Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-11 / 85. szám

1988. április 11., hétfő NÉPÚJSÁG SZERKESSZEN VELÜNK! Áfész, Gyomaendröd fl nyereség 29 millió forint Kedves szokás Gyulán a Lenin úti öregek napközi otthoná­ban, hogy minden évben köszöntik az otthon lakói a 90. szü­letésnapot ünneplőket. Legutóbb Keresztes Aladárt, az egy­kori orosházi cipészmestert ünnepelték tortával, virággal. De nemcsak az otthon lakói, hanem az őket patronáló Sza­bók Szövetkezete, a Tiszamenti Regionális Vízmű Vállalat és a megyei kórház egy-egy szocialista brigádja is részt vett a jeles ünnepen Kép> szöveg: Béla Ottó Gazdag program a Beköt nyugdíjasklubjában A Gyomaendröd és Vidéke Áfész a kisebb nehézségek ellenére is az elmúlt eszten­dők legdinamikusabb árbe­vétel-növekedését érte el 1987-ben. Mutatja ezt az a tény is, hogy az áruforgalmi és termelési érték 712 millió forintot tett ki, mely a bá­zishoz képest 11,3 százalék, a tervezetthez pedig 4,3 száza­lékos emelkedést jelent. A bolti kiskereskedelem for­galma 555 millió forint volt, 10 százalékkal magasabb, mint a bázisidőszakban. Eb­ből 191 millió forintot telt ki az az összeg, melyet a vá­sárlók különböző élelmisze­rekért hagytak az üzletek­ben. A szaküzlethálózat kiala­kítása óta különösen növe­kedett a ruházati forgalom, amely az elmúlt évben elér­te a 70 millió forintot, így 4,5 százalékkal több a terve­zettnél. Meg kell azonban említeni, hogy ennek ellené­re a gyermekruházati áruk kínálata hiányos volt. De ugyanez elmondható a ter­mészetes alapanyagú fehér­neműellátásról, illetve -vá­lasztékról is. A vegyes iparcikk árufor­galma 16,7 százalékos növe­kedést mutat, e szakmában azonban alapvető gondot je­A békéscsabai Nimród Vadásztársaság a közelmúlt­ban rendezte meg szokásos évi értekezletét. A vadász- társaság elnöke, ifj. Hra- bovszki János elmondta, hogy az anyagi bázisuk jól megalapozott, s ennek ered­ményeként sikerrel zárták az 1987-es esztendőt. A rö­vid értékelés után a vadász­feleségeknek egy-egy szál szegfűvel kedveskedett a fia­tal elnök. Ezután Győrfi Gábor, az intéző bizottság tagja, köz- művelődési és természetvé­delmi felelős elmondta, hogy 1945 után Vörös Lobogó né­ven alakultak meg. majd 1970-ben vették fel a Nim­ród nevet. Jelenleg 80 ta­got tartanak nyilván. Igen Teadélután Nagyszénáson, a Czabán Samu Művelődési Otthon Nők Klubja teadélutánt ren­dezett. Ott volt az orosházi Petőfi Művelődési Központ Nők Klubjának népes cso­portja is, akik a szénási asszonyok látogatását viszo­nozták. Az egybegyűlt egyszerű asszonyok — kiknek nagy­része nyugdíjas — a felsza­badulás utáni idők nehéz napjaiban is egy emberként helytálltak, fáradtságot nem ismerve dolgoztak, a máig is derűs asszonyok. A KNER NYOMDA FELVÉTELRE KERES: vezető mellé, gyakorlattal rendelkező gyorv és gépírónőt. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Lenin u. 9—21. Munkaügyi csoport. lentett az árubeszerzés. A vásárlók több esetben szin­te a túrakocsikról szedték le az árut. De továbbra sem ja­vult az alkatrész és aprócik­kek kínálata sem. Építő­anyagból, tartós fogyasztási cikkekből is az áruk több­szöröse fogyott volna. A szövetkezet vendéglátó­ipari forgalma 112,5 millió forint volt, ami 6,7 százalé­kos növekedést jelent, ör­vendetes, hogy ezen belül az alkoholtartalmú italok fel­futása mindössze 1,7 száza­lék. Ezzel szemben a saját étel eladása meghaladta a 20 százalékos növekedést. De elismerően lehet szólni az üdítőitalok forgalmáról is. _ Lehetne még szólni a táp­takarmány forgalmáról, a felvásárlás árbevételéről, az ipari termelésről, hiszen ezek mind hozzásegítői vol­tak az áfész eredményessé­gének. Mindezeket egybe­vetve a Gyomaendröd és Vi­déke Áfész az 1987-es esz­tendőt 29 millió forint nye­reséggel zárta, mely a ko­rábbihoz képest 40 százalé­kos növekedést mutat. Ebből az összegből került sor már­ciusban a dolgozók közti nyereségrészesedés felosztá­sára is. Sztanyik Károly, Gyomaendröd jó a kapcsolatuk a békés­csabai téeszekkel, valamint a telekgerendási Vörös Csil­lag Tsz-szel és az Ingatlan- kezelő Vállalattal. Így mint­egy 28 ezer hektár áll ren­delkezésükre vadászati cél­ból. Frikk László, a vadász- társaság titkára arról be­szélt, hogy a vadásztársaság hosszú évek után talpra állt. Az elmúlt évben 1 mil­lió 900 ezer forint volt a bevételük. 1988-ban az őz- állomány romlása miatt nem kívánnak külföldi va­dászvendégeket fogadni. Az ebből eredő bevételi kiesést 10 ezer előnevelt fácán ki­helyezésével pótolják. E kedves összejövetelen zsúfolásig megtelt a szénási művelődési otthon. Dénes Lászlóné pedagógus vezeté­sével működő országos hírű veterán-citerazenekar, vala­mint a pedagógusnő tanítvá­nyai szórakoztatták az igazi magyaros vendégszeretettel látott közönséget. Forró cit­romos tea, sütemény, ének­szó, tánc, tombola emelte a felforrósodott hangulatot. Ezúton köszönjük a szíves vendéglátást, a kellemesen eltöltött délutánt. Szőke Lajosné, Orosháza RÁKÓCZI Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, KARDOSKŰT MNB 264-53680 12. lenyomatú bélyegző ELVESZETT. Használata 1988. április 1-jétől ÉRVÉNYTELEN. Rubin okleveles pedagógus Újkígyóson Bensőséges ünnepséget tar­tottak a közelmúltban Újkí­gyóson, a Radnóti utca 3. szám alatt. Csatlós Imrét kö­szöntötték, aki 1895. novem­ber 5-én Kígyóson született, és 1914-ben a székelykeresz­túri tanítóképzőben szerzett oklevelet. 1914 szeptemberé­ben Új hu tán kezdte tanítói pályáját, majd 1919-ben ke­rült haza, szülőfalujába, ahol nyugdíjazásáig. 1956. szep­tember 1-ig tanított. Az idős pedagógusnak — családja körében — a me­gyei tanács művelődési osz­tálya és a pedagógus-szak­szervezet képviselői nyújtot­ták át a Rubin Oklevelet. Válaszolt az illetékes Ha válaszolnom lehet, és kell is a „Bánásmód” c. cikkbén 1988. március 21-én rendelőintézetünkről elhang­zott kritikára: — röviden csak annyit mondhatok, na­gyon sajnáljuk, hogy a le­vélben vázolt esemény meg­történt. Nyilvánvaló, hogy a reggeli nagy forgalom elle­nére is lehetett, sőt kellett volna kellő körültekintéssel megfelelő helyet mutatni a betegnek az inzulininjekció beadásához. Ennek ellenére hangsú­lyozni szeretném, hogy jóvá­tehetetlen mulasztás, vagy műhiba nem történt. A nő­vér helytelen útbaigazítását azonnal korrigálhattuk vol­na. ha a történtekről nem­csak az újságon keresztül, hanem itt, helyben értesü­lünk. Az eset tanulságait min­denesetre levontuk — a hi­bázó figyelmeztetésben ré­szesült — és a jövőben igye­kezni fogunk, hogy hasonló „bánásmód” ne fordulhas­son elő. Dr. Mihály Zsuzsanna rendelőintézeti igazgató főorvos, Mezőkovácsháza Nálunk mindig történik valami Sokan mondják, hogy az út­törőcsapatok munkája és élete unalmas. Nos, nálunk erről szó sincs. A 22. Sz. Tüköry Lajos Úttörőcsapatban mindig történik valami. Ebben a tanévben is rengeteg program színesítette az úttörők életét. A kulturális ese­mények közül kiemelkedőek voltak a vers-, próza- és mese­mondó versenyek. Nemcsak tu­dásban, hanem erőben és ügyes­ségben is vetélkedhettek a paj­tások, hiszen csapatunkban igen gyakoriak a sportrendezvé­nyek. A csapatvezetőség arra is ügyel, hogy a szórakozási lehe­tőségek kielégítőek legyenek. A farsangi bál különösen jól si­került. A színvonalat emelte a 8. osztályosok aerobic bemuta­tója, amit Virosztekné Szakái Ildikó tanárnő tanított be. Az úttörők hamarosan a saját új­ságukban, a „Tüköry Tüköré­ben olvashatják az iskolánkról szóló cikkeket. Nagy Ildikó csapattudósító, Körösladány Elveszett a Szabadság Mgtsz Békéscsaba MNB 260-49696 feliratú bélyegzője. Használata 1988. április 1-től érvénytelen. A Békéscsabai Kötöttáru- gyár nyugdíjasklubja az el­múlt év májusában alakult. Az első nyolc hónapban sok kellemes órát, illetve napot töltöttek együtt a klubban, és közös kirándulásokon. A klub vezetői a tapasztalatok és javaslatok alapján állítot­ták össze sok ötlettel az 1988. évi gazdag programot. A rendezvénysorozat az év­nyitó után batyusbállal foly­tatódott. A nyáron mennek Szana- zugba, családos kirándulás lesz Budapestre, melyen a gyermekek együtt lesznek hét végén nemcsak a szü­lőkkel, hanem a nagyszülők­kel is. Júliusban ismét el­mennek fővárosnézőbe, de idő közben egyhetes üdülés­re „átruccannak” Jugoszlá­viába. a tengerpartra. Au­A törvényjavaslat vitája idején a magánszemélyekkel kapcsolatos jövedelemadó kivetésének kérdésén belül nagy lázban tartotta az or­szágot a jövedelemadó-men­tes vagyoni értékek köre. A kispénzűek, akik nem látha­tatlan jövedelemforrásból te­remtették elő a megélheté­sükhöz szükséges minden­napit, elkeseredetten talál­gatták, vajon az ő kis tár­sadalmi tiszteletdíjukra is kivetnek-e adót, vagy a csa­lád anyagi javaihoz épp hogy hozzájáruló gyes, gyed is az új rendelkezések alá esik-e? A sajtóból kapott tájékoz­tatás mellett mindenki meg­bízható forrást is meg akart szerezni. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a Magyar Köz­lönyt árusító hírlapboltok előtt kígyózó sorok álltak. Nos, ezúttal azt a megoldást vállaljuk, hogy a megjelent törvény indoklási részét kö­zöljük saját elemzésünk he­lyett. Ez részletessége mel­lett közérthető is, tehát a jogban nem kifejezetten jártas olvasók számára is „emészthető” olvasmány. „A személyi jövedelem­adó-rendszer csak akkor töltheti be hivatását, ha mentességek csak szűk kör­ben, társadalmilag indokolt célok érdekében érvényesül­nek.” A mentességek legjelentő­sebb csoportja szociális, szo­ciálpolitikai indíttatású. A társadalombiztosítás által nyújtott szolgáltatások je­lentős részének mértéke ugyanis nem függ jövede­gusztusban Bécsbe megy a kollektíva két-három napra, s ha lesz rá igény, decem­berben megismétlik. Elmen­nek kollektíván a Gyulai Várszínházba, és szeptember végén néhány napot tölte­nek hazánk egyik legszebb táján, Sopronban és környé­kén. Hallanak több alkalommal orvosi előadást, gazdasági beszámolót, elsősorban saját üzemükről. Meglátogatják a Békéscsabai Hűtőházat, kon­zervgyárat, a téglagyári klubbal pedig közös progra­mot szerveznek, melyen me­gyénk háziiparával ismer­kednek, és saját munkájuk­ból lesznek kiállítások. Ked­ves eseménynek ígérkezik az a kiállítás, melyen az unokák fotóit mutatják be a nagyszülők. a. lemtől, így a keresetek úgy­nevezett bruttósítása nem vonja maga után ezeknek az összegeknek az emelke­dését is. Ebben a körben je­lentősége miatt a családi pótlékot, a gyermekgondo­zási segélyt és a szociális segélyt kell kiemelni. A társadalom segítőkész­ségét fejezi ki az a szar- bály, hogy a súlyosan testi fogyatékosok jövedelméből — sajátos kiadásaikra figye­lemmel — 12 000 forint adó­mentes. Közvetettebb esz­közökkel, de szintén szoci­álpolitikai célt szolgál az, hogy például az ösztöndíj, a sorkatonai illetmény, a diákok pénzbeli támogatása, a volt állami nevelt részére megállapított önálló élet­kezdési támogatás is mentes az adó alól. Nem kell to­vábbá jövedelemadót fizetni az ikség, az ajándék, a nyeremény után sem, mivel ezek a jövedelmek vagy il­letékfizetési kötelezettséggel járnak, és ezért adózásuk kettős elvonást jelentene, vagy olyan kis mértékűek, hogy az adórendszer szem­pontjából figyelmen kívül hagyhatók. A jogszabálymentesség adásával is segíti és támo­gatja a jövedelmek lakás­célú felhasználását, és azt, ha a jövedelem valamilyen kiemelkedő tevékenységgel összefüggésben keletkezik. Ilyen például a kitünteté­sekkel járó pénzjutalom, de adómentes a társadalmi munkáért kapott jutalom is, évi kétezer forint össze­gig. Mentes az adó alól a Gyermekeinkért Az 1985. évi Oktatási Tör­vény érvénybe lépésétől az óvodák nevelési intézmé­nyek lettek. Ez azt jelenti, hogy az óvodai nevelés csa­ládias, derűs légkörben és változatosan biztosítja a gyerekek fejlődéséhez szük­séges tevékenységeket. Az óvodai nevelésnek folytatni kell a család, illetve a böl­csőde nevelő munkáját, il­letve azt a saját intézmé­nyes eszközeivel, lehetősé­geivel ki kell egészíteni. Az óvodapedagógusok nevelő- munkájának közvetlen, il­letve közvetett segítői az in­tézményekben dolgozó tech­nikai munkatársak, a gondo­zónők, dajkák. Az ő mun­kájuk nélkülözhetetlen a fel­tételek biztosításában, de a nevelőmunka folyamatának is aktív részesei. Azért, hogy a nevelőmunkájukat minél tudatosabban, felkészülteb­ben végezhessék, a Szeg­halmi Városi Tanács V. B. művelődési, valamint ifjú­sági és sportosztálya igyeke­zett segítséget nyújtani. Ne­vezetesen : meghívta dr. Ott- lakán Máriát, a megyei mű­velődési osztály csoportveze­tőjét egy pedagógiai, pszi­chológiai alapokat tartalma­zó előadás megtartására. Az előadás címe: Az óvodában dolgozó ember mint modell a 3—6 éves korú gyermek személyiségfejlődésében. A területen dolgozó mintegy 200 óvodai munkatárs nagy figyelemmel, érdeklődéssel hallgatta a gyakorlatias, szuggesztív előadást. Meg­győződésünk, hogy a hallot­takat a mindennapi mun­kájukban kamatoztatni tud­mezőgazdasági kistermelés­ből származó, ötszázezer fo­rintot meg nem haladó ár­bevételből származó jöve­delem, továbbá a földjára­dék, a háztáji és az illet­ményföld megváltásának összege is. Ezek a mentes­ségek a mezőgazdasági és az élelmiszer-termeléshez fűződő érdekeket szolgálják. A kiemelkedő műszaki al­kotásnak minősülő találmá­nyi' díj részbeni adómentes­sége a műszaki fejlesztés meggyorsításához fűződő ér­dekeinket szolgálja. A természetben nyújtott oktatási, egészségügyi és szociális ellátás, illetve — a jogszabályban meghatáro­zott — természetbeni jutta­tások mentesek az adó alól. Mivel a jövedelmek meg­szerzőiknél adóznak, ezek­nek a juttatásoknak az adó alá vonása gyakorlatilag megszüntetné azok ingye­nességét. Egyes megtakarítási for­mák jövedelmei (KST-betét, iskolai takarékbélyeg, stb.) a kis volumen miatt adó­mentesek, de itt a kamatok sem emelkednek. A deviza- számlánál és az ifjúsági ta­karékbetétnél ösztönzési cél­ból nincs adókötelezettség. A jogszabály a könnyebb alkalmazás érdekében fel­sorolja azokat a bevételeket is, például kártérítés, költ­ségtérítés és hasonlók, ame­lyek valójában nem jöve­delmek, hanem elveszett jö­vedelmet (kárt, illetve rá­fordítást) pótolnak. Dr. K. É. Sikeres évet zárt a Nimród Vadásztársaság Uhrin János, Békéscsaba ják. Balogh Lászlóné szaktanácsadó Jogi tanácsok ü személyi jövedelemadó alól mentes vagyoni értékek

Next

/
Oldalképek
Tartalom