Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-13 / 113. szám

A májusi cső aranyat ér — mondják, de ha nem jön, hát bizony nem árt idejében pótolni. Képünk Újkígyóson, az Aranykalász Termelőszövetkezet borsóföldjén készült, ahol a szépen fejlődő növények bizonyára hálásak a mesterséges esőért Fotó: Veress Erzsi Országos konferencia Számítógépek a közgyűjteményekben A Művelődési Minisztéri­um és a Békés Megyei Ta­nács művelődési osztályá­nak rendezésében tegnap országos konferencia kezdő­dött Békéscsabán a számí­tógépek közgyűjtemények­ben való felhasználásáról, a fejlesztés lehetséges irá­nyairól. A megyei pártbi­zottság oktatási igazgatósá­gán délelőtt Juhász Jenő, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője nyitotta meg a konferenciát, s köszöntöt­te a résztvevőket. Elsőként dr. Angelusz Róbert, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense tartott előadást a nyilvános­ság kérdéseiről. Történeti áttekintést adott a nyilvá­nosság alakulásáról, annak különböző korokban betöl­tött szerepéről, változásai­ról. Beszélt az utóbbi évti­zedek egyre nagyobb infor- mációdömpingjéről, vala­mint arról, hogy az új tech­nikai eszközök és lehetősé­gek milyen hatással voltak, vannak a nyilvánosságra. A következő előadásban Párizs György, a Számítás- technikai és Informatikai Intézet igazgatója a köz- gyűjteményekben alkalma­zott számítógépes rendsze­rek eddigi tapasztalatairól beszélt, s szólt a közgyűjte­ményi hálózatok számítógé­pesítésének lehetséges irá­nyairól is. Délután közgyűjteményi területenként szekcióülése­ken vettek részt a könyvtá­ros, levéltáros és muzeoló­gus szakemberek. Az elő­adásokon túl bemutatókat is tartottak a különböző intéz­ményekben már használa­tos, bevált rendszerékből, programokból. Az országos konferencia ma délelőtt a Magyar Tudo­mányos Akadémia CD ROM gyűjteményének bemutató­jával folytatódik, majd is­mét szekcióülésekre kerül sor. A konferencia délben ér véget. p. p. BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! (I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. MÁJUS 13., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XLin. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM B társadalmi munkáért Nemzeti Zászló Békéscsabának, Elismerő Oklevél a megyének Elődeink a tavaszi nagy- takarítást soha nem fejezték be a lakás, az udvar rendbe­hozásával, hanem természe­tesnek tartották, hogy — mai szóhasználattal élve — a közterületeket, utakat, ár­kokat, fákat is rendben tartsák, szépítsék a ház ele­jét. Tulajdonképpen ez volt a csírája a társadalmi munkának, amelynek lehe­tőségeit Békés megye az el­sők között ismerte fel, s hirdette meg a megyén be­lüli versenyt, miután a te­lepülésfejlesztő társadalmi munka országos keretei 1974-ben létrejöttek, öt év alatt, 1975-től ’80-ig a me­gyében 674 millió forintot tett ki a társadalmi munka értéke — ennek ellenére a megyék közötti rangsorban a középmezőnyből egyre hát­rább került Békés, sőt 1980- ban az utolsó helyen szere­peltünk. Ha a forintban ki­fejezhető értékkel nem is volt mit dicsekednünk, az a minőségi változás, ami az V. ötéves tervidőszakban vég­bement, figyelemre méltó: növekedett a maradandó ér­tékeket alkotó munka ará­nya, a települések többsége felismerte, hogy összefogás­sal nemcsak vízelvezető ár­kot lehet ásni, hanem álta­lános iskolát, járdát lehet építeni, ha ezt céltudatosan megszervezik. Minderről, s az 1981-el kezdődő, mind eredménye­sebb időszakról Araczki Já­nos, a Békés Megyei Tanács általános elnökhelyettese be­szélt azon az ünnepi aktíva­ülésen, amelyet Békéscsabán, a városi tanács dísztermé­ben rendezett tegnap a nép­front megyei és városi bi­zottsága, valamint a megyei és a békéscsabai városi ta­nács. Amint Szikszai Fe­renc, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára Mire fordították a ■ Nemzeti Zászlóval ta­valy kapott 2 millió fo­rinton Békéscsabán? Er­re kértünk és kaptunk választ a városi tanács­nál Bánfi Ádám cso­portvezetőtől és Pet- rovszki Mátyás társadal- mimunka-szervezőtől. Amint elmondták, a kerületek kapták meg ezt az összeget, mégpe­dig a felét a lakosok arányában, a másik fe­lét pedig az egy lakosra jutó társadalmi munka szerint. A kerületeken belül azután a tanácsta­gok és a Hazafias Nép­front döntött a pénz sor­sáról. Ezeknek az össze­geknek a zömét járda­építésre és -javításra, vízelvezetésre és sport- pályaépítésre költötték. Néhány konkrét példa is hadd álljon itt: az I. kerületben így épülhe­tett járda a Kisfaludy utcában, a III. kerület­ben a Botyánszki, Schweidel és a Desseffy utcában, a IV. kerület­ben a Kapisztrán utcá­ban. A vízelvezetést ol­dották meg ebből a pénzből az V. kerületben a Madách utcában, sportpálya készült a VII. kerületben. Mindent egybevetve, ez a 2 millió forint - 6 milliós értéket hozott a városnak. bejelentétte, abból az alka­lomból hívták össze az ün­nepi aktívát, hogy a tele­pülésfejlesztési társadalmi- munka-mozgalomban a múlt évi eredményéért Békéscsa­ba elnyerte a HNF Országos Tanácsa által adományozott Nemzeti Zászlót, Békés Me­gye Tanácsa pedig az Elis­merő Oklevelet. Ott voltak az aktíván a megye és a megyeszékhely vezetői, kö­zöttük Szabó Miklós, a me­gyei pártbizottság első tit­(Folytatás a 3. oldalon.) Ballagó forintok... Mibe kerül a „vén” diák? A virágárusok örömére ismét elérkezett a ballagások idő­szaka, ami a szülőknek, amellett, hogy lányuk, fiúk testi­szellemi gyarapodását nyugtázhatják, azért gonddal, kiadás­sal is jár. Hallhatunk persze szélsőséges példákat, hogy tud­niillik szmokingot varrattak a végzős gimnazista fiúknak, hogy egy lakodalom kiadásaival is fölért a családi bankett számlája, s hogy ajándékba autót kapott az érettségiző cse­mete. Egyszóval, akad család, ahol nem gond a nagy kiadás, de a legtöbb helyen bizony még a szerény öltöny, szoknya­blúz, családi ebéd árát is megérzi a háztartás költségveté­se. De ennyit azért szívesen vállalnak, hiszen szép hagyo­mány a ballagás, nagy öröm, hogy eljutott a nagylány, a nagyfiú az érettségi küszöbéig. Munkatársaink: Orosházán a Táncsics Gimnázium és Ipa­ri Szakközépiskolában Tóth Ibolya, Békéscsabán a Kemény Gábor Szakközépiskolában Pénzes Ferenc, Gyulán az Erkel Ferenc Gimnáziumban pedig Lovász Sándor érdeklődött ar­ról, miben, hogyan, mennyiért ballagnak holnap a „vén diá­kok”? Szűrös Mátyás találkozója a nemzetiségi szövetségek vezetőivel Kiss Andrea, az orosházi „Stancsiics” negyedik A-s diákja meséli: — Nálunk annyira nagy szélsőségek nincsenek, bár vannak, akik jobban megen­gedhetik maguknak a nagy bankettet, a drága ruhát, de nem ez a jellemző. Egy új öltöny, szoknya-blúz persze mindenképpen kell, már csak azért is, mert utána felvételire is abba megyünk, és ha az sikerül, jó lesz vizs­garuhának is a főiskolán, egyetemen. — Mikor, hogyan tervez­tétek meg a ballagóruhát, a bankettet? — Az osztállyal év eleje óta készülünk, először is el­döntöttük, hogy a szeptem­bert, a decembert és a má­just kivéve havonta 200 fo­rintot adunk össize, ezzel egyetértettek a szülők is. Ebből a pénzből fizetjük most aztán a tablót, a ban­kettet, a szerény ajándékot, és minden egyéb kiadást. A ruha! Azt kellett eldönteni, bordó vagy fekete legyen-e a szoknya, mert a fehér blúz nem volt vitás. Végül a többség a fekete szoknya mel­lett döntött, az később is jó lesz ünnepi alkalomra. Többnyire varratták nálunk a lányok, nekem anyu varr­ta a szoknyát-blúzt, az anyag úgy 800 forintba ke­rült, a fazont meg kölcsön­kértük. — És a bankett? — A szüleim a Mezőgép­nél dolgoznak, így elkértük a gyopárosi üdülőt, az nem kerül pénzbe, az egyik apu­ka pedig, aki hentes, meg­főzi a vacsorát. Aprósüte­ményt mi viszünk, anyu se­gít megsütni, s úgy egyez­tünk, éjfélre egy nagy kö­zös torta kerül az asztal közepére. Nekem a családi ebéd is a Mezőgép-üdülőben lesz, ez úgy 2000 forintba kerül, azt hiszem húszán le­szünk. A Táncsics gimnazisták egyébként ma este tesznek egy sétát a városban, a Kossuth-szobornól eléneklik a Szózatot, utána szerenádot adnak a tanáraiknak és hol­nap délelőtt 10 órakor hang­zik fel a jónevű gimnázium folyosóin a hagyományos „Gaudeamus igitur ...” (Folytatás a 3. oldalon.) Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára tegnap látogatást tett a nemzetiségi szövetségeknél, ahol kötetlen* eszmecserét folytatott a magyarországi délszlávok, németek, romá­nok és szlovákok demokra­tikus szövetségeinek vezetői­vel. Kíséretében volt Knopp András, az MSZMP KB tu­dományos:, közoktatási és kulturális osztályának he­lyettes vezetője, valamint Szokai Imre, az MSZMP KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője. A nemzeti­ségi szövetségek képviseleté­ben a találkozón részt vett Mándity Marin, a Magyar­országi Délszlávok Demok­ratikus Szövetségének főtit­kára, Vuity István, az MDDSZ alelnöke, Hambuch Géza, a Magyarországi Né­metek Demokratikus Szö­vetségének főtitkára, Mann- herz Károly, az MNDSZ ál- elnöke, Márk György, a Ma­gyarországi Románok De­mokratikus Szövetségének főtitkára, Petrusán György, az MRDSZ elnöke, dr. Ja­kab Róbertné, a Magyaror­szági Szlovákok Demokrati­kus Szövetségének főtitkára és Alt Gyula, az MSZDSZ titkára. A szövetségek vezetői ki­fejezésre juttatták, hogy az itt élő nemzetiségek hazánk egyenjogú és egyenrangú ál­lampolgárai, a közös ország­építő munka megbecsült ré­szesei. Tudatában vannak, hpgy a magyar kormány gazdasági lehetőségeinek függvényében sokat tesz élet- körülményeik javításáért, egyéni és kollektív boldogu­lásukért. Ügy értékelték, hogy az ország helyzetének kedvező alakulását a gazda­sági, társadalmi stabilizációs és kibontakozási program megvalósítása, valamint a küszöbön álló országos párt- értekezlet határozatainak végrehajtása biztosítja. A szövetségek vezetői be­számoltak soron következő kongresszusaik előkészítő munkálatairól. Az ország politikai intézményi rend­szerének továbbfejlesztésé­vel kapcsolatban igényként fogalmazták meg a szövet­ségek fokozott részvételét a politika alakításában. Szűrös Mátyás hangsú­lyozta, hogy nemzetiségpoli­tikai gyakorlatunk és annak továbbfejlesztése politikánk lényegéből fakad és a de­mokrácia kibontakoztatásá­nak, a szocializmus megújí­tására irányuló törekvése­inknek szerves része. A ha­zánkban élő nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak szavatolása számunkra elvi kérdés, amely állandó figyel­met igényel és amely nem függvénye annak, hogy mi­ként alakul máshol a nem­zetiségi kérdés kezelése, így a szomszédos országokban élő magyarok helyzete. Né­pünknek, országunknak leg­szorosabban vett össz-nem- zeti érdeke, hogy a hazánk­ban élő nemzetiségek nyel­vüket, kultúrájukat, önazo­nosságukat megőrizve sajá­tos, mással nem pótolható vonásokkal gazdagítsák kö­zös hazánk arculatát, kultú­ráját, erkölcsiségét. A KB titkára kifejtette: a magyar külpolitika törekvé­seinek hatékony megvalósí­tásához jelentős tartalékokat tárhatunk fel társadalmi bá­zisának erősítésével, a népi demokrácia fejlesztésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom