Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-24 / 123. szám
NÉPÚJSÁG 1988. május 24., kedd A pártértekezleten írásban benyújtott hozzászólások Az MSZMP országos értekezletén, mint ismert, összesen 50 felszólalás hangzott el és 226-an írásban adták át véleményüket, észrevételüket. Két Békés megyei felszólalás hangzott cl, ezeket lapunkban is közöltük. Ketten, Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára és Rusznák Pál, a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat brigádvezetője, írásban adták be tervezett hozzászólásukat, amelyeket szintén közzé teszünk. Szabó Miklós Kedves Elvtársak! Tisztelt Pártértekezlet! Fordulópont előtt áll a magyar szocializmus építése. Jövője ma attól függ, hogy mennyire tudunk úrrá lenni nehézségeinken, mennyire tudunk' alkalmazkodni a változó körülményekhez, ijii- lyen válaszokat adunk az új kihívásokra, mennyire becsüljük. értékeljük múltunk eredményeit, s milyen jövőképet tudunk kidolgozni — az új generációval, az ifjúsággal egyetértésben — önmagunk számára. Véleményünk, meggyőződésünk szerint, ha ' pártunk több figyelmet fordít saját szervezeteire, közösségeire, tagjaira, ha mozgalmi jellegét erősítve tisztességes számvetést, követhető és mozgósítható programot tud készíteni, ha a cselekvésben egységet mutat, akkor vezető, élcsapat szerepét nemcsak megőrizheti, de meg is erősítheti. A szocializmus egyrészt épülő társadalmi rendszer, másrészt mozgalom, amely — mint minden mozgalom — a valóság kritikája is. Ez a kritika nem az ellenzékiség pozíciója, hanem tenni- kész akarat, amely jó lehetőségekre lel a kibontakozó szocialista demokráciában. A pártnak, mint a szocializmus építése vezető erejének olyan mozgalmi párttá kell válnia, melynek tevékenységében ma a változtatásra, fejlődésre, megújulásra irányuló akaraté a főszerep. Korunk parancsa: vállalkozni kell! A szocialista társadalom jobbítása is vállalkozás, és nem is kicsi, s az a közéletben szerepet vállaló párttag, tanácstag, szakszervezeti és KISZ-aktivista tette is. A szocial izmusnak — meggyőződésem szerint — nemcsak abban kell felülmúlnia a kapitalizmust, hogy emberibb társadalmat, nemzeti felemelkedést teremt, felül kell múlnia demokratizmusában, vállalkozókészségében is, mert enélkül előbbi céljait sem érheti el. .Ehhez megfelelő politikai intézményrendszert kell kiala- ljífani. olyat, amelyben az állampolgárok tudják és akarják azt tenni, amit kell. olyat, amelyben a tudatos társadalomszervezés és irányítás nem csupán hatalmi aktus, hanem szolgáltatás, partneri viszony. Ezt a partneri viszonyt a pártban a pártdemokrácia, a pártirányítás korszerűsítése, fejlesztése teremtheti meg. amelyben kiemelt helyet kell, hogy kapjon a különböző szintek önállósága feltételeinek megteremtése. Ez a helyi politika kibontakozta- koztatásának alapfeltétele. Kedves Elvtársak! A munkahelyi viszonyok, a helyi politikai mozgások alkalmasak leginkább arra. hogy az egész társadalmat bevonjuk ügyei intézésébe. Van-e létjogosultsága a helyi politikának? Ezt a kérdést számos esetben felvetették Békés megye párttes- tületeiben és pártszervezeteiben. Az állampolgárok többsége helyzeténél fogva nem tud, vagy nem is akar részt venni a nagy politikában, mert nem érzékeli benne személyes érdekeltségét, mint ahogy érdekelt a munkahelyi viszonyok változtatásában. Településéhez.í munkahelyéhez ezer közéleti szál köti, politikai szervezet tagja, vagy mozgalom aktivistája. Ez a közeg számára a szocializmus lehetősége és valósága. Ez alapján ítélkezik társadalmi rendjéről, a szocializmus erkölcsi értékeiről, itt cselekszik és lehet aktív, kezdeményező, kockázatot is vállaló közéleti ember, de itt válhat" passzívvá, csalódottá is. * A helyi politika mozgásterének bővüléséhez a pártvezetés, az állami vezetés működési mechanizmusa tártál- mának, formáinak és módszereinek korszerűsítése nélkülözhetetlen. Az alulról jövő szerveződés mozgalmi eredményeit, a helyi politika hatékonyságát nem lehet a felső vezetésen számon- kérni, de a Központi Bizottság és a pártértekezlet sem ruházhatja át munkáját és felelősségét az alapszervezetekre. A viszonyok megváltoztatásához megújított munkamegosztás és felelősségrendszer, és új politikai kultúra is kell lent és fent egyaránt. Ezért Békés megye kommunistái olyan gyakorlat kialakítását kérik és támogatják, amely magába foglalja a pártalapszerveze- tek önálló, felelős politizálásának fejlesztését, a területi párttestületek nagyobb lehetőségeit a helyi politika formálásában. A párton belüli döntési mechanizmus korszerűsítésével világosabb elhatárolódás szükséges a hatáskörökben és döntési jogkörökben: ott szülessen a döntés, ahol a kérdésben a legtöbb információval rendelkeznek, s ahol az érdekeltség a legerősebb. Az alapszervezetek — ha hagyjuk őket dolgozni — túl akarnak és túl tudnak lépni a végrehajtói szerepkörön, mert az. ami most van, nem tartható tovább! Most az alapszerveze; teknek feladatokat címez á kongresszus, a Központi Bizottság, a Titkárság, a KB osztályai és munkatársai, a megyei pártbizottság és végrehajtó bizottság, a városi, községi, munkahelyi pártbizottság. Ember legyen a talpán az az alapszervezeti titkár, aki egyáltalán számon tudja tartani a felsőbb határozatokat, amelyeket végre is kellene hajtani. Most legfeljebb „feldolgozzuk” azokat, miközben a tényleges társadalmi szükségletek alapján keletkező helyi feladatokat már nem tudjuk megoldani, arra már nincs erő. Emellett ösztökéljük az alapszervezeteket önállóságra, hogy legyenek területük felélős politikai gazdái. Bízzunk jobban a párttagságban! Bízzunk többet a kommunisták felelősségére, helyzetfelismerő képességére, találékonyságára, A felelősségteljes, a maguk által is megszabott feladatok végrehajtása kitermeli a politikai elemzőkészséget, a felkészült, politizálni képes helyi vezetőségeket és vezetőket, teremthet erkölcsileg példamutató, képzett tekintélynek örvendő helyi politikusokat, akiket követni lehet és érdemes. Ehhez újra kell gondolni a vezetési szintek egymáshoz való kapcsolódását, döntési mechanizmusát, a felülről megszabható feladatok körét, a demokratikus centralizmus eddigi gyakorlatát. Az emberi tényezők szerepe jelentősen felértékelődött. Különösen erős a társadalmi elvárás a politikai vezetés szakértelme, hozzáértése, erkölcsi feddhetetlensége, példamutató magatartása iránt. Bizalmat erősíteni, hitet adni a jövőhöz csak erkölcsileg és politikailag teljesítőképes vezetéssel lehet. Kedves Elvtársak! Ez év februárjában a békéscsabai erkölcs és világnézet elméleti konferencián hangzott el: „A hazai szocialista gondolkodás és gyakorlat egyik legidőszerűbb általános feladata: a jövő visszahódítása.” Különösen fontos ez az ifjúság számára, amely sokszor úgy éli át a mai helyzetet, hogy számára a követendő út előre meghatározott, de az ifjúságot érdekeltté kell tenni jövőjét illetően! Nem elég beleszületniük a szocializmusba. Segíteni kell őket, hogy szocializmusban gondolkodjanak. Az ifjúságot ma nem lehet csak végrehajtói szerepkörre kárhoztatni: maga is joggal kér helyet a társadalom tervező, formáló, alakító tevékenységében. Elébe kell mennünk annak a jogos igénynek, hogy az ifjúság részt akar vállalni a szocializmus építése stratégiájának és taktikájának alakításában, hiszen a fiatalság maga is értékteremtő erő. Rövid távú gondolkodásra, passzív befogadásra nem késztethetünk egy egész generációt. Rajtuk is múlik a gazdasági, politikai kultúra sorsa, a szocializmus jövője. A jövő visszahódítása. a perspektíva mindenek-, előtt az ő szükségletük, ér* dekük, éppen ezért az ifjúság a szocializmus építésének legdinamikusabb hajtóereje lehet. Vissza kell gondolnia minden idősebbnek, régi párttagnak saját ifjúságára, és akkor megérti, miről akarok szólni. Az ifjúság azonban a társadalom szerves része, politikai mozgástere nem lehet sem több, sem kevesebb, mint amit a felnőtt társadalomnak biztosítani tudunk. A párt a minta, a példa erejével erősítheti az ifjúság szocializmusba vetett hitét, ahhoz, hogy megértsük egymást, együtt kell dolgozni, együtt kell élni, s kölcsönösen tanulnunk kell egymástól. Kedves Elvtársak! Befejezésül annak kívánok hangot adni, hogy Békés megye lakossága, 35 000 kommunistával az élen kész Rusznák Pál Kedves Elvtársnők! Kedves Elvtársak! A jelenről, a jövőnkről vitatkozunk, gondolatokat cserélünk, ki hogyan látja a kibontakozás megvalósulását, a párt megújulását. Ahhoz, hogy minél eredményesebb munkát végezhessünk, véleményem szerint jobban meg kell ismernünk múltunkat, és nemcsak a XIII. kongreszsus óta eltelt időszakra gondolok, hanem az elmúlt harmincegy esztendőre. Szükséges ez azért, mert a jövő feladatainak kijelölése, a helyes út megállapítása attól függ elsősorban, hogy mennyire biztos és tisztázott alapokról indul. Más szóval, a holnap helyes céljainak meghatározása a ma, a mai állapot ismeretétől nagyban függ. A ma ismeretének hiánya, vagy annak figyelmen kívül hagyása labilissá teheti az esetek többségében a célok megvalósítását. A helyes célok megvalósításához szükséges ráhangolás az információ mértékétől és milyenségétől is függ. Ügy érzem, hogy a meghirdetett kibontakozási program, az intézményrendszer korszerűsítési feladatok meghatározásához igenis szükség van a ma tudományos és valós ismeretéhez. Ezzel kerülhető el, hogy a hibák ne ismétlődjenek, hogy ismert akadályok tegyék lehetetlenné a reform kibontakoztatását, majd megvalósítását. Ha már a reformot említettem, akikor helyes volna a reformnak a megfogalmazása is. Szükségességét abban látom, hogy ne kerüljön egvenlőségi jel a változtatás és a reform közé. A reform ettől tartalmában és minőségében is más. Ez megújhodást, a múlttól való szakítást, egy tartalmában és minőségében is magasabb követelményt kell hogy jefelsorakozni a párt megújulásának programja mögé. párttagságunk cselekvőképes, s ha politizálásának növekvő mozgásterét látja, érzékeli, akkor megtalálja az értelmes cselekvés eszközeit és formáit, zászlóvivője tud lenni a társadalmi-gazdasági kibontakozási programnak is. Eredményeink, kivívott fejlődésünk történelmi tapasztalatai olyan értékek, amelyre lehet alapozni, különösen akkor, ha szakadatlanul odafigyelünk a változó valóság új problémáira, s időben válaszolunk azokra. lentsen a mai állapothoz viszonyítva. Az állásfoglalás-tervezet is tesz említést a reformfolyamat gyorsításáról. Mi az a szükséges reform, és mi az, ami ebben a követelményben benne foglaltatik? Melyek azok a politikai, gazdasági elemek, amelyek ebbe a szükséges reformba tartoznak? Mely elemek azok, amelyeknek kölcsönhatása olyan mértékű, hogy hiánya nélkül reformról már egylátalán nem is beszélhetünk? Nem tisztázott dolgok ezek, legalábbis én nem látom teljes mértékben annak. Itt van a jelentősége a bevezetőmben mondottaknak, hogy tisztázott alapfogalmak, helyes célok és mindezekhez tartozó információ lehet a reform kibontakozásának biztos záloga. A pártirányítás kérdése, a feladatok megosztása a szak- szervezettel. az állami szervezettel, az információs lánc rövidítése az alapszervezetek és az irányító pártszervezetek között, mind-mind fontos dolog. Az alapszervezeti munka hatékonyságának akadálya lehet az alapszervezeti információk több lépcsőben történő eljuttatása a megyei pártbizottságokhoz, illetve a Központi Bizottsághoz. Felvetődik a kérdés, hogy szükséges-e az üzemi, illetve a városi párt- bizottságok ilyen irányú adattovábbító tevékenysége? Indokoltnak látom megszüntetni azokat a párhuzamosságokat. amelyek akadályozói a hatékonyabb munkának. A párt ellenőrizze a gazdasági tevékenységet, biztosítsa hozzá a jó politikai légkört. Legyen politizáló párt. A szakszervezet foglalkozzon az érdekvédelem kérdéseivel. Az állami szervezetek biztosítsák a gazdálkodáshoz szükséges feltételeket. És csak tevékenységeikhez szükséges adatszolgáltatást igényeljenek, legyen szó politikáról, vagy gazdaságról. A pártértekezlet megyei visszhangja Nem lezárult — elkezdődött valami Szilasi Horváth Tibor mérnök-tanárt, az- orosházi Táncsics Gimnázium és Szakközépiskola igazgatóhelyettesét vasárnap kérdeztük. Ezeket mondotta: — Akkora várakozás előzte meg ezt a pártértekezletet, ami már kis túlzással csodavárásnak is nevezhető. Természetes tehát, hogy nézzük a tévét, hallgatjuk a rádiót, olvassuk az újságot, az ember szinte falja a szavakat információéhségében. Úgy tapasztalom, rég mutatkozott meg ekkora közérdeklődés és ez biztató. Ami a felszólalásokat illeti, azt hiszem, senki sem mondott olyat, amit már ne hallottunk, ne olvastunk vagy gondoltunk volna. Nagyon tetszett, hogy a felszólalók véleményükben hangot adtak annak, amit a környezetükből hoztak, tetszett az óriási aktivitás, nem kevésbé a különböző vélemények nyílt ütközése, például a válság, a felelősség kérdésében. — Vajon hogyan vélekednek, hogyan reagálnak erre az országos eseményre a középiskolás diákok? — Ez a korosztály végtelenül igazságkereső, igazságérző. és ugyanezt várja el a felnőtt társadalomtól. Tehát minden, ami a nyíltság, a demokrácia fogalmába tartozik, az találkozik a helyeslésükkel. — Visszatérve a felszólalásokra, melyeket emelné ki? — Kiket is? Nagyon szimpatikus volt Grósz Károly hozzászólása, aztán Keresztúry Dezső, majd a végzős közgazdász, Fejesné Jenei Csilla. Nagyon markáns volt a műszaki egyetemről Barta György és sorolhatnám Pozsgay Imrét, Aczél Györgyöt és sokakat, sok nevet, s ugyanígy sok témát. Elgondolkodtat például az értelmiséggel foglalkozó kérdéskör, amire többen kitértek. Ha jól emlékszem, maga az előadói beszed is szövetségesnek nevezte az értelmiséget. Én pedig nem szövetségesnek, én elkötelezettnek érzem magám. Mindent egybevetve, azt hiszem, el kell telnie néhány napnak, amíg a látottak-halilottak elrendeződnek a fejünkben, amíg a rengeteg információt feldolgozzuk. Az azonban már most biztos, hogy ezzel az értekezlettel nem lezárult, hanem most kezdődik valami ebben az országban — mondotta. Progresszív munkát — demokratikusabb körülményeket Jeney Zsigmond, a Szarvasi Haki tudományos kutatója: — Fordulat, reform, megújulás — tetszett Berecz János bevezető mondata, ami a nemzetközi sajtótájékoztatón elhangzott. Pál ~Lénárd szavai egyértelműek voltak, egyáltalán jó volt hallani arról a szintről, hogy a fizikai és a szellemi munka értéke átrendeződött az utóbbi időben. Tény, hogy ez utóbbi értéke még mindig nem annyi, mint amennyit megérdemelne, vagy ahogyan ezt más országokban — sokszor példálódzunk a fejlett tőkés államokkal — megbecsülik. A mi országunkban kialakult „értékrendetlenségen” kellene sürgősen változtatni, beleavatkozni, valósághoz közel álló értékrendet teremteni, hogy a munka és az előállított termékek színvonala olyan legyen, ami eladható. A mi intézetünket világszerte ismerik, eredményeinket hasznosítják. Evekkel ezelőtt kivívott jó hírünkből azonban ma már nem tudunk megélni. Mi szeretnénk több tudományos eredményt felmutatni, felkínálni a világnak és az országnak, de szűkös és korszerűtlen felszerelésünk ebben'egy- re jobban gátol. Befektetés, ráfordítás nélkül, eszközök hiányában a versenyben csak lemaradhatunk. Ezért a magam részéről a célratörőbb, a progresszív munkában, a párton belüli demokrácia teljesebbé tételében látom a fordulat, a reform és a megújulás alternatíváját. Részletek az információs jelentésből Végül válogatás abból' a gyorsinformációs jelentésből, amelyet a lakossági reagálások alapján a megyei pártbizottság gyűjtött, illetve továbbított. Általános megjegyzések: a pártértekezlet teljesítette feladatát, az állásfoglalás elfogadásával jelentős lépést tett a pártegység erősítésére. A tanácskozás őszinte és nyílt volt, segített a kétségek eloszlatásában, javította a közhangulatot. A személyi változásokról: a pártelnöki funkció létrehozását és Kádár János e tisiztre való megválasztását általános egyetértés fogadta. Példa értékűnek tartják, hogy nem kívánt az új Politikai Bizottság tagja Lenni. Grósz Károly személyében garanciát látnak a főtitkári feladatok ellátására. Felvetődött, hogy meghirdetett céljainkkal ellentétes a két funkció (főtitkári. és -miniszterelnöki) együttes ellátása. A Központi Bizottságban bekövetkezett változásokról: lényeges lépés a fiatalításban, az arányos képviselet megteremtésében. Kifogásolják a mezőgazdasági és fizikai dolgozók alacsony számát. Továbbgondolásra adott okot, hogy az Elnöki Tanács elnöke, a SZOT elnöke és a Budapesti Pártbizottság első titkára nem lett a Központi Bizottság tagja. A Politikai Bizottságban történt változásokról: összetételében tükröződnek az utóbbi idők társadalmi folyamatai, áramlatai. Az új testület életkoránál, szakmai felkészültségénél fogva alkalmas lehet céljaink megvalósítására. Néhol meglepetést keltett Nyers Rezső és Pozsgay Imre megválasztása, mellyel a többség egyetért, de úgy tartja, hogy ez egyfajta újraértékelést jelent. Kár, hogy Maróthy László kimaradt a Politikai Bizottságból. Befejezésül: a megújulás lehetősége adott, de csodákat nem lehet, várni, következetes munkát, egységes cselekvést igen.
