Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-22 / 148. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. JÜNIUS 22., SZERDA Ara: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM. 148. SZÄM BÉKÉS MEGYEI * 1 A Financial Times konferenciája Budapesten A Financial Times rendezésében kétnapos tanácskozás kezdődött tegnap Budapesten a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről. A konferencián — amelyen Nyugat- és .Kelet-Európából érkezett szakemberek tartanák előadásokat az üzleti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről, a szocialista országok gazdasági reformtörekvéseiről — több mint 100 üzletember vesz részt, vállalatok, bankok, különböző intézmények magas beosztású képviselői. A tanácskozást Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese nyitotta meg. Ezután Crósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke mondott beszédet. Pozsgay Imre látogatása megyénkben Tegnap kétnapos látogatásra megyénkbe érkezett Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A vendéget Békéscsabán a megyei pártbizottság székhazában fogadta Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára és Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöké. A fogadáson jelen volt Lovász MatilcL és Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkárai. Délután gyulai programja volt Pozsgay Imrének, részt vett és felszólalt a Város-, Községvédő és -Szépítő Egyesületek országos tanácskozásán, -majd városnézésre invitálták. Este megnyitotta a Gyulai Várszínház jubileumi évadját. Ma délelőtt részt vesz a Várszínház igazgatósági ülésén, délután pedig Békéscsabán az MSZMP Oktatási Igazgatóságán össz- apparátusi értekezleten szólal fel. Fogadás a megyei pártbizottságon művelnek, hanem a provinciákon építik a hazát. Nem az ország dolgát szállítják a perifériákra, hanem a helyi Ügyeket közvetítik az országnak. Érdekvédelmi elem is kapcsolódik a mozgalomhoz, tehát konfliktus is van benne, hiszen nem ütközetek nélkül éri el célját. Ezt azért érdemes hangsúlyozni, mert az utóbbi időben hajlamosak voltunk a konfliktusmentesség hirdetésére, ami nem más, mint a problémák szőnyeg alá söprése. Ez az ütközés azonban nem ellenségeskedés, hanem a dolgok más-más megközelítéséből adódó különbség. Épp ezért a mozgalom az új politikai kultúra és a közmegegyezés új formájának megteremtésében is jelentős szerepet tölthet be. — Itt, ezen a vidéken, a román határ közelében a szokásosnál is jobban érezzük a riadalmat, hogy a hatalom gyakorlásának eltorzult módja, az önkény, emberi kultúrákat semmisíthet meg Európa közepén a XX. században. Pedig úgy gondoltuk, hogy ez már nem ismétlődhet meg. Ez a riadalom itt van, nem süthetjük le a szemünket, nem mehetünk el mellette, fel kell emelni ellene szavunkat. Ahol a hatalom kontroll nélkül és akadálytalanul működik, ott nagy a veszély a torzulásra. Ez intő példa kell hogy legyen mindenki számára. Még egyszer, örülök, hogy itt léhetek, és eredményes munkát kívánok önöknek — mondotta befejezésül Pozsgay Imre. Ezután az ülés résztvevői meghallgatták Dalmy Tibornak, a Budapesti Városvédő Egyesület vezetőjének azon indítványát, amely a Romániában tervezett falupusztítás elítélésére és ennek megakadályozásához nyújtandó segítségre vonatkozott. A közgyűlés e javaslat elfogadásáról ma dönt. A debreceni városvédők képviselője szintén e témában emelt szót. A következő felszólaló dr. Adám Antal egyetemi tanár, a HNF OT tagja volt, aki az egyesülési és egyesületi jog fejlődésének irányaival foglalkozott. Ráday Mihály, a (Folytatás a 3. oldalon) Délután 2 órára zsúfolásig megtelt a gyulai városi tanács díszterme, ahol a Város-, Községvédő és -Szépítő Egyesületek Szövetségének VII. országos közgyűlése és tapasztalatcseréje plenáris üléssel kezdődött. Az elnökségben helyet foglalt Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a HNF Országos Tanácsának főtitkára; S. Hegedűs László, a szövetség elnöke; Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; dr. Rakonczay Zoltán környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhelyettes; Szabó Miklós, a Békés megyei pártbizottság első tit* kára; Gyulavári Pál, a Békés Megyei Tanácselnöke; dr. Marsi Gyula, a gyulai városi pártbizottság első titkára; dr. Takács Lőrinc, a helyi tanács elnöke; Inzsel Ottó, a HNF OT osztályvezetője; Ráday Mihály, a Városvédő Egyesületek Szövetségének al- elnöke, valamint titkára, dr. Csáky Csaba és Nádházi András, a gyulai egyesület elnöke. A Himnusz elhangzását követően megnyitóbeszédében S. Hegedűs László elnök köszöntötte a rendezvény résztvevőit, köztük a budapesti szovjet nagykövetség és a ■ nyugatnémet városvédő szervezet képviselőit is, majd ismertette a találkozó programját. Ezután Nádházi András, a gyulai egyesület elnöke történeti áttekintést adott a város múltjáról, a nemzetiségi lakosság betelepítésének körülményeiről. Végül megemlítette azokat a kéréseket, javaslatokat, amelyeknek megvalósításához az országos szövetség, valamint a tagegyesületek és az egyéb érdekelt szervezetek támogatása is szükséges. Ezután Pozsgay Imre, a párt Politikai Bizottságának tagja, a HNF OT főtitkára emelkedett szólásra: — Örülök, hogy itt tehetek ezen a tanácskozáson, ebben a szép városban — mondotta bevezetőben. — Engedjék meg, hogy átadjam a Hazafias Népfront Országos Tanácsának üdvözletét, amely testület támogatja az önök törekvését. Mindjárt azt is hozzáteszem, hogy nem gyámkodni akar felette, hanem segíteni azt. Ügy ítéljük meg, hogy ez egy hazafias mozgalom, a résztvevők meggyőződéssel teszik azt, amit vállaltak, nem provinciális dolgokat Pozsgay Imre a tanácskozás szünetében a résztvevők között Város-, községvédő egyesületek országos találkozója Gyulán A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Grósz Károly felszólalása — Nagy Sándort megválasztották a SZOT főtitkárává Kedden ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai. A tanácsülés első napirendi pontként személyi kérdésekben döntött. Az Országos Tanács kérésükre, nyugállományba vonulásuk miatt, érdemeik elismerésével, eddigi munkájukat méltatva és megköszönve felmentette Gáspár Sándort a SZOT elnöki tisztségéből, elnökségi és titkársági tagságából; Baranyai Tibort a SZOT főtitkári tisztségéből, elnökségi és titkársági tagságából. Az Országos Tanács dr. Nagy Sándort, a SZOT titkárát megválasztotta a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárává. A SZOT, nyugállományba vonulásuk miatt felmentette elnökségi tagságukból Dajka Ferencet, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének volt főtitkárát és Gyöngyösi Istvánt, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének volt főtitkárát. Somogyi Gyulát, az Építők Szakszervezetének főtitkárát és Paszternák Lászlót, a Vas-, Fém- és erős, határozott, felelősen politizáló szakszervezetre van szükség — mondotta. — Nem az a szakszervezet nehezíti a dolgokat, amelyik felelősen vitatkozik, követel vagy elutasít, hanem az, amelyik nem hallatja a szavát, amelyik sem jelző sze-' repét, sem érdekvédelmi funkcióját nem képes megvalósítani. A szakszervezetnek tagsága érdekeit, törekvéseit szem előtt tartva kell szolgálnia a társadalmi haladás ügyét. Ezután arról szólt, hogy a bérreformmal kapcsolatos munkálatok hosszabb folyamatot igényelnek, a bérreformot nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani. A szakszervezetek abból indulnak ki, hogy az elmúlt évtizedben a főmunkaidőből származó keresetek leértékelődtek, tíz év alatt a reálbérek több mint 17 százalékkal csökkentek, a szándékolt szigorúbb teljes í t mén y k ö vetel ményeket azonban a gazdasági gyakorlat nem igazolta vissza, az egyensúlyi zavarok állandósultak. Ezt a helyzetet a kormány is érzékelte, ezért az elmúlt években szinte évről évre változott a keresetszabályozás, ez azonban nem töltötte be a neki szánt funkciókat. A szakszervezetek évek óta az érdekegyezA SZOT új főtitkára Dr. Nagy Sándor 1946. november 2-án Vértes községben született. 1966-tól párttag, 1970-től szakszervezeti tag. Okleveles közgazda. Az egyetem elvégzése után 1970—73 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem munkatudományi tanszékén tanársegédként dolgozott. 1973-tól a KISZ apparátusában az egyetemi, főiskolai osztály helyettes • vezetője, majd vezetője. 1974-001 1982-ig a KISZ KB titkára, majd 1984-ig az Állami Ifjúsági Bizottság titkára, 1984 óta a SZOT titkára. Nagy Sándor lmunkásszülők gyermeke, édesapja a felszabadulás előtt MÁV-alkalmazott, később-a Debreceni Járműjavító Vállalatnál esztergályos, majd pártmunkás volt. Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát kooptálta a SZOT tagjainak sorába. Föcze Lajost, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát, Paszternák Lászlót és Somogyi Gyulát megválasztotta a SZOT elr- nöksége tagjának. A Szakszervezetek Országos Tanácsa dr. , Nyikos Lászlót kinevezte á SZOT közgazdasági és életszínvonal-politikai osztálya vezetőjének, Tolnai Ildikót pedig a szociálpolitikai, munka- és egészségvédelmi osztály vezetőjének. A tanácsülés a továbbiakban megvitatta a bérpolitikai reform szakszervezeti koncepciójáról szóló előterjesztést, amelyhez Nagysándor főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Rámutatott, hogy a szak- szervezetekre jelentős szerep hárul a társadalmi-gazdasági megújulási folyamatban. Egyfelől erős, határozott gazdasági vezetésre, a munkában világos és szigorú követelményekre, másfelől tetésen alapuló bérmegállapodás rendszerének kialakítását .sürgetik. Ez nem azt jelenti, hogy alapvetően nem a teljesítmények, nem a gazdaság jövedelemtermelő képességének alakulása határozná meg a béreket. De jelenti azt, hogy közvetlenebb viszony alakulhat ki a megtermelt jövedelem, a végzett munka és a munkabérek között. Mindezekre a kérdésekre a személyi jövedelemadó-rendszer bevezetése még inkább ráirányította a figyelmet. Ilyen körülmények között a szakszervezeti mozgalom határozottan fellépett egy bérreform kidolgozása és megvalósítása érdekében. — A pártértekezlet állás- foglalásából is kitűnik, hogy a párt a szakszervezeti mozgalom teljes önállóságának elismerése mellett, mindenféle beavatkozást kerülve, a partneri viszony keretében kíván együttműködni a szakszervezetekkel a társadalom előtt álló feladatok megoldása érdekében. (Folytatás a 3. oldalon)
