Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-31 / 129. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. MÁJUS 31., KEDD Ara: 1,80 forint XLIIL ÉVFOLYAM, 129. SZÁM A Közlekedési Minisztérium és a megye vezetőinek tanácskozása Összekötő út Szabadkígyós és Kétegyháza között — Közúti és vasúti hidak sorsáról — Ismét napirenden az orosházi felüljáró Békésben a tanácsi úthálózat — az ország más területeihez képest — rövidebb és kevésbé jó minőségű. Több mint 3050 kilométert tesz ki a tanácsi úthálózat, ebből megközelítően 2300 kilométer a belterületi út, és ennek 28,4 százaléka kiépített, míg az országos arány meghaladja az 50 százalékot. A tanácsi utak a forgalom nagyságához képest a közepesnél rosszabbak. Miután a pénznek le tekintetben sem vagyunk bővében, egyéb lehetőségek, megoldások keresésére volt szükség, s ezt sikerült is megtalálni a pályázati rendszerben, á lakosság, a gazdálkodó egységek erőforrásainak bevonásával. A különböző 'pályázati lehetőségek kihasználásával számottevően növekedett a kiépített tanácsi úthálózat, ily módon készült el többek között a Békés— Bélmegyer, a Mezőgyán—Zsadány, a Kötegyán—Üjsza- lonta közötti szakasz. Igen sikeres a kerékpárút-építési program is, a megye ebben országosan az élen áll. Ezekről, s a közlekedés témakörébe tartozó hasonló, meghatározó fontosságú időszerű kérdésekről tárgyaltak május 30-án, tegnap délelőtt Békéscsabán a megyei párt- bizottság székházában a Közlekedési Minisztérium és Békés megye vezetői; dr. Tóth László államtitkár, illetve Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke és vezető munkatársak. A tárgyaláson elhangzott többek között, hogy — pályázat alapján — 1988—90 között megépülhet a szabadkígyós—kétegyházi ösz- szekötő út, amely 8,6 kilométer, és megvalósítása — ÁFA nélkül — 52 millió forintba kerül. Részletesen foglalkoztak a megbeszélésen a vezetők a Tiszaugi híddal, amely igen fontos a megye számára is, hiszen zömmel ezen a hídon vezet át mindazoknak az útja, akik a fővárosba, illetve a Dunántúlra tartanak. A híd megerősítésének terve elkészült — ennek költsége tetemes, így a szakemberek foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy esetleg érdemesebb lenne egy új közúti forgalmat kiszolgáló híd építése. Jó hír az orosháziaknak, hogy á vasúti felüljáró építésére vonatkozó gazdasági megállapodások aláírása megtörtént, az illetékesek megrendelték a felüljáró engedélyezési tervét. Elkészültek a Veszely-híd korrekciójára vonatkozó tervek is, a kivitelezésre kiírt versenytárgyalás eredményét júliusban hirdetik ki, utána kezdődhet a munka. A tárgyalás során szóba került még többek között a gyulai Bárdos-híd, a gyulai Dénesmajor és remetei részek helyi tömegközlekedésbe való bekapcsolása — ez utóbbira nincs lehetőség, mert a tetemes többletköltséget a Gyulai Városi Tanács nem vállalta. Tárgyaltak továbbá a vasúti hidak korszerűsítéséről, a közúti hídprogramról s a megye vezetői következetesen ragaszkodtak ahhoz, hogy ott, ahol a forgalom biztonsága megköveteli, mindenképpen kezdődjék meg a korszerűsítési munka, ha új híd építésére e tervidőszakban semmiképp nincs lehetőség. A tárgyalás után az államtitkár és vezető munkatársai ellátogattak a megyei tanács közlekedési' osztályára. T. I. Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet tihanyi obszervatóriumát 1954-ben alapították a Föld mágnesességének vizsgálatára. Alapfeladatuk a mágneses tér lassú változásainak megfigyelése volt. Tevékenységük azóta kiegészült a Föld felső légkörének, a magnetoszférának és az ionoszférának vizsgálatával. Végeznek ezenkívül gravitációs ár-apály vizsgálatot, földi hőárammérést és a palcomágnesesség laboratóriumi mérését is. Körmendi Alpár, a mágneses erőtér vízszintes összetevőjének mérésére alkalmas .műszerrel MTI-fotó: Arany Gábor Japán hetek Gyulán és Mezőberényben Japán heteket rendeznek nyáron Bács-Kiskun és Békés megye több városában. A tokiói „Magyar Fórum” Társaság, valamint a két megye múzeumi igazgatósága által közösen szervezett japán bemutatkozás július 22- én Kecskeméten kezdődik, majd Békéscsabán, Gyulán és Mezőberényben folytatódik az augusztus 17-ig tartó eseménysorozat. Ennek keretében megrendezik kilenc japán festő tárlatát, előadásokat tartanák a japán nők helyzetéről, a távol-keleti ország irodalmáról és festészetéről, a japán műszaki-tudományos \ forradalomról, s a környezetvédelem Japánban alkalmazott módszereiről. A japán napok rendezvényeinek résztvevői megismerkedhetnek az ottani teaivási szokásokkal, a hagyományos japán gyermekjátékokkal és a távol-keleti szigetország videofilmjeivel is. A KGST-minöségtanúsítási rendszer bevezetésének tapasztalatai Országos kongresszusokra készülve Következetesen érvényesül a nemzetiségi politika megyénkben A KGST minőségértékelési és tanúsítási rendszeréről (Szeproszev) rendezett tanácskozást hétfőn az MTESZ Központi Szabványosítási és Minőségügyi Bizottsága. A résztvevőket — ,a vállalatok és intézmények szabványosítással, valamint minőségüggyel foglalkozó szakembereit — Ocskay Imre, a Magyar Szabványügyi Hivatal főosztályvezetője tájékoztatta az idén január 1-je óta érvényben levő rendszerről, A Gyotnaendrődi Körösi Á. G. szítenek a lányok, asszonyok amelynek célja, hogyj gyorsítsa a kölcsönösen szállított termékek forgalmazását. A Szeproszev bevezetésének első tapasztalatai igen kedvezőek. A KGST-orszá- gokban 20 olyan minőség- vizsgáló intézetet jelöltek ki. amelyeknek laboratóriumi eszközei, műszerei és eljárásai megfelelnek a követelményeknek, s az általuk vizsgált termékek minősítését valamennyi partnerországban elfogadják. Hazánkban a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet kapott elsőként jogosítványt a szükséges vizsgálatok elvégzésére. AJ következő akkreditált intézmény valószínűleg az Állami Energiafelügyelet lesz, s a tanúsított termékek körének bővülésével a későbbiekben a bányászati termékeket, az egészségügyi gyártmányokat, a gépeket, a textiltermékeket és az élelmiszerárukat vizsgáló intézetek bevonására is sor kerül. A nemzetiségi kongresszusok előkészítésének feladataival foglalkoztak azon az egyeztető megbeszélésen, amelyet tegnap Békéscsabán a városi népfront-székházban tartottak meg Szikszai Ferencnek, a HNF megyei titkárának elnökletével. Az ülésen a román nemzetiségiek lakta települések párttitkárai, tanácselnökei, népfronttitkárai és az országos választmány tagjai mellett részt vett Márk György, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének (MRDSZ) főtitkára, valamint Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára is. A nemzetiségi politika megvalósulásának tapasztalatairól dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettesé tájékoztatta a megjelenteket. Elöljáróban utalt arra, hogy hét városunk közül háromban nagyobb számú (főleg szlovák) nemzetiség éli, és ezeken a helyeken már korábban elkezdődött az asz- szimiilál'ódás, a keveredés. Néhány falu viszont máig megőrizte nemzetiségi jellegét. A megyénkben élő szlovákok, románok, németek és délszlávok politikai, gazdasági és társadalmi helyzete azonos a nem nemzetiségi lakosság megfelelő rétegeinek helyzetével. Az anyanyelvi ismeretek hiányos volta ellenére képesek nemzetiségi mivoltuk átélésére. A tájékoztató további részében e népcsoportokhoz tartozók számarányának alakulásáról, a nemzetiségi lapok, továbbá a rádió- és tévéadások kedvező fogadtatásáról, valamint az anyanyelvi oktatással, művelődéssel kapcsolatos kérdésekről esett szó. A következő téma előadója Martyin György, a román szövetség titkára volt, aki a pozitívumokon kívül bizonyos negatív jelenségekre is felhívta a figyelmet. Például az anyanyelvi oktatáshoz szükséges tananyagok öt-hat-nyolc évet késnek. Csak olyan ismeretterjesztő előadások hangzanak el, amelyeknek az MRDSZ fizeti a költségeit; s régóta hiányzik egy klubhelyiség Gyulán, a szövetség székhelyén. A decemberben tartandó kongresszusra vonatkozóan a titkár megemlítette, hogy ez év februárjában országos választmányi üléssel kezdődött el a felkészülés, s meg- a lak ült az előkészítő, a jelölő- és a szervezőbizottság. A szeptemberben esedékes küldöttválasztó gyűléseken domináljon a kettős, illetve a többes jelölés. Ezeken __a m unkajellegű összejöveteleken a kultúregyüttesek is szerepeljenek. A nemzetiségi kongresszusok előkészítésének mozgalmi és szervezési teendőit Bocskai Mihályné, a HNF megyei alelnöke ismertette. Egyebek között megemlítette, hogy május 27-én, Békéscsabán hasonló egyeztető megbeszélésre került sor, amelyen Jakab Róbertné főtitkár, valamint Wohlfahrt János titkár vett részt a szlovák, illetve a német szövetség képviseletében. Márk György, az MRDSZ főtitkára a tegnapi ülésen hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi kérdésekkel való foglalkozás felértékelődött az utóbbi időbeni. A leendő küldöttgyűléseken és a kongresszuson a realitásokhoz igazodva kell véleményt mondani, vagyis ne csak a gondokról, hanem a nemzetiségi politika gyakorlatban elért eredményeiről is szükséges szólni. A kérdések helyi megoldásának fontosságára hívta fel a figyelmet Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára. Javasolta, hogy nemzetiségi klubokat ki lehetne alakítani a pártbizottságok, vagy a tanácsok épületében. Budai János elnökségi tag a nemzetiségi kultúra szeretjéről beszélt, amely — mint mondotta — inkább összeköti semmint elválasztja a különböző népcsoportokat és a nem nemzetiségi lakosságot. Végül Szikszai Ferenc, a HNF megyei titkára zárszavában kiemelte, hogy a nemzetiségi jelölőgyűlések és az országos kongresszusok fontos társadalompolitikai eseménynek számítanak az elkövetkezendő időben. Bukovinszky István cipőüzemében osztrák bérmunkában sícipőfelsőrészt kéFotó: Fazekas Ferenc
