Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-25 / 97. szám
1988. április 25., hétfő o IEHiIUUíW—(Folytatás a 2. oldalról) részvételükkel folytatott politizálás a párt elemi érdeke. A párttagság a párt nyilvános politizálását várja el, amelyben pontosan tudja, melyek voltak a vitatott kérdések és a párt vezető testületéi melyik kérdésben, milyen álláspontra helyezkedtek, mert máskülönben nem tudja, mivel értsen egyet. A párttag joggal veti fel: hogy azonosuljak a párt politikájával, ha nem vagyok beavatva, ha nem tájékoztatnak, mi, miért, hogyan történik? Több vitafórumon megkérdezték: Mi a garancia, hogy a jelenlegi politika, határozataink jók, megvalósíthatóak? Nem járunk-e úgy, mint korábban, hogy a határozatokat nem tudjuk végrehajtani? Ügy gondolom, nem ilyen egyszerű a kérdés. A jó határozatra az a jellemző, hogy végrehajtható, mert számol nemcsak a célokkal, hanem a határozatok végrehajtásának objektív és szubjektív feltételeivel. Egy olyan politikai gyakorlat kialakítására törekszünk, amelyben gyors és hiteles a visszajelzés, rugalmas a korrekció. De ehhez fel kell hagynunk azzal az önmarcangoló szemlélettel, amely nem segíti a cselekvést, hanem bénítja. Egy sokat próbált párt, amely kivezette az országot a második világháború utáni helyzetéből és tapasztalatlansága ellenére vállalkozott a szocialista építőmunka vezérlésére, 1956 decemberében szembenézve saját hibáival, tévedéseivel, akart és tudott gyökeres fordulatot tenni. 1968-ban dacolva a kockázattal, új pályán indította el a gazdaságot. Az ilyen párt megedződött a nehéz helyzetek, konfliktusok kezelésében. Pártunknak ezért nem lehet oka, történelmileg nincs joga a kisHozzászólások A vitában felszólalt Győr- fi Károly, Józsa Béláné, Németh Ferenc, Szabó Béla, Csatári Béla, Fodorné Birgés Katalin, Zalai György, Frank Ferenc és Domokos János. •Véleményt mondtak a párt elvi. politikai irányításáról, vezető szerepéről, az apparátus szerepéről, a párton belüli választási rendszer megújításáról, a kisebbségi és különvélemények hangoztatásáról, a döntési folyamatok gyorsításáról, ellenőrzéséről, a felelősség vállalásáról, a társadalmi szervezetek önállóságáról, az érdekvédelemről, a társadalmi nyilvánosságról. Szóltak az ifjúság helyzetéről, a gazdasági kibontakozási program tennivalóiról, a tulajdonformákról, az árrendszerről, a szociálpolitikáról, a foglalkoztatási gondokról. Majdnem mindegyik hozzászóló kifejtette, hogy a pártértekezlet összehívása időszerű, várakozással tekintenek a tanácskozás elé, nemcsak a kommunisták, hanem, a pártonkívüliek is. Az állásfoglalás-tervezetet alapjaiban jónak tartották, de nem mindenki várakozását elégítette ki. Nem a tervezet szellemével van baj, mondották, inkább azzal, hogy egyesek túlságosan általánosnak tartják. Kifogásolták például, hogy a szövetkezeti érdekképviseletről nincs benné szó, ezért módosítást javasoltak. Mások azt hangsúlyozták: meglehetősen rövid idő állt rendelkezésre, hogy a téziseket felelősségteljesen megvitassa a párttagság. A gazdaságpolitikai rész is rövid. A konkrétumokat nélkülöző tervezetről nehéz vitatkozni. A hibákat nem elemzi tudományos igényességgel, az egyes megfogalmazások sokszor egymásnak ellentmondanak. A nyelvezete sem mindig világos, többes számot haszhitűségre. Mára kétségtelenül felhalmozódtak bizonyos gazdasági, politikai, társadalmi feszültségek — s Békés megye párttagsága, pár- tonkívüli közvéleménye egyöntetű elvárása, hogy a kihívásokra reális programokkal, gazdasági-politikai strukturális változásokkal válaszoljunk. A halaszthatatlanná vált fordulat megtervezése, megszervezése nem jogunk, hanem kötelességünk. Ügy érzékeljük, hogy párttagságunk, az egész magyar közvélemény ma mindenekelőtt politikai válaszokat vár a gazdaság, a társadalom, a kultúra kérdéseire, konfliktusaira egyaránt. Felértékelődött a politika szerepe, s vele. együtt felelőssége — nem ritkán illúziókat is táplálva a politika lehetőségei iránt. Kedves Elvtársak! A tét nagy. Egyszerre kell hatékony szocializmusban és nemzeti felemelkedésben .gondolkodnunk. Nem a szocializmusból ábrándultak ki az emberek; a szocializmus jobbítása útján keresik boldogulásukat. Az országos pártértekezlettől a párttagság azt várja, hogy a párt reális, világos feladatokat jelöl meg, amelyek alapján nemzeti egység kovácsolható. Megyénk párttagsága az elmúlt évben, az utóbbi hetekben, hónapokban mind a termelő munkában, mind a politikai munkában helytállásával bizonyította, hogy vállalja a helyzet kihívásait, vállalja a nehézségeket. Kész további erőfeszítésekre szocialista vívmányaink védelme és továbbfejlesztése érdekében. A végrehajtó bizottság nevében kérjük a megyei párt- bizottságot, hogy vitassa meg az írásos és a szóbeli előterjesztést, foglaljon állást a javaslatokban. nálnak, amelyből nem derül ki, hogy az elkövetett hibákért ki a felelős. Nem érzi eléggé a párttagság azt sem, hogy a párt élére állt a reformnak. Az elmúlt esztendőkben előfordult: a párt- határozatokat nem sikerült végrehajtani, de ennek okairól nem kaptak kellő információt a párttagok, így érveik sem lehettek a pártonkívüliek előtt. Jónak tartották, hogy az állásfoglalástervezetben foglalkoznak az értelmiségiekkel, ugyanakkor nem értik: miért nincs szó a munkásosztályról, hiszen ennek a rétegnek is romlik az életkörülménye. Gyors cselekvésre van szükség, mondotta az egyik felszólaló. Véleménye szerint az emberek nagy része félti a szocializmust, képesek jobban dolgozni, ha látják az eredményt. Viszont kételyeiknek adnak hangot, hogy kezdeményezéseik, javaslataik eljutnak-e a magasabb fórumokhoz, vezetőkhöz. A pártalapszervezeteknek nagy a szerepük, a felelősségük. Nem ritka azonban, hogy az őszinte, kritikus véleményeket retorzió és személyes sértődés követi. Ezért is lesznek közömbösek a párttagok. Olyan vélemény is elhangzott: az állásfoglalástervezet lényegében kritikus hangvételű, de nem eléggé agitatív. Nagyon fontos, hogy a párt tisztázza saját helyét, szerepét. Ugyanakkor arra is szükség van: mit kíván megőrizni, felhasználni a régi gyakorlatból, és mi az, amit elhagy, nem tart jónak. Bizonyos türelmetlenség, sőt, indulat is tapasztalható volt az alapszervezetek vitái során, a szándék azonban nyílt és egyenes, tehát cselekvő, hangsúlyozták. A megtorpanás okait részletesen, tudományos alapossággal ki kell dolgozni, és a XIV. párt- kongresszus elé terjeszteni, hiszen a politikai intézmény- rendszer teljes megújítását a mostani pártértekezlet nem vállalhatja fel — vélték mások. A tulajdonviszonyokról szólva kifejtették: ez nemcsak gazdasági kérdés. Ugyanis, az utóbbi időben olyan nézetek kaptak lábra, amelyek a társadalmi tulajdon alappilléreit támadják. Eltúlozzák a magántőke, a magánvállalkozás szerepét, jelentőségét. Ezeket ideológiailag is tisztázni kellene. A cél csak az lehet, hogy a társadalmi tulajdon ne kerüljön hátrányba, és a tőke- jövedelmek ne élvezzenek előnyt a munkajövedelmekkel szemben. Nagy teret szenteltek1 a vitában a társadalmi szervezetek és mozgalmak megújításának. Különösen az ifjúsági szervezet és a szakszervezet jövőbeni helyéről, munkájáról, lehetőségeiről szóltak. Hangsúlyozták: nyílt, őszinte a párbeszéd a párt és a KISZ között, de vannak visszahúzó erők is. A mostani: helyzet kétségtelenül nem kedvez a fiataloknak, akik jobban szeretnének élni. Jobb 'körülmények között akarnak lakni, tanulni és dolgozni. Elvárják, hogy teljesítményük után tisztességes keresethez juthassanak. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták is megvitatták a tervezetet és arra az álláspontra jutottak, hogy ez a dokumentum kritikus és önkriA Politikai Bizottság tagja hozzászólása bevezető részében a vitában elhangzottakhoz kapcsolódott. A párt- bizottság munkájáról a következőket mondta: — Áttanulmányozva az írásos előterjesztést, meghallgatva a szóbeli kiegészítést és a felszólalásokat, az a benyomásom, hogy a megyében folyó vitát a felelősség, az ország sorsa iránti aggódás és a tenniakarás jellemezte. Szélsőséges megnyilvánulások nem voltak, vagy legalábbis nem kaptak tömeges támogatást. A viták összegzéséből az is kitűnik, hogy a megye kommunistái világos útmutatást kémek az országos pártértekezlettől. Elvárják továbbá, hogy ne mindennel foglalkozzon, hanem ragadja meg a döntő láncszemet, és teremtse meg a pártértekezleti állásfoglalás végrehajtásának személyi feltételeit. Ehhez a maguk részéről magas fokú cselekvési készséget ajánlanak fel. A továbbiakban Maróthy László utalt arra, hogy miközben a pártszervezetekben és a társadalomban az utóbbi hónapokban magas hőfokon folyt a vita a különböző pártdokumentumokról, a munka nem állt meg. A párbeszéd nem vonta el a figyelmet a termelésről. Az első negyedév gazdasági eredményei biztatóak, s folyik az időszerű, az egész társadalmat foglalkoztató legfontosabb kérdések megoldása. Készül a bérreform, napirenden van a társasági, valamint az egyesülési és gyülekezési jogot szabályozó törvényjavaslat kidolgozása, tikus is, de tökéletesítésre is szorul. Ha a| párt politikai eszközökkel akar vezetni, akkor határozottabban kell fogalmaznia. A vállalati, üzemi dolgozók saját érdekeiket figyelembe véve elsősorban a munkáról, a bérekről, az árakról és az árukínálatról akartak hallani. Választ várnak olyan kérdésekre, mint az új| nyugdíj- törvény, és a lakásépítési támogatás korszerűsítése. és a 'politikai intézmény- rendszer korszerűsítését elősegítő új szabályok kimunkálása. Napirenden van, és nagy elhatározottsággal, erővel folyik egy új környezeti kultúra meghonosítása Magyarországon. A politikus a továbbiakban az országos pártértekezlet összehívását kiváltó belpolitikai helyzet okaival foglalkozott : — Az alapszervezetekben, de itt a pártbizottsági vitában is többen feltették a kérdést: mi az oka a jelenlegi helyzetnek? A választ az országos pártértekezletnek kell megadnia, de nyilvánvaló, hogy a döntő ok a gazdaság helyzete, azon belül is az adósságállomány fel- halmozódása. Ez beszűkítette mozgásterünket, és kiszolgáltatottá tett -bennünket. A rossz hangulatot döntően az váltotta ki, hogy az adósságállományt, mint teher súlyát, már mindenki érzi. Vagyis, a népgazdaság terhe már az egyes személyekre is ránehezedik. A másik ok, a politikai döntések meghozatalának lelassulása. Most keressük azokat a körülményeket, amelyek a politikai intézményrendszer hatékony működését akadályozzák, illetve kutatjuk azokat a lehetőségeket, amelyekkel működése hatékonyabbá tehető. A harmadik ok a személyi feltételekkel magyarázható. Bizonyos bizalomvesztés tapasztalható a legfelsőbb vezetés iránt, ami hangulatilag akadályozza az előrelépést. A pártértekezlet személyi kérdésekkel is foglalkozik, s meggyőződésem, hogy megteremti a kibontakozás személyi feltételeit. Megkérdezik: miért nem foglalkozik az állásfoglalás részletesen a vidék hátrányos helyzetével. Az sem tisztázott, hogy részesei-e a hatalom gyakorlásának a szakszervezetek. A gazdaságpolitikával foglalkozók úgy foglaltak állást, hogy ebben a tekintetben a helyzetfeltárás késett. Mára XIII. kongresszus időszakában láthattuk a bajokat, mégis csak 1986-ban szereA Politikai Bizottság tagja végezetül a gazdasági-politikai megújulás időszerűségével foglalkozott: — Nézve a szocialista országok fejlődését, látva és tanulmányozva a Szovjetunióban folyó átalakítást, nekem úgy tűnik, hogy a szocialista építés történetében egy történelmi szakasz befejeződött. Egyidejűleg egy új szakasz kezdődött el. Valami újnak vagyunk a kezdetén. Elszántnak kell lennünk arra, hogy váltsunk, újítsunk. Ha pedig újítunk, akkor kellő ismeretre, becsületre és bátorságra is szükségünk van ahhoz, hogy a szocializmus építésének erre az új pályájára ráálljunk. Nincs más választásunk, csak ez az új út! Az MSZMP pártértekezlete ezen a pályán határozott lépést kíván előretenni. E munkához a Békés megyei pártbizottság vitában leszűrt tapasztalatai jó segítséget nyújtanak — mondotta befejezésül Maróthy László. A vitát Szabó Miklós foglalta össze, majd a testület az előterjesztést a kiegészítésekkel együtt elfogadta. * * * A megyei pártbizottság a továbbiakban megválasztotta az országos pártértekezlet Békés megyei küldötteit. Szűkebb hazánkat harminckilencen képviselik az országos tanácskozáson. A küldöttek névsora: Dr. Ambrus Zoltán,,, a megyei könyvtár igazgatója, Avramucz Mihály, a Gyulai Húskombinát osztályvezetője, Bánfi Antal, az Orosházi Üveggyár olvasztára, Békésiné Boldizsár Ella, a Békéscsabai Kötöttárugyár előadója, Boros Mihály, a Csepel Autógyár szeghalmi gyárápelt önálló vitaként a Központi Bizottság előtt a gazdaság megújításának szükségessége. Végül, tavaly született meg a gazdasági stabilizáció programja. Érthetetlen a várakozás, hiszen semmi sem akadályozta a párt vezető szerveit abban, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket. A pártbizottság ülésén szót kért dr. Maróthy László. nak igazgatója, dr. Bódi Piroska, a gyulai kórház gyermekgyógyásza, Csépi József, a Szellőzőművek sarkadi gyáregységének csoportvezetője, Csáti János, a mezőkovácsházi áfész elnöke, Dalnoki Sándorné, a Szarvasi Plastolus Szövetkezet részlegvezetője, Frank Ferenc, a megyei pártbizottság nyugalmazott első titkára, Gyet- vai János, a Gyomaendrődi Szabóipari Szövetkezet villanyszerelője, Győri Margit, a Battonyai Petőfi Tsz főkönyvelője, Gyulavári Pál, a Békés Megyei Tanács elnöke, Hegedűs Istvánná, a tótkomlósi áfész csoportvezetője, Kelemen Sándor, aDé- mász igazgatója, Király József, az Okányi Haladás Tsz brigádvezetője, Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Kunos Sándor, ' az Orosházi Mezőgép művezetője, Kutas Gyula, a békéscsabai városi pártbizottság első titkára, Lisztóczky Mihályné, a békéscsabai Centrum Áruház üzletvezetője, dr. Lovász .Matild, a megyei párt- bizottság titkára. Olajos Imre, a Kardoskúti Rákóczi Tsz elnöke. Oláh Tibor, a Mezőkovácsházi 0 i Alkotmány Tsz telepvezetője. Orosz Károly. a Dévaványai Aranykalász Tsz párttitkára, Pataki István, a békési városi pártbizottság első titkára. Pozsonyi György, a Mezőhe- gyesi Mezőgazdasági Kombinát művezetője, Rusznák Pál, a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat brigádvezetője, dr. Sonkoly János, a szarvasi városi pártbizottság első titkára, Szabó Béla, a KISZ Békés Megyei Bizottságának első titkára, Szabó Lajos, a Vésztői Körösmenti Tsz brigádvezetője, Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, Szikszai Ferenc, a Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottságának titkára, dr. Tímár Judit, a földrajzkutató tudományos munkatársa, dr. Tóth Tamás ügyész, Zolnai László, a mezőberényi nagyközségi pártbizottság titkára. A megyei küldöttcsoport tagjai lesznek a Központi Bizottság és á Központi Ellenőrző Bizottság tagjai közül: Apáti Nagy Gábor, Fodorné Birgés Katalin, dr. Maróthy László, Sebes Sándor.. A tudósítást készítették: Árpási Zoltán, Se- leszt Ferenc, Seres Sándor. Fotó: Gál Edit. Választás legfeljebb két ciklusra A megyei pártbizottság az állásfoglalás-tervezet 1/e. pontjában megfogalmazott javaslatról — hogy legfeljebb két ciklusban lehessen betölteni a KEB elnöki és -titkári, valamint a területi és helyi pártbizottsági titkári funkciót — külön szavazott (mint ismeretes, a Központi Bizottság ezt a rendszert 1986-ban hozott határozatával a Politikai Bizottság és a Titkárság tagjaira, a KB osztályvezetőire és a megyei pártbizottságok első titkáraira már kiterjesztette). A testület a tervezetben szereplő javaslatot — 11 ellenszavazattal — az alábbi kiegészítéssel fogadta el: „Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kizárólag alulról jövő kezdeményezés alapján az arra alkalmas káderek a két ciklus lejárta után is megválaszthatok legyenek”. Maróthy László felszólalása
