Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-12 / 112. szám

I ^ I H »11 1988. május 12., csütörtök 1 o Nyugdíjasokról — nyugdíjasoknak II külterületeken élőkre fokozottabban figyelünk A Mezőhegyesi Mezőgaz­dasági Kombinátban több mint 800 nyugdíjast tarta­nak számon. Húsz százalé­kuk külterületeken, a köz­pontiaknál mostohább kö­rülmények között él. Ho­gyan oldják meg az idős emberekről való gondosko­dást, erről szól írásunk: — Az itt élő emberek kö­tődése igen nagy Mezőhe­gyeshez — mondja erről Soós György, a kombinát pártbizottságának titkára. — Kétszáz esztendővel ezelőtt a ménesbirtokra summái­nak, arató-cséplőmunkásnak szegődtek ide őseik a felvi­dékről és hazánk különböző tájairól. Aztán letelepedtek, ide kötődnek gyermekeik, unokáik és azok leszárma­zottjai, akik szeretik, becsü­lik a helységet, ahol élnek és a munkát, amit csinál­nak. Ha egy dolgos élet után a megérdemelt pihe­nőre tér valaki, törést je­lent. Ezért igyekszünk éle­tük új szakaszára alaposan felkészíteni dolgozóinkat, melyben legnagyobb part­nerünk a szakszervezet. Nyugalomba vonulás előtt egy évvel megkezdjük az elbeszélgetéseket, az adatok gyűjtését, segítünk értelmes tevékenységet keresni szá­mukra. — Aki bír dolgozni, annak munkát is adunk. Évente 220-230-an dolgoznak, a munkaórák számától füg­gően 600-1000 négyszögöl il­letményföldet is kapnak. Aki az utóbbi években ment nyugdíjba, annak nincs anyagi gondja. (Tavaly 3400 dolgozó átlagkeresete 106 ezer forint volt.) Azokra kell odafigyelnünk, akik régeb­ben érték el a nyugdíjkor­határt. Itt is differenciál­nunk kell. Aki dolgozik, vagy a ház körül jószágot nevel, az kiegészíti jövedel­mét, a magányos, beteg em­bereket kell felkarolnunk. Szemléletváltozást kellett elérnünk ez ügyben a párt- és a szakszervezeti tisztség- viselők körében is. A kom­binátban 43-an nem érik el a négyezer forint nyugdíjat, 32-en másodmagukkal élnek belőle. A rászorultság mér­téke szabja meg, kinek, mi­kor és mennyi segélyt adunk. — Szeretjük, tiszteljük az idős embereket, és a róluk való gondoskodás igen sok­rétű nálunk — veszi át a szót Csizmás György, az szb munkatársa. — Figyelemmel kísérjük életüket, kivételes nyugdíjemelésre felterjeszt­jük a rászorulókat. Évente szakszervezeti és vállalati segélyben több mint 300-an részesülnek, tavaly 365 ezer forintot kaptak, a segélye­zésre szánt összeg 82,7 szá­zalékát. Igen jó a kapcso­lat a nagyközségi tanáccsal és az áfésszel. A házi be­tegellátás mintaszerű Mező­hegyesen. A külterületekre mozgó boltot indított az áfész. Naponta kiviszik a tejet, kenyeret, előrecsoma-. golt húst, felvágottat és egyéb alapvető élelmiszert. Egy alkalommal előfordult, hogy a központtól nyolc ki­lométerre lévő Ómezőn há­rom családnak nem jutott kenyér. A .buszvezető kis türelmet kért, térült-fordult, s meghozta a három kenye­ret. Ez is emberség dolga. Az áfész vezetőitől nem ka­pott letolást a plusz benzin- költségért, megdicsérték, hogy törődik az idős embe­rekkel. — Három körzeti és egy üzemi orvos áll a mezőhe- gyesiék rendelkezésére — veszi vissza a szót a pb-tit- kár. — A nyugdíjasok öt­tíz perc alatt eljuthatnak valamelyikhez. Nevet nem említek, mert nálunk min­den orvos megkülönbözte­tett gonddal bánik az idős emberekkel. Nekik nem nyűg a nyakukon az öreg, mint sok helyen hallani. Egy példa: életkori sajátos­ság, hogy hét végén leg­gyakrabban idős ember szo­rul orvosra. Nálunk egy rendelet folytán . jó ideje nincs fizetett hét végi ügye­let. (Júniustól visszakapjuk ezt a jogot.) Gyakorlatilag azt jelentené, hogy kilomé­tereket utazzon a beteg szombaton, vagy vasárnap. De a mezőhegyesi orvosok lakásainak ajtaja mindig nyitva, ügyeleti díj és há­lapénz nélkül is ellátják a rászorulókat. — Nyugdíjasklub kettő üzemel igen nagy sikerrel. Hamarosan megnyílik Óme­zőn a harmadik is. Szeret­nek eljárni az öregek a kö­zösségbe, szívesen részt vesznek a programokon, de az is jól esik, ha egymás kö­zött kibeszélgethetik magu­kat. — Olyan még nem volt — magyarázza Csizmás György —, hogy ha valaki üdülésre kért beutalót, elutasítottuk volna. Legtöbben Gyulára, Hévízre és Hajdúszoboszilóra mennek, de pihenhetnek Csopakon, Balatonszárszón, az NDK-ban és Jugoszláviá­ban is. A vezetőség szívén viseli az idősek helyzetét. Minden személygépkocsira meghatározott szociális ki­lométert állapítanak meg. Ennek 90 százalékát az idős emberekre fordítjuk. Orvost hívünk, kórházba, üdülőbe szállítjuk, stb ... Erre ve­zérigazgatói utasítás van, minden gépkocsivezetőre kö­telező. Be is tartják. — És a lakáshelyzetük? — A kombinát vezetősége e téren is megértő. Jelen pillanatban 338 nyugdíjas él szolgálati lakásban. Nem zaklatjuk őket, senkit nem szólítunk fel, hogy költözzön el. Ha nem tudott összegyűj­teni gyermeknevelés mellett egy házikóra valót, éljen há­borítatlanul nálunk élete vé­géig. 103 fiatal áll sorba la­kásért, megoldjuk az ő problémáikat is, de nem az idősek rovására. — A szakszervezeti jogse­gélyszolgálat vezetője, dr. Tóth Gyula ugyanolyan gonddal és szeretettel inté­zi az öregek ügyes-bajos dolgait, mint az aktív dol­gozókét. Ismételten kijelen­tem : akinek gondja-baja van, segítségre szorul, jöj­jön, kopogtasson, és mi megtesszük, ami tőlünk te­lik. Ary Róza Hidrometeorológiai helyzet Hőmérséklet: április hó­napban a hőmérséklet terü­leti átlagértéke 9,6 Celsius- fok volt, amely a sokéves át­laggal közel azonos. Csapadék: területünkön áprilisban 19,2 milliméter csapadék hullott. Ez a meny- nyiség 25,9 milliméterrel alacsonyabb 50 év április havi átlagcsapadékánál. A csapadékmérő állomásaink közül a legnagyobb csapa­dékmennyiséget: 32,4 milli­métert, Űjszalontán, a leg­kevesebbet Félhalmon mér­ték: 6,9 mm-t. 1988. január 1. és április 30. közötti időszakban az igazgatóság területére 189,1 milliméter csapadék hullott. Ez a mennyiség 52 millimé­terrel magasabb a sokéves átlagnál. A Körösök romá­niai vízgyűjtő területén áp­rilis hónapban a következő csapadékmennyiséget re­gisztrálták: Berettyó: Szé- kelyhíd 23,1 mm. Sebes-Kö­rös: Bánffyhunyad 35,4 mm, Borod 44, 9 mm, Nagyvárad: 24,4 mm. Fekete-Körös: Vi­gyázó 75,9 mm, Petru Gróza 31,1 mm. Fehér-Körös: Honctő 33,3 mm, Kisjenő 20,9 mm. Talajvízszint: az igazgató­ság területén a talajvízszint 12-50 centiméterrel maga­sabban helyezkedik el, mint a sokéves átlag, a terepszint alatt 140-300 centiméter kö­zött ingadozik. Az elmúlt hónaphoz viszonyítva 13-50 centiméteres vízszintemelke- dés észlelhető. Árvízvédelem: a március 8-án kezdődött árvízvédelmi készültségek április 6-án — a Hármas-Köröst kivéve — megszűntek. Az 1. fokú ké­szültség a 12.01 szarvasi ár- vízvédelmi szakaszon április 18-ig tartott. A duzzasztómű- vek közül a gyulai fenékgát volt üzemben, április 7—11. között, valamint április 18- tól. Az árhullám levonulása után pedig Békésszentand- ráson április 30-án kezdték újra a duzzasztást. Belvízvédelem: az 1988. március 22-én 6 órától el­rendelt 2. fokú belvízvédel­A Dévaványal Nagyközségi Tanács Költségvetési Üzeme PÁLYÁZATOT hirdet főkönyvelői és föépítésvezetői munkakörök betöltésére. A munkakörök betöltéséhez szakirányú felsőfokú végzettség, vagy mérlegképes könyvelői, ill. építőipari technikusi végzettség és 5 éves gyakorlat szükséges. Munkadíjazás: megegyezés szerint. JELENTKEZÉS: személyesen vagy az üzem igazgatójánál május 30-ig. Cím: Költségvetési Üzem, Dévaványa, Hősök tere 1. T.: 65. mi készültséget április 25- én 18 órakor megszüntettük az igazgatóság egész terüle­tén, A maximális szivattyú­üzem április hónapban 1-én volt, s ekkor a védekezés­ben részt vevők maximális létszáma 75 fő. A főbefoga­dóba összesen átemelt víz- mennyiség 16 millió köbmé­ter. Öntözés: az öntözési idényre való felkészülés megtörtént. Megtartottuk a vízhasznosítási főművek idény előtti bejáratását, visszaigazoltuk a vízigénye­ket. Az üzemeltető szérvek a vízkivételek felvonultatá­sát, a csatornák feltöltését elvégezték, így készen áll­nak a jelentkező vízigények kielégítésére. Az április hó­nap során vízigény az NK— XIV. öntözőfürtben, a Décs- Fazekas zugi és a szarvas- kákai öntözőrendszerben je­lentkezett, mintegy 400-500 hektár nagyságrendben. Kér­jük az öntözőgazdaságokat, hogy a vízjogi üzemeltetési engedély előírásait tartsák be, hogy mindenki számára biztosítani tudjuk az öntöző­vizet. * Vízminőség-védelem: igaz­gatóságunk területén a fo­lyóvizeket — a levonuló ár­hullámot követően — ked­vező vízminőségi állapot jellemzi. Rendkívüli szeny- nyeződés miatt április 30.— május 2. között került sor I. fokú vízminőség-védelmi készültség elrendelésére. Ké­szültség keretén belül az Élővíz-csatornába került kb. 300 liter gázolaj eltávolítá­sa megtörtént merülőfalas, perlites technológiával. A gázolajat egy Skania típusú kamionból engedték le a Veszély csárda mellett le­vő csapadékvíz-csatornába, amelynek az Élővíz-csatorna a befogadója. Felszíni törzshálózati min­tahelyek vízminőségi osztá­lyozása az integrált köve­telményrendszer szerint 1988. áprilisban: Fehér-Körös Gyulavárinál 1, Fekete-Körös Sarkadnál 1, Sebes-Körös Körösszakáll- nál 1, Sebes-Körös Körösla- dány vízmércénél 1, Kettős- Körös Mezőberény közúti híd 1, Hármas-Körös Békés- szentandrás duzzasztó fe­lett 2, Élővíz-csatorna Békés torkolati zsilipnél 3, Élővíz­csatorna Békéscsaba, Ve- szely-híd 2, Hortobágy-Be- rettyó Mezőtúr—Endrőd közúti hídnál 2. Nem törzshálózati minta­vételi helyek: Kettős-Körös, Békés, duzzasztó felett 2, Hármas-Körös Gyoma, köz­úti hídnál 2. Évente két generáció búzát nevelnek fel Szegeden, a Ga­bonatermesztési Kutatóintézetben. Ez idő alatt több ezer keresztezést hajtanak végre, hogy minél ellenállóbb és na­gyobb terméshozamú búzafajtákat állítsanak elő » mező- gazdaság számára. Az intézet üvegházaiban megkezdték az idei második generáció kiültetését. Képünkön a fejlődő nö­vények magasságát mérik Fotó: Stekovics János Új eszközöket a gazdaságba! n z utóbbi évek tapasztalatai megtanítottak bennün­ket arra, hogy nem elegendő csupán jó programo­kat, jó célokat kitűzni. Hiszen régen tudjuk, me­lyek azok a gazdasági, politikai feladatok, amelyeket meg kell oldani ahhoz, hogy gazdaságunk fellélegezhes­sen. Mégis — be kell látnunk — a jó célokból eddig ,nem sok valósult meg, akár a struktúra-átalakításra, akár a szabadabb tőkemozgásra, akár az adósságállomány csök­kentésére gondolunk. Tehát nem elég — mint ahogy azt Medgyessy Péter, a kormány elnökhelyettese múlt heti Békés megyei lá­togatásakor hangsúlyozta — a jó célokat kitűzni, meg kell. teremteni a megvalósulást garantáló eszközrend­szert is. A cél és az eszköz között ugyanis nem egyszerű alá-fölérendeltségi viszony van, hanem dialektikus kap­csolat. Napjainkra kulcskérdéssé vált, hogy mit tudunk a célok mögé állítani. Az eszközrendszer, s annak egyik eleme, a szabályozó- rendszer működéséről, illetve hiányosságairól az év első 4 hónapjának e téren szerzett tapasztalatairól esett szó a miniszterelnök-helyettes és a megye gazdasági vezetői között. A megfelelő eszközök megtalálását, illetve bátor alkal­mazását megakadályozták az ideológiai gátak, a szocia­lizmus lényegéről kialakított, nem egy esetben téves né­zetek. A tőkemozgás és a tőke hatékonyabb működtetése szempontjából oly. fontos, most alakuló társasági tör­vény körül is folynak ideológiai töltetű viták. Igaz, 40 esztendőn át mást mondtunk, de ez idő alatt kiderült, a meglévő keretek között nem tudjuk hatéko­nyan működtetni az állami tulajdont. Kezdetben úgy hittük — s ezt sikerült a legjobban megértetni az embe­rékkel , hogy a szocializmus lényege az állami tulaj­don. Aztán elismertük a szövetkezeti tulajdont, majd a. háztájit, mint a szocializmus szerves részét. Végül a ma­gánszférát is jelentőségének megfelelő helyen kell ke­zelni. Ügy tűnik, a tőkehozadék napjainkban felszínre kerü­lő fogalom, holott már eddigi gyakorlatunkban is alkal­maztuk egyes elemeit, gondoljunk például a kamatra; célrészjegyekre, vagyonjegyekre. Most — reméljük — bővül ezek tárháza, nő jelentőségük. Élni kell a szaba­dabb tőkemozgással, megkeresve annak garanciáit, hogy a politika mindenkor kontrollálni tudja az arányokat. Ezen változások haszna — tőkeáramlás, külföldi és magántőke bevonása, hatékonyabb irányítási formák, stb. sokkal nagyobb annál, mintsem, hogy teret engedhet­nénk a kételyeknek. A tőke liberalizálása mellett a gaz­dasági élet más területein is szükség van a mainál ru­galmasabb szabályozásra. Lényeges mindenekelőtt a bér- gazdálkodás és az import, valamint a devizagazdálkodás terén. A jelenlegi bérszabályozást korszerűbb mechaniz­musoknak kell felváltaniuk. A bér, az import, a deviza és a tőke liberalizálása azonban, ha jó belföldi kereslettel találkozik, inflációt okozhat. Ezért a rugalmasabb szabályozásnak egy szigo­rúbb hitel- és költségvetési politikával kell párosulnia. Békés megyében általában, de egyes területein különö­sen, igen nagy hitelszűke tapasztalható. Az országosnál rosszabb hitelhelyzetet több vezető is szóvá tette. Azon­ban tudomásul kell venni, hogy a költségvetés- és hi­telpolitika a mainál liberálisabb nem lesz. Az infláció mértéke ugyanis aligha csökkenthető a közeljövőben, s ez a ráta is csupán szigorú hitelpolitikával tartható. A tendencia tehát ez, erre kell felkészülni, és megtalálni a számunkra legjobb lehetőségeket. a gazdasági élet változásai minden embert érintenek. És, ha eredményeket akarunk elérni, a kitűzött- programot nagyon keményen végig kell vinni. Ez minden téren járhat személyi változásokkal. Csak az maradhat a helyén, aki maradéktalanul teljesíti felada­tait. Csak a munka számít! . KNEB-vizsgálat: a fogyasztási cikkek minősége A korszerű ipari fogyasz­tási cikkek kínálata csupán néhány termékágazatban bővült: számos termék mi­nősége — például a sertés­húsoké, a hagyományos építőanyagoké és a brikette­ké — romlott, illetve to­vábbra sem megfelelő — ál­lapította meg a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A KNEB munkatársai csaknem 150 termelő, 58 ke­reskedelmi vállalat és több, mint 400 kiskereskedelmi egység áruját ellenőrizték, s a minősítéshez kikérték a lakosság véleményét is. A megkérdezett 3500 fogyasztó észrevételei lényegében meg­egyeztek a vizsgálat tapasz­talataival. A vásárlók egy­ötöde szerint összességében javult a termékek minősé­ge, a többiek fele-fele arányban változatlannak, il­letve rosszabbnak tartották a cikkek színvonalát. A KNEB széles körű vizs­gálata a többi között meg­állapította : a fogyasztókhoz gyakran a megengedettnél alacsonyabb értékű, magas por- és törmeléktartalmú, rossz égési tulajdonságú szénbrdkettet szállítottak. Ezt a minőséget azonban az érvényben lévő — több mint tízéves, s immár korszerű­sítésre váró — szabvány en­gedélyezi. Bár az építőipar­ban korszerű falazó- és te­tőfedő anyagokkal, valamint újfajta ajtókkal, ablakok­kal bővült a választók; a kínálat jelentős részét to­vábbra is a hagyományos, alacsony műszaki színvona­lú hazai és import termé­kek adják. A hagyományos nyílászárók, valamint a dur­va kerámia falazóanyagok egynegyede nem sorolható osztályokba, s ennél még rosszabb a hagyományos te­tőfedőanyagok, valamint az azbesztcement-palák minő­sége. A gépipari tartós fogyasz­tási cikkek — a fűtő- és főzőkészülékek, hűtő- és fa­gyasztószekrények, automa­ta mosógépek — műszaki színvonala viszonylag jó, s az utóbbi időben egyre több energiatakarékos típusválto­zat került forgalomba. A gépipar sok más termékére azonban még mindig a ki- sebb-nagyobb gyártási hibák jellemzőek. Ami a vegyipari cikkeket illeti: egyre több a korszerű, magasabb fogyasz­tói igényeket is kielégítő áru. Megjelenésükben a könnyűipari cikkek is mind­inkább megfelelnek a kor­szerű divatigényeknek, a termékek döntő többsége vi­szont csak közepes, vagy gyenge minőségű.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom