Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-18 / 117. szám

1988. május 18., szerda Matura 1988 JT Van, aki örömmel hallgatta az értékelést, mások elkesered­tek Fotó: Veress Erzsi (Folytatás a 3. oldalon.) A békési Szegedi Kis Ist­ván Gimnázium diákjai az utolsó percig bennmaradtak az osztályban, bízván abban, hogy talán éppen a végén „ugrik be” nekik a hiányzó képlet vagy definíció. Ti­zenegy óra' után pár perccel azonban többen megköny- nyebbüiten, néhányan a si­kertelenségtől elkeseredet­ten mentek be a könyvtár- szobába, ahol matematika- tanáruk — s egyben a IV. A-sok osztályfőnöke —, Ver- hai Lászlóné várta őket. A tanárnő ezután néhány perc alatt bebizonyította a körü­lötte sündörgő tanulóknak, hogy nem is voltak olyan ördöngösek azok a felada­tok, amelyekkel ők órákon keresztül kínlódtak. Bányai Marianna azonban nem volt a hangosan beszél­getők, vitázók között, egy­kedvűen üldögélt a széken. '— Ennyire jól, vagy eny- nyire rosszul sikerült? — Kettes biztosan lesz, de ha egy kis szerencsém van,’ talán még jobb is. Ed­dig is közepes tanuló vol­tam, így kiemelkedő ered­ményre most sem számítok — válaszolta rezignáltam — Az érettségi után dol­gozni fogsz? — Igen. Itt a gimnázium­ban a gyakorlati fakultáció keretében megtanultunk te­lexezni, ezért a postán kap­tam állást. Az iskola eminens diákja, Nagy Emese egészen más ok miatt vonult félre társaitól. Testnevelés órán kézilabdá­zás közben megrándult a bokája, ezért begipszelték a lábát. — Ha te minden évben ki­tűnő tanuló voltál, nem okozhatott gondot számodra ez a hét egyszerű feladat — provokálom a kimagasló ta­nulmányi eredményéért Sze­gedi Kis István-emlékérmet kapott kislányt. — Azért nekem sem ment olyan könnyedén. Az egyik példát nem tudtam teljesen befejezni, de azért bízom benne, hogy ötös lesz. — Melyik főiskolára, egyetemre jelentkeztél? — A Külkereskedelmi Fő­iskolára, s nagyon remélem, hogy fel is vesznek. Verbal tanárnő közben vé­gignézte a feladatokat, s a véleménye szerint azok jó közepes nehézségűek voltak. Nemcsak ő, mind az 57 érett­ségiző diák is abban bízik, hogy elégtelen eredmény nem születik, így senki sem kényszerül arra, hogy a szó­beli vizsgán kelljen ismé­telnie. Az érettségi írásbeli vizs­gái a különböző tantárgyak­ból szerte az országban ezen a héten folytatódnak. (bundula) Évi 20—21 millió VÁÉV—Bramac cserép A Fredland—Braas—Bra­mac konszern a világ négy földrészén összesen 141 gyárban készít tetőfedő anyagot. Magyarországon 1985 őszén Veszprémben, a Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalat egyik ki­használatlanul álló üzem­csarnokában kezdett el ter­melni a VÁÉV—Bramac Kft., melynek jelenlegi tu­lajdonosai — a VÁÉV fel­számolása óta —: az Állami Fejlesztési Intézet, a Nikex, a Tégla- és Cserép ipari Tröszt, a Veszprémi Ingat­lankezelő Vállalat és az osztrák Bramac cég. Tegnap Budapesten a Fó­rum Szállóban a VÁÉV—Bra­mac a megalakulása óta a második sajtótájékoztatót rendezte meg, s most a cég magyar és osztrák vezetői adtak számot a három éve működő vállalat eddigi ered­ményeiről és a tervekről. A VÁÉV—Bramac évi kapaci­tása 20—21 millió darab cse­rép, ám mivel termékük ke­resett, ezért 1988-ra 30,5 mil­lió cserép gyártását tervezik a dolgozók létszámának nö­velése nélkül. Elhangzott, hogy ez év végéig Magyar- országon 8,3 millió négyzet- méter tetőterület lesz befed­ve VÁÉV—Bramac beton­cseréppel. A veszprémi gyárnak kezdettől az volt a célja, hogy a vásárlóknak komplett tetőrendszert tud­jon szállítani. Az ehhez szükséges tartozékokat 1085- ben még teljes mértékben tőkés importból szerezték be. Ma már a tartozékok 47 százalékát Magyarországon gyártják, és növekszik ezen tartozékok exportja is. A gyár megalakulásától kezdve változatlan áron szállítja termékeit az építé­si helyekre, s ezen értékesí­tési formán nem is kívánnak változtatni. Május 9-től vi­szont áraikat az egyes alap­anyagok, például a cement árának emelkedése, valamint a bérbruttósítás nagymérté­kű — 20—35 százalékos — bérköltség-növekedése miatt 10 százalékkal emelték, an­nak ellenére, hogy a költ­ségnövekedés 15,9 százalékos. A közeljövőben Dunake­szin a már meglévő cserép­gyár Duna—Bramac néven vegyesvállalattá alakul, s várhatóan júliusban meg­kezdődhet a termelés. A fel­számolt Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalat (VÁÉV) nevet — mint el­mondták — tovább viseli a veszprémi vállalat, mert egyrészt a névváltoztatás 25-30 millió forintba kerül­ne, másrészt pedig nem in­dokolt az „átkeresztelés”, hiszen a VÁÉV—Bramac név továbbra is a jó minő­séget kívánja és — az ered­mények alapján — tudja is garantálni. H. E. Tanácskozás az árváltozásokról Az adóreformmal együtt­járó árváltozásokról tájéko­zódott keddi ülésén — _a Hazafias Népfront székházá­ban — a Fogyasztók Orszá­gos Tanápsa. Miként Lugo­si Lajos, a FŐT árszakértői bizottságának elnöke vitain­dítójában elmondta: az 1988-ra számított 15 száza­lékos fogyasztói árszínvo­nal-növekedésből a január 1-jével, illetve az első ne­gyedévben életbe lépett ár­módosításokkal — mintegy 8 százalékot „érvényesítet­tek” a gazdálkodók. Többen is hangsúlyozták: megfelelő intézkedések ese­tén tartható a 15 százalékos árszínvonal-növekedés. Ezt arra is alapozzák, hogy van­nak a gazdaságban az inf­lációs nyomással ellentétes hatások is. Az árak 22 szá­zaléka még hatóságilag rög­zített, s a szabadáras kate­gória csaknem felénél a be­jelentési kötelezettség, vala-_ mint az árkonzultáció ha­tárt szabhat az indokolatlan áremelési törekvéseknek. Orvosi ellátás Zsadányban Épül az új egészségügyi központ Zsadány központjában egy kétszintes, majdnem kész épület hívja fel magára a figyelmet: az épülő egész­ségügyi központ, amely ösz- szesen több mint 300 négy­zetméter alapterületű. A helybéliek nagyon várják már az átadás napját, hi­szen a központ építését 10 évvel ezelőtt határozták el a tanács tagjai. A régi kör­zeti orvosi rendelő teljesen leromlott, megfelelő és tel­jes felújítása csak arányta­lanul nagy anyagi ráfordí­tással lett volna megvalósít­ható. Az alapozáshoz öt év­vel ezelőtt kezdtek hozzá, amikor is az induláshoz szükséges p>énz összegyűlt. A központban helyet kap egy körzeti orvosi, egy fogorvo­si és egy gyerekgyógyás2ati rendelő. (Ez utóbbiban anya-, gyermekvédelmi ta­nácsadást is tartanak.) S ami legalább olyan fontos, mint a korszerű, az egész­ségügyi követelményeknek megfelelő épület: a beren­dezés — a tanács illetéke­se szerint — megfelelő, kor­Az új — a hamarosan átadás ra kerülő .— egészségügyi /központ hosszú távon megoldja a zsadány lak egészségügyi ellátását Fotó: Gál Edit szerű lesz. Ebben nagy sze­repe van a megyei tanács támogatásának is. Az épít­kezés teljes költsége várha­tóan eléri a 7 millió forin­tot, amelyből a helyi ta­nács 3 millió forintot fize­tett. Ezen felül a község la­kói önkéntes hozzájárulá­sukkal és társadalmi mun­kájukkal segítették az épít­kezést. Az egészségügyi köz­pont emeletén két szolgá­lati lakást alakítanak ki. Kiss Zoltán tanácselnök a következőket mondja: — Ez az egészségügyi köz­pont hosszú távon, megoldja Zsadány egészségügyi ellá­tását. Jelenleg még betöltet­len a fogorvosi állás, amely­re pályázatot írtunk ki. (Napjainkban a zsadányiak fogorvosi ellátását helyette­sítéssel oldják meg, hetente egy délután a felnőtteknek, egy délután pedig a gyere­keknek van szakrendelés, meglehetősen mostoha kö­rülmények között.) A fog­orvos tervek szerint Zsadá- nyon kívül ellátja Biharug- ra és Körösladány lakossá­gát is. Gyerekgyógyász szak­orvosi rendelés a jövőben változatlanul csak heten­ként eevszer lesz Zsadánv- ban. hiszen nem lenne ér­telme főállásban szakorvost alkalmazni, egyszerűen nincs ennvi gverek, A tervek szerint a köz­pontot év végére átadiák, de van. aki már az augusz­tusi avatásra mer fogadni. Ugyancsak napjainkban készülnek arra Zsadányban és a környező öt teleoülé- sen. hogy a hétvégi orvosi ügveletet közösen oldják meg 1989. első félévétől A hétvégi orvosi ügyelet Zsa- dánvban lesz. a jelenlegi körzeti orvos szolgálati la­kásán. L. S, Figyelni az élőkre... Up hénfctl a fűt, hisz ő is érez” — Három év­ii*®” UOIHwll tized után is éles elevenséggel halr- lom, hogyan kántáltuk az első osztályos alfabétakönyv léckéjét. A szótagok szavakká, azok megértéssé „oko­sodtak” szűz elménkben. Közben persze megtanultunk olvasni is ... A mondat — hittük is, nem is — minden­esetre megkérdőjelezhetetlen, tüzes tiltássá vasalódott lelkűnkbe. Lelket — driádokat — gondoltak a fákba a tiszta egű Égei-vidéken a régi görögök is, az európai ember gyer­mekéveiben, gyemekévszázadaiban. Volt úgy, hogy a lombok susogásából értették meg a jóslatot. A mi népünknek is közeli köze volt mondabeli gyer­mekkorában a fákhoz. A tavaszünnep kezdetén a gyer­mekek a kikelet dalát énekelve járták be a ligeteket, hogy a fogságukból hazaérkező dalostorkú madarakat köszöntsék. A lányok friss forásvízzel öntözték meg a fá­kat. A főtáltos a Földanya hűvös nyírfájának dús ága­zata között rejtőzve töltötte a tavaszi áldozat előtti éj­szakát. Nyilván beszéde volt vele, vagy csak kihallgatta a mélyből jövő üzenetet... A Földanya ezalatt kitárva gyémántpalotája kapuit, rózsafonattal hajában azt éne­kelte: „Megsímogatom a fákat, és rügyeket bontanak, / A virágokat én öltöztetem fel, / Erdőkkel díszítem a föl­det ...” Így is lett. A legszebb madárharsogás, a suga­rakban fürdő, gyémántozó harmatszőnyeg és színes vi­rágok köszöntötték a négy anyaszél felől özönlő népet, Nemere népét. Akik az ősök ligetében lettek majd ta­núi Hunor kiválasztásának ... Uoii.p vajon ma is ennyi közünk fához, virághoz, TOII G madárhoz?! Gyermekeink tudják, mi tartja az edénynyaláb 10-20 méteres vízoszlopát a fatestben; ismerik, milyen matematikai törvényszerűségek hatnak egy madárkolónia életének szerveződésében; vagy fel tudják sorolni a pillangós virág részeit? ... De van-e suttognivalója egy mai, kellőképpen urbani- zált halandónak egy fával? Meghallja-e valaki a leg­ősibb zenét, a fülemüle bódult estéli szerenádját, a pa­csirta önfeledt nyári kapriccsóit, a gerlekánont, vagy a sejtelmes üzenetet a bagoly éji noktürnjében ... Van-e, aki megtanítsa gyermekeinket ismerni, érteni az erdő szavát? Lesz-e, akinek marad ideje, képessége a súlyos­nak megélt civilizációs gondok, kényszerek között, hogy igazi természetszeretet oltson a felnövekvőkbe? Ha ez a minden élővel egylfnyegű, ősi szeretet úgy lenne magyarságunk, közös lelkületűnk alapvonása ma is, mint ahogy népköltészetünk őrzi a régi időkből, tán sokkal egyszerűbb volna életünk, és szebbek lennének napjaink. Nem kellene olyan mesterséges fogalmakon töprengenünk, milyen is lenne az a bizonyos környezet- védelmi szemlélet...?! Talon sok helytelen döntés, beavatkozás kínos kö­Idlűll vetkezményét sem kellene nyögnünk most, ha többekkel tudta volna >• olyan szívhezszólóan megér­tetni az én „elsős” Cili nénim, hogy a fa tényleg érez, és a Földünk érzi a fát... Cili nénit (nagy tanítók utód­ját) fiatalon halálba hívta magánya. Ha mindenki oda­figyel, és ha (esetleg szándékosan is) nem felejtjük al, hogy a cilinénik mit mondtak a fáról, meg a cinkékről, most valamivel jobban tudnánk örülni ennek a május­nak is. Ám most éppen vele, a néhai rajongó Cili nénivel mondom, hogy ez a május is tele van ezerféle zölddel, fénnyel, virágokkal és még vagy százmilliárd madár da­lával a földön. Tanuljunk mi is figyelni, és tanítsuk meg gyermekeinket is azonosulni az embernek még min­dig megbocsátó természettel! Próbáljuk meg naponta visszavarázsolni őket az élők szeretőiének nem is olyan elérhetetlen mondabeli, boldog állapotába. Itt kellene kezdeni, a legelején. Ab ovo: a madártojásoknál és a lombok neszénél. Apa, Anya_és a Gyerekek együtt a sza­badban. És ami a legfontosabb: figyelni, odafigyelni minden élőre — egymásra ... Pleskonics András Településfejlesztés a kunágotaiak Ssszefogásával Az elmúlt években rend­szeresen beszámoltunk ar­ról, hol, mikor, milyen épü­letet létesítettek, illetve újí­tottak fel Kunágotán. A te­lepülésfejlesztésben — a gazdálkodó egységek mellett — példamutató az állam­polgárok hozzáállása. Volt olyan esztendő, amikor az anyagi támogatáson felül öt napi társadalmi munkát is felajánlott útépítéshez a la­kosság. Az idén a Bocskai, Petőfi és Széchenyi utca van soron, de itt már ki­sebb arányú kollektív rész­vételre lesz szükség. Ugyan­is a szilárd burkolatok el­készítését a Békéscsabai Közúti Igazgatóság vállalta, s 13 ezer forintot kell fizet­nie egy-egy telektulajdonos­nak, Ezenkívül ilyen célra fordítják azt az 1,4 millió forintot is, amelyet Kun- ágota megyei útpályázaton nyert el. A Bercsényi Tsz 600 ezerrel járul a köz­ség fejlesztéséhez, míg a hi­ányzó összeget a helyi ta­nács pótolj aj Figyelemre méltó a mun­kahelyek dolgozóinak össze­fogása a községpolitikai fel­adatok végrehajtásában. Pél­dául a sertéstelep Horn Ar­túr szocialista brigádja be­kötő járdát készít a sport­pályánál. Különben a leg­utóbbi tanácsülés határozata alapján — Dóczi Zoltánná tanácstagon kívül — ez a kollektíva is megkapta az emlékplakettet az önként vállalt településfejlesztő te­vékenységért. Kunágotán ta­valy 6 millió 450 ezer fo­rint volt a társadalmi mun­ka értéke, amely csaknem a duplája az előző évinek. Emellett a lakosság fizeti a TEHO-t is, s ezt egy új mű­velődési ház építésére for­dítja majd a tanács. Az idén felújítják az 1. számú óvo­da tetőszerkezetét, és' szén­tárolót épít a Bercsényi Tsz Augusztus 20. szocialista bri­gádja az újtelepi iskolánál. 1 —y—n

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom