Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-09 / 109. szám

Reform és statisztika A M agyai; Közgazdasági Társaság statisztikai szak­osztályának és a Hajdú-Bi- har megyei szervezetének Info ’88 elnevezésű 17. ván­dorgyűlése szombaton be­fejeződött a hajdúszoboszlói Délibáb Szállóban. A re­form és statisztika össze­függéseiről rendezett ta­nácskozáson 500 vezető vál­lalati gazdasági szakember, közgazdász és statisztikus vett részt. A tanácskozás plenáris ülésén megfogalmazták, hogy a mai gazdasági kör­nyezetben, amikor rend­kívül szigorú követelmé­nyek mellett kell megkeres­nünk a gazdasági stabilizá­cióhoz, kibontakozáshoz ve­zető utat, a korábbinál is nagyobb szerepe van a fo­lyamatok elemzésének, a teljesítmények mérésének. Vagyis mai viszonyaink kö­zött nem csökken a statisz­tika szerepe, ellenkezőleg: a gazdaságstatisztika feltáró­elemző összehasonlításai a reformfolyamatokat segítik. Az Info ’88 vándorgyűlé­sen előadások hangzottak el a stabilizációs munka- program, a, pénzügypoliti­ka időszerű kérdéseiről, a bér- és keresetszabályozás helyzetéről. Népi játék és néptáncbemutaté Békéscsabán Mindig és mindenkinek öröm, ha létét számontart- ják: a barátok, ismerősök nem feledkeznek meg a je­lentősebb állomásokról. így volt ez szombaton délelőtt Eleken is, ahol a gyermek- kórus újjáalakulásának 15. évfordulóját ünnepelte. Az énekkar Törzsök Attila ve­zényletével vált az elmúlt másfél évtized alatt me­gyénk egyik kiemelkedő együttesévé. A születésnap alkalmából az idei ..Éneklő Elek” megyei kórusversenyt másképp rendezték meg, mint a korábbi években. Találkozóra hívták azokat a gyermekkarokat, amelyek eddig Eleken a legtöbbször jártak és a legkiemelkedőb­bek voltak. Kerekes Gábor, a magyar általános iskola igazgatója a művelődési ház­ban mintegy 400 résztvevőt köszönthetett, akik jókíván­sággal, virággal, ajándékkal és repertoárjuk kedvelt dal­lamaival halmozták el a születésnapját tartó eleki együttest. Az idén zsűri sem volt, azért mindenki igyekezett tudása legjavát nyújtani, hi­szen senkinek nem volt közömbös a többi kórustól kapott taps. Az eleki gyere­kek gondoskodtak arról, hogy fellépés előtt minden szorongást feloldjanak a résztvevőkben: nyitó szá­muk a „zacsikókantáta”, amely a náluk lévő papír- tasak felfújásával, s dur- rantásával „hangzott el”, vidámsággal töltötte meg a termet. A megteremtett ba­ráti légkörben csak maga az éneklés számított. A hazaiak mellett a nagyszénási Cza- bán Samu Általános Iskola kórusa Dénes Lászióné ve­zényletével, a szeghalmi Sebes György Általános Is­kola kórusa Imre Mária ve­I'üvesi Sándor, a nagyszénási iskola hetedikes tanulója Nádas Katalin-verssel köszöntötte a kórust és a karnagyot. Törzsök Attilát zényletével, a Gyulai 1. Szá­mú Általános Iskola kóru­sa dr. Libor Jánosné ve­zényletével, a Kétsopronyi Általános Iskola Szák Ko­csis Péter vezényletével és a csorvásiak Szabó György- né vezényletével gyönyörű és szépen megformált dal­lamok sorát vonultatták fel a gregorián énekektől a mai népdalfeldolgozásokig, moz­galmi dalokig. Nagy sikert aratott a kétsopronyiak spi­rituáléja, amelyet a többiek is igyekeztek megtanulni... Mindenkit magával raga­dott az együtt éneklés örö­me. — Mindig ilyen volt a hangulat Eleken — mondta Dénes Lászlóné —. Bárdos tanár úr tanítása szerinti, akii, amikor itt járt, a zene, az éneklés szeretetét hintet­te el a gyerekek között. És ezután jött a meglepe­tés ... Rabláncot cipelve, a volgai hajóvontatók dalát énekellve jöttek az eleki gyerekek — próbára a „ret­tegett karnagyhoz”. Hosszú lenne leírni mennyi ötletet, játékot vonultattak fel, hogy megnevettessék a többieket. Végül kiderült, nem olyan zsarnok ez a karnagy, aki nagyon is meleg szívvel vett búcsút nyolcadikos növen­dékeitől, felajánlva meg nem írt szerepeket, híres opera­házakban. „Őszinte szívvel megkö­szönjük részvételét 15 éves jubileumi énekelgetésün- kön” — írták a vendégek­nek átadott oklevélen. Ez a baráti együttlét az éneklés jegyében valószínűleg emlé­kezetes esemény marad a résztvevők szívében. Sz. M. Fellépési lehetőség és ta­pasztalatcsere. E két fogalom szellemében rendezték meg Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban szombaton a megyei úttörő népijáték- és népitánc-bemutatót. A ren­dezvény fél 11-kor kezdő­dött, s a kora délutáni órá­kig szólt a zene, peregtek a műsorszámok... A produkciókat Sebestyén­né Farkas Ilona, a Kórusok Országos Tanácsa megyei titkára, Simái Zsuzsanna, az Országos Közművelődési Központ táncosztályának munkatársa és lvanics Kata­lin, a Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőház igazgatója néz­te végig, hogy a bemutatko­zásokat követően eldöntsék, mely egvüttesek jutnak to­vább, képviselve megyénk népzene-, néptáncmozgal­mát. Az élvezetes, színes műso­rokat követően hamarosan megszületett a döntés is. A június 16. és 19-e között Egerben megrendezésre ke­rülő országos versenyre az ifjú gyomaendrődi citerás, Szujó Zsolt, valamint a fü­zesgyarmati Fűzfa népzenei együttes és a békéscsabai Rábai Miklós úttörő nép­táncegyüttes jutott tovább. Bemutatott műsoráért pénz­jutalomban részesült még a gyulai Cimborák táncegyüt­tes és az orosházi Alföld néptáncegyüttes utánpótlás- csoportja. Díjazták mind­ezek mellett a békési Tűim- • kó népzenei együttes fellé­pését is.. N. Á. A szarvasi Tcssedik néptáncegyüttes utánpótláscsoportjának kedves, hangulatosan előadott műsorának egyik pillanata Fotó: Fazekas Ferenc BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. MÁJUS 9., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XL1II. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM Sárgulási ünnepség Szarvason Szép hagyomány a Debre­ceni Agrártudományi Egye­tem Szarvasi Főiskolai Ka­rán, hogy a végzős hallgatók sárgulási ünnepség kereté­ben búcsúznak el a várostól, s az iskolától. Szombaton délelőtt a vá­ros vezetőinek mondtak bú­csút, majd a Tessedik-szo- bor megkoszorúzását köve­tően kezdődött csak az igazi vigalom. A nap fénypontja — a város lakóinak leg­alábbis biztosan ez a véle­ménye — a vidám sárgulási menet volt. Negyven fogat felvonulásával, életképek bemutatásával vettek búcsút a végzős diákok a várostól, majd este bállal ért véget a nap. A sárgulási ünnepségen 27 végzős meliorációs és 111 növénytermesztő mondott „istenhozzádot” Szarvasnak, s a főiskolának. Képünk a vidám felvo­nuláson készült. A vártnál szorosabb eredmény Tatabányai Bányász-Békéscsabai Előre Spartacus 2—1 (1—1) NB I-es labdarúgó-mérkőzés, Tatabánya, 5 ezer néző. W: Nagy B. (Fekete M., >Lázin). TATABANYA: Kiss — Vincze J., Lakatos, Udvardi — Moldván, Csapó, Schmidt (P. Nagy, 34. p.), Szalma — Kiprich, Zircher (He­gedűs, 87. p.), Vincze I. Edző: Temesvári Miklós. BÉKÉSCSABA: Gulyás — Bánfi, Ottlakán, Vígh (Fodor, "73. p.), Csanálosi — Adorján, Gruborovics, Csató, Kerepeczky (Kurucz, 73. p.) — Mracskó, iSzekeres. Edző: Csank János. Gólszerző: Adorján (5. p.), Kiprich ,(11. p.), ‘Kiprich 11-esbŐl (65. p.). Szögletarány: 6:5 ,(2:2) ja Békéscsaba javára. Az első percekben a há­zigazdák veszélyeztettek, Vincze I. bal oldali beadá­sára Kiprich robbant be, de Gulyás ügyesen elkana­lazta előle a labdát. Némi meglepetésre a I békéscsa­baiak jutottak előnyhöz az 5. percben, amikor Vincze J. szabálytalankodott Sze­keressel szemben, a jobb" oldalon, a hazaiak térfelé­nek közepe táján. A hatal­mas Gruborovics-lövés le­vágódott a sorfalról, az alapvonalon túlra. A jobb oldali szögletet Szekeres emelte be és ahogy ezen a tavaszon már megszoktuk, Adorján jeleskedett, az el- alvó védők között felugorva, mintegy 8 méterről a kapu bal oldalába fejelt, 0—1. Nem sokáig tartott a bé­késcsabaiak öröme, hiszen a 11. percben az NB I-es me­zőny nagy öregje, Csapó ki­válóan ugratta ki Kiprichet, aki állva hagyta a védőket, Gulyás kifutott elé, de őt is kicselezte, majd nyolc mé­terről, kissé balra kisodród­va a kapu közepébe emelte a pettyest, 1—1. Már túl volt a mérkőzés az első félidő derekán, ami­kor Schmidt távoli, jól he­lyezett lövésébe Ottlakán ve­tődött bele. Tulajdonképpen igazi veszélyhelyzetet egyik csapat sem dolgozott ki a hátralevő időben. Csupán az borzolta föl a kedélyeket, hogy Bánfi alaposan leterí­tette Schmidtet, a hazaiak középpályását a mentő vitte el, Bánfi pedig „megúszta” büntetés nélkül. A szünet után Vincze I. 15 méterről fölé lőtt. A túl­oldalt Gruborovics hatal­mas szabadrúgása a sorfal­ról vágódott vissza a me­zőnybe. Aztán Gulyás men­tett Vincze I. elől. Nem sok­kal később ismét a tatabá­nyaiak balszélsője jeleske­dett, kapáslövését azonban Gulyás a kapufára tolta, on­nan a gólvonalon csörgött a labda, de a védők még idő­ben mentettek. A 65. percet már nem úszták meg gól nélkül a lila-fehérek, ami­kor Kiprich a 16-oson belül járt, Ottlakán szabálytala­nul buktatta. Nagy B. a ll­es pontra mutatott, a bün­tetőt Kiprich értékesítette, a kapu bal oldalába rúgta a labdát, 2—1. A hátralevő időben Zir­cher távoli lövését Gulyás szögletre tornázta, majd egyenlíthetett volna a bé­késcsabai csapat: Szekeres labdájából Adorján 13 mé­terről lövésre szánta volna el magát, ám sokáig kivárt, így a csereként beállt P. Nagy időben mentett. A túl­oldalt megint csak Vincze I. célozta meg a kaput, de Gu­lyás megfogta a labdát, az­tán Udvardi elől tisztázott a békéscsabai kapuvédő. A le­fújás előtt még Hegedűs előtt adódott lehetőség, de a védők szögletre mentettek. Az őszi viharsarki fiaskó (0—5) után mindenki azt várta, hogy a bányászcsapa, hazai pályán könnyedén fekteti két vállra a békés­csabaiakat. Ám nem így történt. A lila-fehérek — mint az várható volt — megerősítették védelmüket, (Folytatás a 8. oldalon) NB III: Az orosházi rangadón is szarvasi siker Sarkad: „ötre” most nyolc gólt lőttek Torna: eredmények mindenfelől Egy kép - egy esemény (Beszámolónk a hétvége sportjáról a 7—8. oldalon.) Éneklő Elek Jubileumi kórustalálkozó

Next

/
Oldalképek
Tartalom