Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-16 / 115. szám
1988. május 16., hétfő o Zala megyében, a nagylcngyeli szénhidrogénmező jelentős részén, Bázakercttye térségében^ a másodlagos művelést elősegítő beruházás folyik. Ennek lényege az, hogy széndioxidgáz bcsajtolásával olyan nyomásviszonyokat tudnak létrehozni, amellyel további nagy meny- nyiségű olajat lehet a felszínre hozni. A mintegy 31 milliárd forintba kerülő nagyberuházás a számítások szerint 15 éven belül többszörösen megtérül. Az így felszínre hozott olaj a Gellénháza közelében levő főgyűjtő- és elosztóállomásról kerül majd a finomítókba. A munkák befejezése után — szeptemberben — megkezdik az olaj másodlagos kitermelését. A képen: Fodor János egy újonnan épült 2000 köbméteres tartály szerelvényeit ellenőrzi MTI-fotó: Czika László Or. Tímár ludit Dr. Tímár Jüdítőt, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Kutatócsoportja tudományos munkatársát először arról kérdeztük, milyen véleményt alakított ki a tézisekről? — Nem elég konkrét, nincsenek benne garanciák, s alternatívák helyett „kívánságlistát” kaptunk. Talán így foglalhatnám össze röviden az álapszervezet, s a magam véleményét. Ellentmondások vannak benne, feloldásukra feltétlenül szükség van. — Mire gondol? — Egy példa a szakmám területéről. Társadalom- és településföldrajzos vagyok, ezért jól tudom, milyen szükség van a kistelepülések népességmegtartó képességének fokozására. Ugyanakkor, ebben a gazdasági helyzetben, mikor a nyereségelv a fontos, a kis falvakba telepített ipar nagy része halálra van ítélve, hiszen a nagyüzemek levetett technológiáját kapják, nem megfelelő a dolgozók szakképzettsége. Szóval, nem sok jövőt jósolhatok ezeknek a telephelyeknek. Tönkremennek, s az itt dolgozóknak nincs más választásuk, másutt keresnek munkát, s megélhetést ... Egyébként nem bújhatok ki a bőrömből, természetes, hogy a településföldrajzos szemüvegén keresztül, területi, térségi szemlélet alapján kívánok hozzászólni a pártértekezleten, ha egyáltalán hozzászólok . . . — Ezt még nem döntötte el? — Most úgy gondolom, el kell mondjam, hogy a világon minden gazdasági és társadalmi folyamatnak van egy területi következménye. A települések, régiók közt feszültségek vannak, melyeket nem lehet, nem szabad figyelmen kívül hagyni a döntéselőkészítések során. — Fogalmazna konkrétabban? — A Budapest—vidék kérdéskör mindennek csak egy része. Beszélhetnék itt a társközségek újbóli szétválásáról, vagy a tanyasi iskolák ügyéről. De szólhatnék a vidéki tudományos élet hátrányairól is . .. Szóval, sok kérdés van. melyről úgy érzem, beszélnem kell. — Maradjunk a település- fejlesztés témakörénél! Ügy tűnik, ezt tartja a legfontosabbnak. — Nem, azt nem mondanám. hogy napjainkban ez a legfontosabb kérdés. De arra feltétlenül szeretném felhívni a figyelmet. hogy csak az első látásra mellékes mindez. Azt is tudom, hogy nem a párt feladata a településfejlesztés, ám politikájában érvényesülnie kellene a térségi szemléletnek: Ide tartozik, hogy mindenkinek lehetőséget kell adni arra, hogy elmondja véleményét, mert véleménye mindenkinek van — ezt tapasztalom munkám során —, csak nem biztos, hogy megtalálja a fórumot, ahol elmondhatja. — Ön megtalálta. — Igen. S ha tehetem, el is mondom gondolataimat. Nagy Agnes Fotó: Gál Edit „Mindennapok kultúrája" A szépségápolás a tisztálkodással kezdődik A helyszín a békéscsabai Padrah Lajos Általános Iskola egyik tanterme — tábla, padok, a falon ragozási táblázatok, az időpont kora délután, de már belépéskor világos: nem órára jöttünk, Wem is szokásos szakköri foglalkozásra. A téma: a test- és szépségápolás — a „Mindennapok kultúrája” fakultáció keretében. Gajdács Emese közművelődési felelős vezeti a foglalkozást, az elmúlt hetekben megbeszélteket idézi fel, ismételted át a nyolc hetedikes lánnyal, akik a tizenegy fős csoportból eljöttek erre a csütörtöki összejövetelre. (Az osztályban egyébként huszonnyolcán vannak, s egyetlen fiút sem érdekel ez a kezdeményezés, amin férfitársadalmunk és a téma kapcsolatát tekintve nem is lehet csodálkozni.) • A tanári asztalon kisebb illatszerüzlet: flakonok, krémek, tubusok, Richtofit, Schauma, Velmetina, fésűk, hajápoló zselék. Előadás arról, hogy a szépség- és testápolás legfontosabb része a tisztálkodás, hogy a zuhanyozás inkább ajánlott, mint a hosszas fürdés, ami kiáztatja és szárítja a bőrt, s hogy a lagyos és hideg víz egészségesebb a forrónál. Habfürdőket, krémszappanokat és testápolókat emlegetnek a lányok, a számomra ismerősen csengő nevek a hozzájuk tartozó illatokkal töltik be az osztálytermet. Mivel felénk, sőt, egész hazánkban a szaunák, otthoni fürdőházak és a nyírfavesszős csapkodással egybekötött gőzfürdőzés nem éppen elterjedt, a csoport „tanulmányi kirándulást” tervez valamelyik héten a szaunába, De az is lehet, hogy inkább a szolárium mellett döntenek, s bár egyetlen alkalomtól nem remélhetik, hogy szépen lebarnulnak, \az első napozásokhoz hozzájárulhat a mesterséges sütkérezés, A hajmosásról nyilván valamennyi hallgató tudja, hogy nemcsak a hajszálakat, hanem a fejbőrt is alaposan meg kell mosni, de arra talán még nem jöttek rá, hogy a Herbária-termékek hatásosabbak a különféle illatosított hajmosószereknél. Régen azt mondták, nem jó a gyakori hajmosás, de a mai felfogás szerint — a hajtípustól függően — hetente többször is lehet fejet mosni. Hiába, mindig tanul az ember... Szó esik arról, hogy a napfény, a szolárium a haj zsí- rosodását is ,csökkenti, hogy az erőteljes maszírozás a vérkeringést serkenti. Elnézem a lányok haját: ápoltak, gondozottak, divatos frizurákat hordanak, bár lehet, hogy 13 évükhöz képest talán kicsit „felnőttesek”. Hogy megszámolták-e már, több szál hajuk hullik-e naponta a (kórosnak mondott negyvennél, s hogy ezt meg lehet-e egyáltalán számolni, nem tudom. Ám azon, hogy milyen fej- és arcformához milyen (hajviselet illik, alighanem elgondolkodtak már. Ügy tűnik, a lányok maguk, vagy fodrászaik szerencsésen választottak a divatos frizurákból; mindenki olyan hajat hord,; arm lillik arcához, korához és haja minőségéhez. A hajfixáló zselé meg a csillámrögzítő sem ismeretlen a társaságban, bár ez utóbbival aligha jöhetnének reggel iskolába. Az előadás ügyes és lé- nyegretörő, de megvallom, azt reméltem, nem marad végig monológszerű. Sajnos, a lányok nem nagyon kapcsolódtak be a beszélgetésbe. Meglehet, hogy ennek látogatásunk is egyik oka volt. Nincs abban semmi különös, amiről a „Mindennapok kultúrája” fakultáció foglalkozásai szólnak. Nagyon is alapvető tudnivalók, mindennapi dolgaink adják a témákat. Olyan (hétköznapi és fontos ismeretek, amelyek nélkül kevésbé boldogulnánk az életben. Nem tudomány, nem tantárgy, de egészséges életmódunk kialakításához és a kulturált társadalmi együttéléshez mindenképpen hozzátartoznak a korszerű táplálkozás, a test- és szépségápolás, a mozgás- és [környezetkultúra — vagyis a jelenleg hét békéscsabai iskolában zajló kísérlet témái. Témák, amelyek a családra még inkább tartoznak, mint az iskolára, de amelyekre bizony! "nem mindig jut elég figyelem, elég idő. S amelyekben csak közös erővel lehetséges az előrelépés. De szükséges. Niedzielsky Katalin Dr. Tóth Tamás Dr. Tóth. Tamás ügyész férfiasán bevallja: az első pillanatban megijedt, mikor megtudta, ő is megyénk küldötte lesz a pártértekezleten. Aztán lassan megnyugodott ... * * * — Tudja, az alapszervezet, melynek párttitkára vagyok, bőségesen ellátott „út- ravalóval”. Évek óta komoly műhelymunkát végzünk taggyűléseinken. A hivatali munkavégzés során — ügyészekről lévén szó —. jól érzékelhetőek a pozitív és negatív társadalmi hatások. Így elegendő anyagán rendelkezésünkre hosszabb távon is a szükséges politikai tanulságok levonására. Ennek egyik leghivatottabb intézményesített fóruma a pártalapszervezet. — Ez tehát az egyik lényeges momentum, amely megnyugtatta? — Igen, a másik pedig a kollektivitás, melyet nagyon komolyan veszek. Alapszervezetünkben nincs titkári, vezetőségi és taggyűlési álláspont, csak többségi vélemény van. Ezt kell képviselnem a pártértekezleten. — Beszéljünk hát a továbbiakban erről a többségi véleményről... — A vb novemberi ülésétől kezdve intenzív elemző, értékelő munka indult alapszervezetünkben. A tézisvitákon többször elhangzott, hogy ne új és új határozatokat hozzunk, hanem vizsgáljuk meg, miért nem hajtották végre az eddigieket. Javaslatokat készítettünk a politikai intézményrendszer reformjához is. Ennek lényege az, hogy ha nagyobb lenne a kormányzati munka hatékonysága, s ha sikerülne elérni, hogy a társadalmi szervezetek ne csak formálisan működjenek, akkor a párt sem lenne kénytelen operatív beavatkozásokra. melyekbe most egyenesen belekényszerítik a körülmények. A politikai felelősség kérdése végighúzódott az egész tézisvitán, hiszen ha a szakterületeken nem marad el a felelősségre vonás a sikertelenséget követően, hogyan is maradhatna el épp a politikában? — Ha szót kap a pártér- tekezleten, mindezt elmondja? — Ha szükségét élezném, hogy felszólaljak, természetesen ilyesmiről beszélnék. Örömmel tapasztaltam egyébként, hogy a megyei pártbizottság anyagában jobban viszontláttuk javaslatainkat. mint a tézisekre tett megjegyzéseinket a tervezetben. — Szavaiból úgy tűnik, túljutott az első ijedelmen. — Valóban így van. hiszen meggyőződésem, hogy a sok vita, a sok ellentmondónak tűnő vélemény ellenére a párttagság egységesen a haladást akarja. Nem egy politikailag megosztott párt sorsfordító értekezletére kell most mennünk, hanem egy egységes politikai álláspontot képviselő közösség munkaprogramjának összeállítására. Megnyugtat az is, hogy a pártonkívü- liek szimpátiája, várakozása kiséri a pártértekezlet munkáját. Nagy Ágnes Fotó: Gál Edit Statisztikai felmérés a tudományos kutatókról A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint az ország intézetei, vállalatai több mint 38 ezer kutatót foglalkoztatnak, a felsőfokú végzettséggel rendelkező aktív keresők közül átlagosan minden tizenharmadikát. A tudományos kutatómunkával foglalkozók között a nők száma és aránya az elmúlt 15 évben folyamatosan emelkedett, de még mindig nem éri el a 30 százalékot sem, noha a diplomás aktív keresőknek több mint 40 százaléka nő. A legutóbbi öt évben a tudományos kutatók szakmai összetétele alapvetően nem változott, többségük műszaki egyetemeken, főiskolákon szerezte diplomáját. Jelenleg kevesebb közgazdasági végzettségű kutatót foglalkoztatnak, mint korában: 1987-ben 13 százalékkal kevesebb közgazdász végzett tudományos kutatót munkát, mint 1982-ben. Huszonhat százaÉrtesítjük a T. Lakosságot, hogy a A Vagyonvill Kisszövetkezet MEGNYÍLT! Kardos, Szarvasi út részére épített elektronikus berendezések gyártásához Szeghalom, Ady Endre kisfesz, hálózatot, valamint GYAKORLOTT TECHNIKUST u. 12. sz. alatt a Békéscsaba, Reviczky utca részére épített VAGY ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZT A HASZNÁLTBÜTORkisfesz, hálózatot KERESKEDÉS. 1988. május 16-án FESZÜLTSÉG ALA HELYEZZÜK. keres felvételre Adás-vétel-bizományi értékesítés. A létesítményeken elheiyeFizetés: megegyezés szerint. Nyitva: zett tárgyak érintése életveszélyes és TILOS! Érdeklődni: 8—16 óra között az 56-172-es hétfőtől péntekig 8.30—16.30, Démász Üzemigazgatóság, telefonszámon. szombaton Békéscsaba 8.30—10.30 óráig. FIGYELEM! A Szolter Békéscsaba, Bajza u. 15. sz. alatt RENDKÍVÜLI NYÁRI NŐIFELSÖRUHA- VÁSÁRT TART 1988. május 18—19-én 8 órától 15 óráig. lékkai több biológus foglalkozik viszont tudományos kutatással, mint öt évvel korábban, s ugyancsak növekedett a történelemtudományokban, a régészetben elméleti kutatásokat folytató számaránya is. Kutatási területen a legkevesebben az egészségügyben és a mezőgazdaságban dolgoznak. Jelentős mértékben növekedett az elmúlt években a tudományos kutatással foglalkozók átlagos életkora, ami most 41,3 év, s majdnem 3 évvel haladja meg az 1977-ben felmért átlagot. 1972- ben pedig még a tudományos kutatók 22,5 százaléka 29 évesnél fiatalabb volt és csupán 13,1 százalékuk 50 évnél idősebb, ám 1987-re ez az arány megfordult: a 30 év alatti kutatók már csak 12,8 százalékot képviselnek, s a nyugdíjhoz közeledő korúak 22,6 százalékot. A statisztikai adatok arra utalnak, hogy az utánpótlás a legtöbb helyen nem megnyugtató. Az eredményes tudományos kutatómunkának mind fontosabb feltétele a nyelvtudás. A mostani felmérés szerint a kutatók mintegy 69 százaléka legalább egy idegen nyelvet ismer olyan szinten, amely a szükséges szakirodalom tanulmányozásához elegendő. Küldöttek az országos pártértekezletre
