Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-09 / 84. szám
NÉPÚJSÁG 1988. április 9., szombat Kedden délután Vonalban leszünk — hét városban Belpolitikai életünk jelentős eseményére készülünk: az MSZMP Központi Bizottsága május 20-ra összehívta az országos pártértekezletet. A tanácskozás elé terjesztendő állásfoglalás tervezete a közelmúltban megjelent. Az ezekben a napokban folyó taggyűléseken megyénk kommunistái is megvitatják a dokumentumot. A véleménynyilvánítás lehetőségének bővítésére április 12-én, kedden délután 14—19 óráig, a Vonalban vagyunk telefonos szolgálatunk e témakörben várja az olvasók — párttagok és pártonkí- vüliek — észrevételeit, 'gondolatait. A lakosság minél szélesebb táborát szeretnénk ebbe bevonni, ezért Békéscsaba mellett a többi városban is ügyeletet tartunk, a helyi pártbizottságok székházában. A megyeszékhelyen a szerkesztőséget hívhatják, a 21-401- és a 27-844-es telefonon, Békésen a 41-544-es, Gyulán a 62- 255-ös, Mezőkovácsházán a 11-022-es, Orosházán a 206-os, Szarvason a 11-310-es és a 11-522-es, Szeghalmon a 15-ös és 77- es telefonszámokon érhetők el a pártbizottságokon ügyeletet tartó munkatársaink. Az észrevételeket, javaslatokat feldolgozzuk és lapunkban visszatérünk rá. Várjuk tehát olvasóink érdeklődését április 12-én, kedden 14-től 19 óráig a felsorolt városokban és telefonszámokon. Természetesen személyesen és levélben is megkereshetnek bennünket. Ez utóbbit a következő címre küldjék: Békés Megyei Népújság Szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Szőlőoltványok Ütnak indították a szőlő- oltványokat a megrendelőknek, s a lerakatokba a mátraaljai és a balatonfelvidé- ki gazdaságokból. A Mátra vidékén a tavaszi munkák kezdetéig összesen 11 millió oltványt készítettek elő ültetésre. Elsősorban az olaszrizlinget és a csemegeszőlő-fajtákat keresik a telepítők. Befejeződött az oltvány- készítés a Badacsonyi Állami Gazdaság balatonaligai telepén is, ahol január elejétől mintegy másfél millió oltványt állítottak elő. A vadalanyokba a balatonvi- déki • történelmi borvidék hagyományos szőlőfajtáit szemezték: szürkebarátot és olaszrizlinget, továbbá a kedvelt rizlingszilvánit, furmintot és csemegeszőlőket. Uj élelmiszerbolt nyílt Kunágotán Békéscsabai diák az elsők között Felelősségteljes az óvodai nevelés A lökösházd óvodában 80- 90 gyermekről gondoskodnak jelenleg. Korábban, a demográfiai hullám idején 40 körül volt az egyes csoportok létszáma, most viszont 20-25, ami lehetővé teszi, hogy több idő jusson az egyénenkénti foglalkozásra. Bár három szakképzett óvónő gyesre ment, de ennek ellenére mind a négy korcsoportnak külön délelőttös, illetve délutános óvónője és dajkája van. Dr. Antal Jánosné vezetőhelyettes szerint az intézmény tárgyi feltételei szintén megfelelnek a követelményeknek, és nem hiányoznak az oktató-nevelő munkához szükséges szemléltető eszközök sem. Az intézményen belül munkaközösség tevékenykedik. Különböző bemutató foglalkozások. előadások segítik a szakmai továbbképzést, amelyet még változatosabbá tesz az elekiekkel való együttműködés. A közös igazgatás alatt működő lö- kösházi óvoda és általános iskola dolgozói, nevelői — a közéleti feladatok ellátásán kívül — rendszeres politikai oktatásban vesznek részt. Az óvodások egészségi állapotát, szellemi és testi fejlődését az egészségügyi dolgozók is figyelemmel kísérik. A 10-12 hátrányos, illetve veszélyeztetett helyzetű gyermek otthoni (szociális) körülményeinek alakulásával egy pedagógus végzettségű gyermekvédelmi felelős foglalkozik, a nagycsoportosok iskolaérettségi vizsgálatát pedig a nevelési tanácsadó végzi. A vasutasok szocialista brigádjának tagjai, a termelőszövetkezet KISZ-fia- taljai és a szülők nemcsak társadalmi munkával, hanem egyéb formában is támogatják az óvodát. —y —n Csak üdvözölni lehet a Kunágotai Bercsényi Termelőszövetkezet elhatározását, hogy új élelmiszer- és háztartási boltot létesített a település főutcáján. Az üzlet 1988. március 1-én nyílt meg egy 2 millió forintért vásárolt faházban, amelynek összalapterülete megközelíti a 130 négyzetmétert. A raktárral, tej- és húshűtővel ellátott épületben 500 ezer forintnyi árukészlet volt az induláskor, de az eltelt egy hónap alatt csaknem 700 ezer forintot tett ki a forgalom értéke. A kereskedelmi egység szeretné tovább bővíteni a választékot; a mirelitféleségek és a jégkrémek árusításához azonban mélyhűtőláda beszerzése szükséges. Amint Balázs Istvánná boltvezető jelezte, a vásárlók máris megkedvelték az új üzletet. A déligyümölcsök, a diabetikus készítmények és a békéscsabai üdítőitalok iránt igen nagy a kereslet. A kenyeret, amelyből naponta 320 kilót szoktak rendelni, az Orosházi Sütőipari Vállalat bánhegye- si részlege szállítja, míg a péksüteményeket Tótkomlósról hozzák. Tőkehúst az üzletben még nem árusítanak, de zöldségféléket igen, és ezeket most» a kistermelőktől vásárolják fel. —y—n Gyári pénzből magánház Lezárult a Központi 'Népi Ellenőrző Bizottság vizsgálata az ikladi Ipari Müszergyárban. A közérdekű bejelentés alapján lefolytatott ellenőrzés a bejelentők igazát alátámasztva megállapította, hogy Ivanics László vezérigazgató és néhány más dolgozó magánépítkezését a vállalati műszaki fejlesztési alap terhére, illetve más, [szabálytalan módon támogatták. Jogsértő módon fizettek ki találmányi és közreműködői díjakat, többek között a vezérigazgató részére. Beosztására és a jogtalan haszonszerzésre tekintettel a KNEB vizsgálata mindenekelőtt Ivanics László felelősségére mutatott rá. Ez azonban nem csökkenti az Ipari Műszergyár gazdasági vezetőinek és a vállalati tanács tagjainak felelősségét, ameny- nyiben közreműködésükkel hozzájárultak a szabálytalanságok, a jogsértő cselekmények elkövetéséhez — állapították (meg. A KNEB-vizsgálat ugyancsak megállapította az Aszódi Nagyközségi Tanács elnökének felelősségét, mivel a szabályellenes magánépítkezéseket — a rászorultság törvényes feltételeit figyelmen kívül hagyva — állami juttatásokkal {támogatta. A helyszíni {vizsgálat során a KNEB elnöke Ivanics Lászlót vezérigazgatói állásából /felfüggesztette. Az Ipari Műszergyár vállalati tanácsa (a -népi ellenőri vizsgálat alapján fegyelmi eljárást indított, s a vezérigazgatót munkaköri kötelezettségeinek vétkes megszegése miatt elbocsátással, valamint prémium- és exportjutalom-megvonás fegyelmi büntetéssel sújtotta. E határozat nem jogerős. A KNEB elnöke Ivanics László vezérigazgató ellen hűtlen kezelés bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntető eljárást kezdeményezett, s felhívta a 'vállalati tanácsot a törvényes állapot helyreállítására, a /fegyelmi és a kártérítési eljárások lefolytatására a felelősökkel szemben. A KNEB kezdeményezte továbbá, hogy a Pest {Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága vizsgálja felül az Aszódi Nagyközségi Tanács VB eljárását, a szabálytalan telekgazdálkodást /és \a lakásépítési támogatást. Néptánctábor a kétegyházi fák alatt Határszemle sárkányrepülőről Ezen a tavaszon ismét motoros sárkányrepülőgép segíti a szokásos határszemléket Békés megye mezőgazdasági üzemeiben. A sárkányrepülős határszemlékhez — igen olcsó szolgáltatás keretében — az MHSZ Békés megyei repülő- és ejtőernyős klubja adja a kétszemélyes gépet és a pilótát. Egy-egy felszállás alkalmával a gazdaságok szakemberei akár 20-25 méteres magasságból is megszemlélhetik a vetések, a talaj, a vízügyi létesítmények állapotát. A fel- és leszálláshoz elegendő egy futballpálya nagyságú, megfelelően sima terület; a sárkányrepülő egy-egy felszállás alkalmával 40-60 kilométeres utat is megtehet. A gép a szakemberek véleménye szerint jó szolgálatot tehet a meliorációs és növényvédelmi munkák, a betakarítás, a talajelőkészítés idején is. A hatalmas park mélyéről gyermekdalt hoz a tavaszi szellő. A virágzó aranyesőbokrok között aztán feltűnik egy kis csapat. Táncos játékot járnak, harsányan énekelnek hozzá. A vidáman játszó kisiskolásokat Paulik László, a Rábai néptáncegyüttes zenekarának vezetője irányítja egy „idősebb” — felső tagozatos korú — táncos segítségével. — Amikor a néptánctábor szervezéséhez fogtunk, senki nem gondolta, hogy ilyen sokan jelentkeznek majd. Kétszázharminc általános iskolás tölti el a tavaszi szünetet itt. a Kétegyházi Mezőgazdasági Szakmunkás- képző és Továbbképző Intézetben — mondja Sztankó Károly, a békéscsabai Rábai néptáncegyüttes és most a tábor vezetője. — Pedig minduntalan vissza-vissza- térő téma, hogy mára már nem igazán vonzó a fiatalok körében a néptánc. Tessék, nézzen körül! Bárki meggyőződhet róla, hogy ez nem így van! Pénteken a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Házában befejeződött a középiskolások hagyományos országos orosz nyelvi versenye, amelyet a Művelődési Minisztérium évente hirdet meg. A háromnapos szóbeli döntőbe 27 tanuló jutott be. Itt három kategóriába — iskolatípusok, illetve a heti nyelvórák száma szerint — elosztva hallás- és szövegértésben, társalgásban, valamint vers- és prózamondásban mérték össze tudásukat a versenyzők. Ismereteiket szakemberekből, szaktanárokból és a társadalmi szervezetek képviselőiből álló zsűri bírálta el. A versenyt az első kategóriában Prókai Tünde, a békéscsabai Sebes György Közgazdasági Szakközépiskola tanulója nyerte, a második kategóriában Heil Péter, a veszprémi Lovassy László Gimnázium diákja bizonyult a legjobbnak, a harmadik kategóriában pedig Nikolényi Csaba, a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium képviselője győzött. A legjobbak jutalma, hogy az adott tantárgyból nem kell majd egyetemi felvételi vizsgát tenniük. A nyertesek ezenkívül könyv- és pénzjutalmakat is átvehettek. általános iskolai művészeti szakkörök pályázhatnak Különböző társ rendező szervekkel együtt a Békéscsabai 9. Számú Általános Iskola az intézmény fennállásának 30. évfordulója alkalmából pályázatot hirdet olyan művészeti szakkörök részére, melyekben általános iskolás korúak tevékenykednek. A pályázattal a szervezők lehetőséget kívánnak teremteni a megyében tevékenykedő általános iskolai szakkörök, klubok bemutatkozására, a megmérettetésre, az alkotó munkára. Pályázni lehet 15-20 művészeti alkotással, mely kifejezi a szakkör munkáját, törekvéseit, elképzeléseit. A festA kis táborlakókat a nemzetközi hírű együttes külföldet "járt tagjai tanítják. Harmadik alkalommal kerül sor a kétegyházi tanintézet tavasszal is csodálatos parkjában, kényelmes kollégiumában a táborra, de az idén először úgy, hogy a gyerekeket csupán néhány évvel idősebb kortársaik oktatják.. A legidősebb (!) „néptáncoktató” tizennégy esztendős ... Akik ide jelentkeztek, valamennyien kisebb-nagyobb együttesnek, néptáncszak- kömek tagjai már. Természetesen más és más a tánctudás foka. Jó páran vannak első osztályosok is, akik ősszel kóstolhattak először bele a néptáncba, ízlelhették meg annak máshoz nem hasonlítható szépségét. Talán még szögletesek, darabosak a mozdulatok, a ritmust lekésve mozd.pl a láb, a kar. a törzs, az akarat azonban erős ... — Hat csoportban tartjuk a próbákat, aszerint osztva be a gyerekeket, hogy melyiküknek milyen fokú a menyek, grafikák mérete 37x25 cm-nél nagyobb nem lehet. Kisplasztikát csak kiégetve fogadnak el. A fa-, textil-, kerámia-, stb. munkák méretére nincs megkötés. A beérkezett legszínvonalasabb munkákból a békéscsabai iskolában a tanév végén az eredményhirdetéssel együtt kiállítás is nyílik. A legeredményesebb szakkörök pénzjutalomban részesülnek. A kiállításra alkalmasan előkészített anyagot a békéscsabai (9. számú) iskola címére — 5600 Békéscsaba, Thurzó u. 33. — kell beküldeni 1988. május 13-ig. tánctudása. Kellemes időt fogtunk ki, így a gyakorlást szabad ég alatt tarthatjuk. A környezet szerintem is illő keretet nyújt a foglalkozásokhoz — folytatja a tábor vezetője. Természetesen nem csak a tánccal vannak elfoglalva a gyerekek. Megannyi, a néptáncot kiegészítő programot és a változatosság kedvéért szórakoztató programokat is szerveznek. Néhány hatalmas műanyag kádban már puhul az anyag, amelyből az egyik délelőtt kis figurákat, szobrokat lehet készíteni, de lehet majd gyöngyözni, rajzolni és videofilmeket is nézni. — A mai, az első nap az ismerkedésé. Este locsolóbá- lat tartunk. Igazira ,az ősi néphagyományokat feleleve- nítőre tervezzük. A Békés Megyei Művelődési Központ és a vendéglátó szakiskola vezetése minden támogatást megad, hogy egy értelmes, szép hetet töltsünk el itt a gyerekekkel. Bízom benne, sikerülni fog. (nemesi) Dőlt betűvel A ház Az utóbbi hetekben egyre gyakrabban jelenik meg előttem egy öreg csíki parasztház képe. Épp másfél évtizede léptem át először, s talán utoljára küszöbét, tapogattam gerendákból, s deszkákból összeácsolt falát, és mennyezetét, könyököltem ki ablakán, hogy megcsodáljam a zöldellő kertet, és a kert végében futó kis patakot. Barátom, alkalmi útitársam vitt el oda, ősei földjére, a Csíkszereda melletti kis faluba. Neki a gyökereket jelentette a lassan már roskatag épület. Ott, abban az egyszerű, tiszta paraszti világban élt apja és anyja, nagyapja és nagyanyja, s talán még azok nagyapja, s nagyanyja is. Nemzedékek adták tovább egymásnak a ház kulcsát, s nyomták le az egymást követő utódok a tulajdonos büszkeségével a megkopott kilincset. Barátom már itt nőtt fel. A háború utolsó éveinek Kárpát-medencei népvándorlása vetette idd. mint eszmélő, az ifjúkor küszöbére érkezett gyereket. Hamar árvaságra jutott, nevelőotthonból nevelőotthonba hányódott. Csoda-e hát, ha a gyökerek, a boldog csíki napok emléke vissza-visszahívták őt, mint akkor is. tizenöt évvel ezelőtt. Nekem a ház izgalmas műemlék volt csupán, a magyar népi kultúra kristálytisztán megőrződött — minden városi és más beütéstől mehtes — darabja, de neki a múltja volt. Puszta látványától, közeiétől extázisba esett. Szinte zavarodottan ismételgette az utolsó ös kihalásától fenyegetve, hogy megvásárolja. Megveszi, akármennyit kell adó vagy bármi címen fizetnie érte, és áthozza. Széfszedi és gerendánként, haszontalan faanyagként átfuvarozza a határon, hogy Budapest környéki portáján újra felépítse. Amikor a hajnali párában a harmattól lucskos lábunkat szárítgatva a kocsiban elhagytuk ia failut, maga hozta szóba a tervet. „Hülyeség — mondta tömör egykedvűséggel —, miként az ember, a ház is csak az övéi között őrzi meg igazi arculatát. Senkit és semmit nem lehet — büntetlenül — kitépni ikörnyezetéből.” Mondom, az utóbbi hetekben egyre gyakrabban jut eszembe ez a csíki ház. Mert egyre aggasztóbb hírek terhelik azokat a szálakat, amelyek innen oda és onnan ide vezetnek. Legutóbb, a héten, arról értesültünk, hogy a hivatalos szóhasználatban, a magyar nemzetiségi sajtóban megszűnnek az évszázadokon keresztül őrzött, s a nemzeti vagy nemzetiségi tudatot erősítő, a szülőföldhöz, az anyanyelvhez való tartozást is kifejező magyar településnevek. Mi több, valamiféle területrendezési program keretében egyes kis létszámú falvakra — köztük magyarok lakta községekre is — kimondatik a halálos ítélet: felszámolják őket. Talán már az a csíki ház is a bulldózer lapátjára van kárhoztatva. Legrosszabb esetben marad skanzen — ha kell valakinek egyáltalán ott Csíkban magyar skanzen. A héten érkezett az a hír is, hogy nagykövetünk nem mondhatott köszöntőt a rádióban és a televízióban hazánk felszabadulásának évfordulóján. Szűkén nézve, egy hagyomány szakadt meg, mely történelmileg, a közös sors okán alakult ki, és a bizalom megnyilvánulásának fontos elemeként működött. Ám mintha itt többről lenne szó, egy fájdalmas figyelmeztetésről: vigyázat, az egykor erős szálak — melyek egymáshoz kötöttek bennünket — oly nagyon foszlanak, hogy a szakadás veszélye fenyeget. Márpedig az elszakadt kötelékeket újracsomózni mindig fájdalmasabb és nehezebb is. A feszültség éleződése senkinek sem jó. A hősködések, s az elhamarkodott kijelentések inkább ártanak, mintsem használnak. Csak az a higgadtság, az a megfontolt magatartás az egyedül elfogadható, ami a hivatalos magyar politikai gondolkodást jellemzi, akár az áttelepülők fogadtatását, akár a határainkon kívül élő magyarság sorsa iránti felelősségvállalást tekintjük. Annál inkább, mert nemzetiségek nálunk is élnek, s tapasztalni, hogy körükben — különösen az idősebbek között — van bizonyos félelem. Egyesek — az áttelepülök sorsát figyelve — még valamiféle válaszlépéstől is tartanak. Miközben aggódom a csíki ház és lakói sorsa miatt, hazánk nemzetiségi politikájából kiindulva azt látom, nálunk egyetlen nemzetiségnek sincs mitől tartania. Legfeljebb attól, hogy az amúgy is feszült helyzet további éleződése ellehetetleníti az anyaországhoz fűződő és ápolandó kapcsolatokat. Ami senkinek sem lehet érdeke.
