Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-17 / 116. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. MÁJUS 17., KEDD Ára: 1,80 forint XLIIL ÉVFOLYAM, 116. SZÁM Szovjet kiállítók a BNV-n Csökken az alaptevékenység jövedelmezősége Szabó István elnökletével hétfőn Budapesten ülést tartott a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa. A testület a mezőgazdasági szövetkezetek elmúlt évi munkáját, gazdálkodásuk helyzetét értékelte és az üze­mek előtt álló legfontosabb tennivalókat tárgyalta meg. Lehoczki Mihály, a TOT főtitkár-helyettese, az írásos beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítésében elmondotta: a termelőszövetkezet gazdál­kodásában az elmúlt évek­hez képest nincs lényeges ja­vulás: tavaly sem sikerült a népgazdasági tervben elha­tározott célokat mindenben elérni, összességében ugyan mintegy 7 százalékkal növe­kedett a termelési érték, ám ez elsősorban az alaptevé­kenységen kívüli, úgyneve­zett kiegészítő munkák be­vételeinek köszönhető. Bár az ipari jellegű tevékenység évtizedek óta nem idegen a mezőgazdasági nagyüzemek­től, nincs rendjén, hogy ép­pen az alaptevékenység — a növénytermelés, a kertésze­ti termelés, az állattenyész­tés — a legkevésbé jövedel­mező. Tavalyi munkájáról 1369 mezőgazdasági szövetkezeti szervezet — köztük 1254 ter­melőszövetkezet — készített zárszámadást. A szövetkeze­tek közül1 110 veszteséggel zárta az évet, velük együtt 460 az olyan üzem, amely már több éve nem képes megőrizni termelőeszközei­nek műszaki színvonalát. Ezeknek a gazdaságoknak a nyeresége évente nem halad­ja meg az ötmillió forintot, s így nem képesek önerejük­ből termelőkapacitásuk meg­újítására. A gazdaságok mindössze 12-13 százaléká­nak a nyeresége haladta meg tavaly a 30 millió forintot. A testület tagjai az egyes tevékenységek vizsgálatával mutattak rá a gazdálkodás nehézségeire. A növényter­melésben 4 százalékos a le­maradás az előző évihez ké­pest. A gabonatermelés hul­lámzó teljesítménye egyre inkább azt is jelzi, hogy már nemcsak a szélsőséges idő­járás, hanem a jövedelme­zőség romlása is gondokat okoz. Ez az állattenyésztésre még inkább vonatkozik. Az országos tanács tagjainak véleménye szerint elsősor­ban az árrendszer szorul módosításra, ugyanis az árak utóbbi években bekövetke­zett szabadabb mozgása a mezőgazdasági termékeknek viszonylag szűk körére, mintegy a felére terjed ki. míg a nagy- és a kisüzemi termeléshez használt ipari anyagok, eszközök csaknem mindegyike szabadáras. A felszólalók többsége sür­gette az előterjesztésben megfogalmazott problémák megoldását. Többen rámu­tattak arra is, hogy az ipari tevékenység sem hozza a megszokott eredményeket, mivel a felhasznált nyers­anyag egy része az utóbbi időben megdrágult. A Szovjetunió Kereske­delmi és Iparkamarája szer­vezésében a szerdán nyíló tavaszi BNV-n 2500-féle ipa­ri újdonságot mutatnak be a szovjet kiállítók. A Szov­jetunió vásári részvételéről hétfőn tartottak sajtótájé­koztatót a Szovjetunió ke­reskedelmi képviseletének bemutatóközpontjában. Alekszej Cseliscsev, a szovjet kiállítás igazgatója elmondta: a vásáron első­sorban a szovjet gépipar eredményeit ismertetik; a Stankoimport Külkereske­delmi Egyesülés kiállításán a legújabb automatikus vezér­lésű megmunkálóberendezé­sek és más gépipari termé­kek láthatók. A sajtótájékoztatón arról Az Építő-, Fa- és Építő­anyag-ipari Dolgozók Szak- szervezetének elnöksége hét­fői ülésén áttekintette a szakszervezeti alapszerveze­teknél megalakult minegy 320 ifjúsági tagozat és ta­nács munkájának tapaszta­latait. A fiatalok új képvise­leti testületéinek létrehozá­sát, a szakszervezet ifjúság- politikai munkájának kor­szerűsítését az indokolta, hogy a szakmai szakszerve­is szó volt, hogy a két or­szág gazdasági együttműkö­désében bővülnek a koope­rációk, a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok. Ilyen együttműködésekre eddig 120 egyezményt írtak alá, és további ötven vállalat tanul­mányozza a közvetlen koope­ráció lehetőségét. A magyar —szovjet árucsere-forgalom évente közel tízmilliárd ru­belt teszt ki. Ebben még csak kis részt — mintegy 50 milliót — képviselnek a közvetlen szállítások és a közelmúltban létesült 9 kö­zös vállalat kölcsönös szállí­tásai, szolgáltatásai, amelyek értéke 40 millió rubel. Je­lenleg újabb tíz közös vál­lalat létrehozásáról tárgyal­nak a partnerek. zet 77 ezer tagja, az összes­nek egyharmada 30 évesnél fiatalabb. Az ifjúsági tago­zatok és tanácsok azonban — amint az elnökség megál­lapította — még az útkere­sés időszakát élik. Fontos feladatként jelöl­ték meg az ülésen, hogy a szakszervezet vezető testüle­téi nyújtsanak több támo­gatást az ifjúsági képvisele­tek tartalmasabb működésé­hez. Az építők szakszervezete elnökségének ülése Az interferont előállító Vérkészítmény Kft-t öt éve alakí­totta az EGIS Gyógyszergyár, a Szegedi Szcnt-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem és az Országos Hematológiai és Vértranszfúziós Intézet. Korszerű technológiai módszerek­kel — az emberi vér másra nem használható részéből — értékes gyógyszerhatóanyagot készítenek. A kutató-fejlesztő társaság közelmúltban kapott törzskönyvezési engedélyt új gyógyszerére. A vizsgálatok szerint az új szer eredménye­sen alkalmazható a fehérvérűség egy speciális formája, a hajas-sejtes leukémia kezelésére. Az 'interferont az elmúlt másfél, két évtizedben szerte a világon sokan szinte csoda­szernek tartották. A kutatások mára bebizonyították, hogy indokolatlan volt a túlzott várakozás. A tapasztalatok sze­rint azonban jó néhány — elsősorban vírusos eredetű be­tegség gyógyítása eredményes lehet interferon hatóanyagú szerekkel. Hazánkban is több, klinikai—2 fázisban lévő ku­tatás folyik, hogy új készítmények hatását tanulmányozzák. A vírusos eredetű májgyulladás, a herpeszfertőzés és a vérképzőrendszer rosszindulatú betegségének gyógyításával kapcsolatban például reménykeltők az eredmények MTI-fotó: Baric Imre Mezögyáni és zsadányi hét BÉKÉS MEGYEI a iMlüma-ban Mezőgyánban sokan foglalkoznak fóliázással, paprika- és uborkatermesztéssel. Vannak, akik munka mellett te­szik ezt, de fannak olyanok is, akiknek egyedül ez a ke­reseti forrásuk. Csótya Imre az utóbbiakhoz tartozik, három éve döntött úgy, hogy kizárólag zöldségtermesz­tésből próbál megélni. Róla, munkájáról szól írásunk la­punk harmadik oldalán. Tegnap vonalban voltunk Mezőgyánban és Zsadány- ban is, erről szóló rövid tudósításunk Lapunk hatodik oldalán olvasható. Rákellenes alapítvány A rák ellen az emberért, a holnapért társadalmi ala­pítvány kuratóriumának ve­zetői hétfőn sajtótájékozta­tón számoltak be arról, hogy mekkora összeggel rendel­kezik az alapítvány, s mi­képpen kívánják a pénzt felhasználni. Elmondták, hogy a három évvel ezelőtt létrehozott alapítvány in­duló tőkéje 15 ezer forint volt, s ez az összeg mostan­ra körülbelül 22 millió fo­rintra gyarapodott. A leg­nagyobb szabású gyűjtést az idei egészségügyi világna­pon, április 7-én végezték, amikor — mint ismeretes — az alapítvány és több mi­nisztérium, valamint intéz­mény közös „füstmentes nap" akciójának eredménye­ként több mint tízmillió fo­rintnyi adomány gyűlt ösz­sze. A kuratórium vezetői je­lentős eredménynek tartják, hogy ma már hat megyében működnek rákellenes egye­sületek, megalakult az egye­temisták, főiskolások egye­sülete is, ezenkívül mintegy 20 klub segíti a betegek és a gyógyultak utógondozásá­nak szervezését. % Gyomaendrődön az Alkotmány Termelőszövetkezet földjeinek egy része a Kettős-Körös partján terül el, és az évente levonuló árhullámok mindig jelentős részt rabolnak el az értékes termőterületből. Amikor azonban levonul >az ár, lés a földek annyira megszárad­nak, hogy gépekkel rájuk lehet menni, máris megindul a munka ezeken a területeken. Ké­pünkön a levonuló vfz után kicserepesedett földet tárcsázzák, és majd néhány nap múlva rövid tenyészidejű kukoricával vetik be Fotó: Veress Erzsi Összejött a falu népe Földváron Emlékülés, kiállítás, találkozó „A történelem csak azok­nak kegyelmez, akik a tár­sadalom fejlődésének részé­vé váltak ... akik befolyá­solták későbbi nemzedékek szemléletét, gondolkodás- módját”. Abból a gondolatokban gazdag előadásból valók ezek a szavak, amit Elek László nyugalmazott főle- féltáros tartott a május 15- én, vasárnap Pusztaföldvá­ron megrendezett történelmi emlékülésen. Tulkos Gergely a hét faluból verbuválódott „bús, bocskoros elégedetle­nek kaszás népével” ötszáz éve jött földvárra jusst ven­ni a packázó földesúrtó!: a szabad költözés megtagadott jogát. Az igazságos Mátyás uralkodásának 30. esztende­jében, negyedszázaddal Dó­zsa előtt... Jöttek, mert ré­szük volt a gondban, és hit­ték. hogy az igazság, a ki­rály védi őket... Félezred múltán pedig most összejött „csendben emlékezni” a falu népe ... Apraja nem annyira, mint a nagyja, de így is mintegy kétszáz ember töltötte meg a Bartók Béla Művelődési Ház nagytermét. A történe­lem lám „megkegyelmezett” az ötszáz év előtti merészek - . nek. Az ünnepi megemlékezés nemcsak a falu közös emlé­kezetét gazdagította egy ér­tékes történelmi, helytörté­neti ismerettel, de közelebb hozta egymáshoz a falu la­kóit is. Nemcsak a maiakat, hanem a régieket is. A Ha­zafias Népfront nagyközségi bizottsága ugyanis hazahív­ta a Pusztaföldvárról1 elszár­mazott ismert személyisége­ket erre az alkalomra. Ezen­kívül pedig egy olyan ese­ményt ütemeztek erre az időpontra, amire hívás nél­kül is jött, aki földvárinak érzi és vallja magát, és ott tudott lenni... A délelőtt folyamán dr. Hévízi Sándor, az orosházi Szántó Kovács Múzeum igazgatója nyitotta meg a község helytörténeti kiállítá­sát. A vendégek írásos és képi emlékeket tekinthettek meg a könyvtárhelyiségben, és a kultúrház folyosóin. Ä HNF községi bizottságának Honismereti Munkacsoport­ja id. Pleskonics András nyugalmazott iskolaigazgató vezetésével bőséges anyagot állított áttekinthető rendbe. A kiállított 76 tabló, a kö­zel 900 fényképpel és 100 fénymásolt dokumentummal a már meglevő anyagnak csak egy része. A kiállítást szakmailag is értékelő mú­zeumigazgató szavai szerint az iskolai oktatás és a he­lyi közművelődés szerves ré­szévé tehető a kollekció, és kiindulása, alapja lehet a község történelmi és népraj­zi feldolgozásának. A munkabizottság 120 ado­mányozót tart számon, kü­lönösen kimagasló a nyug­díjas klub tagjainak aktivi­tása a gyűjtő munkában. A kiállítás ezen a héten, jövő vasárnappal bezárólag te­kinthető meg. A megnyitó után oldott és bensőséges hangulatú be­szélgetésen találkoztak az el­származott és a mai pusz­taföldváriak. Ott volt a tu­dós, dr. Kiss István, a bo­tanika szegedi professzora, aki az algákkal kapcsolatos tudomány szaktekintélye. Emlékeiről és a paraszti „re­gulákról” mesélt bölcsen és szívvel1. A művész, Kiss Nagy András szobrászmű­vész felajánlotta munkáját egy tervezett második világ- háborús emlékműhöz. A ne­ves nyugalmazott mérnökta­nár Nagy Ferenc elfogódott szavakkal emlékezett a fa­luról, szü lőföldszere tétről'. A hosszúra nyúlt beszél­getés végén Ádász János ta­nácselnök bejelentette, hogy egy szélesebb körű találko­zót szerveznek az elszárma­zottaknak, az ősz folyamán, hogy minél többen járjanak vissza szülőfalujukba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom