Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-14 / 114. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. MÁJUS 14., SZOMBAT Ára: 2,20 forint XLm. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM Szabó István, a Politikai Bizottság tagja adta át az oklevelet A piac több húst igényel a magyar gazdaságtól is Két elismerést kapott az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat Mai gazdasági helyzetünk­ben többen vitatják: keil-e, szükséges-e mezőgazdasági termelésünket növelni, ami­kor a piacon — külföldön és belföldön — egyre nyomot- tabbak az árak. így csak jelentős termelői és a fel­dolgozó ipar megkülönböz­tetett támogatásával tudjuk áruinkat értékesíteni — mondta ünnepi köszöntőjé­ben Szabó István, a Politi­kai Bizottság tagja, a TOT elnöke azon az ünnepélyes munkásgyűlésen. melyet tegnap Orosházán, a Ba­romfifeldolgozó Vállalat 1987. évi teljesítményének értékelésére hívtak össze. A kérdésre, a következő ma­gyarázatot adta: — Szükség van a termelés fejlesztésére, mert a piac a magyar gazdaságtól a tava­lyinál több húst igényel. Tehát több marhahúsra, juhhúsra, sertéshúsra és ba­romfitermékre lenne szüksé­ge az országnak, melyet jó pénzért lehetne értékesíteni, könnyítve ezzel is nehezedő gazdasági gondjainkon. Kül­piaci bevételeink közül nem nélkülözhetjük a húsértéke­sítésből származó igen je­lentős bevételeinket, me­lyek összege tavaly megha­ladta a 600 millió dollárt. Nincs az ’ országnak olyan ágazata, amelyik ezt az ösz- szeget átvállalná. Ezért ezt az exportorientált termelői ágazatot tovább kell vin­nünk, fenn kell tartanunk, fejlesztenünk szükséges, hogy a lehető legkedvezőbb költséggel termeljük meg jelentős valutabevételeinket. Az Orosházi Baromfifel­dolgozó Vállalat munkáját vizsgálva, az a meggyőződés alakult ki bennem, hogy itt emberileg és a műszaki fel- készültség folyamatos meg­újításával a lehető legtöb­bét, és iparágon belül élen­járó hatékonyság biztosítá­sával a legtöbbet tették az árualapok megtermeltetésé- ért, feldolgozásáért. Szeret­ném külön is kiemelni, hogy a feldolgozás során itt nem­csak levágták és fóliatasak­ba tették a baromfit, hanem a további feldolgozást is megszervezték. Jóleső érzés­sel hallgattam Papp József vállalatigazgató beszámoló­ját arról, hogy az országban ez a gyár készített elsőnek baromfihúsból vörösárut, virslit, felvágottat. A liba­májfeldolgozást is itt szer­vezték meg elsőnek. Tava­lyi eredményük — 178 mil­lió forint — csaknem 70 százalékát az új termékek adták. És most újabb termé­kek gyártásával foglalkoz­nak. Ezek a hasznos törek­vések tanúsítják, hogy az orosházi baromfiipar kiter­meli a létszám- és a fej­lesztés anyagi feltételeit. A következő években a piac jelenlegi színvonala számúinkra nem enyhül. A két szuperhatalom megegye­zése nyomán a békés terme­lés évei elé nézünk, melyek­ben a verseny, a piacok megtartása minden eddigi­nél nagyobb feladatot jelent valamennyiünk számára. Ez egyben azt is jelenti, hogy jó minőségben, olcsóbban, többet kell termelnünk. Ezt követően átadta Papp József igazgatónak a Kiváló Vállalat címet tartalmazó oklevelet és a Nemzetközi Munkaverseny Élenjáró Vál­lalata kitüntető címet. A továbbiakban négyen mi­niszteri, 120-nál többen pe­dig vállalati kitüntetéseket, jutalmakat vettek át 1987. évi teljesítményükért. Az ünnepi munkásgyűlé­sen Orosháza város párt- és tanácsi vezetői mellett ott voltak a testvérvátlalatok képviselői, a partnergazda­ságok meghívottjai, Szabó Miklós, a megyei pártbizott­ság első titkára, Fodorné Birgés Katalin, az SZMT ve­zető titkára, Murányi Mik­lós, a megyei tanács elnök- helyettese, akiket Fudala Mihályné szb-titkár, a munkásgyűlés levezető elnö­ke köszöntött. D. K. Nyári egyetemek A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat megyei és városi szervezetei ezen a nyáron húsz városban hu­szonhárom nyári egyetemet szerveznek a legkülönfélébb témakörökben — jelentették be tegnap, a TIT Nyári Egyetemi Tanácsának ülé­sén, a TIT országos szerve­zetének székházában. A kéthetes—egyhónapos kurzusokon egyaránt részt vesznek magyarok és kül­földiek. Tavaly összesen mintegy két és fél ezer hall­gatója volt, s ez évben még több érdeklődőt várnak a magas szakmai színvonalú, de színes kiegészítő progra­mokban is bővelkedő tanfo­lyamokra. Több nyári egye­tem már évtizedek óta mű­ködik, az országhatárokon kívül is nagy hírrel ás vonzerővel. Hatvanegyedik évfolyamába lép a debrece­ni nyári egyetem, huszonki- lencedszer rendezik az esz­tergomi és harmincadik al­kalommal a Népek Barátsá­ga elnevezésű pécsi tanfo­lyamot, huszonöt éves a sze­gedi pedagógiai nyári egye­tem. A témák között szere­pel egyebek mellett a Ko- dály-módszer, a magyar nyelv- és irodalom, az üz­letpolitika, az európai épí­tészeti örökség, a halbioló­gia, az ifjúság és család kapcsolatrendszere, a foglal­koztatáspolitika, a számító- gépes népességnyilvántartás és a településtervezés. A tananyagokba még nem rendezett, aktuálisan felme­rülő kérdések megvitatásá­ra, a vélemények ütközteté­sére is szolgáló tanfolyamo­kon a minden hallgatót érintő előadások mellett megszaporodtak a konzultá­ciós alkalmak, a szemináriu­mok és beszélgetések. A háztáji gazdaságokban és megyénk több nagyüzemében is megkezdődött a lucerna első kaszálása Fotó: Veress Erzsi Sajtótájékoztató a tavaszi BNV-röl Az idei tavaszi BNV-t május 18. és 26. között ren­dezik meg. A kőbányai vá­sárvárosban hazánkkal együtt harminc országból vesznek részt kollektív ki­állítók, s bemutatják gyárt­mányújdonságaikat nyugat- berlini cégek és izraeli egyé­ni kiállítók is. A vásár leg­nagyobb nemzeti bemutatói ezúttal is a szovjet, a len­gyel és a csehszlovák, va­lamint az osztrák és az NSZK-beli kiállítások lesz­nek. Olyan távoli országok­ból is • érkeznek kiállítók, mint Brazília, Ausztrália, Mexikó és Tajvan. Spanyol- ország először vesz részt a tavaszi vásáron. A prog­ramról tegnap tartottak saj­tótájékoztatót a Hungexpó- nál. A tavaszi BNV-t ezúttal 12 árucsoportban rendezik meg. A mintegy százezer négyzetméternyi összterüle­ten több mint kétezer cég újdonságai láthatók. A ha­zai kiállítók nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a se­regszemlén tükröződjék a korszerű tudományos-tech­nikai eredmények gyakorla­ti alkalmazása, a számítás- technika, a híradástechnika térhódítása. Ennek megfele­lően az elektronikai és elektrotechnikai ipar bemu­tatója különös hangsúllyal szerepel a tavaszi BNV-n. Szabó Imre ipari állam­titkár a magyar ipar részvé­telével kapcsolatban arról szólt, hogy az idei bemutató érzékelteti majd azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a vállalatok tettek és tesznek a korszerű termelési szerke­zet kialakítására, piaci kap­csolataik bővítésére. Lát­hatók majd a különböző gazdaságfejlesztési progra­mok megvalósítása során előállított anyag- és ener­giatakarékos technológiák, gépek, műszerek, szerszá­mok. A BNV nyitónapján. to­vábbá az öt szakmai napon a nagyközönség délután 14 órától látogathatja a vásár­várost, a hét végén és a zá­rónapon egész nap. A vásári belépők — részben az áfa miatt — emelkedtek: a na­pi belépő 40 forintba, a napi szakmai belépő 120 forintba, a szakmai bérlet 400. az ál­landó belépő pedig 1300 forintba kerül. A MÁV a vidékiek számára 33 száza­lékos utazási kedvezményt biztosít, a BKV sűríti a vá­sár körül közlekedő 100-as autóbuszjáratokat, valamint a 29,- 29Y és a 37-es villa­mosjáratokat. Szakszövetkezetté alakul a sarkadkeresztúri tsz Emelik a lakossági takarékbetétek kamatát és kamatprémiumát Zrenjanini szakszervezeti delegáció Békéscsabán Évek óta gondokkal küzd a Sarkadkeresztúri Egyetér­tés Termelőszövetkezet, rá­juk illik a „tartósan veszte­ségesen gazdálkodó” jelző. A gyenge, átlagosan 13 arany- koronás földeken nehéz, egyre reménytelenebb hely­zetbe jutott a szövetkezet. Végül az eladósodás és a fi­zetésképtelenség a felszámo­lás felé sodorta a közöst. A kialakult helyzetről és a jövőről döntött tegnap délelőtt az Egyetértés tagsá­ga. A községi pártházban tartott közgyyűlésen az el­nök, Rendes Sándor ismer­tette a lehetőségeket. Pon­tosabban az egyetlen lehe­tőséget, azaz önszanálás út­ján szakszövetkezetté ala­kulni, hiszen a másik út, a jogutód nélküli felszámolás valójában nem alternatíva. A pénzügyminiszter, te­kintettel a nagy költségve­tési deficitre, nem lát mó­dot a szövetkezet pénzügyi megsegítésére. Tehát önerő­ből kell túljutni a mélypon­ton, s kifizetni a mintegy 30 millió forintnyi különféle tartozást. A szakszövetkezet­té alakuló téesz ezt vagyo­na egy részének eladásából fedezi. Szántót, legelőt, épü­leteket és a szarvasmarha- állományt értékesítik ez ok­ból. A maradék területeken próbálnak eredményesebben gazdálkodni. Az újrakezdés­hez azonban még így is szükség van a pénzügymi­niszter jóindulatára, amun- kadíjadó elengedésére, és bizonyos fejlesztési támoga­tásra. A tagság megértette és el­fogadta, hogy a szakszövet­kezetté alakulás az Egyet­értés jövője. A változást megszavazták, eszerint — a minisztériumi jóváhagyások­tól függően — várhatóan jú­lius elejétől szakszövetkezeti formában működnek. Ez, mint ahogy Pusztai Pál, a megyei tanács pénzügyi osz­tályának csoportvezetője el­mondta — hosszabb távon jobb megélhetést, biztosabb jövőt jelent, legalábbis ezt mutatja a méhkeréki példa. Tudni kell azonban, hogy a szakszövetkezetben más kényszerek hatnak, más gondolkodásra, feszesebb gazdálkodásra van szükség. Az átalakulás ugyanakkor létszámcsökkentést is jelent. Szigorú szelektálás dönti el, hogy ki lehet a mostani, több mint 100 tsz-tag közül majd a szakszövetkezetnek is tagja, — szí — 1988. június 1-jével emel­kedik a lakossági betétek kamata és kamatprémiuma. A mostani intézkedések kö­vetkeztében az egy éven tú­li lekötésű betétek kamata — a kamatprémiummal együtt — 13,7—17,5 százalék között alakul. Például a ta- keréklevél esetében hatéves lekötés után a prémiummal együtt évi 16,5 százalék, az életbiztosítás nélküli nyug- díj-előtakarékossági betét esetében 5 év után évi 17,5 százalék kamatjövedelem il­leti meg a betétest 1988. jú­nius 1-jétől. Az intézkedés célja a la­kossági megtakarítások ösz­tönzése, annak a folyamat­nak a megállítása, amely az utóbbi hónapokban a betét- állomány növekedésének le­lassulásához vezetett. A mos­tani intézkedéssel pozitív reálkamat alakulhat ki a la­kossági betétek egy részé­nél. Az 1 éves és azon túli le­kötésű kamatozó betétek és csekkszámla betétek, a ta­karéklevél, a lakáscélú be­tétek, a nyugdíj-előtakaré- kossági betétek] a gyámha­tósági betétek és a közér­dekű célra juttatott adomá­nyok, valamint az átutalási betétek kamatai átlagosan közel 3 százalékkal emel­kednek. Az egyes betétfaj­ták érvényes kamatairól a lakossági pénzintézetek ad­nak részletes tájékoztatást. A lakossági pénzintézetek a tartós lekötésű betétek kamatának kiegészítéseként az 1987. októberében meg­hirdetett, egyszeri, évi 3 szá­zalékos prémiumot 1988. jú­nius 1-től évi 4 százalékos mértékűre emelik fel. A ka­matprémium-emelés az 1-3 éves lekötésű könyves és csekkszámla betéttel, taka­réklevéllel, a lakáscélú be­téttel és a nyugdíj-előtaka- rékossági betéttel rendelke­zőket illeti meg 1988. júni­us 1-jétől az év végéig. A prémium a már jelenleg is betétben levő, valamint az 1988. év végéig betétben el­helyezett összegek után jár. A pénzintézet a prémiumot csak 1988. december 31-én még betétben levő összegek után, a betétszerződés felté­teleinek teljesítése esetén számolja el és fizeti ki idő­arányosan, a tényleges el­helyezési időre a kamatfi­zetés időpontjában. A kamat- és a prémium utáni adót a pénzintézetek, az 1988-as évre, a már meg­hirdetett módon maguk fi­zetik. A Zrenjanini Szakszerve­zeti Szövetség Tanácsának háromtagú delegációja há­rom napig megyénk vendé­ge. A jugoszláviai szakszer­vezeti küldöttség vezetője Nagy János — középen —, a Zrenjanini Szakszervezeti Szövetség elnöke, Medvedev- Garcsevics Ráda — bal ol­dalon — a Zrenjanini Szak­szervezeti Szövetség Taná­csa elnökségi tagja és Rud- nicki Slobodan, a Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Szakszervezetek zrenjanini bizottságának elnöke — jobb oldalon. A vendégeket teg­nap az SZMT székházában dr. Varga Imre titkár fo­gadta, majd Tábor Antal, a Szakszervezetek Békéscsabai Városi Bizottságának titká- . ra adott tájékoztatót a szak- szervezeti mozgalom helyi és megyei helyzetéről. A de­legáció ezt követően talál­kozott Békéscsaba vezetői­vel, ellátogattak a békéscsa­bai városi kórházba, a Csa­bai Húsker Vállalathoz, a baromfifeldolgozó vállalat­hoz, megtekintették a me­gyei könyvtárat és a városi sportcsarnokot is. A zrenja­nini szakszervezeti delegá­ció ma program szerint el­látogat a békéscsabai szlo­vák tanítási nyelvű iskolá­ba, majd Gyula nevezetessé­geivel ismerkednek meg. I. s. Fotó: Gál Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom