Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-02 / 103. szám

1988. május 2., hétfő

o

Fiatal tüdőgyógyászok országos fóruma Kétegyházán

Ez is magyar irodalom

A Mai magyar irodalom sorozat legutóbbi előadásán Békéscsabán, a megyei könyvtárban igazi kuriózumról hallhattunk; írókról, költőkről, esszéistákról, akiknek nevét nem ismerjük, műveiket a könyvesboltokban nem árulják, a nagyon kevés „zárolt” példányhoz az Országos Széchényi Könyvtárban kizárólag külön engedéllyel jutnak hozzá — nagyon kevesen. Irodalom, amit nem olvasnak, ami jószerével nem is létezik, annyira nem él a köztudatban.

Az érdekes könyvtári rendezvénysorozatban ősztől tavaszig a mai magyar prózáról, drámáról, líráról kaptak képet az érdeklődők; bemutatkozott több folyóirat szerkesztősége, és a 'témák közt szerepelt a romániai és a csehszlovákiai magyar irodalom is.

ban, Kolozsváron, Londonban, Pozsonyban, New Yorkban, Szabadkán, Josselinben, Marosvásárhelyen és Torontóban — akkor minden leírt szavunk tágító és alázatra intő távlatot nyer.”

A történelmi, politikai fejlődés hozta ügy, hogy bizonyos időszakokban, meggyőződésünk, világnézetük miatt magyar művészek szép számmal hagyták el az országot, s így a határainkon túl kialakult egy külön irodalom, amely hagyománykincsét és anyanyelvét tekintve az egyetemes magyar irodalom része. Sokan vettek vándorbotot 1945-ben, több, mint 200 ezren 1956- ban, de az ötvenes évek elejét is erőteljes kivándorlás jellemezte. Bizonyos városok, kulturális központok különösen vonzották és hamar befogadták az alkotó művészeket, a legnagyobb létszámú magyarság ma az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Dél-Amerikában, Ausztriában, az NSZK-ban és Franciaországban él.

A nyugati államokban a magyar írók, költők — körülményeiktől függően igen különböző színvonalú köteteket és lapokat, folyóiratokat adnak ki; hogy mi jelenik meg, az egyedül pénz kérdése. Költők idősebb és fiatalabb nemzedékéről kaptunk képet — a versekből és az életrajzi adatokból. A legtöbb vallomás megrázó és felkavaró: a „megmaradás”, a „túlélés”, az írás mint egyetlen lehetőség a valahová tartozásra — ez a közös vonása valamennyinek. „Tanuld meg ezt a versemet! / Mert lesz idő, amikor vers se lesz” — Imondja Faludi György. Vagy Márai Sándor Halotti beszédében: „Én még hallgatni is csak magyarul tudok”.

A ma nyugati országokban élő magyar irodalomról szólt az előadás, olyan irodalomról, mely szinte nem is létezik, annyira . nem jutunk hozzá. Pedig mégiscsak hozzátartozik nemzeti kultúránkhoz; legjava, az idősebb generáció életműve művészi színvonalát tekintve ugyancsak megérdemelné a figyelmet, annál is inkább, mert a hetven-nyolcvan éves 'Márai Sándor, Határ Győző, Tűz Tamás és Faludi György munkásságával alighanem hamarosan befejeződik ez az egész fejezet, /a»it úgy nevezünk : „mai nyugati magyar irodalom”. Talán egyikmásik költő nevével, verseivel találkozhatunk . majd a nyáron, a határainkon túli líra fesztiválján, a Gyulai Várszínházban.

Egyébként meg azért sem ártana ezzel a fejezettel foglalkozni, mert távoli dolgok ismeretében, tágabb látószöggel esetleg közeli dolgainkat is másképp látjuk.

Niedzielsky Katalin

Főjavítás és üzemanyag-átrakás a Paksi BtomerümUben

A Korányi Frigyes Tüdő- gyógyász Társaíság ifjúsági szekciója hatékonyan segíti és támogatja a fiatal tüdő- gyógyászok szakmai fejlődését, kongresszusokon, pályázatokon való részvételüket. Az elmúlt évben született az ötlet, hogy megrendezzék a fiatal tüdőgyógyászok fórumát. Első ízben Horányban vitatkoztak három napon át a tüdőgyógyászat jövőjéről, amely erősen foglalkoztatja a fiatalokat. A fórum sikerén felbuzdulva dr. Sztancsik Zsuzsa, a gyulai tüdőkórház adjunktusa hívta meg a fiatal szakembereket a második fórumra, amelyet Kétegyházán, a szakmunkásIdén mintegy 47 ezren jelentkeztek a hazai egyetemek és főiskolák nappali tagozataira: ezeken ősztől 17 ezer első éves kezdheti meg tanulmányait. Az 1988 89. tanévre felvételizők száma háromezerrel haladja meg a tavalyit, s ez mintegy hat és fél százalékos növekedést jelent. Az elmúlt évhez képest nőtt az érdeklődés a bölcsész- és természettudományi karok iránt, kiugróan emelkedett az óvónőképzőkbe, a Mozgássérültek Pető András Nevelőintézetébe és a Testnevelési Főiskolára pályázók száma, csökkent viszont az egészségügyi felsőoktatást és az agrárképzést választók aránya. Figyelemre méltó, hogy mind a közgazdászképzésben, mind a műszaki felsőoktatásban csökkent az érdeklődés az egyetemi, ugyanakkor jelentősen nőtt a rövidebb idejű főiskolai képzés iránt.

A közös érettségi-felvételi írásbeli vizsgák matematikából, fizikából, biológiából és kémiából május 23—24-én

képző intézetben rendeztek meg a napokban. A három napos programon dr. Rácz László megyei főorvos köszöntötte a vendégeket, köztük professzor dr. Schweiger Ottót, az Országos Pul- monológiai Intézet főigazgatóját, dr. Magyar Pált, a Korányi-társaság titkárát. A fiatalok ezúttal a szakma helyéről, jövőjéről vitatkoztak, és többek között az is elhangzott, hogy a belgyógyászat arányát kívánják növelni a szakvizsga során, amelyhez sajnos nincsenek még meg a feltételek. Szó volt a szénanátháról, az asztmás betegek gondozásáról, és a légzésrehabilitációról.

A program befejezésekor

lesznek, a többi tárgyból írásbeli vizsgát június 23— 24-én tesznek a diákok, a szóbelik pedig június 30-ától kezdődnek. A felvételekről július 15-ig döntenek, a fellebbezéseket július 29-ig kell eljuttatni az érdekelt felsőoktatási intézményekhez: idén először külön erre a célra szolgáló egységesített nyomtatványon. Ezek valamennyi felsőoktatási intézményben megkaphatók.

Az átirányítási kérelmeket ahhoz az intézményhez kell eljuttatni — ugyancsak július 29-ig —, ahová a jelölt az átirányítását kéri. Az idén először a tanítóképző főiskolákon ének-zenei alkalmas- sági vizsgával egészült ki a felvételi: ez már lezajlott, s az itt mg nem feleltek kérhették pótlólagos átirányításukat bármelyik tanárképző főiskola nem ének-zene szakára. Lehetőség nyílt az idén arra is, hogy a pályázók több helyre adják be jelentkezésüket, tehát több helyen felvételizzenek: ha a választott intézmények írásbeli

dr. Kési Gyula főigazgatóhelyettes főorvos, a gyulai tüdőkórház képviseletében hangsúlyozta, hogy az előadássorozat elérte célját. Üj ismereteket adott a legújabb és legkorszerűbb vizsgálatokról, de emellett összekovácsolta az ország különböző területeiről összesereglett fiatal szakembereket. ígéretet tett arra, hogy a májusban, Budapesten sorra kerülő országos szakfelügyelői konferencián ismerteti a résztvevők által felvetett gondokat, és megpróbálják azokat orvosolni. Bejelentették azt is, hogy a legközelebbi fórumot jövőre a Vas megyei Velemben rendezik meg.

B. O.

vizsgaidőpontjai ugyanarra a napra esnek, a jelölt dönti el, hol írja meg az írásbelit. ' * * *

Megyénk három felsőoktatási intézményében is elkészítették az összesítéseket. A Debreceni Tanítóképző Főiskola Békéscsabai Kihelyezett Tagozatán, csakúgy, mint tavaly, idén ősszel is százan kezdhetik meg tanulmányaikat. Az elmúlt évben 234 volt a jelentkezők száma, most 293-an próbálkoznak a felvételi vizsgán. Ez természetesen rontja a jelentkezők esélyeit, ugyanakkor a főiskolának előnyös, hiszen több fiatal közül választhatja ki a leendő hallgatóit.

Ellentétes tendencia figyelhető meg a DATE Szarvasi Mezőgazdasági Főiskolai Karán. A két szak — meliorációs, növénytermesztési — 80 helyére 1987-hez képest hússzal kevesebben, 200-an jelentkeztek ebben az esztendőben.

A Szarvasi Óvónőképző Intézetben sem változik — marad 130 — az elsősök létszáma az 1988/89-es tanévben. S gyakorlatilag a jelentkezők száma is ugyanannyi, mint tavaly: a felvételi bizottság előtt 220-an tesznek vizsgát.

Szakolczay Lajos irodalomtörténész,! a Kortárs szerkesztője a mai nyugati magyar irodalomról tartott előadást. Irodalomról, amely nem is létezik? Válaszul idézem Béládi Miklós szavait: „Próbáljuk meg végre, itt az ideje, hogy a magyar irodalmat lássuk magunk előtt. Együtt a sokféleséget ... Szentségtörés lenne, ha egyidejűén mernénk beszélni Márai Sándorról és Illyés Gyuláról, Szabó Zoltánról és Panek Zoltánról, Határ Győzőről és Sütő Andrásról, Cs. Szabó Lászlóról és Tolnai Ottóról, Domahidy Andrásról és Szilágyi Istvánról? Szükséges vajon örökösen egymástól elhatárolva idézni Nagy Pált, Domokos Istvánt, Cselényi Lászlót, Garai Gábort, Papp Tibort, Csoóri Sándort, Karátson Endrét, Dobos Lászlót? Mindezzel azt akarjuk jelezni csupán, hogy tudatunkban, az irodalmi szemléletünkben legyen jelen ez az egyébként sokfelé húzó, tájékozódó irodalom, s ha eszünkben tartjuk, mit csinálnak Újvidéken, PárizsA Paksi Atomerőműi egyes számú reaktorblokkját a hét végén leállították és megkezdődött a berendezések szokásos évi főjavítása, valamint a reaktorban lévő nukleáris üzemanyag kicserélése, illetve az előírásoknak megfelelő átrendezése. A 46 napra tervezett munka során a Paksi Atomerőmű szakemberei átvizsgálják a berendezéseket, elvégzik a szükséges megelőző karbantartást,

olyan alapossággal, hogy egy évig lehetőleg ne kelljen leállni semmilyen ok miatt, folyamatos legyen a villamosenergia-terme- lés. Az erőmű üzembiztonságát azzal is növelik, hogy a technológiai berendezéseken kisebb módosításokat hajtanak végre, ha a több éves üzemelési tapasztalatok ezt indokolják.

A reaktor üzemanyag-töltetének egyharmadát, a kiégett, elhasználódott fűtőelemeket eltávolítják az aktív zónából és helyettük friss üzemanyagot tesznek a reaktortartályba.

Az egyes blokk főjavítása után az atomerőmű másik három blokkjának berendezésein is sorban elvégzik majd a hasonló karbantartást és fűtőelem-átrakást, a nyári időszakban, amikor csökken a villamosenergiaigény, tehát nem ,okoz nagy kiesést egy-egy erőművi blokk leállása.

Hányán jelentkeztek az egyetemekre, főiskolákra?

Péntek délután Gádoroson

Bajban lennének a legújabb autóatlasz készítői, ha az Orosháza és Gádoros közötti országutat kellene a térképen minősíteniük, hiszen elképesztően rossz állapotban van. De legalább gondozzák környékét: árok- tisztító gép dolgozik a község határában péntek délután, amikor arra döcögök autómmal.

Gádoros központjában egy árva lelket sem lehet látni. Ám a pártbizottság előtt — egyenruhájuk elárulja — úttörők tűnnek föl.

— Lenin születésének évfordulóját ünnepeljük — mondja az egyik nyolcadik osztályos fiú.

— Melyik évben született?

— Hűha ... Ezer ... ki- lencszáz, ja nem, korábban!

*

A Justh Zsigmond Művelődési Ház egyik irodájában megtalálom Kiss Imre igazgatót.

— Milyen programokkal várják a hét végén a szórakozni, művelődni vágyókat?

— Most külön előadásokat, műsorokat nem szerveztünk, de ma is lesz orosz és német nyelvtanfolyam az általános iskolásoknak, vasárnap pedig a nyugdíjasklub rendezvényét tartjuk. Ezenkívül Búd >Spencer-fil- met vetítünk a moziban, s a fiatalok is eljöhetnek a szombati diszkóba.

*

Matyej Pálné vb-titkár egy jegyzőkönyvet silabizál, amikor a tanácson betoppanok hozzá.

— Éppen a legutóbbi vb- ülés anyagát készítem. Egyébként ebben a pillanatban érkeztem vissza, azt néztem meg, hogyan haladnak a dolgozók a parkosítási munkákkal.

Ezután azzal büszkélkedik, hogy a tervezettnél hamarabb befejezik a 4 éve megkezdett gázprogramot, s fásítási akcióval, illetve a parkosítással egyre szebb, hangulatosabb lesz a község. Gondjaik is akadnak azért bőven. Már évek óta egyre kevesebben laknak Gádoroson, s mára a lé- lekszám nem haladja meg az ötezret sem. Ennek elsősorban az az oka.^hogy kevés a munkahely, s ezernél több ember kényszerül ingázásra.

*

Nehezen találom csak meg a szarvasi Szirén Ruházati Ipari Szövetkezet gádorosi telepét. Cégtábla nem jelzi, s a kaput is bezárták, félnek a biciklitolvajoktól. A délutáni műszak dolgozik, amikor Jenei Sándor részlegvezető végigkísér a rendkívül korszerű gépiekkel berendezett üzemben. Az itt készített férfiingeket tőkés piacra exportálják. A varrónők teljesítménybérben dolgoznak, például egy ujj- slicc elkészítése — amiért 23 fillért kapnak — fél percbe telik.

— Gádoroson kevés a munkahely, sok a vidékre eljáró, önöknél pedig munkaerőhiány van. Legalábbis erre enged következtetni az a tanácson kifüggesztett plakát, amely szerint ide öt

dolgozót felvennének. A kereseti lehetőségként feltüntetett 2-5000 forint riasztja el a jelentkezőket7 — Nem, nem, az már nagyon régi plakát, két éve kitettük, csak elfelejtettük levenni. Most nincsen nálunk üresedés.

*

Közben jócskán megéheztem, gondoltam, megebédelek a község egyetlen nevenincs éttermében.

— Sajnos nincsen már konyhánk, a szakácsoknak 4

óráig tart a munkaidejük — szabadkozik a pincérnő.

— De hiszen még háromnegyed 4 sincs.

— Ja, az lehet, de már régen elmentek.

Korgó gyomorral indulok vissza Békéscsabára. Az út bal oldalán málladozik az Orosházi Vas-, Műanyag

I. Sz. volt gádorosi üzemegységének üres épülete. Ez a részleg régebben több helyi embernek adott kenyeret, de a szövetkezet vezetősége úgy döntött, hatékonyabb munkát érnek el, ha az üzemet visszatelepítik Orosházára.

*

A község határában, nem messze az úttól egy hatalmas fóliasátor áll, amelyben paprikapalántát ültetnek. Kaminszki Lászlónak felesége és három gyerekük se- gít.

— Mindig ilyen nagy létszámú „brigáddal" dolgozik?

— kérdezem a fóliatulajdonost.

— Nem, időnként ennél nagyobbal. A hétvégéken, iskolai szünetekben még a vidéken tanuló két nagyobb fiunk is ásót, kapát ragad, és csak a legkisebb, "a járni még alig tudó gyerek kap a munka alól felmentést — neveti el magát.

A családfőt leszázalékolták

— s mint elmondta —, az elmúlt évig szarvasmarhatartással foglalkozott. Ez azonban nem volt számukra kifizetődő, így áttértek a fóliázásra.

*

Hat óra lehet, mire a he- pehupás úton végleg elhagyom Gádorost. Csak arra voltam kíváncsi, mit csinálnak az itteniek egy hétköznapon, hogyan telik el a péntek délután. Semmi különös nem történt, mindenki tette a dolgát és készültek a szombatra, vasárnapra, hogy kipihenhessék fáradalmaikat, s újult erővel vághassanak bele a következő hétbe.

Kép, szöveg: B. Cs.

Munkában a Kaminszki család