Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-11 / 85. szám
1988. április 11., hétfő lENJUfcfiTc} Lány, kék masnival A medgyesegyházi tanács ösztöndíjasa Megjelenéséből, mosolyából határozottság sugárzik. Sajben Edit most elsős a debreceni tanítóképző főiskola békéscsabai kihelyezett tagozatán. — A csoportban én vagyok a rangidős — meséli, amikor életéről kérdezem. — Sokan néznek fiatalabb- na'k, de ez biztosan a frizurám miatt van — igazít egyet a hajába kötött kék masnin. Háromszor felvételiztem, mire sikerült bejutnom, így most 21 évesen kezditem el a főiskolát. — Tegyük rögtön hozzá, nappali tagozaton . . . — Igen. ehhez főleg az édesanyám ragaszkodott, de én sem bántam meg. Sokkal könnyebb így, mintha munka mellett kellene tanulnom. — A sikeres felvételi előtt képesítés nélkül tanított. Vajon hogyan ítéli meg innen az iskolapadokból az akkori munkáját? — Talán azzal kezdeném, hogy az a két év Almáskamaráson nagyon sokat jelentett nekem. Belekóstoltam egy hivatásba, ami megtetszett, és úgy ülök itt a főiskolai padokban, hogy tudom, mire vállalkozom a diplomaosztás után. És hogy ez a pálya megtetszett, abban nem kis része van a volt kollégáimnak is. Sokat segítettek nekem, talán azért vagyok így utólag elégedett azzal, amit akkor csináltam. Igaz. dolgozhattam volna változatosabb módszerekkel, de ezekkel a lehetőségekkel jórészt még csak most ismerkedem. — Almáskamaráson tanított, és most mégis a medgyesegyházi általános iskolával kötött ösztöndíjas szerződést. E szerint a főiskola befejezése után Medgyes- egyházán fog tanítani? — Mivel a felvételimkor a medgyesegyházi iskola ajánlott fel ösztöndíjat, ezért ide szerződtem. Ez két dolog miatt is előnyös számomra. Egyrészt magam is medgyesegyházi vagyok, másrészt sokat pótol számomra ez a havi 1500 forint. Édesapám tavalyelőtt meghalt, így az anyukám egyedül nevel hármunkat. Szilvia, a nagyobbik húgom egészségügyi szakközépben tanul. Kitti pedig még csak két és fél éves. — Édesanyjának bizonyára jólesik minden segítség, nemcsak az anyagi. Milyen időközönként tud hazajárni a főiskoláról? — Mindennap. _ '>•>•> — Bejáró vagyok. Igaz. korán kell kelnem, és esténként elég későn érek haza, de nekünk megéri, mert így mindig együtt a család. Tavasztól őszig különben is rengeteg otthon a munka. Üj lakásunk van sok kölcsönnel, és a pénzt a kerttel teremtjük elő. Általában dinnyézni szoktunk. — Akkor nem sok ideje marad a szórakozásra. Pedig éppen kérdezni akartam, hogy mi a véleménye a békéscsabai kulturálódási, szórakozási lehetőségekről... — Igen. hát ez az a terület, amit a bejárás miatt még nem sikerült feltérképeznem. És az otthoni munkák miatt amúgy sem maradt túl sok időm a szórakozásra ... De ha mégis, úgy a legszívesebben kötök, zenét hallgatok vagy könyvet olvasok. Ami azonban a legjobban hiányzik, az a sport. A középiskolai tanulmányaimat itt kezdtem Békéscsabán a Rózsa Ferenc Gimnázium sporttagozatán. Később, attól kezdve, hogy harmadikos koromban Me- zőkovácsházára kerültem, már csak alkalomszerűen sportoltam. És itt a főiskolán sincs rá igazán lehetőség ... Se tornatermünk, se sportpályánk . . . — És ha a testnevelés tagozatot választotta volna? — Igaz, oroszra jelentkeztem, mert ebben erősebbnek éreztem magam, de szerintem bármire is szakosodik az ember, mozgásra mindig szüksége van ... — Ügy tudom, a közeljövőben a Szovjetunióba utaznak a főiskola orosz szakos hallgatói. — Igen, hat hétre. Én nagyon sokat várok ettől az úttól. Tizenegy éve tanulom ezt a nyelvet, és itt, a főiskolán se lehet lazítani, mégsem tudunk igazán folyékonyan beszélni. Kint rengeteg oroszóránk lesz. gondolom, sok szovjet diákkal kötünk ismerettséget. szóval mindenképp hasznosnak remélem az ott eltöltött időt. . . Késő délután van, többször is rápillantok az órámra. nehogy Edit lekésse a Medgyesegyházára induló vonatot. Ö azonban megnyugtat : — Most nem vagyok időhöz kötve, autóval jöttem. Ezt nem túl sokszor tehetem meg, az anyukám nem örül, ha például sötétben vezetek. és nem is lenne kifizetődő, ha naponta ezzel járnék . .. Mielőtt elválunk, még elmondja, mi mindent kell bevásárolnia, elintéznie. Szinte időt se hagy a res- telkedésre, hogy ilyen sóká feltartottam, magabiztosan kezet nyújt, és már siet is a dolga után . . . Magyar Mária Fotó: Gál Edit Tervek már vannak Orosházán is ami még nincs: parabolaantenna és kábeltelevízió Mostanában egyre több cikk jelenik meg a városi televízió és a műholdvevő berendezések telepítéséről. Az orosháziak is türelmetlenkednek, úgy érzik, ők már megint kimaradnak valamiből. Néhány lelkes fiatalember hozzálátott a to- borzóakcióhoz, de ezt a tanács nem nézi jó szemmel. Ügymond „partizánkodók- ra” semmi szükség, hiszen hivatalos formában is elkezdődött a kábeltévé és a parabolaantenna tervezési munkálata. A lakosság elégedetlenkedése talán abból fakad, hogy nem ismerik az előzményeket, csak azt látják, hogy Orosháza környező városaiban már működnek a műholdvevő berendezések. E témában tervezés közbeni egyeztető tanácskozásra hívta össze az Orosházi Városi Tanács műszaki osztálya a Telekábel Híradás- és Vegyesipari Kisszövetkezet, az Egyetértés Lakásszövetkezet, a költségvetési üzem és a posta szakembereit. Itt megtudtunk néhány dolgot az előkészületi munkákról, s az orosháziak megnyugtatására közreadjuk. Mint ismeretes, Orosháza telefon- (távbeszélő-) hálózatának korszerűsítése és bővítése folyamatban van. Ebben az évben kezdődnek meg a városi vezetékhálózat alépítményeinek kiépítési munkái. A városi tanács és a postaigazgatóság a távbeszélő-hálózat korszerűsítése mellett lehetőséget biztosított a városi kábeltelevíziós rendszer gazdaságos megvalósításához. A rendszer a következő szolgáltatási igényeket elégítené ki: — Orosházán hagyományosan sugárzott televíziós és rádiós (URH) adások vételét, melyek már, illetve a közeljövőben megfelelő térerősséggel elérhetők. (5-6 tévé- és 4-6 URH-műsor.) — A távközlési műholdas televíziós műsorok vételét a Magyar Posta jogosítványai által prognosztizálható csatornaszámat figyelembe véve minimum 4-6 tévécsatorna. — DBS (közvetlen műsorszóró) adások vételének biztosítását. — A város üzemelését szolgáló néhány jelátviteli kapacitást. — Fogadóképes rendszer kiépítését a városi televíziózás számára. A hagyományos vevőrendszert 2 fejállomással tervezik, automatikus átkapcsolá- si megoldással. A megbeszé-* lések alapján a fejállomásokat az egyik tízemeletes házon állítanák fel. A műszerekhez viszont szükséges egy helyiség, amit a lakásszövetkezettől kértek a tervezők. (Egyelőre nem született megegyezés ebben a kérdésben, pedig az idő sürget!) Az egyeztetés során a szakemberek megállapodtak a rendszer kiépítésének 1. ütemében. Ezek szerint a városközpont telepszerű, többszintes beépítésű területének arra a részére terjed ki, melyet az épülő postai alapépítmény-hálózatról. 1988- ban el lehet érni. Ez körülbelül 1500 lakást érint. Itt megfelelő lakossági igény és befizetés esetén előreláthatólag az év utolsó negyedében felszerelik a távközlési műholdvevő berendezést is. A következő lépés az ellátott lakások számának növelése, majd a közvetlen műsorszóró műholdas vételekhez szükséges további parabolaantennák felszerelése, és a meglevő árbócan- tennák központosított leváltása. Az utóbbi hetekben a leírtakkal ellentétes híresztelések, mendemondák keltek szárnyra, szórólapok jelentek meg a városban. Ezek kellemetlen és megtévesztő adatokat, információkat is tartalmaztak. Hogy mást ne említsünk: a felszerelés költségeit olyan pénzösszegben állapították meg, amelyek irreálisak; a tervezési munkákkal, azok költségeivel nem számoltak; a garanciális gondokat már nem is említjük. Az egyéni kezdeményezések veszélyei tehát nem csak „forintgondokban” rejlenek. Ezért célszerű lenne, ha a tanács és a „parti- zánkodók” együttes erővel — a lakosság pontos tájékoztatásával — minél előbb megegyezésre jutnának. Cs. I. Miért jött zavarba az igazgató? Párt vb előtt az Elésker munkája Ábrahám György, a Békés Megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat igazgatója zavarba jött a gyulai városi párt vb-ülésén. Ezt saját maga vallotta be, amikor a vélemények elhangzása után szót kapott. Ugyanis, nem számított ennyi elismerésre, mert a kereskedelem nincs hozzászokva ahhoz, hogy a munkáját dicsérjék. Záporoztak a kérdések a párttitkárhoz, az igazgatóhoz. Kíváncsiak voltak a testület tagjai a vállalati gazdálkodás és a politikai, mozgalmi munka összefüggéseire, az üzletpolitikára, az új üzemeltetési formákra, a versenyre, a fejlesztés lehetőségeire. Elismeréssel szólt tevékenységükről dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke, Krizsán Miklós, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője. Zöm András, a Gyulai Húskombinát igazgatója az együttműködés szükségességét hangsúlyozta, dr. Marsi Gyula, a gyulai városi párt- bizottság első titkára a bolti eladók felelősségéről, hangulatot befolyásoló magatartásukról beszélt. ...a nehéz munka nincs megfizetve Való igaz, az élelmiszerkereskedelem évek óta nehéz helyzetben van. Néhány jótékony intézkedés ellenére még mindig nincs megfelelő presztízse a szakmának, a kereskedelem „nehézipara" sok bajjal küszködik. Az itt dolgozók nem keresnek ugyan keveset, de a nehéz fizikád munka nines megfizetve. A boltokban, ABC-áruházakban többnyire nők dolgoznak. A fiatalok a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után nemsokára gyesre, gyedre mennek, nyári időszakban gyakran kell adni fizetés nélküli szabadságot. A munkaerőhiány nemcsak a kiszolgálás kulturáltságát veszélyezteti, hanem a dolgozók idegi megterhelését is növeli. Ilyenkor hiába ígérnek több pénzt, inkább nyugodtabb helyet keresnek maguknak. Csoda-e. hogy egyre több kisbolt ajtaját végleg be kell csukni. Az idén 30 éves vállalat azonban küzd a mindennapi fennmaradásért. Nem is akárhogyan. Tavaly a 102 üzletben, amelyek alapterülete csaknem 16 ezer négyzetméter, 1 milliárd 600 millió forint bevételt értek el, a nyereség több mint 40 millió volt. A kis alapterületű, korszerűtlen és gazdaságtalan boltokat megszüntették, az alapterület összességében azonban nem lett kisebb. Sorra nyitottak korszerű, tágas ABC-áruháza- kaf, de van már üzletük Eleken és Mezőberényben is. A vállalat élen járt annak idején a korszerű értékesítési módszerek elterjesztésében, s ugyanez mondható el az új üzemeltetési formák alkalmazásáról is. A jövedelemérdekeltségű, a szerződéses és a bérleti formában működő üzletek ma már a bevétel 63 százalékát adják. ...gyógynövényszaküzlet, ételbár működik Az 1987-es üzletpolitikai célokat többé-kevésbé sikerült teljesíteni. Néhány országos hiánycikket kivéve, az árukínálat jó volt. Csaknem 10 millió forintért vásároltak technikai eszközöket, amely jobb vásárlási körülményeket teremtett a boltokban. Megnyitották Gyulán a várfürdőben a büfét, Békéscsabán a Millen- neumi lakótelepen az ABC- áruházat. Ha már a gazdálkodásnál tartunk, érdemes néhány szót szólni a költségek alakulásáról, amely összességében csökkent. De van még bőven tennivaló. A normalizált veszteség és a normán felüli áruhiány nőtt az elmúlt esztendőben. Emelkedtek a bérleti díjak, a nyomtatványfelhasználások, a selejt miatti veszteségek. Nem sikerült megfelelően takarékoskodni az energiával. A létszám tovább csökkent, egy év alatt 28-an távozták a vállalattól. Ez annál is inkább elgondolkoztató, mivel az átlagkereset tavaly 9 százalékkal nőtt. A bolthálózatban foglalkoztatottak keresete 8,4 százalékkal emelkedett, a jövedelemérdekeltségű formában dolgozók több mint 1 millió forint többletjövedelemre tettek szert, míg a központi alkalmazottak átlagbére 9,4 százalékkal nőtt. A vitában nagy hangsúlyt kapott a jövő, az üzlethálózat fejlesztése, a vásárlási körülmények javítása, az udvarias kiszolgálás, a szabályozók szerepe, a szervezeti élet további javítása, örvendetesnek ítélték a vállalatnak azt a törekvését, hogy igyekszik megfelelni a kor követelményeinek. Az sem elhanyagolható: kilenc üzletük nyerte el a fogyasztók kiváló boltja címet, az árudák 78 százaléka megfelel a szociális követélményeknek, a munkavédelemire évente mintegy 12 millió forintot fordítanak, a munka- körülmények javítására pedig 4 millió jut. Napirendén van a profilbővítés is. A gyulai piactéren gyógynövényszaküzlet, ételbár működik, egyedülálló az országban a kereskedelmi múzeumként megismert ajándékbolt, de nem feledkeznek meg a peremkerületi üzletek korszerűsítéséről sem. Szóvá tették viszont, hogy a Városház utcai élelmiszerüzlet elavult, szűk, nem felel meg az egyre bővülő idegenforgalmi követelményeknek. Mégiscsak tarthatatlan, hogy gyulai kolbászt az ország bármely részében hamarabb lehet kapni, mint Gyulán. Jó lenne minél előbb nyélbe ütni a húskombináttal közös bolt megnyitását. ...hajlanak az egységes cselekvésre A sajátos vállalati felépítésből adódóan öt városban — Békéscsabán. Gyulán, Orosházán, Szarvason és Békésen — önálló hatáskörrel működő pártalapszervezet tevékenykedik. A gazdaság- politikai munkát a gyulai alapszervezet fogja össze, irányítja. A vállalati gazdálkodást, az üzletpolitikát minden év elején irányelvekben határozzák meg. A központi szabályozók azonban különösen az elmúlt évben. sok fejtörést okoztak. A kapkodás jelei mutatkoztak, visszamenőleg kellett több előírásnak eleget tenni. Ez a jelenség sajnos az idén sem szűnt meg teljesen. Az új ár- és adóreform újabb nehézségeket támasztott. Ugyancsak figyelemre méltó megállapítás, hogy a vállalati pártalapszervezetek az elvi irányításon kívül a végrehajtás menedzselésében töltenek be alapvető feladatokat. Szükség is van erre, hiszen a versenytársak minden területen jelentkeznek. A gyulai alapszervezetnek 35 tagja van, amelyet az öttagú pártvezetőség irányít. Bélák József párttitkár elmondotta, hogy 1985-ben hat pártcsoportot hoztak létre, amely nem csekély taglétszám-növekedést feltételezett. Ez viszont nem következett be. Így csökkenteni szükséges a pártcsoportok számát. A munkastílus és a munkamódszer tökéletesítésével érhetnek el jobb eredményeket, felelősségteljesebb politizálást. A végrehajtó bizottság is úgy foglalt állást, hogy az alapszervezetben a kommunisták nagyra értékelik a politikai vezetők megújhodási képességét, elismerik a munkájukat. És ami nagyon fontos: a pár- tonkívüliek is hajlanak az egységes cselekvésre, a vállalat és saját maguk boldogulásának elősegítésére. Seres Sándor Adóelőleg-fizetés április 20-ig A láthatatlan jövedelmek is adókötelesek a személyi jövedelemadó rendszerében, s az ilyen jövedelmek után április 20-ig kell adóelőleget fizetni. Akiknek hálapénzből, borravalóból jövedelme származik, azoknak láthatatlan jövedelmük 20 százalékának megfelelő adóelőleget kell fizetniük. Ugyancsak április 20-ig kell befizetniük az adóelőleget azoknak, akik január 1-jétől megrendelésért, magántervezésért, nyelvóráért, szaktanácsadásért, egyéb munkavállalásért, albérletért, különböző építmények bérbe adásáért magánszemélytől jövedelmet szereztek. Az első negyedévben megszerzett ilyen jövedelmek után is a bevétel 20 százalékának megfelelő adóelőleget kell fizetni. A kötelezettség nem vonatkozik azokra, akiknek a jövedelme úgynevezett kifizetőhelytől — tehát vállalattól, szövetkezettől, intézménytől — származik, mivel ezek a szervezetek az adóelőleg fizetésével kapcsolatos teendőket folyamatosan elvégzik. Az adóelőleg befizetésének az adófelügyelőségen vagy a postahivatalokban kapható átutalási postautalványon lehet eleget tenni. A befizetés postai csekken vagy átutalási betétszámláról is történhet. A pénzt minden esetben a 232-90605- 6359-es számú „Magánszemélyek személyi jövedelem- adó- és késedelmi pótléka” elnevezésű számlára kell átutalni. Az utalványon vagy a csekken fel kell tüntetni a személyi, vagy — ha van — az adószámot. Felvilágosításért az érintettek a lakóhely szerinti illetékes megyei-fővárosi adófelügyelőségek ügyfélszolgálatához fordulhatnak.
