Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-26 / 125. szám
1888. május 26., csütörtök 1 L*T ATdrt %ß flz országos bajnokság után... Társastáncmozgalom és a régió Az elmúlt hét végén országos „A” osztályú tánc- bajnokságot és nemzetközi társastánc-bemutatót rendezett a Megyei Művelődési Központ Békéscsabán, a sportcsarnokban. Lassan 20 esztendeje, hogy minden tavasszal nagy érdeklődéssel várja a megyeszékhely versenytáncot kedvelő közönsége ezt a hagyományos, országos seregszemlét, de igazi, nagy látványosságban, s az egész megye társastáncmozgalmát bemutató rendezvényben most először lehetett részünk ... Az előkészületekről, a bajnokság „kulisszatitkairól ’ kérdeztük többek között Felczánné Nyíri Mária tánc- pedagógust, a verseny rendezőjét. — Sok új dologgal kellett megbirkóznunk a szervezés során. Már a kezdet más volt, mint a korábbi esztendőkben, hiszen az országos versenyek rendezési jogát ez évtől pályázattal lehetett elnyerni. Ez sikerült, s attól kezdve lázasan dolgoztunk az előkészületeken. Az is megfontolás tárgyát képezte, merjük-e a sportcsarnokban rendezni a bajnokságot, vagy maradjunk az eddigi helyszínen, az ifjúsági házban, mely mindig zsúfolásig telt. Végül a csarnok mellett döntöttünk .» . — Szerencsére, mert itt is zsúfolásig telt a nézőtér .. . — Igen, már a rendezvényt megelőző héten minden jegy elkelt! Mintegy 2100 nézőt számoltunk. Még állóhelyeket is el kellett adnunk, akkora volt az érdeklődés. Ennek nagyon örültem, mert valahol a mozgalom; s munkánk elismerését láttam igazolódni ebben a hatalmas érdeklődésben. — Az imént említette, hogy a rendezés fogát pályázaton nyerték el. Mindez kapcsolatban van azzal, hogy megalakult a Magyar Táncsportszövetség? — Igen. Két éve, hogy létrehoztuk ezt a szervezetet, elsősorban azért, hogy'megnyissuk az útját a világ felé azoknak a táncosoknak, akik már magasabb osztályokban versenyeznek. Beléptünk a Világ Táncsportszövetségbe, s ennek eredményeként részt vehetünk nagy nemzetközi bajnokságokon, trénereket fogadhatunk megfizethető áron, és így tovább ... — „Részt vehetünk, meghívhatunk" ..., így fogalmazott, holott a megyéből ezúttal „A” osztályú páros nem indult.. . — Én távlatokban gondolkodom, s így azt hiszem, már érthető, hogy többes szám első személyt használtam. Kérdéséből úgy érzem, hiányolja a megyéből a magasabb osztályú versenyzőkorlat sajnos az, hogy ha kinevelünk egy tehetséges táncospárt, mire magasabb két. Bevallom, én is. A gya- osztályba kerülne, más megyébe jelentkezik továbbtanulni, vagy családot alapít, vagy bevonul katonának' — a skála széles —. és folytatja ott (ha folytatja), ahová került. .. Talán a csabai főiskola segít tehetséges fiataljaink megtartásában, de még így sem versenyezhetünk Szegeddel, vagy Budapesttel, ahol sok felsőfokú " oktatási intézmény működik. — Ha jól tudóm, a szövetség versenytáncszekciójának titkára. Ez milyen feladatot jelent? ' — Elsősorban szakmait. Eddigi nemzetközi versenyeken szerzett tapasztalataimat kell átadnom más kluboknak. — De térjünk vissza a szombati rendezvényre! Soha nem láttam még ennyi párt egyszerre a parketten táncolni. Mondhatom, pazar látvány volt... — összesen 250 szereplő lépett fel, jó részük a megyében működő táncklubokat képviselte. Ez két dolgot bizonyít. Az egyik, hogy vagyunk szép számmal, hisz összesen 8 klubunk van, s ez nem kis dolog. A másik, hogy nincs még egy megye, amely ilyen összetartással, ilyen jó kapcsolatokkal dicsekedhet, mint a miénk. Mi, a helyi klubok vezetői mindig mindenben segítjük egymást. Erről jut eszembe: jócskán akadt támogatója ennek a rendezvénynek. A Békéscsabai Kötöttárugyár és a Május 1. Tsz már évek óta szponzorál minket. Most a konzervgyár, a Kner Nyomda és a Tszker is belépett a társrendezők sorába. És ha már a segítőkről kérdez, meg kell említenem Felczán Béla, a férjem, Nyíri Lajos, az édesapám és Tóth Imre, a munkatársam nevét is, hiszen nélkülük sokkal nehezebb lett. volna a dolgom. A segítőkészség egyébként az intézmények, vállalatok részéről az egész megye táncmozgalmára jellemző. Szerencsére. — Tehát érzik a gazdasági helyzet nehézségeit is? — Annyira nem, mint más amatőr művészeti mozgalmak. hiszen az alapfokú tanfolyamok bevételeiből a klubokat is fenn tudjuk tartani. A társastánc, mivel tömegeket mozgat, a kultúra egyik rentábilis ága. — Ha már itt tartunk, hadd tegyek fel egy talán nehéz, de úgy érzem, lényeges kérdést, önnek mi a fontosabb? Hogy tömegeket tanítson, vagy hogy néhány táncost magas osztályba juttasson fel. — Azon túl, hogy a sok alapfokú tanfolyam adja e mozgalom anyagi hátterét, fontos számomra a tömeg azért, hogy érinél több fiatalnak átadjam a közösség, a mozgás adta örömet. Igaz. ha sok táncos van, ez valahol a minőség rovására megy, de az is igaz, hogy minél több táncosom van, annál valószínűbb, hogy igazi tehetségeket találok — s találok is — közöttük. És még valamit elmondanék minderről! Számomra e kis emberek formálása, nevelése még annál is lényegesebb, hogy sarokra lép, vagy féltalpra. Élőbb tanulja meg az ápolt, tiszta, kulturált megjelenést, a viselkedést. .. Aztán jöhet minden más ... A tánc egyébként nagy önfegyelmet igényel, s áldozatot mások, a közösség iránt. Páros tevékenység, ettől nehéz, és ettől szép. Mert van egy fiú és egy kislány, akik egymásra vannak utalva ... Csak így, együtt alkothatják meg szép, közös produkciójukat. — Igaz, s sportcsarnoki rendezvényen nem mutatkoztak be, de ha jól tudom, felnőtt tánctanfolyam is működik megyénkben. — Békéscsabán, s ide járnak be vidékről is. Egyébként az országban elsőként próbálkoztunk ezzel a formával, és elmondhatom, azóta is sikere van a kezdeményezésnek. Mert gyerekek, felnőttek egyaránt szeretnek táncolni, s egyre többen vannak, akik nem elégednek meg azzal, hogy este leülnek a tévé elé, és órák hosszat nézik a képernyőt. Vágynak a mozgásra, a közösségre, a szépre, s ezt mi mind megadjuk nekik. (Felvételeink a sportcsarnokban, a szombati bajnokságon készültek.) Nagy Ágnes Fotó: Veress Erzsi HANGSZÓRÓ Termelés vagy szórakoztatás, híradástechnika, vagy rádiózás, manapság az ipar és. a kultúra területén egyaránt a megújulás lehetőségeit keresi mindenki. Mert ha nem keresi, elveszíti vásárlóit, közönségét, kiszorul a piacról, képtelen a versenyképesebb konkurenciával szemben talpon maradni. A kor kihívásainak és a fogyasztók igényeinek megfelelni úgy, hogy közben az eredményes gazdálkodás a színvonalas végtermékkel párosuljon, nem kis feladat — sem az üzemben; sem a színházban. Zenés sikerekről Megújulás, korszerűség és művészi színvonal: ezek voltak a kulcsszavai két hétvégi rádióműsornak is, amelyek zenés színházi produkciókkal foglalkoztak. Szombat délután a Színről színre és vasárnap délelőtt a Zenés sikerek a hazai színpadokon munkatársai régebbi és új musicalek — A Kaktusz virága, Csókos asszony, Me and My Girl, A padlás, Dr. Herz, A nyomorultak — alkotóit, zeneszerzőt, rendezőt, színművészeket szólaltattak meg. S bár igen különböző vélemények, szempontok hangzottak el a musical magyarországi fogadtatásáról, népszerűségéről és a műfaj nehézségeiről, egy valamiben eléggé közel álltak egymáshoz a művészek nyilatkozatai. Hangsúlyozták vagy csak érintették, de nagyon lényeges pont, hogy a zenés színház különösen pénzigényes, költséges műfaj, s nem biztos, hogy szerencsés ezt a közönség részéről manapság kétségtelenül jelentkező igényt ennyire meglovagolni, és mindenhol, prózai színházakban is ilyen mennyiségben játszani musicaleket, asak azért, mert erre jöp be a közönség, és a nehéz gazdasági helyzetben levő színházaknak erre van szükségük. Évekig azt hallottuk, vagy inkább: évek óta halljuk és gyakran, hogy kevés a kiemelkedő énekes és táncos színész, s hogy az eredeti angolszász musical szintjét eleve képtelen a magyar színház megütni. Akkor? Vajon megéri-e ennyi erőfeszítés, erőlködés? Vajon szabad-e eny- nyire megalkudni? Vajon meddig lehet a mérce alá menni? És vajon meddig vevő a közönség. Emlékszünk még a Popfesztivál sikerére, és arra az áttörésre, amit az a darab hozott a hazai színpadokra. Nyilvánvaló, azóta létezik nálunk rockszínház, s hogy Presser Gábornak, Sztevanovity Dusánnak, Szörényi Leventének és Bródy Jánosnak sikerült igazán eredeti és nagyszerű műfajt teremteni. Az sem kis érdemük, hogy új • közönséget hoztak be a színházakba, olyan fiatalokat, akik korábban talán sosem jártak ott, de aztán remélhetőleg másfajta produkcióidra is jegyet váltottak. Valóban úgy tűnik, hogy a zenés darabok átvették az uralmat színpadainkon. Ám legyen — ha a színház felkészült színészi képességekből és anyagiakkal! De csak akkor! Egyébként nem éppen tisztességes dolog visszaélni a kereslettel — még ebben a mai szorító helyzetben - sem. Irodalmi műsorokról Megújulás, korszerűség és művészi színvonal: alighanem ez maradhat a három kulcsszó a következő témára, két irodalmi műsorra is. A Társalgó keddi adása a magyar regény megszületésével, fejlődésével, jellemzőivel foglalkozott abból az alkalomból, hogy kétszáz éve íródott az első nagy prózai mű, Dugonics András Etelka című alkotása. Hogy mi történt, minek kellett történnie a regénnyel Eötvös József, Kemény Zsigmond, Jókai Mór és Mikszáth Kálmán óta Móricz Zsigmondig és Krúdy Gyuláig? S hogyan hatottak és hatnak a jelentősebb vonulatok a mai magyar regényírásra? Érről szóltak írók, irodalomtörténészek és maguk a regényrészietek. A mai magyar próza egyik kiemelkedő mestere Bertha Bulcsú; regényeit, novelláit, esszéit olvasni nagy élmény; s nagy élmény művének rádióváltozatát hallgatni is. A szeptemberi vendég, amit tegnap délelőtt sugárzott a Kossuth adó, igazi Bertha Bulcsú-írás: megrázóan egyszerű, közvetlen, egyszerre drámai és lírai, realizmus és humor, publicisztika és irodalom, emberismeret és bölcsesség párosul művészi fokon — miközben Bertha „csak” leír. Idézet Mezei Andrástól a rádióújság e heti számából: „A tolla alatt születő valóság válik eredendő élmény- nyé. Bertha Bulcsú nagyszerű író. Vérbeli novellista. Lelke legmélyén lírikus, olyannyira, hogy a Madárálmok galambvendégének leírása tanítanivaló példa lehetne bármely íróiskolában a megfigyelés természettudományos pontosságáról, a beszélt nyelv megejtő közvetlenségéről. Példa a tárgyhoz tapadó figyelemről, melyről szaggatott, széttördelt figyelmünkkel, mi írók, már-már megfeledkezünk.” Niedzielsky Katalin Éden bár OROSHÁZA Márkás italok különleges választéka, non-stop videoprogram a 2 méteres képernyőn. Minden éjjel DISZKÓMÜSOR. Különleges fényeffektusok, szuper hangminőség. EZT LÁTNIA KELL! SZERETETTEL VÁRJUK! . bor 1000-1500 négyzetméter alapterületű üzemi csarnoknak alkalmas, vagy üzemi csarnokká átalakítható épületet (telepet) keresünk MEGVÉTELRE, BÉRLEMÉNYKÉNT, VAGY KÖZÖS HASZNOSÍTÁSRA. A telepen 40-50, főleg nődolgozó foglalkoztatása lehetséges. v Elsősorban Békéscsaba körzetéből várunk ajánlatokat. Csaba Szőnyegszövő HISZ, 5600 Békéscsaba, Kétegyházi u. 7. Tel.: (66) 23-401. Ügyintéző: Karcag József elnök.
