Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-22 / 95. szám

NÉPÚJSÁG 1988. április 22., péntek „II realitásokat követjük” Kádár János találkozója Szűrös Mátyás külpolitikánkról tlldÓSOkkal, művészekkel Sajtótájékoztató az egyesület munkájáról Kiegyensúlyozott munka folyik az SOS-Gyermekfaluban Annyiféle mendemonda, vihar és viszály után 1987. szeptember 26-án az SOS- Gyermekfalu Magyarországi Egyesülete - megválasztotta új vezetőségét. Az egyesület és a magyarországi gyer­mekmozgalom elmúlt négy esztendeje alatt számos szép eredmény született, hiszen felépült az első magyaror­szági gyermekfalu Batto- nyán, de a kapkodás, a kö­zömbösség, a hozzá nem ér­tés azzal fenyegetett, hogy az ígéretes fejlődés meg­akad. Az új vezetőség min­denekelőtt számot vetett az örökölt helyzettel, majd fel­mérve és összegezve az előt­te álló feladatokat, új pers­pektíváknak nyitotta meg az utat. Alig több mint féléves működésükről, eddigi ered-' ményeikről, gondjaikról tar­tott tegnapi, budapesti saj­tótájékoztatójukon Púja Fri­gyes, az egyesület elnöke mindezt így foglalta össze: — Először is Battonya ügyét kellett véglegesen ren­deznünk. Ez év januárjától beiktattuk az új fajuvezetőt, Galambos Györgyöt, és fo­lyik a hiányzó egy anya és egy segítő anya kiválasztása is. Őszre pedig szeretnénk úgy feltölteni a falut, hogy a jelenlegi hatvan gyerek helyett nyolcvan-nyolcvan ­négy gyerek kaphasson itt otthont. A battonyain kívül további gyermekfalvak léte­sítését is elhatároztuk, ami­vel mind az illetékes ma­gyar hatóságok, mind az SOS-G vermek falu nemzet­közi képviselői egyetértettek. A köz.gvűlés által megerősí­tett elképzeléseink szerint a második magvar gyermek­falu Kecskeméten épülne. A feltételek adottak, ígv itt a munka már a konkrét előké­szítés szakaszába lépett. To­vábbi terveink Százhalom­batta és Szombathely irá­nyába mutatnak, az eddigi tárgyalásaink azonban in­kább csak az utóbbit erősí­tették meg. Fontos célként tűztük magunk elé, hogy mind a tagokat, mind a köz­véleményt rendszeresen tá­jékoztassuk az egyesület munkájáról, és a gyermek­falu (majdan falvak) életé­ről. Az SOS-Gyermekfalu Hírnök című folyóiratunk negyedévente jelenik meg, és bárki megvásárolhatja, aki mozgalmunk iránt ér­deklődik. Természetesen szí- vsen fogadunk minden fel­ajánlást vagy adományt, hi­szen jövőre már saját erőnk­ből kell működtetnünk a fa­lut. ezért is helyeztünk el csekket a folyóiratunk első számában. A sajtótájékoztató máso­dik felében a Magyar Nem­zet és a Hagyar Hírlap mun­katársai Galambos György faluvezetőtől a battonyai gyerekek életéről és a falu­vezető személyéről, szerepé­ről érdeklődtek. — Ez év január 5-étől ke­rültem Budapestről Batto- nyára a feleségemmel és a hetedikes fiammal — mond­ta Galambos György. — Semmilyen problémát nem okozott számunkra, hogy a fővárostól 250 kilométerre egy község kis mikrovilágá­ba kerültünk ... Nagyon színesnek és érdekesnek tar­tom a feladatot, amit vál­laltam. amire választottak. Bár sok a gond. igyekszem apránként orvosolni ezeket. cokat köszönhetek ebben a battonyaiaknak. akik közül többen máris őszinte együtt­működésüket ajánlották fel. Közős összefogással megol­dottuk. hogy az autóbusz megálljon a gyermekfalu előtt, hiszen így könnyebben juthatnak el gyerekeink a másfél kilométerre levő is­kolába. Kis szervező mun­kával segítettünk a nevelő­anyáknak a bevásárlás gond­jaiban, és az egészségügyi ellátáson is javítottunk, amennyire lehetett... Az SOS-Gyermekfalu-moz- galom magyarországi válto­zását a nemzetközi szerve­zet vezetői is örömmel üd­vözölték, és további támoga­tásukról biztosították. Mind- ezekután úgy tűnik, az SOS- Gyermekfalu eszméje — a bajok ellenére — megfogant Magyarországon. Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára csütörtökön Balassa­gyarmaton előadást tartott időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről a városban mű­ködő pártmunkásoknak, propagandistáknak, a helyi gazdasági és társadalmi élet vezetőinek. Hazánkban, mint beveze­tőben hangsúlyozta, a leg­fontosabb nemzetközi kérdé­sek megítélésében egyetér­tés van, majd arra mutatott rá, hogy bármely, ország külpolitikai helyzete akkor igazán erős, kezdeményezé­sei akkor igazán eredménye­sek, ha azok szilárd és ter­mékeny belső viszonyokra támaszkodnak. Ezt a szilárd­ságot és külpolitikai tekin­télyt hazánk az elmúlt évek, évtizedek gazdasági előre­haladásával, kezdeményező reformpolitikájával kivívta. Az utóbbi évek gazdasági nehézségei azonban arra in­tenek, hogy — a külpoliti­kai eredményesség érdeké­ben is — meg kell újítani az országot, gazdaságát, egész társadalmát. A Központi Bizottság tit­kára arról is szólt, hogy a megújuláshoz szükség van új politikai gondolkodás tér­hódítására mind a bel-, mind a külpolitikában. Ma a külpolitika sarkalatos kér­dése. hogy az emberiséget meg kell menteni a pusztu­A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság csütörtökön ülést tartott a szervezet székházában. A testület meg­vitatta és elfogadta a talál­mányok és az újítások hasz­nosításának vizsgálati prog­ramját. Ennek megfelelően a KNEB ipari főosztálya, il­letve a fővárosi és kilenc megyei népi ellenőrzési bi­zottság országos vizsgálaton tekinti át a találmányi és az újítási tevékenység hasz­nosságát, hatását a gazdaság versenyképességének alaku­lására. A népi ellenőrök a többi között választ keres­lástól, s ezt összhangba kell hozni az osztályharc köve­telményeivel. Hazánk külpolitikája meg­felel ezeknek az alapvető követelményeknek, ezért nem véletlen, hogy kitűnő kapcsolataink vannak a leg­jelentősebb kapitalista or­szágokkal, de szomszéda­inkkal is. Ez alól — nem a mi hibánkból — csak Ro­mánia a kivétel, amellyel különösen politikai és a kulturális kapcsolataink ma­radnak el a kívánatostól. Ezzel összefüggésben Szűrös Mátyás leszögezte: naciona­lizmus minden — akár ka­pitalista, akár szocialista — országban előfordulhat. Ezen javítani mindig lehet. Nagy baj akkor van. ha a nacio­nalizmust a hivatalos poli­tika rangjára emelik. Ha­zánk a továbbiakban is min­dent elkövet, hogy a Romá­niában élő magyarok prob­lémái megoldódjanak, de semmiféle magyarellenes intézkedést nem fogunk szó nélkül hagyni. Ebben is a realitásokat követjük. A ké­nyes kérdéseket nem szabad a szőnyeg alá söpörni. És ide tartoznak a nemzetiségi kérdések is. Szűrös Mátyás végül a kö­zelgő pártértekezlettel kap­csolatos kérdésekkel foglal­kozott, majd válaszolt hall­gatói kérdéseire. nek arra, hogy milyen kö­rülmények segítik, illetve hátráltatják az iparjogvé­delmi eredmények hasznosí­tását. A májusi, júniusi helyszíni vizsgálatok kiter­jednek a gépipar, a vegy­ipar termelőegységeire, az ipari kutatóintézetekre, va­lamint az érintett főhatósá­gokra. Tájékozódnak arról is, hogy a szellemi termé­keket forgalmazó szerveze­tek, az innovációs pénzinté­zetek, s az új kisszervezetek miként veszng-k részt a ta­lálmányok, újítások haszno­sításában. (Folytatás az l. oldalról) feladatokat egymással ösz- szehangoltan, egységben kell megjelölni, s a reform- folyamat egészét az így született célokhoz igazodva megvalósítani. Mindebben meghatározó szerepe van az emberi tényezőnek, aho­gyan fogalmazott: az embe­rekben rejlő atomenergia felszabadítására van szük­ség. Fülöp József akadémikus, geológus, az ELTE rektora a feladatok rangsorolását tartotta különösen fontos­nak mai helyzetünkben. Ha a társadalom számára meg­határozó elemekre koncent­ráljuk a szellemi és anyagi erőforrásokat, akkor az egy­szersmind jó alapot ad a társadalmi közmegegyezés újrateremtéséhez is — mon­dotta. Szinetár Miklós, a Magyar Televízió művészeti veze­tője annak szükségességére hívta fel a figyelmet, hogy közgondolkodásunkban te­ret hódítson a reális törté­nelemszemlélet. Ennek alapvető feltétele, hogy a maga teljességében lássuk és láttassuk történelmi utunkat, mutassuk be azt a fiataloknak, akik csak e háttér ismeretében képesek felmérni. a megtett út nagy­ságát, birtokba venni alap­vető szocialista értékeinket. E gondolathoz kapcsoló­dott Német G. Béla iroda­lomtörténész, az ELTE könyvtárának főigazgatója is, aki á fiatal értelmiségi­ek oktatásához elengedhe­tetlennek tartotta a törté­nelem kellő mélységű tu­dományos analízisét. Daróczy Zoltán akadémi­kus, a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem rektora az oktatómunka tapasztalatai­ból azt emelte ki, hogy a nevelés csak akkor lehet eredményes, ha a 'fiatalok által felvetett kérdésekre hiteles válaszokat adunk. Véleménye szerint a párt­tagság meggyőző munkája, érvelőkészsége az utóbbi időszakban gyengült. Kulcsár Kálmán, az MTA főtitkárhelyettese nagyra értékelte azt, a dokumen­tumtervezetben is megnyil­vánuló politikai törekvést, hogy a párt meg kívánja teremteni az önkontrolljá- hoz, önkorrekciójához szük­séges feltételeket. Ehhez persze a megfelelő mecha­nizmust is ki kell építeni. A reform körül zajló viták­ban kevés szó esik arról — mutatott rá —, hogy a re­formfolyamat élén a párt állt, s áll ma is. Ezért is oly fontosak a nyilvánosság szélesítését szolgáló törek­vések — tette hozzá. Szentes Tamás, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgató-he­lyettese a politikai vezetés és a tudomány viszonyát elemezve kiemelte: a társa­dalomépítés jelenlegi szaka­szában felértékelődnek a társadalomtudományi kuta­tások, ami a szellemi műhe­lyekre, tudósokra is na­gyobb felelősséget ró, ugyanakkor szükség van a kutatási eredmények követ­kezetesebb hasznosítására, megismertetésére. Kádár János megköszönte a jelenlevőknek, hogy meg­hívását elfogadták. Mint mondotta, e beszélgetés kez­deményezésével az volt a szándéka, hogy közvetlenül is információkat kapjon ar­ról; a magyar értelmiség képviselői miként ítélik meg helyzetünket, azt a po­litikai programot, amelyet a pártértekezletre készített ál­lásfoglalás-tervezet körvo­nalaz. Az itt elhangzott őszinte szavak, a társadal­munk lényegi kérdéseit érintő vélemények nagyban segítik a pártértekezletre való felkészülést — mondot­ta, hangsúlyozva, hogy a felszólalásokban megfogal­mazott javaslatokat, észre­vételeket érdemben feldol­gozzák, s az előkészítő mun­ka hátralevő szakaszában hasznosítják. Találmányok ás újítások hasznosítása Körkép strandszezon előtt Ha végre Itt a nyár... Még inkább csak várjuk- vágyjuk a meleget, mintsem menekülést keresünk előle a strandokon. Ám a lányok, asszonyok már javában fo­gyókúráznak. hogy belefér­jenek a tavalyi bikinibe vagy az ideibe, amit most néznek ki maguknak az üz­letekben. S hogyan készü­lődnek a strandok, mivel, mikor és mennyiért várják- fogadják a vendégeket? Er­ről tájékozódtak munkatár­saink, tudósítóink; Béla Va­li Békéscsabán és Mezőko- vácsházán. Szőke Margit Gyulán, Csete Ilona Oros­házán és Nagyszénáson, Molnár Lajos pedig Füzes­gyarmaton. * * * BÉKÉSCSABA Ragyog a nap és lakktól ragyognak a székek, a fek­vőágyak, a padok. Festik, tisztítják, parkosítják a bé­késcsabai strand területét. Altmann Rudolf, a fürdő vezetője szerint május 1-jé- re, a nyitásra minden ké­szen áll. — Hétfőn kezdtük lesze­relni az úszómedence fölötti sátrat, majdnem kész a gyógymedencék burkola­tának kijavítása. Kialakí­tunk egy nagyobb napozót a halászcsárda felőli ré­szen. Tervezünk egy na­gyabb gyermekpancsolót is, a meglevő három kismeden- cét pedig lebontjuk. A két kinti nagyobb medencét víz­visszaforgató rendszerrel látjuk el — sorolja a für­dő vezetője. — Győzik-e a vendégeket étellel, itallal? — Eddig nem volt gon­dunk az ellátással, már ami a hideg-meleg ételeket és az italokat illeti, de et­től függetlenül nyitva tart­juk nyáron is a fedett für­dőben jelenleg üzemelő bü­fét. No és marad az egész napra szóló 20 forintos be­lépő, ami 14 óra után 10 fo­rintra csökken. mezökovAcsháza A Park fürdőben már minden készen áll a május 1-jei nyitáshoz —tájékozta­tott a költségvetési üzem igazgatója, Kertmegi Ist­ván. — Nem változtattunk a be­lépők árain. A gyerekek 5, a felnőttek 10 forintot fi­zetnek. A fürdő területén levő szolgáltatásokkal talán ki tudjuk az igényeket elé­gíteni. Van egy étterem, ahol kétirányú kiszolgálás­sal, a fürdőzőket és az ut­caiakat is meleg étellel kí­nálják. Ezenkívül az áfész ellátja a fürdő vendégeit szeszes itallal, üdítőkkel, hi­deg ételekkel, fagylalttal. Egyszóval már minden ké­szen áll ahhoz, hogy a nyi­tás jól sikerüljön. GYULA A Várfürdő strandterüle­tén mindössze egy-két el­szánt látogatóval találkoz­tunk. Igaz, jobbára ők is csak fürdőköpenyben sza­ladtak ki a fedett részből, szívni egy kicsit a gyönyö­rű park levegőjéből. Ha az időjárás jobb lenne, füröd- hetnének is, hiszen április 2-a óta vízzel telt a dögö- nyöző, a 34 fokos gyógyvi- zes medence. Annál több dolgozót láttunk viszont őri Lászlóval, a vízművek igazgatójával, aki végigve­zetett az éledő strandon. A Várfürdő Groza-parkkal érintkező részén 5 új eláru­sítóhely épül, Ofotért- és áfész-üzletek, valamennyi a vízművekkel közös beruhá­zásban, valamint üzemelte­tésében. A város tanácsa ugyanis legutóbbi ülésén jó­váhagyta a vállalat feladat- módosító kérését és hozzá­járult ahhoz, hogy a vízmű­vek kereskedelmi és ven­déglátóipari tevékenységet is folytathasson. — Szükségünk van az eb­ből származó bevételre — tájékoztatott őri László. — Az elmúlt évi 1 millió 240 ezer látogató ellenére, ami rekordévnek számít, az el­múlt esztendőt 800 ezer fo­rint veszteséggel zártuk. A Várfürdő fenntartása és egész éven át tartó üzemel­tetése ugyanis 42 millió fo­rintba kerül. — Tervezik-e a fürdő nyitva tartásának, illetve a belépőjegyek árának módo­sítását? — Nem. Reggel 8-tól este 7-ig lehet jönni, és a je­gyek is 10, illetve 20 fo­rintért kaphatók, mint ko­rábban. Egyébként a többi medence megnyitását május 1-jére tervezzük, ha szép lesz az idő és nő a látoga­tottság. — Várható-e, hogy több olcsó élelmiszert lehet majd kapni? — Véleményem szerint az elárusítóhelyek száma most már elegendő. S hogy mi­lyen üzletpolitikát folytat­nak benne, abba túl nagy beleszólásunk nincs — min­denesetre, hogy a területün­kön működnek, illetve ez évtől néhányat közösen üze­meltetünk, ezentúl jobban orientálhatjuk a vállalato­kat az olcsóbb áruk kínála­ta felé. OROSHÁZA Csüllög János, Gyopáros- fürdő vezetője: — Május elsején nyitunk, de addig még van tenniva­lónk. Az új versenymedence vízforgatását és a fertőtlení­tőszer-adagolást megkezd­tük. A gépházat átszereltük, ezzel az üzemeltetés is biz­tonságosabbá vált. Har­minckét új kabint állítunk fel, korszerűsítjük a vízve­zeték-hálózatot. — S a tágabb környezet? — A tó és környéke nagy vonzereje Gyopárosnak. A sétányokat szeretnénk az évtizedekkel ezelőtt megszo­kott pihenőhelyekké alakí­tani, padokkal. Ilyenkor ta­vasszal a víz is megtisztul, de nyár végére, sajnos, el­szaporodik a kék alga, ami ellen nem tudunk mit tenni. A belépődíj az előző évek­hez hasonlóan felnőtteknek 15, gyerekeknek 10 forint. NAGYSZÉNÁS Preidl Árpád, a nagyszé- nási költségvetési üzem ve­zetője: — A munkák 60 százalé­kával már elkészültünk. Az idén átépítésre nem került sor. A korábbi évekhez ha­sonlóan a takarítást, a ka­binok újrafestését végezzük három időszaki és két állan­dó dolgozónk segítségével. A parkosítást is megkezdtük. Május 1-jén nyitunk, ekkor még minimális a forgal­munk, mert a diákok csak a nyári szünidőben látogat­ják a fürdőt. ÉÜZESGYARMAT — A strandfürdőn jól ha­ladnak a munkák. A terület lomtalanításához. csinosí­tásához egynapi munkájuk­kal a helyi általános iskola felső tagozatosai is hozzá­járultak — tájékoztatott Nagy József, a fürdő veze­tője. — Ez évben vált szük­ségessé a vízhálózat teljes felújítása. A termál- és ivó­vizes kútra gázleválasztót kötöttek a víz magas me­tántartalma miatt, ezzel si­került a robbanásveszélyt megszüntetni. A hideg vízzel van gond, egy új kút kellene, amely megoldja a nagymedence vízcseréjét. Meleg víz van, de csak 62 fokos, ezt nem tudják hűteni. Ezért pénte­kenként, a feltöltés idején, a nagymedence nem hasz­nálható. Termálvizük, a többéves orvosi tapasztala­tok szerint, mozgásszervi be­tegségekre nagyon jó. Ez év­ben szeretnék- gyógyvízzé nyilváníttatni. A strandot hagyományo­san a május elsejei felvonu­lás után nyitják meg. A fertőtlenítő- és tisztítószerek ára, és a bérek bruttósítása miatt a belépődíjakat eme­lik. Jöhet a nyár, s vele a fürdőzők. Felvételünk Gyopároson ké­szült az új versenymedencéről Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom