Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-28 / 127. szám
1988. május 28., szombat o Zsadány Mezőgyán SZÜLŐFÖLDÜNK A tótkomlósi evangélikus templom A Körös—Maros—Tisza- zárta „Viharsarok”-ban a török hódoltság idején a táj teljesen elnéptelenedett. A pusztákon csak szórványosan, itt-ott lehetett találni a ridegmarhát legeltető pásztoroknak a kunyhóit. Békés megye déli részén, a tavaszi vizeket levezető erecske, a Szárazér kanyargott. partján és kiöntéseiben nád, sás. gyékény és káka zöldült. A XVIII. század elején indult meg ennek a területnek az újra benépesítése. 1740- ben az új otthont kereső evangélikus szlovákok Bé- késszentandrás-pusztán gyülekeztek. Három évi ott-tar- tózkodás után gyülekezetté szerveződtek. 1746 tavaszán elhagyták Békésszentandrást, mivel a velük együtt odaérkezett katolikus magyarokkal sehogyan sem tudtak megférni. Szarkóczi János lelkészük és Mravik Péter tanítójuk vezetésével mintegy 80 család szállta meg Komlós-pusztát. őszre, mielőtt beköszöntött volna a hideg. felépítették hajlékaikat, valamint a templomot és az iskolát. A vertfalú és sárral tapasztott épületek nem voltak időtállóak. A vándorlással járó lét- és életbizonytalanság után nyugalmat talált a kis gyülekezet. A letelepedés első napjától vezetett anyakönyvek bejegyzései hűségesen bizonyítják a gyülekezet növekedését. Alig 5 év után kicsinek bizonyul az imaház. Másik építésére kell gondolniuk. Ezt már jóval nagyobbra és nem földből, hanem téglából tervezik, 1767-ben felépült a 28 méter hosszú és 12 méter széles új imaház. A kézi munkán és a fuvaron kívül 1500 forintra rúgtak a költségek, amelyeket adakozásból gyűjtöttek össze. A megújult Isten házával csaknem egyidőben hívták komlósi lelkészül a Szarvasra távozott Sztankovics Sámuel helyére Wallaszky Pált. aki éppenhogy csak befejezte teológiai és történelmi tanulmányait Halléban. Witten- bergben és Berlinben. Nagy és tudós férfiú volt. Alig 25 év múlva, a felépített imaház „nem volt képes a hívek sokaságát befogadni” — írja róla Gajdács Pál, Tótkomlós történetében 1792-ben, Szexty György lelkészkedésének második évében lerakják az új templom alapját. Ez most már igazi templom, mert toronnyal készül. Az építkezéshez 1792. június 6-án fogtak. Szexty György kiváló szervezőnek bizonyult. Az egész, most már nagy gyülekezetét, amely 3128 lelket számlált, mozgósította az építkezésnél. A szegényebbek két kezükkel, a gazdák fogatokkal segítettek a mestereknek. Az építkezéshez, mintegy 1 millió nagyméretű téglát égettek ki és építettek be. A faanyagot a Maroson úsztatták Aradig s onnan szekereken szállították Komlósra. Háromévi folytonos építés után 1795. november 8-án szerelték föl a templomot. Ennek emlékére minden évben a november 8-ához legközelebb eső vasárnapon, templomszentelési emlékünnep keretében emlékezik meg a gyülekezet, templomának felszenteléséről. A késő barokk stílusban épült templom tervezője ismeretlen. Méretei: 42 méter hosszú, 19 méter széles, 22 méter magas. A torony 57 méter magas. A templom és a torony külső falfelülete 2 ezer négyzetméter. Színe mind belül, mind kívül fehér. A templom teteje fazsindely volt 1922-ig, amikor is palára cserélték. A torony sisakja is zsindelyes volt, de 1824-ben vörösréz lemezzel fedték, majd 1872-ben a gömböt és az ebből emelkedő csillagot, valamint a sisak egyéb díszeit aranyozták. A gömböt és a csillagot 1942-ben rézlemezből újították meg. Ha a templomunkról szólunk, nem vonatkoztathatunk el a felszereléstől. Ezek a felszerelési tárgyak nem egyszerre az építéssel kerültek a templomba vagy vétettek használatba, hanem az idők során. A Krisztus mennybemenetelét ábrázoló oltárkép professzor Fuchs alkotása. Müvészetileg jelentéktelen. Jelentős fafaragás a Dunajs- ky Lőrinc szobrászművész alkotása, ő készítette azt a feszületet a korpusszal, amely oltárunkról került az Ev. Múzeumba, hogy reprezentálja annak a művésznek sok-sok alkotását, amelyek több ev. templomunk oltár- és orgona-faragásaiban hirdetik a faragások szépségét. Ugyancsak Dunajsky alkotása a 4 gyertyatartó is. Templomunk puritán szépségének kiegészítője az úrvacsorái készlet. Az ismeretlen korú és származású nagyon szép ónkanna, az 1806-os évszámú ezüstkehely. cibórium, pixis, és paténa. A régi templomból került az újba az 1771-ben Fana- csek Károly készítette kis orgona, amelyet a komlósiak 1833-ban a pitvarosi gyülekezetnek adtak el. Az eladott kis orgona helyére Komornyik Benedek, nagyváradi orgonakészítő 18 változatú orgonája került. Ezt a mai napig, megszakítás nélkül használják. A toronyban egymás mellett vannak felfüggesztve a harangok. A legnagyöbbik a 9 mázsás ..Nagyharang’' és végül a negyedik, a „Kisharang”. A legkisebbik harangot az idősebbek még ma is „Szent- andrási-harangnak” nevezik. A szájhagyomány szerint, amikor az első telepesek Szentandrásról eljöttek, magukkal hozták a kisharangot is. Ezt a harangot azon a pénzen öntették, amit a királytól kaptak jutalmul, mivel a mezőtúri katonai lázadást segítettek elfojtani. A világháborúk idején mindig vittek el a harangok közül Az első világháborúban a három nagyobbat, a másodikban csak a délit. Minden esetben a háborúk végén újraöntette az egyház a hiányzókat. A falut keresztülszelő Szárazér most is folydogál, de partján nád helyett egy- és többszintes házak közül magasan kiemelkedő tornyával áll az evangélikus gyülekezet műemlék temploma. A tornyából hangzó harangszó messzire csendül, úgy hívogatja a gyülekezet tagjait. Koppány János A reprodukciókat készítette Gál Edit. GÁL EDIT KßPÖSSZEALLfTASA
