Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-30 / 102. szám

o 1988. április 30., szombat NÉPÚJSÁG OTTHON Gondok a magasvérnyomás-betegség o kezelésében Az elmúlt év augusztusá­ban a Népújságban utaltunk arra, hogy megyénkben a becslések szerint körülbelül 85 ezer magas vérnyomás­ban szervedő egyén talál­ható. Szándékosan használ­juk az egyén megjelölést, hiszen közülük jelentős számban még nem találha­tók betegek. Jeleztük, hogy a magas vérnyomás önmagában még nem feltétlenül nyilvánul meg betegségi tüne­tekben, de a korai kezelésbe vétel sokszor megakadályozza azon szövődmények kiala­kulását, amelyek miatt az egyén immár be­tegként kerül kórházba, esetleg meg is hal. Feltétlenül indokolt tehát a magas vérnyo­másosok felkutatása és időben történő ke­zelése. Sajnos, de elég gyakran fordul elő, hogy a beteg nem fordít elég gondot saját magára, és elhanyagolja betegségét; kriti­kus, sőt életveszélyes helyzetbe kerülhet. Hangsúlyoznunk kell, hogy a magas vér­nyomásos beteg az életét veszélyeztető szö­vődményeket a legmegnyugtatóbb módon akkor tudja elkerülni, ha rendszeres vér­nyomás-ellenőrzés mellett az előírt gyógy­szereit is állandóan szedi! Megyénkben több városi és községi kör­zetben történt az elmúlt év folyamán fel­mérés. amelynek az volt a célja, hogy ké­pet kapjunk arról: megfelelő módon törté­nik-e a magas vérnyomásos betegek keze­lése és gondozása. A körzeti orvosoktól ka­pott válaszok alapján úgy tűnik, a rászo­ruló betegek legtöbbször a számukra meg­felelő kezelésben részesülnek, a különösen az idősebb (60 éven felüli) betegek szíve­sen és rendszeresen járnak ellenőrzésekre. E megnyugtatónak látszó felmérések ellené­re lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy fek­vőbeteg-osztályunkra olyan magas vérnyo­másos betegeket szállítanak be kritikus ál­lapotban (sokszor agyvérzéssel), akik gyógy­szerelése korántsem volt kielégítő, vagy egyáltalán nem részesültek ismert magas vérnyomásuk ellenére sem tartósabb keze­lésben. Ezért a mulasztásért többségükben a magukkal nem törődő betegek a felelősek, de a közvetlen környezet, sőt a kezelőor­vos ráhatása sem mindig megfelelő. Látván az ellentmondásokat, úgy dön­töttünk, hogy Békés megye városaiban 1988 első felében továbbképző jelleggel kerek- asztal-megbeszéléseket tartunk a magas­(Szereday g Ilona grafikusművész rajza) vérnyomás-betegség kezelésével kapcsola­tos problémákról egy-egy terület orvosai­nak. Az első ilyen megbeszélésre Gyulán került sor február 25-én. A jó szervezés kö­vetkeztében száz orvos gyűlt össze erre a találkozóra a megyei kórház ebédlőjében, ahol két órán át előbb a kerekasztal-meg- beszélés résztvevői számoltak be a magas­vérnyomás-betegség kezelésének aktuális feladatairól, majd válaszoltak az érdeklődők kérdéseire. * * * Ma induló jij sorozatunk egyes részeiben először a gyulai, majd azt követően az orosházi és a szarvasi találkozóról készített összefoglalókat szeretnénk közreadni azzal a nem titkolt szándékkal, hogy segítsük az egészségnevelés és -felvilágosítás ügyét. So­rozatunkat — ahogyan az itt közölt beve­zetőt is ő írta — dr. Iványi János főorvos állította össze. Április végén VÍZSZINTES: 1. Jótevő iránti érzés. 5. Gárdonyi Géza ver­séből idézünk (zárt betűk 4 H, T, O). 13. Hegység Csehszlo­vákia és Kárpát-Ukrajna ha­tárán. 14. Itáliai l államférfi, humanista (1313—54). 15. Ige­képző. 16. Pénzt költ. 17. Sze­mélyes névmás. 18.( Fagylalto- zik. 19. Költői napszak. 21. Üres láda! 22. Hajójavításra szolgáló, víztelenítő medence. 23. Római számok, összegük: 105. 24. A Borsszem Jankó cí­mű éle lap szerkesztője volt (Adolf). 26. Európai határfo­lyó. 29. Ezen a napon. 30. A vadgalambnál kisebb és kar­csúbb madár. 32. Győri sport­klub. 33. Betét után jár. 35. Dunántúli sportegyesület. 36. összetételek előtagjaként ket- tőzöttséget jelöl. 38. Folyó Szlovákiában. 40. Oö. 41. Lite.- rátor. 43. Kétes! 44. Dél-Ameri- ka második legnagyobb fo­lyója. 45. Eredménytelen ered­mény. 46. ... hatalmas har­madik, (Gárdonyi). 47. Határo­zottan kijelent. 49. Női név. 51. Hajlíthatatlan. 53. Kicsinyítő képző. 54. Hibáztatott. 56. Idő­sebb hölgy megszólítása. 57. Kiváló Aruk Fóruma. 59. A ju­har rendszertani neve. 60. Lám. 62. Utca német rövidítése. 63. Kiváló színművész volt, utó­neve kezdőbetűjével. 65. Azo­nos mássalhangzók. 66.................az is. 68. Sápadni kezd! 69. Becé­zett Zilia. 71. Legfőbb kin­csünk. FÜGGŐLEGES: 1. ígéretekkel áltató. 2. Indulatszó lemondás kifejezésére. 3. Fejér megyében is van Kis . . . -s Nagy ... is 4. . . . -csoport; aromás vegyü- letekből levezetett egy vegy­értékű atomcsoport, amelyben a szabad vegyérték a gyűrű valamelyik szénatomján van. 5. Bolti alkalmazott. 6. Vízi növény. 7. Fordított kettős betű. 8. Női név. 9. Indiai légi- társaság betűjele. 10. A budd­hizmus Japánban elterjedt ága. 11. Ragasztóanyag. 12. Ne­ves ugróatlétánk (László). 13. A Gárdonyi-idézet második sora (zárt betűk: F, T, O). 17. Magasba nyúló építmény. 20. A ... de l’Esten (Ady). 22. Robbantószerkezet. 25. Szovjet repülőgéptípus. 27. Ellentétes kötőszó. 28. Tejtermék. 31. A német munkásmozgalom egyik vezető személyisége (Fried­rich). 33. Ragadozó madár fegyvere. 34. Kassák Lajos lapja Volt. 37. Járom. 39. Csonthéjas! gyümölcs. 41. Arab főnök. 42. Előadóművész. 43. A kegyelem részesévé tevő val­lási cselekmény jele. 44. Példá­ul, röv. 46.1 Keskeny hasadék, névelővel. 48. Víz hatására le- mállik. 50. Rangjelző. 52. Hely­rag. 54. Az 1860-ban alakult csehországi konzervatív poL- gári párt tagjának elnevezése. 55. Százhúsz hónap. 58. Irá­nyába. 61. Tersánszky 1 Józsi Jenő mókusának neve. 64. . . . Dagover. 66. Az alaphang­sor 3., 5. és 2. hangja. 67. A Tücsökzene költőjének névjele. 70. Farkavége! 71. Tova. 72. Visszaás! Beküldendő: a vízsz. 5. és a függ. 13. számú sorok meg­fejtése. Tóth Sándor Beküldési határidő: 1988. május 10. Cím: Békés Megyei Népújság Szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, Pf.: 111. A megfejtéseket csak postai levelezőlapon fogadjuk el. A he­lyes megfejtők között öt darab 150 forintos könyvvásárlási utalványt sorsolunk ki, amelyet postán küldünk el. Az április 16-i rejtvény megfejtése: „Lelkem éjén rossz malom Zakatol: az unalom. / Régi, rozzant rossz malom/ És úgy hívják: unalom". Nyertesek: Vági Sándor, Orosháza; Hegedűs Hajnalka, Üjkígyós; Lovas Mihályné, Bélmegyer; Fekete Erzsébet, Mezőberény; Sáró Gáborné, Orosháza. Barettsapka A mellékelt rajz alapján három részből áll a most nagyon divatos barettsapka: egy tá­nyérból, egy felső és egy alsó szélből. A felső szél külső kerülete megegyezik a tányéréval, a belső pedig a fejbőségünkkel. Az alsó szél egy csík, éppen a fejbőségünkkel megegyező. Ter­mészetesen varrásszélességet (1-1,5 centit) min­den részhez hozzá kell számítani. Akkor szép ez a sapka, ha tányérrésze nagy. Kipróbálhat­juk, mi az előnyös, ha először selyempapírból szabjuk ki. A sapkét illik kibélelni, és belső szélét ripszszalaggal szegni. Ha a tányér és a felső szél fehér, az alsó sötétkék vászon, még nyáron is viselhetjük. Skótkockás 1 szövetből vagy egy színű kordbársonyból is sikkes. P. J. Kígyókról szeretettel sze a gyümölcssöveny. Rendkívül előnyös biológiai tulajdonságai közé tartozik a korona termőfelületének kiváló megvilágítottsága, a termőrészek és a gyümölcs­képződés sajátos harmóniá­ja, a gyümölcsök színeződé­sének intenzitása, s az íz- és aromaanyagok kedvező ará­nya. A gyümölcssövények házi­kerti elterjedésének éppen az a záloga, amiből az egyes nagyüzemekben a legkeve­sebb van: a kézi munkaerő. A vízszintes karú sövé­nyek közül a legkedveltebb a Hungária sövény. Az M 9-es alanyon levő gyümölcs­fák viszonylag kis tenvészte- rületet (4 X 2,5 méteres sor­es tőtávolságot) igényelnek, így kis területen sok fa he­lyezhető el, és nagy termé­sek takaríthatok be. Mivel a Hungária sövény törpe alanyú, természetes sövény, ezért támrendszer mellett célszerű kialakítani. A vázkarokat — 60 cm-es törzsmagasság felett — ta­pasztalt kertészek megfigye­lései szerint, mindig a fajta növekedési erélyének figye­lembe vételével kell kinevel­ni, úgy, hogy a sudáron 10- 30 fokos szögben, egymás fe­lett mintegy 40-60 cm-en- ként legyenek a vázkarok. Csak a fővezérvesszőt kell visszametszenünk, mert en­nek igen nagy szerepe van a vázkarok közti legkedve­zőbb távolság kialakításá­ban. A vázkarok elhelyez­kedését szakszerű metszéssel szabályozhatjuk. Nagy Sándor Szabolcs- Szatmár megye egy kori ál­lami díjas kertészeti fel­ügyelőjének tanítása szerint: ha rövid metszést alkalma­zunk, úgy sűrűbben, ha hosszú metszést végzünk, viszont ritkábban fognak el­helyezkedni a vázkarok! Alapszabály, hogy az alakí­tás során az oldalvezérvesz- szőket nem kell visszamet­szeni. Ha tervszerűen és tudato­san növeljük a termőfelüle­tet, úgy a terméshozam nö­velése céljából, az első évek­ben, a vázkarokat sűrűbben. 30-40 centiméterenként aján­latos meghagyni. De a tuda­tos metszést éppen az jelen­ti, hogy a termőre fordulás után, a korona sűrűsödésé­vel párhuzamosan, nem sza­bad elfelejtkezni a vázka­rok 60 cm-re történő kirit­kításáról sem. Kézimunka-igényes fel­adat a hajtások gondos le- kötözése. Ezt a munkaműve­letet a nedvkeringés megin­dulása után, áprilisban, vagy ha kifutottunk az idő­ből, a hajtásnövekedés be­fejezésekor, júliusban vagy augusztus elején végezzük el, úgy időzítve, hogy a haj­tások csúcsrügyei ekkor már zárultak legyenek. Ha mindig idejében vé­gezzük az ápolási munká­kat, a hajtáslekötözés, az alakítás 3-4 év alatt befe­jezhető. Amint az ültetvény termőre fordult, koronarit­kító és termőrészifjító met­széssel biztosítható — a sza­kaszosságtól mentes — ter­mőegyensúly. Dr. Széles Csaba Nem tudni, milyen kígyó vitte bűnbe ősanyánkat, Évát, az viszont biztos, hogy a biblia keltette először rossz hírét ennek a hüllő­fajnak. Talán innen ered az emberek többségének meg­magyarázhatatlan ellenszen­ve a lábatlan jószágok iránt. Ha valaki, leküzdve az ir- tózatot, szemügyre vesz, mondjuk egy vízparton na­pozó siklót, kénytelen, el­ismerni: gyönyörű teremt­mény. Alighanem a szépségük, különlegességük az oka, hogy hazánkban is sok tér-- rarista gyűjt, tart kígyót. Egy ilyen gyűjteménybe kaptunk meghívást fotós kollégámmal, és igaz, ami igaz, a húszfajta óriáskígyó lenyűgöző látványnak bizo­nyult. Gazdájuk, a kertész­mérnök nyugat-budai csa­ládi házának földszintjén gondozza hozzáértéssel, sze­retettel kedvenceit; érdekes információinkat is tőle sze­reztük. Általában jellemző az óriáskígyók nemzetségére, hogy kedvelik a vizet, jól úsznak. Látásuk gyenge, süketék, rendkívül érzéke­nyek viszont a rezgésekre. Mivel saját hőt nem ter­melnek, testhőmérsékletük közel azonos környezetük hőmérsékletével. Ezért kell meleg helyet 'biztosítani a számukra. Magas páratartal­mú, 30-35 fokos környezet­ben érzik jól magukat. Két nagy családra szokás osztani az óriáskígyókat: boákra és pythonokra. A boák Amerikában, a pytho­nok Ázsiában, Afrikában élnek. Elevenszülők a boa­félék, 4-6 hónapos terhes­ség után hozzák világra 20- 40 utódjukat. így szaporodik a boa constrictor is, ame­lyet igazi óriáskígyóként emlegetnek, pedig nála job­ban mások érdemelnék ezt a nevet. Az Amazonasban honos az anakonda, nagyobb az óriás­nál: hossza elérheti a 10-12 métert, súlya akár a fél ton­nát. Mi egy kisebb faj test­vérével, a sárga anakondá- val találkoztunk, törpének számit a maga nemzetségé­ben, „csak” 2-3 méteresre nő meg. A jól megvilágított terráriumbán aranyként csillogott á bőre. Kanadá­ban találkozhatnak a vadá­szok a bikakígyóval, ez a gyűjtemény egyik különle­gessége. Nemcsak teste rendkívül erős — bizony, bele kellett kapaszkodnom, hogy fényképezni lehessen —, hanem a hangja is: nem sziszeg, hanem fúj, mint a bika. Blöfföl, mondta a há­zigazdánk, ugyanis csak a rágcsálókra veszélyes. Bő­rén a fehér — mint a hó; a fekete tényleg fekete. A népes pythoncsaládinak talán a legérdekesebb tag­ja a tigrispython: tojással szaporodik ugyan, miint az egész, nemzetsége, de kiköl­ti a tojásait. Gyűrűjével körülöleli a legkevesebb húsz, de akár kétszázat is elérő tojást, s közel két hó­napig őrzi étlen-szomjan, izomrángással termelve hőt a költéshez. Amikor kibúj­nak az utódok, már nem gondozza őket. A kifejlett állat — gyorsan megnő 8-10 méteresre, 3-5 év alatt lesz ivarérett — egyszerre 10 csirkét, 20-25 patkányt fo­gyaszt el, az emésztés első fázisában akár a kétszere­sére is megvastagodhat. Igaz, legközelebb vagy két hónap múlva néz újabb ha­rapnivaló után. Amit még érdemes el­mondani az óriáskígyókról: békés természetűek, nem ke­resik, inkább kerülik a ta­lálkozást az emberrel, szin­te egyetlen ellenségükkel. Élőhelyükön háziállatként is tartják némelyiket, a leg­jobb macskánál is eredmé­nyesebbek a rágcsálóirtás­ban. Hasonlóan hasznosak hazai kígyófajaink is, ér­telmetlen gonoszság pusztí­tani őket. Aki fél tőlük, ne menjen a közelükbe. Ha ki­pusztulnak, bizony szegé­nyebb lesz nélkülük a már így is alaposan kifosztott természet. g. É. Kockás python (Németh Ernő felvétele) Gyümölcssövények gondozása A jövő házikertjeinek ré­Bikakígyó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom