Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-07 / 108. szám
1988. május 7., szombat o Hiánypiacon a kontárok is vigan megélnek „II legvastagabb falban is látni repedést” Van, aki úgy csinálja az alapot, hogy a kiásott gödörbe sódert szór, arra a cementet, és ráengedi a vizet. Az ő dolga? Az ö háza süllyed meg... Tehát mindenki úgy építi a saját házát, ahogy iakarja? A megyében 1987-ben 2803 lakás épült, több mint felét, 54,3 százalékát magán- és lakossági építők készítették. A lakosság egyre nagyobb hányada vállalja családi ház építését. A lakásépítési költségek növekedése a családi házakat is érinti, azonban esetükben jelentős költségcsökkentő tényező a házilagos kivitelezés. — Két házat már elvettek a fejem fölül. Ez a harmadik, ha ezt is elveszik, én valakit megölök, vagy felakasztom magam — közli kijelentő módban, káromkodás, kiabálás nélkül a vörös hajú, sovány férfi. Kezét meglehetősen viseltes overall ja zsebébe mélyeszti. Az ügyintéző edzett nyugalommal hallgatja őt az építőanyaggal és törmelékkel borított udvaron. A gazda, hogy semmilyen választ nem kap — folytatja: — Tanyám volt a Csorvá- si út mellett. Elvették, beszántották, tagosított a tsz. Jól van. Lenyeltük. Beköltöztünk a városba. Építeni akartunk, megvettük az anyagot, munkához láttunk, akkor meg jött az értesítés, hogy senki sem építhet. A környéket szanálni fogják. Építési tilalom. Az anyag ott ment tönkre, meg a házasságunk is. Ezért romlott meg köztünk a viszony, igaz, a feleségem az anyámmal sem jött ki... Elváltunk. Aztán vettem egymillió 100 ezerért ezt a házat. — Üdülőt... — Hát igen. Üdülőnek kezdték építeni, de beadtam egy kérvényt a tanácshoz, hogy nyilvánítsák lakóháznak. Nem azért vannak itt? — Nem. Mi csak műszaki szempontból ellenőrizzük az épületet. 'Azt tudja, hogy az emeleti konzol nincs leterhelve? Ez így nem maradhat ... — Azért csináltam ide ezt az oszlopot, hogy tartsa ... — Nem elég. A mennyezet máris végig megrepedt. A saját súlya is kimozdítja az erkélyt, hátha még ketten- hárman ráállnák. így nem maradhat. — Már így volt, amikor megvettem, mit csináljak vele? — Jobb, ha ezt nem mi döntjük el. Ki az építkezés műszaki vezetője, mikor látta utoljára a tervezője? — Hát, mióta megvettem, itt nem jártak. Megcsinálok én mindent magam. Az egyik szobát berendeztem, ott lakom, és folyamatosan csinálom. Belülről bevakoltam, hozzáépítettem egy kis előszobát ... — Ezt a szuvas áthidalót — nem nagy munka — cserélje ki! És sürgősen keressen valakit, aki elvállalja az építkezés műszaki vezetését. A tanács műszaki osztályán van egy lista, azokról, akiket meg lehet bízni ilyesmivel. Enéikül nem folytathatja az építkezést. A gazda bólint, úgy tűnik elfogadja a tanácsokat. Búcsúzásnál még megjegyzi: bízik a tanácsban, hogy lakóházzá nyilvánítják az üdülőt. Ez azonban hiú ábránd. Üdülőkörzetről van szó, az építési engedélyt annak idején üdülőépítésre adták ki. Ha egyszer engedékenyeknek bizonyulnának, nem győznék állni a rohamot. A környéken többen pályáznak hasonló „státusz- váltásra”. Nincs más választás, vállalni kell az üdülőtulajdonnal járó nagyobb terheket. Azonban, akár üdülőről, akár lakóházról van szó. a műszaki megoldásoknak biztonságosnak, az elvégzett munkának hibátlannak kell lennie. Persze, az építtetők nem szakértők, legfeljebb a durva hibákat észlelik. így sok esetben drága pénzen, igen rossz minőségben épülnek a házak. Ezért is hozta létre tavaly áprilisban az Építési és Városfejlesztési Minisztérium a megyei tanácsok építési osztályán belül a magánépítkezéseket felügyelő csoportot. Tehát, nem azért, hogy az amúgy is millió gonddalr bajjal küszködő házépítőket molesztálják, hanem épp ellenkezőleg: segítsék őket. Mint •szakértők tárják fel az épülő házak hiányosságait, figyelmeztessék az építtetőt a mesterek esetlegesen hanyag, vagy nem kellő szakértelemmel végzett munkájára. Azonban ez sem elsődlegesen a csoport feladata, hanem az építkezés műszaki vezetőjéé, akit évek óta a magánépít tetők is kötelesek alkalmazni, felfogadni. A műszaki vezető léte azonban többnyire csak jelképes, holott a biztonság és minőség garanciája lehetne. Ahol hiányzik a műszaki vezető, személye nincs bejelentve a tanácsnál, az építkezés leállítható. A csoport tagjai ezt is ellenőrzik útjaik során. Töb- bé-kevésbé tervezett útvonalon haladunk. A gyakorlat az, hogy előre értesítik a tulajdonost, legyen az építkezés színhelyén, de ez nem mindig jön össze. Egy kétszintes, egyelőre tető nélkü-_ li épületet például kívül- belül alaposan szemügyre vehetünk, senki nem kérdi, mit akarunk. A ház szabvány szerint készül, nincs kifogásolni való, noha a gázszilikátból készülő falaknál gyakoriak a hiányosságok. Ennek a falazóanyagnak egyetlen előnye, hogy jó hőszigetelő, egyébként csak hátrányos tulajdonságai vannak. (Néhány esztendeje adták át a több százmillióba kerülő gázszilikát- gyárakat.) Csekély szilárdságú, repedezik, más falazóanyagokkal nem szabad összeépíteni. (Ugyanis nem hozható létre sarokmerev kapcsolat.) Gázszilikát-fala- zásnál az áthidalók és a fö- démgerendák alá — szabvány szerint — két sor kisméretű téglafalazatot, vagy felbetont kell tenni. Ennek elmulasztása az egyik leggyakoribb hiba. — Ezekre tulajdonképpen a műszaki vezetőnek kellene figyelni. Azonban létük inkább névleges, mint tényleges. Legalábbis eddig nem vették túl komolyan működésüket, a kivitelezői nyilatkozatot aláírták, és kész. És mit tehetünk mi, ellenőrök? Megbírságolhatjuk az építtetőt (!) és leállíttatjuk az építkezést. Pontosabban, a helyi tanács ügyintézője szabhat ki bírságot, amit az építtető polgári perben esetleg érvényesíthet a műszaki vezetőjével szemben. A helyzet enyhén szólva ellentmondásos. A magánlakás-építkezést felügyelőknek intézkedési jogkörük nincs, csupán a helyi tanácson keresztül intézkedhetnek. Ugyanakkor a helyi tanács ügyintézőjének igencsak bátornak kell lennie, hogy tegyük fel, a Vb-titkáir, vagy a tsz-elnök, netán a párttitkár építkezését megbírságolja. Másrészt: nem elég gond az építtetőnek, hogy dolgai nem találtattak rendben, még meg is bírságolják érte, s ha nem akarja viselni e terhet, pereskedjen a műszaki vezetőjével? Az ellenőrök azt mondják, ebben a szakmában az emberi dolgok csak a műszaki; szempontok után következhetnek. Mégis emberségre vall, hogy eddig senkit nem bírságoltak meg. Igaz, az építkezés leállítására több ízben sor került. Ezt, ha az építkezés az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, megtehetik, és akkor is, ha nincs megbízott műszaki vezető. Ahol pénz van, ott általában nincs gond, mint például a nemesi kúriára emlékeztető, boltíves, verandás háznál. A tervező a saját házát építi. Jó mesterekkel, minőségi munkát végeztet. Vele szemközt is épül egy ház, a kőműves két segédmunkással rakja a falat. Alig nézünk szét, piros Ladáján megérkezik a gazda. Magabiztosan tekint ránk napszemüvege mögül, a barna, bajuszos fiatalember. — Miért nem stócolja a méster a téglát? — Csak. A válasz kissé kihívó, ezt ő is érzi, barátságosabban teszi hozzá: — Az egyik mester így csinálja, a másik úgy. — Lehet. De ha az álló hézagok kitöltetlenek, szilárdság szempontjából csak harmadosztályú a falazat. A vízszintes habarcsréteg sincs egy centiméter. Az ablakoknál pedig nincs sorolóléc. A gazda elbizonytalanodik, noha fogalma sincs arról, hogy mindezért meg is bírságolhatnák. A kőműves először nem érti, miért lenne szükség sorolólécre, ám nagyon készséges. Kilincset hoz, megpróbálja kinyitni az ablakot, s rádöbben, igazunk Egy nem alapos alapozás Ez a kép önmagáért beszél van. Ezt rendesen kinyitni már csak úgy lehet, ha kivésik a téglát. Apróság, de szinte minden építtetőnél — aki a Tüzépen vásárolt nyitó-bukó ablakokat építi be — előforduló, .bosszantó apróság. A nyílászárókhoz nem adnak sorolólécet, és sehol egy figyelmeztetés, hogy az állítókar miatt erre szükség van. Jegyzőkönyvbe vétetnek a dolgok, s az is, hogy a pincefödém-koszorú betonozása nem folyamatos, negatív nyomatékra nem voltak elhelyezve a betonvasak. Ez megint a szilárdság szempontjából érdekes. Családi háznál különösebb gondot nem okozhat, nem omlik be, legfeljebb repedezik. V S mit tehet a gazda általában? örül, hogy mestert kapott, nincsen olyan helyzetben, hogy elküldhetné, mert amíg újat talál, telik az idő, s ki tudja, a másik jobb lesz-e? Arról nem is szólva, hogy megkezdett munkát nem szívesen folytat más. Az ellenőrök megtehetnék — a KlOSZ-szal együttműködve —, hogy a trehányul dolgozó mester iparengedélyét visszavonják. De egy hiánypiacon, ahol kontárok, engedély nélküliek is vígan megélnek, ennek nem sok értelme lenne. Egyébként is már az nagy szó, ha anyag- és mester időben készen áll. Holj vagyunk még attól, hogy válogathassunk is! Az építkezés nyeli a pénzt. És sokan úgy vélik, a műszaki vezető díját, a tényleges, valódi tevékenységért járó összeget megspórolhatják. Persze a műszaki vezető is ehhez méri a munkát. Ha a terv szerint folyik a kivitelezés' általában nagy gond nincs. Azonban, főként típustervek alkalmazásánál — ezeken a laikus is jól eligazodik — gyakran előfordul, hogy a tulajdonos időközben meggondolja magát, fél méterrel arrébb tesz egy falat, s nem gondol a következményekre, a statikai viszonyok megváltozására, vagy a tűzrendészeti előírásokra. ' A hibák kijavítása viszont többszörösébe kerül annak, amit egy jó műszaki vezetőnek .fizetni illik ... Szatmári Ilona Repedések a gázszilikát falazaton
