Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-10 / 110. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. MÁJUS 10., KEDD Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését május 10-re összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének előkészítésével összefüggő feladatokat: a szervezeti és ügyrendi kérdésekre, az országos értekezlet állásfoglalás-tervezetére tett javaslatokat, valamint a társasági törvény irányelveit. (MTI) A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése Grósz Károly felszólalása A Magyar Tudományos Akadémia ez évi — sorrendben a 148. — közgyűlése kezdődött meg tegnap a várbeli kongresszusi teremben. A megnyitó ülésen részt vett Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Pál Lénárd akadémikus, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Ott volt a Minisztertanács több tagja. Berend T. Iván akadémikus, az MTA elnöke nyitotta meg a tudomány képviselőinek munkatanácskozását. Elmondta, hogy a kutatók a legutóbbi közgyűlés óta — az egyre kedvezőtlenebb kutatási feltételek ellenére — jelentős tudományos eredményeket értek el. Néhány példával bizonyította, hogy az alapkutatások elősegítik az ország szellemi-tudományos potenciáljának szinten tartását, valamint lehetővé teszik a nemzetközi kutatási és technikai eredmények befogadását. Ezek az eredmények a gyakorlatban is hasznosíthatók. Hozzávetőleges számítások szerint — mondotta — az akadémiai alapkutatóhelyek finanszírozására fordított évi 1,1 milliárd forint már a szerzői és licencjöve- delmek révén megtérül. E befektetés közvetlenül mérhető hasznosulása — új gyógyszerekben, magasabb hozamú vetőmagokban, korszerűbb szerszámgépekben és a gazdaságos exportban — mintegy 15 milliárd forint. Ennek az értéknek a létrehozásához a költségvetés mellett a Műszaki Fejlesztési Alap és vállalati források is hozzájárulnak. Minden, a tudományba fektetett forint tehát évente — a legszolidabb számítás szerint is — 7 forintot eredményez. A tudomány fejlesztése tehát a legkedvezőbb beruházási területek közé tartozik. A kutató-oktató társadalom nagy megelégedéssel fogadta, hogy a legmagasabban, tudományosan kvalifikált tagjait az eddiginél nagyobb anyagi elismerésben részesítik — mondotta a továbbiakban. Ez azt jelzi, hogy intézkedések történtek a magas rendű szellemi munka hosszú idő óta tartó leértékelődésének megállítá- sára. Folytatódik viszont a gazdasági megszorítások miatt immár egy évtized óta tartó, egyre súlyosabb romEgész évben él a jelszó, amelyet az idén a Vöröskereszt nemzetközi világnapján meghirdettek: „125 év az emberiség szolgálatában” — mondotta dr. Rácz László megyei főorvos tegnap, május 9-én a Vöröskereszt Békés megyei vezetőségének ünnepi találkozóján, A vezetőség tagjai mellett meghívták a megyében legjobban dolgozó aktívákat és eljött Tekauer Péter, a Magyar Vöröskereszt Országos Vezetőségének osztályvezetője, B. Nagy Gyula, a Vörös- kereszt megyei titkára és lási folyamat, amely főleg a tudomány infrastruktúráját sújtotta, s a nélkülözhetetlen beruházások, beszerzések korlátozásához vezetett. A kutatási kapacitások fenntartása, a kutatópotenciál erősítése és a gazdasági-társadalmi kibontakozási program megvalósítása érdekében mind a szemléletben, mind a gyakorlati tevékenységben teljes fordulatnak kell bekövetkeznie — hangsúlyozta az Akadémia elnöke. Az ország nehéz gazdasági helyzetben van, mégsem fogadható el az az érvelés, hogy a kutatást is sújtó korlátozások indokoltak. A tudomány és az ország fejlődése érdekében olyan szemléletváltás és gyakorlati fordulat szükséges, amely lehetővé teszi, hogy a magyar kutatás és felsőoktatás felzárkózhassák legalább az európai középmezőnyben levőkhöz. Tarthatatlan az a helyzet, hogy országunkban kutatás céljaira az állami költségvetésnek csupán 0,7 százalékát juttatják. A fejlett országokban ez az arány 5-8 százalék. Szükséges, hogy a költségvetésből az alapkutatásokra fordítható összeg a ’90-es években fokozatosan megkétszereződjék — hangsúlyozta az Akadémia elnöke. A továbbiakban felhívta a figyelmet: egyes véleményekkel ellentétben a magyar kutatóhálózat nemcsak hogy nem túlfejlesztett, hanem sok tekintetben elmaradott. Az egy főre jutó nemzeti jövedelmet számítva Magyarországnál négy- szer-ötször gazdagabb országokban nyolcszor-tízszer többet fordítanak kutatásra a költségvetésből, mint hazánkban. Rámutatott arra is, hogy az önálló akadémiai kutatóintézeti hálózat létrehozása a követelményeknek megfelelő lépés volt. Az ország kutatási kapacitásának — létszámban kifejezett — 10 százalékát reprezentáló Csamangó Vilmos, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára is. A Nemzetközi Vöröskereszt nagy feladatai közé tartozik a fegyveres konfliktusok áldozatainak és hozzá tartozó Inak megsegítése, a katasztrófasújtottak védelme, az egészség megőrzése világszerte és a szociális feladatok teljesítése. A Magyar Vöröskereszt vezetői is tudják, hogy gazdasági és társadalmi kibontakozás az emberi humánum nélkül lehetetlenség. Üj típusú gondolkodást és módszert, rendakadémiai intézetek fenntartása nem felesleges, hanem az ország kibontakozási programjának megvalósításához nélkülözhetetlen. Intézményrendszerük fejlesz^ léséről szólva elmondta: a tudomány átszervezésére vonatkozó egyes elképzelések sok kárt, elbizonytalanodást okoztak és okoznak. A kutatómunkához nyugalom és biztonság kell. Már évekkel ezelőtt kezdeményezték az akadémiai intézetek és az egyetemek kooperációját, keresik a megoldást az inter- diszciplinaritás intézményes előmozdítására. Néhány intézményük fenntartása valóban nem indokolt, erősíteni kellene a vidéki kutatási kapacitásokat, egyes vidéki egyetemek, különösen társadalomtudományi kutatási bázisait — mondta beszéde befejező részében Berend T. Iván. Ezután átadta az Akadémiai Aranyérmet és az akadémiai díjakat. Az Akadémia közgyűlését az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében Grósz Károly köszöntötte. Grósz Károly felszólalása bevezetőjében hangsúlyozta: napjainkban hazánkban társadalmi méretű eszmecsere zajlik nemzeti sors kérdéseinkről, szocialista jövőnkről. Ezeknek a vitáknak az őszinteségét, felelősségteljes, alkotó légkörét kiváltképpen azért értékelhetjük nagyra, mert hazánk perspektíváját a vitában résztvevők a szocializmus keretei között tartják természetesnek. Annak lehetőségeit kutatják mindenütt: hogyan lehetne és kellene társadalmi rendszerünk működését hatékonyabbá tenni, gazdaságunkat korszerűsíteni, nemzeti műveltségünket magasabb színvonalra emelni. A közgondolkodásban nem csupán a társadalom alapvető gondjai és az ezek kialakulásával kapcsolatos felelősség kérdései fogalmazódtak meg, hanem mind erőteljesebben a cselekvésre való készség is. Ez nagy érték a jövő szempontjából. Napjaink egyik fő jellemzője, hogy különböző természetű gondjaink összetorlódtak. Egyidejűleg kell megoldanunk a stabilizálást és a gazdasági kibontakozás megalapozásának feladatát. Nem a tudomány az egyetlen olyan terület, amelyen a kényszerű restrikció — szert kíván az egészségmegőrzés társadalmi programja. Az ünnepségen köszöntötték a Budapesten kitüntetetteket, a Vöröskeresztes Munkáért arany fokozat tulajdonosait: Harcsár Ilonát, az orosházi kórház főnővérét, Bihari Bá- lintnét, a mezőkovácsházi városi Vöröskereszt titkárát és dr. Olasz Imre békés- szentandrási körzeti orvost. A Vöröskeresztes Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát kapták: Bacsa Gyula, a megyei számvizsgáló bizottság tagja, Jeneiné Hornok Erzsébet gyomaendrődi alapamely nélkül nem vagyunk képesek külső és belső egyensúlyi helyzetünket helyreállítani — esetenként már-már veszélyezteti a folyamatos működést, az előrelépés feltételeit. Hasonló gondokkal küszködik az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás, a termelés is. A kormány legsürgetőbb feladata a gazdaság korszerűsítése, a szerkezetátalakítás gyorsítása. Ahhoz, hogy a megújulás a társadalom egészére, benne a szellemi életre, az infrastruktúra fejlesztésére kiterjedjen és eredményes legyen, mindenekelőtt az anyagi feltételek terén kell mozgási lehetőségeinket kiszélesíteni. A kutatás és a fejlesztés ez évre vonatkozó finanszírozásáról szólva a miniszterelnök kifejtette: a fejlesztést szolgáló ráfordításokat a VII. ötéves tervben szereplő mutatókhoz viszonyítva nem mérsékelik. Az a cél, hogy a támogatások nagyobb része irányuljon a kutatásokra és kisebb hányada az intézmények működésének segítésére. A kormányzat világosan látja, hogy a korlátozó intézkedések nincsenek összhangban hosszú távú érdekeinkkel. Azt is látni kell azonban: ez szigorú kényszer, mert a kormány nem térhet ki az elől, hogy valamennyi terület, a termelés, a műszaki fejlesztés, a szociális bérpolitika szempontjait is mérlegelje. Ami a kutatás-fejlesztés egészét illeti, ennek elvi jelentőségű eleme, hogy a tudomány támogatása terén megállítják az általános megszorítást. Ugyanakkor a tudományos kutatásban és műszaki fejlesztésben a korábbiaknál erőteljesebben érvényesítik a szelekciót. Minimális célként 1989-re gondoskodnak a kutatás-fejlesztés állami támogatásának szinten tartásáról, az ilyen célú források reálértékének megőrzéséről, s ha lehet, a nemzeti jövedelem növekményének függvényében emelik azt. összességében el kívánják érni, hogy a kibontakozás feltételeinek megteremtésével együtt a VIII. ötéves terv időszakában sor kerülhessen a kutatásra és fejlesztésre fordítható erőforrások, köztük az állami támogatás érezhető növelésére. (Folytatás a 3. oldalon.) szervezeti titkár, dr. Szalay Tibor megyei polgári védelmi törzsparancsnok és dr. Kási Gyula, a megyei kórház főigazgató főorvoshelyet-' tese. A Vöröskeresztes Munkáért kitüntetés bronz fokozatát vehette át: Bartalus Já- nosné békési vöröskeresztes aktíva, Bede Zsóka újságíró, Frankó Pál szarvasi, Kereső Irén sarkad,i, Kesztyűs Istvánná vésztői, Ku- rucz Jánosné mezőberényi, Szilágyi Józsefné kertészszigeti vöröskeresztes aktíva, valamint Varga Lajos, a Kemény Gábor Szakközépiskola igazgatóhelyettese. Ezenkívül más jutalmakat és emlékérmeket is átadtak. Megyei ünnepség a Vöröskeresztben Távirat a Szovjetunió budapesti nagykövetéhez „Borisz Sztukalin nagykövet elvtárs részére. Budapest. 1945. május 9-én véget ért Európában az emberiség eddigi legnagyobb háborúja. Ez a nap mindörökre emlékezetes évfordulója a történelemnek. Ma, a győzelem napja alkalmából rendezett ünnepségünk résztvevői, valamint Békéscsaba, Békés, Gyula város békeszerető polgárai nevében kérjük önt, hogy tolmácsolja kérésünket a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és annak vezetőjének, Mihail Gorbacsov elvtársnak. A hírekből naponta értesülünk arról a megújuló küzdelemről, melyet a Szovjetunió tesz azért, hogy biztosítsa a világ békéjének megőrzését. A társadalmi, gazdasági megújulás eredményes végrehajtása mellett megújult politikával nagy figyelmet fordítanak a világbéke fenntartására, valamint a szocialista közösség országai békeszerető külpolitikájának ismertetésére. Űj külpolitikai gondolkodásmóddal tesznek javaslatokat leszerelési kérdésekben. Kérjük, továbbra is tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy továbblépjen a világ a megkezdett politikai és katonai enyhülés útján. Minél előbb kerüljön megsemmisítésre valamennyi nukleáris fegyver. Biztosítjuk Önöket, hogy mi, békeszerető emberek a magunk lehetőségeivel mindent megteszünk azért, hogy győzelemre segítsük a Szovjetunió Kommunista Pártjának harcát a világbéke megőrzéséért. További munkájukhoz sok sikert, erőt, egészséget kívánnak Békéscsaba, Békés, Gyula város MSZBT-tagcsoportjai.” E táviratot a „Szovjetunióval a leszerelésért” című, tegnap es>te a békéscsabai ifjúsági házban megtartott rendezvény résztvevői küldték el a Szovjetunió magyarországi nagykövetének. A rendezvényen Kutas Gyula, az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottságának első titkára köszöntötte a résztvevőket, majd Ivan Mihajlovics Vas- keba, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének tanácsosa. szólt a győzelem napjának jelentőségéről (képünkön), s azokról az erőfeszítésekről, melyeket hazája tesz a fokozatos leszerelés, a világbéke és a biztonság megteremtése érdekében. Az ünnepi előadást, majd a távirat szövegének felolvasását követően a Békéscsabai 10. Sz. Általános Iskola MSZBT-tagcsoportja képviseletében Kesjár Ta- másné átvette az Országos Béketanács Elnökségének Békemozgalom emlékplakettjét. A rendezvényt a kecskeméti Szovjet katonai alakulat művészegyüttesének műsora zárta. ,N. A. Fotó: Veress Erzsi Ünnepség a győzelem napján A fasizmus felett aratott' győzelem napja alkalmából a magyar ellenállás hőseire és a fasizmus mártírjaira emlékeztek tegnap Budapesten, a Gesztenyép parkban megtartott koszorúzási ünnepségen. Ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadás mellett a kegyelet és a megemlékezés virágait helyezték el a fasizmus ellen vívott harc hőseinek és a fasizmus áldozatainak emlékművénél a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottságának, a Fővárosi Tanácsnak, a budapesti fegyveres erőknek és testületeknek, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Budapesti Bizottságának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Cigánytanácsának és a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének képviselői. Koszorút helyeztek el az emlékművön a XII. kerület párt-, állam] és társadalmi szervezeteinek vezetői.
