Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-13 / 113. szám
A májusi cső aranyat ér — mondják, de ha nem jön, hát bizony nem árt idejében pótolni. Képünk Újkígyóson, az Aranykalász Termelőszövetkezet borsóföldjén készült, ahol a szépen fejlődő növények bizonyára hálásak a mesterséges esőért Fotó: Veress Erzsi Országos konferencia Számítógépek a közgyűjteményekben A Művelődési Minisztérium és a Békés Megyei Tanács művelődési osztályának rendezésében tegnap országos konferencia kezdődött Békéscsabán a számítógépek közgyűjteményekben való felhasználásáról, a fejlesztés lehetséges irányairól. A megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán délelőtt Juhász Jenő, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője nyitotta meg a konferenciát, s köszöntötte a résztvevőket. Elsőként dr. Angelusz Róbert, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense tartott előadást a nyilvánosság kérdéseiről. Történeti áttekintést adott a nyilvánosság alakulásáról, annak különböző korokban betöltött szerepéről, változásairól. Beszélt az utóbbi évtizedek egyre nagyobb infor- mációdömpingjéről, valamint arról, hogy az új technikai eszközök és lehetőségek milyen hatással voltak, vannak a nyilvánosságra. A következő előadásban Párizs György, a Számítás- technikai és Informatikai Intézet igazgatója a köz- gyűjteményekben alkalmazott számítógépes rendszerek eddigi tapasztalatairól beszélt, s szólt a közgyűjteményi hálózatok számítógépesítésének lehetséges irányairól is. Délután közgyűjteményi területenként szekcióüléseken vettek részt a könyvtáros, levéltáros és muzeológus szakemberek. Az előadásokon túl bemutatókat is tartottak a különböző intézményekben már használatos, bevált rendszerékből, programokból. Az országos konferencia ma délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia CD ROM gyűjteményének bemutatójával folytatódik, majd ismét szekcióülésekre kerül sor. A konferencia délben ér véget. p. p. BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! (I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. MÁJUS 13., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XLin. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM B társadalmi munkáért Nemzeti Zászló Békéscsabának, Elismerő Oklevél a megyének Elődeink a tavaszi nagy- takarítást soha nem fejezték be a lakás, az udvar rendbehozásával, hanem természetesnek tartották, hogy — mai szóhasználattal élve — a közterületeket, utakat, árkokat, fákat is rendben tartsák, szépítsék a ház elejét. Tulajdonképpen ez volt a csírája a társadalmi munkának, amelynek lehetőségeit Békés megye az elsők között ismerte fel, s hirdette meg a megyén belüli versenyt, miután a településfejlesztő társadalmi munka országos keretei 1974-ben létrejöttek, öt év alatt, 1975-től ’80-ig a megyében 674 millió forintot tett ki a társadalmi munka értéke — ennek ellenére a megyék közötti rangsorban a középmezőnyből egyre hátrább került Békés, sőt 1980- ban az utolsó helyen szerepeltünk. Ha a forintban kifejezhető értékkel nem is volt mit dicsekednünk, az a minőségi változás, ami az V. ötéves tervidőszakban végbement, figyelemre méltó: növekedett a maradandó értékeket alkotó munka aránya, a települések többsége felismerte, hogy összefogással nemcsak vízelvezető árkot lehet ásni, hanem általános iskolát, járdát lehet építeni, ha ezt céltudatosan megszervezik. Minderről, s az 1981-el kezdődő, mind eredményesebb időszakról Araczki János, a Békés Megyei Tanács általános elnökhelyettese beszélt azon az ünnepi aktívaülésen, amelyet Békéscsabán, a városi tanács dísztermében rendezett tegnap a népfront megyei és városi bizottsága, valamint a megyei és a békéscsabai városi tanács. Amint Szikszai Ferenc, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára Mire fordították a ■ Nemzeti Zászlóval tavaly kapott 2 millió forinton Békéscsabán? Erre kértünk és kaptunk választ a városi tanácsnál Bánfi Ádám csoportvezetőtől és Pet- rovszki Mátyás társadal- mimunka-szervezőtől. Amint elmondták, a kerületek kapták meg ezt az összeget, mégpedig a felét a lakosok arányában, a másik felét pedig az egy lakosra jutó társadalmi munka szerint. A kerületeken belül azután a tanácstagok és a Hazafias Népfront döntött a pénz sorsáról. Ezeknek az összegeknek a zömét járdaépítésre és -javításra, vízelvezetésre és sport- pályaépítésre költötték. Néhány konkrét példa is hadd álljon itt: az I. kerületben így épülhetett járda a Kisfaludy utcában, a III. kerületben a Botyánszki, Schweidel és a Desseffy utcában, a IV. kerületben a Kapisztrán utcában. A vízelvezetést oldották meg ebből a pénzből az V. kerületben a Madách utcában, sportpálya készült a VII. kerületben. Mindent egybevetve, ez a 2 millió forint - 6 milliós értéket hozott a városnak. bejelentétte, abból az alkalomból hívták össze az ünnepi aktívát, hogy a településfejlesztési társadalmi- munka-mozgalomban a múlt évi eredményéért Békéscsaba elnyerte a HNF Országos Tanácsa által adományozott Nemzeti Zászlót, Békés Megye Tanácsa pedig az Elismerő Oklevelet. Ott voltak az aktíván a megye és a megyeszékhely vezetői, közöttük Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első tit(Folytatás a 3. oldalon.) Ballagó forintok... Mibe kerül a „vén” diák? A virágárusok örömére ismét elérkezett a ballagások időszaka, ami a szülőknek, amellett, hogy lányuk, fiúk testiszellemi gyarapodását nyugtázhatják, azért gonddal, kiadással is jár. Hallhatunk persze szélsőséges példákat, hogy tudniillik szmokingot varrattak a végzős gimnazista fiúknak, hogy egy lakodalom kiadásaival is fölért a családi bankett számlája, s hogy ajándékba autót kapott az érettségiző csemete. Egyszóval, akad család, ahol nem gond a nagy kiadás, de a legtöbb helyen bizony még a szerény öltöny, szoknyablúz, családi ebéd árát is megérzi a háztartás költségvetése. De ennyit azért szívesen vállalnak, hiszen szép hagyomány a ballagás, nagy öröm, hogy eljutott a nagylány, a nagyfiú az érettségi küszöbéig. Munkatársaink: Orosházán a Táncsics Gimnázium és Ipari Szakközépiskolában Tóth Ibolya, Békéscsabán a Kemény Gábor Szakközépiskolában Pénzes Ferenc, Gyulán az Erkel Ferenc Gimnáziumban pedig Lovász Sándor érdeklődött arról, miben, hogyan, mennyiért ballagnak holnap a „vén diákok”? Szűrös Mátyás találkozója a nemzetiségi szövetségek vezetőivel Kiss Andrea, az orosházi „Stancsiics” negyedik A-s diákja meséli: — Nálunk annyira nagy szélsőségek nincsenek, bár vannak, akik jobban megengedhetik maguknak a nagy bankettet, a drága ruhát, de nem ez a jellemző. Egy új öltöny, szoknya-blúz persze mindenképpen kell, már csak azért is, mert utána felvételire is abba megyünk, és ha az sikerül, jó lesz vizsgaruhának is a főiskolán, egyetemen. — Mikor, hogyan terveztétek meg a ballagóruhát, a bankettet? — Az osztállyal év eleje óta készülünk, először is eldöntöttük, hogy a szeptembert, a decembert és a májust kivéve havonta 200 forintot adunk össize, ezzel egyetértettek a szülők is. Ebből a pénzből fizetjük most aztán a tablót, a bankettet, a szerény ajándékot, és minden egyéb kiadást. A ruha! Azt kellett eldönteni, bordó vagy fekete legyen-e a szoknya, mert a fehér blúz nem volt vitás. Végül a többség a fekete szoknya mellett döntött, az később is jó lesz ünnepi alkalomra. Többnyire varratták nálunk a lányok, nekem anyu varrta a szoknyát-blúzt, az anyag úgy 800 forintba került, a fazont meg kölcsönkértük. — És a bankett? — A szüleim a Mezőgépnél dolgoznak, így elkértük a gyopárosi üdülőt, az nem kerül pénzbe, az egyik apuka pedig, aki hentes, megfőzi a vacsorát. Aprósüteményt mi viszünk, anyu segít megsütni, s úgy egyeztünk, éjfélre egy nagy közös torta kerül az asztal közepére. Nekem a családi ebéd is a Mezőgép-üdülőben lesz, ez úgy 2000 forintba kerül, azt hiszem húszán leszünk. A Táncsics gimnazisták egyébként ma este tesznek egy sétát a városban, a Kossuth-szobornól eléneklik a Szózatot, utána szerenádot adnak a tanáraiknak és holnap délelőtt 10 órakor hangzik fel a jónevű gimnázium folyosóin a hagyományos „Gaudeamus igitur ...” (Folytatás a 3. oldalon.) Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tegnap látogatást tett a nemzetiségi szövetségeknél, ahol kötetlen* eszmecserét folytatott a magyarországi délszlávok, németek, románok és szlovákok demokratikus szövetségeinek vezetőivel. Kíséretében volt Knopp András, az MSZMP KB tudományos:, közoktatási és kulturális osztályának helyettes vezetője, valamint Szokai Imre, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. A nemzetiségi szövetségek képviseletében a találkozón részt vett Mándity Marin, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára, Vuity István, az MDDSZ alelnöke, Hambuch Géza, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára, Mann- herz Károly, az MNDSZ ál- elnöke, Márk György, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára, Petrusán György, az MRDSZ elnöke, dr. Jakab Róbertné, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára és Alt Gyula, az MSZDSZ titkára. A szövetségek vezetői kifejezésre juttatták, hogy az itt élő nemzetiségek hazánk egyenjogú és egyenrangú állampolgárai, a közös országépítő munka megbecsült részesei. Tudatában vannak, hpgy a magyar kormány gazdasági lehetőségeinek függvényében sokat tesz élet- körülményeik javításáért, egyéni és kollektív boldogulásukért. Ügy értékelték, hogy az ország helyzetének kedvező alakulását a gazdasági, társadalmi stabilizációs és kibontakozási program megvalósítása, valamint a küszöbön álló országos párt- értekezlet határozatainak végrehajtása biztosítja. A szövetségek vezetői beszámoltak soron következő kongresszusaik előkészítő munkálatairól. Az ország politikai intézményi rendszerének továbbfejlesztésével kapcsolatban igényként fogalmazták meg a szövetségek fokozott részvételét a politika alakításában. Szűrös Mátyás hangsúlyozta, hogy nemzetiségpolitikai gyakorlatunk és annak továbbfejlesztése politikánk lényegéből fakad és a demokrácia kibontakoztatásának, a szocializmus megújítására irányuló törekvéseinknek szerves része. A hazánkban élő nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak szavatolása számunkra elvi kérdés, amely állandó figyelmet igényel és amely nem függvénye annak, hogy miként alakul máshol a nemzetiségi kérdés kezelése, így a szomszédos országokban élő magyarok helyzete. Népünknek, országunknak legszorosabban vett össz-nem- zeti érdeke, hogy a hazánkban élő nemzetiségek nyelvüket, kultúrájukat, önazonosságukat megőrizve sajátos, mással nem pótolható vonásokkal gazdagítsák közös hazánk arculatát, kultúráját, erkölcsiségét. A KB titkára kifejtette: a magyar külpolitika törekvéseinek hatékony megvalósításához jelentős tartalékokat tárhatunk fel társadalmi bázisának erősítésével, a népi demokrácia fejlesztésével.
