Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-13 / 113. szám

1988. május 13-, péntek Kétnyelvű oktatás Mezőberényben Egy kísérlet első évének tapasztalatai Wild tanár úr nyelvtani ösa/.efüggéscket magyaráz Hétvége Kamuion A kamuti művelődési házat tárcsázom. Hamar meg­tudom, hogy a közművelődésért felelős igazgatóhelyettes, Dombi Ildikó most tanulmányi szabadságon van, így ezen a hét végén semmit sem szerveztek a faluban ... Alig néhány perc múlva nálunk cseng a telefon, s a vo­nal túlsó végén Dombi Ildikó jelentkezik. — A kollégáim szóltak — mondja —, hogy sorozatuk­ban most Kamutról szeretnének írni. Nos, igaz, hogy ta­nulmányi szabadságon vagyok, ezért kevesebb a prog­ram a szokottnál, de azért zárva sem tartunk. Péntek este ßz ide betérő fiatalok igénybe vehetik a művelődési ház szórakozási eszközeit, színes televíziót, biliárdot, asztaliteniszt. Sajnos, ae ilyenfajta kötetlen formájú idő­töltés iránt nem túl nagy az érdeklődés. A fiatalok in­kább a diszkót igénylik, ezért átjárnak Mezőberénybe, Békéscsabára, vagy Kétsopronyba. — Nem lenne egyszerűbb, ha Kamuion is rendeznének diszkót? — Mi is gondoltunk erre, egy fél évi próbálkozás után azonban abbahagytuk. Általában 18-20 fiatal jött össze, s ez se nekünk, se a diszkósnak nem kifizetődő. Vala­hogy elszoktak innen a fiatalok ... És akkor még nem beszéltem a mellettünk lévő kamuti csárda elszívó ere­jéről. Nos, ilyen okok miatt a szombati napra például nem érdemes bármit is tervezni. Főleg most, hogy már megkezdődtek a kerti munkák. Az aktív korosztály nagy része egész nap dolgozik, este pihen. A fiatalok zöme pedig úgyse marad a faluban. — A nyugdíjasok? — Van egy jól működő nyugdíjasklubunk, 120 taggal. Hetente háromszor jönnek össze, kedden a nők, csütör­tökön és vasárnap a férfiak. — Miért külön? — A nők kérték. A férfiak legtöbbje dohányzik, amit mégiscsak furcsa lenne megtiltani, hiszen éppen a ki-* kapcsolódás, szórakozás miatt járnak el ide. — Tehát ezen a vasárnapon a férfiak találkoztak. Lesz-e szervezett program a számukra? — Van. hogy előadót hívunk, vagy vacsorát rendezünk, de a leginkább a kötetlen összejövetel jellemző, mint most is. Egyébként az is elképzelhető, hogy némelyikük kimegy a délutáni futballmecsre, hiszen az itt népünne­pélynek számít .. . Bár az első telefonhívás után úgy tűnt, Kamuion a szokásosnál is „csendesebb” lesz ez a hét vége, Dombi Ildikó szavai azonban arról győznek meg, hogy azért mégis akad némi válogatnivaló ... _ . _ f l szegedi ünnepi hetek kínálata Kísérletként indult alig egy esztendeje, s az eddigi tapasztalatok alapján, úgy tűnik, nem elhamarkodott a kijelentés: a kísérlet be­vált. a 25 éves mezőberényi Petőfi Gimnáziumban indí­tott kétnyelvű oktatás első éve eredményes volt. Az or­szágban két helyen kezdő­dött hasonló, összesen öt­éves német nyelvű gimná­ziumi oktatás; Mosonma­gyaróváron és Mezőberény- ben; Nagykálón szeptember­ben indul majd az előkészí­tő évfolyam. Békés megyében köztudo­mású. hogy a mezőberényi gimnázium beiskolázási gon­dokkal küzdött, s hogy eb­ből kilábaljon, vállalkozott az újtípusú oktatás beveze­tésére. S hogy a kísérlet el­indulhatott, az a tantestület és a község összefogásának eredménye, ez is nyilvánva­ló itt, a környéken. Ma már az is látszik, hogy „a nagy fa", amelybe fejszéjüket vágták, érleli gyümölcsét az iskola és a község javára, de a megye hírnevének is jót tesz az egész országban. — Az előkészületi mun­kák során a kollégium lét­rehozása volt a legfonto­sabb, a feltétele az országos beiskolázásnak — mondja Dütsch Zsolt igazgató. — Negyvenhárom településről jöttek a gyerekek, tehát szinte valamennyiüket kol­légiumban kellett elhelyezni. Néhány bejárónk van, Bé­késről, Köröstarcsáról. A másik fontos feladatunk volt a személyi feltételek biztosítása; az. hogy kellő számú kolléga álljon rendel­kezésre. Itt még gondjaink voltak ebben az évben, egy állást nem tudtunk betölte­ni, s időközben egy kollé­ganő szülési szabadságra ment. A négy német sza­kosnak ez megnehezítette a munkáját a „nulladik”, az­az az előkészítő évfolyam­ban. Azt hiszem, úgy össze­gezhetnék az elmúlt idősza­kot, hogy sikeresen közele­dünk az első tanév befejezé­séhez. Komoly munka volt a nevelők és a tanulók ré­széről egyaránt, és komoly erőfeszítés. De szerencsénk, hogy a gyerekek döntő több­sége azzal a szándékkal jött. hogy valóban meg akarja tanulni a német nyelvet, s ezért hajlandó komoly erő­feszítéseket is tenni. Itt es­te tizenegy körül a kollégi­umban sokszor azért kell veszekedni, hogy tessék végre aludni. — A gyerekek döntését, hogy ide jönnek, mi befo­lyásolja? Nemzetiségi csa­ládokból származnak vagy a nyelvtudás vágya? Kis eszmecsere a szünetben — magyarul Fotó: Gál Edit — Egyértelműen a nyelv­tudás. Viszonylag kevés gye­rek érkezett határozott pá­lyaelképzeléssel a jövőre vo­natkozóan, körülbelül a fe­le tudja, mi akar lenni, s az elképzelések fele nem is függ össze közvetlenül az idegen nyelvvel. Sokan úgy gondolkodnak, hogy bár még nem tudják, milyen hi­vatást választanak, a nyelv­tudás mindenképp jól jön. egy idegen nyelvvel sokfelé lehet boldogulni. Vannak konkrétan a nyelvvel kap­csolatos tervek: külkereske­dő, közgazdász, nyelvtanár, idegenvezető. A nemzetisé­gi származás nem jellemző, s ha akad is egy-két csa­ládnév, amely német elő­dökre utal, otthon a szülők már nem beszélik a nyel­vet. A nyelvtant Wild Róbert tanítja, Sopronból jött Me­zőberénybe: — Most tartunk a negye­dikes gimnáziumi anyag végén. Az a feladatunk, hogy egy év alatt a nyelv­tant befejezzük. A másik pedig, amit ebben a félév­ben kezdtünk el, a szaktár­gyak alapozása, öt tárgyat tanulnak majd németül: a történelmet, a földrajzot, a matematikát, a fizikát és a biológiát. — magyarul Fotó: Gál Edit Marianne Tuczek lektor az NDK-ból érkezett. Mag- deburgból. Korábban sosem járt még Magyarországon, de szívesen vállalta „az isme­retlent” is, tanítani jött hoz­zánk. A külföldi munkában egyébként már járatos, Bul­gáriában oktatott hasonló tí­pusú iskolában. — Szép eredményeket ér­tünk el a gyerekekkel ez­alatt az év alatt. Egy tizen­hat fős csoportunk már ko­rábban tanult németül, a másik három csoport viszont abszolút kezdőkből állt. Bol­dogan mondhatom, hogy ezek a gyerekek jelenleg vi­szonylag magas fokon isme­rik a nyelvet, körülbelül a gimnáziumi harmadik osz­tály szintjén állnak. Nagyon sokat kell természetesen ta­nulniuk, napi öt német órá­juk van. Délután még szava­kat tanulnak, és tervezzük, hogy a jövőben még nem kifejezetten a tanítással kap­csolatos foglalkozásokat is tartunk német nyelven. Tanítási módszerekről be­szélgetünk: arról, hogy ami­óta létezik nyelvtanulás, azóta jellemző, hogy a leg­különbözőbb, felkapott és mellőzött módszerek, eszkö­zök váltogatják egymást. S miközben dicsért és szidott könyvek és technikai lehe­tőségek jönnek-mennek, mindig is voltak olyanok, akik szép eredményeket ér­tek el, meg olyanok is, akik a leghatásosabbnak tartott módon sem jutottak előre az idegen nyelvek terén. Ma- rianne-val egyetértünk ab­ban, hogy sosem a módszer a lényeg, hanem a beszéd- készség. A legfontosabb, hogy a gyerekek mindenféle helyzetben meg merjenek és meg tudjanak szólalni — helyesen, érthetően, szépen. Hogy beszélgetni tudjanak németül. — Nyitottak vagyunk a legmodernebb módszerekkel szemben — mondja a lek­tornő —, de éppúgy dolgo­zunk a hagyományosokkal is. A szavakat meg kell ta­nulni, és a nyelvtani sza­bályokkal tisztában kell lenni ahhoz, hogy valaki elsajátíthassa a nyelvet, s hogy végül a megfelelő be­szédkészséggel rendelkezzen. De az elméleti tárgyak mel­lett azért énekelünk is, s gondot fordítunk arra, hogy a hétköznapi nyelvet is meg­ismerjék a gyerekek, s ha elutaznak az NDK-ba, vagy az NSZK-ba, tudjanak ott beszélgetni. — A nyelvtudás szerepét a mai világban egy cseppet sem akarom lebecsülni, s ahogy elmondták, ezek a gyerekek nagyon szorgalma­sak, igyekvőek. Mégis, elég nagy megterhelést jelenthet számukra a tananyag. — öt órán keresztül kon­centrálni, és nem az anya­nyelven a legkülönbözőbb szakterületekkel foglalkozni, bizony komoly munka a ta­nulók számára. Kevés idő marad pihenésre, és itt, a községben nincs túl sok le­hetőségük a kikapcsolódásra! Megfigyeltük, hogy az első három hónapban óriási .len­dülettel, lelkesedéssel ha­ladtak előre, de azután jött egy hullámvölgy. Karácsony előtt mindenki fáradt volt, és sokkal gyengébb teljesít­ményeket hoztak. Igyekez­tünk ezt megérteni, és egé­szen más, könnyed, oldott hangulatban tartani az órá­kat. A tanárok véleménye az. hogy eredményes évet zár hamarosan az előkészítő év­folyam, a diákok német nyelvtudósa jelentősen fej­lődött, de bizonyos, a ma­gyarul gondolkodásból ere­dő, anyanyelvűnkből átvitt hibákat még nem sikerült kiküszöbölni. Ha majd né­metül gondolkodnak, néme­tül álmodnak is a gyerekek, nem lesz ilyen akadály ... A kísérleti évfolyamról és a végéhez közeledő tanév ta­pasztalatairól sokat meg­tudtam a pedagógusoktól, de persze kíváncsi voltam a másik „illetékes” félre is. Kovács Gabriella Szolnok­ról jött, mert érdekli a nyelvtanulás, külkereskedő szeretne lenni, s úgy véli. egy idegen nyelvvel bárhol el lehet boldogulni. Két Zsuzsa is van Szabolcs-Szat- már megyéből, Rékasi Tibor Tápiógyörgyéből; itt kezdték a németet. Még nem tud­ják pontosan, milyen pá­lyát választanak, de abban egyetértenek, hogy a nyelv manapság egyre fontosabb. Kovács Zoltán Dunakesziből jött. korábban angolul ta­nult. Beszélgető partnereim közül senki sem járt ezelőtt Mezőberényben, s legtöbben tanáraiktól hallottak az is­koláról. Stach Judit hajőú- szoboszlói, a nagyszülei né­met származásúak, de a .szü­Mariannc Tuczek lektornővcl csak németül lehet társalog­ni lök már nem beszélik a nyelvet. Az is közös a véle­ményekben, hogy szeretik a kollégiumot. Rácz Attila bé­késcsabai, s bár kezdetben nem szívesen cserélte fel a családi otthont a kollégium­mal, nem bánja, hogy így alakult. Hajducsi Dóra tata­bányai, a debreceni Hunyadi Szilvia a közösséget dicséri. Elmondják, hogy külön él­vezik Marianne Tuczek órá­it, amikor csak németül fo­lyik a beszélgetés. A gimnázium kétnyelvű osztályaival Mezőberényben a régi iskola arculatát sze­retnék színesíteni, gazdagí­tani, vagyis, a hagyományo­kat megőrizve, sajátos pro­filt kialakítani. De a tanu­láson túl is igyekeznek an­nak a háromszáz gyereknek, aki az ország különböző vi­dékeiről idejön tanulni, több szórakozási és sportolási le­hetőséget .nyújtani — ott­hont adni. Akikkel találkoz­tam, valamennyien jól érzik itt magukat, s ez talán fel­ér némi köszönettel a köz­ségnek, vagy igazolással, hogy a kísérlet beindítása helyes döntés volt. Niedzielsky Katalin Nemrégiben számoltunk be a Szegedi Szabadtéri Já­tékok idei programjáról. Az európai rangú fesztivál mel­lett a dél-magyarországi központ egyre színesebb, gazdag nyári programokkal hívogatja nyári vendégeit. Békés megye közel van, ezért úgv gondoljuk, érde­mes még időben olvasóink figyelmébe ajánlani a teljes választékot a nyári progra­mok tervezéséhez. Az ünne­pi hetek június 3-tól au­gusztus végéig sokféle mű­vészeti, tudományos és sportrendezvényt kínálnak az idén. A képzőművészeti rendez­vények sorát egy nemzetkö­zi gyermekrajz-kiállítás nyitja június 3-án a’Móra Ferenc Múzeum képtárában, amit a zánkai úttörőváros anyagából állítottak össze. A Fekete-ház június elejétől szeptember végéig nyitva tartó dokumentumkiállítása Erzsébet királyné korát mu­tatja be (Somogyi Béla út 13.). Június 18-án a Techni­ka Házában rendezik meg a Kisgrafika Barátok Köre ki­állítását. Fotókiállítást ren­deznek június 23-tól július 8-ig a szegedi vasút fennál­lásának 100. évfordulójára, szintén a Tehcnika Házá­ban. Bizonyára sokan fogják megtekinteni Szervátius Ti­bor szobrászművész gyűjte­ményes kiállítását a Bartók Művelődési Központban, jú­nius 19-től augusztus 28-ig. Július 24-én, vasárnap nyit­ják meg a Móra Ferenc Mú­zeum képtárában a hagyo­mányos szegedi nyári tárla­tot, amely a 26. lesz az idén. Rangos tudományos ese­ményekre is sor kerül a nyá­ron, nem lesz „uborkasze­zon” e területen sem. Június 6-án nemzetközi konferenci­át rendeznek a Technika Házában „A biotechnikától a biotechnológiáig” címmel. A Szent-Györgyi Albert Orvos- tudományi Egyetemen ren­dezik meg a Medinfo Work­shop továbbképzési konfe­renciáját. A Magyar Patho- lógus Társaság Dél-alföldi Szekciójának tudományos ülésére június 17-én kerül sor, a Magyar Élettani Tár­saság pedig július 2-től 5-ig tartja vándorgyűlését a sze­gedi orvosegyetemen. A nyá­ri egyetemek programjáról a napokban már adtunk tudó­sítást. Most csak az időpon­tokat ismételjük meg. A 25. Pedagógiai Nyári Egyetem július 12-től 19-ig tart, a XVII. Művelődéselméleti Nyári Egyetem július 21-től 28-ig. Mindkét rendezvény előadásaira az MTA bioló­giai központjában kerül sor. Ipari tudományos konferen­ciát rendeznek a szegedi Technika Házában július 28 —29-én. A szegedi nyár hagyomá­nyosan jellegzetes színfolt­jai a folklórrendezvények. A fesztiválprogramokon kívül kiemelkedő esemény lesz június 24—26-án a szakszer­vezeti néptáncegyüttesek minősítő versenye a Szegedi Nemzeti Színházban. A zenei programok közül kiemelkedik Lehotka Gá­bor orgonaestje július 11- én, a dómban. A Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás az idén július 22- től 31-ig tartja nyitva ka­puit a Marx téren. Sokszí­nű, izgalmas programokkal várja a fiatalokat a Szege­di ifjúsági Napok (SZÍN) július 22-től 24-ig. Jellegze­tes szegedi hagyomány a bo­szorkánybál, amit az idén július 22-én tartanak a Ti­sza Szállóban, a szabadtéri játékok egyik programjáhoa kapcsolódóan. Szintén a fesztivál rendez­vényeihez kapcsolódik sok a nyári szegedi sportesemé­nyek közül is. Június 4-én és 5-én rendezik meg a Maty- éri evezőspályán a 6. nem­zetközi evezősversenyt. Jú­nius 5-én lesz a nemzetközi 'meghívásos salakmotorver­seny, a Napos úti verseny- pályán. Július 28-án első osztályú atlétikai versenyt rendeznek a Szeged Stadion­ban és a Felső-Tisza-parton. Élénk színfoltja a szegedi ünnepi heteknek a veterán autók és motorok találkozó­ja, az Autofer Kupa, ezúttal július 30—31-én. Augusztus 20-án reprezen­tatív munkás-paraszt talál­kozó lesz Öpusztaszeren, a Nemzeti Történelmi Emlék­parkban. P. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom