda szándékok is. A poli­tikában ez mindig jelen van, ezzel mindig számolni kell. Tudni kell a sanda szándé­kot különválasztani a jó szándékú törekvésektől, a gondolatgazdag értékektől. A magyar szakszervezeti mozgalomnak nagy tradíciói, tapasztaltai vannak abban, hogy hogyan kell ezt tennie. Végül hangsúlyozta, :ogv dolgozni, gondolkodni, je­len konfliktusait kezelni, a jövőt megtervezni közös fel­adat. ehhez kérte a szakszer­vezeti mozgalom támogatá­sát, és kívánt sikeres mun­kát. végül megállapította, hogy a jövőben a térítési díjaknál még jobban a differenciá­lásra kell törekedni, hogy a tanulók szociális helyzetük­nek megfelelően fizessék (adandó esetben ne fizessék) a táborozási díjat. * * * Megkérdeztük a Mezőbe- rényi Petőfi Sándor Üttörő- csapatot, hogy pajtásaik kö­zül hányán táboroznak idén. Megtudtuk, hogy mintegy 150-en, ami azt jelenti, hogy a felső tagozatosok fele jut el valamilyen táborba. Köz­ponti vándortáborba 67-en, Zánkára öten, Penzába pe­dig ketten utazhatnák. A mezőberényi úttörőelnökség cseretáborokat szervez Cseh­szlovákiába íVrsatec, illetve Krkonose). ahová 45-en me­hetnek. Ugyancsak községi szervezésben tartanak kör­nyezetvédő táborokat is. A helyi szervezésű, kétíves táborok részvételi díja 1500 forinttól 2300 forintig terjed. Az úttörőcsapat a központi vándortáborok támogatására az ÁISH-tól kapott pénzből 12 ezer forinttal részesült, de ezekhez a táborokhoz az iskolai diáksport-eevesület 100 forinttal, az úttörőcsa­pat pedig 50 forinttal ugyan­csak hozzájárult. L. S. (Folytatás az 1. oldalról) szövetség alelnöke pedig a pénzügyi összefüggések, va­lamint a felügyeleti jog kér­déseiről beszélt. Jantner An­tal, az ÉVM miniszterhe­lyettese felszólalásában egye­bek között hangsúlyozta, hogy az egyesületek vegye­nek részt az építészeti és településrendezési tervek gondos előkészítésében, s az illeték esek vonják be a lakosságot is az érdemi vi­tákba, megbeszélésekbe. Kü­lönös figyelmet kell szentel­ni az aprófalvak helyzeté­re. A felszólalások elhangzá­sa után a díjak átadására került sor. Az „Örökségünk őrei” címmel meghirdetett országos vetélkedő győztese a Hódmezővásárhelyi Ma­gyar-Vietnami ' Barátság Szakmunkásképző Intézet egyik csapata lett. Második helyen a nagykanizsai Land­ler Jenő Gimnázium tanulói végeztek, míg a harmadik helyezést ugyancsak a vá­sárhelyi oktatási intézmény másik csapata szerezte meg. A plenáris ülés után a rendezők lehetőséget terem­tettek arra, hogy a fiatalok, valamint a pénzügyi és gaz­dasági vezetők kicserélhes­sék tapasztalataikat a leg­aktuálisabb kérdésekben. Az országos'tanácskozás ma fe­jezi be munkáját. * * * Pozsgay Imre délután gyulai városnézésen vett részt. A megye és a város vezetői társaságában elláto­gatott a Kohán Képtárba a Ladics-házba, az ezzel szom­szédos Százéves cukrászdá­ba és a könyvtárba. Vala­mennyi helyen elismerő so­rokat írt az emlékkönyvbe az intézményekben folyó ha­gyományőrző munkáról. Ez­után a Várfürdőt tekintette meg, majd este részt vett a Várszínház évadnyitóján, ahol beszédet mondott. Eb­ben két fontos eseményt hangsúlyozott, az egyik, hogy innen indult el az új nép­táncmozgalom Rábay Miklós vezetésével, és ebből alakult meg később a Magyar Álla­mi Népi Együttes. Gyula vendégszerető környezete és a táj néprajzi előfeltételei teremtették meg ehhez a le­hetőségeket. A továbbiakban arról szólt, hogy most kezdi a Gyulai Várszínház 25. évadját, melynek jelentősé­ge, hogy láthatóvá és érzé­kelhetővé teszi, minden vi­szontagság ellenére van lét- jogosultsága a nyári színját­szásnak, a nyári játékoknak. Kiváltképp akkor, ha egy olyan sajátos koncepciót kö­vet, mint amilyet az itteni; mégpedig azt, hogy a ma­gyar történelmi drámát állí­totta középpontba, s ehhez mindvégig hű maradt. Ugyanakkor nemcsak hazai, hanem külföldön, a szom­szédos országikban élő ma­gyar szerzők műveit is szín­re viszi, nagy sikerrel. Ez a koncepció kiállta a próbát, s azzal a széles körű társa­dalmi támogatással, amely eddig is tapasztalható volt, a jövőben is hasonló sikerekre lehet számítani. A megnyitót követően megkezdődött a Várszínház 25., jubileumi évadja, mely­nek során az Állami Népi Együttes, a békéscsabai Ba­lassi és a gyulai Körös tánc- együttes bemutatta Kodály —Rábay: KálláS-kettős cí­mű táncművét, majd a vár­ban Kodály Zoltán Székely fonóját, a Magyar Állami Operaház előadásában. B. I.—S. F. Pozsgay Imre megnyitja a Gyulai Várszínház jubileumi évadját Fotó: Gál Edit Nyári úttörőtáborok

Next

/
Oldalképek
Tartalom