Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-19 / 92. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. ÁPRILIS 19., KEDD Ara: 1,80 forint XLHI. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM Hazánkba érkezett Nyikolaj Rizskov Nyikolaj Rizskov, a Szov­jetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke hétfőn hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezett. A szov­jet kormányfő — akit ma­gyarországi útjára elkísért felesége is — a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága és a Minisz­tertanács meghívásának tesz eleget. A magas rangú szovjet ve­zetőt Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnöke, Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, kereskedelmi mi­niszter, Berecz Frigyes ipa­ri miniszter, Horn Gyula külügyminisztériumi állam­titkár, Berényi Lajos, az Országos Tervhivatal elnök­helyettese fogadta a magyar és szovjet zászlócsokorral díszített Ferihegyi repülőté­ren. A fogadáson jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai és Borisz Sztuka- lin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Úttörők virág­csokrokkal kedveskedtek a vendégeknek, akik a fogad­tatás után szállásukra indul­tak. A délelőtti órákban Grósz Károly és Nyikolaj Rizskov vezetésével magyar—szovjet plenáris kormányfői tárgya­lások kezdődtek a Parla­mentben. A magyar tárgya­lócsoport tagja volt Marjai József, Berecz Frigyes, Horn Gyula, Berényi Lajos és Rajnai Sándor. Szovjet rész­ről Alekszej Antonov mi­niszterelnök-helyettes, Nyi­kolaj Pugin gépkocsiipari (Folytatás a 2. oldalon) II múlt örökségének védelme reneszánszát éli A műemléki világnap központi ünnepsége Az UNESCO határozata alapján 1984 óta minden év­ben április 18-án világszerte megemlékeznek a műemlé­kek és történelmi épület- együttesek védelméről. Az idén a nemzetközi műem­lékvédelmi szervezet, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága, az Országos Mű­emléki Felügyelőség és Esz­tergom városa közösen szer­vezte meg hétfőn Esztergom­ban a műemléki világnap magyarországi központil ün­nepségét. Az esztergomi Technika Házában ankétot tartottak, ahol több előadás hangzott el a történeti városok nem­zetközi chartájáról és a ma­gyar műemlékvédelem hely­zetéről. Román András, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának titkára egye­bek között szólt arról, hogy négy évtizedes előkészítő munka" után a múlt év vé­gén a szervezet közgyűlése Washingtonban elfogadta a történeti városok védelmé­nek nemzetközi chartáját. Ez az első olyan nemzetközi ha­tározat, amely a korábbi műemléki felfogással ellen­tétben nemcsak az egyedi műemlékekre, hanem épü­letegyüttesekre, sőt egész te­lepülésekre vonatkozóan meghatározza a speciális mű­emlékvédelmi tenniva­lókat, tehát történeti városo­kat sorol a védendő értékek közé. A charta egyebek kö­zött megállapítja, hogy a történeti városok fejlődése akkor harmonikus, ha a ré­gi városmag rehabilitációja és az új negyedek építése között megfelelő az össz­hang, ha a műemlékvédelem szerves része a városrende­zésnek. Mint a hazai műemlékvé­delmi szakemberek az anké- ton elmondták, a múlt örök­ségének védelme reneszán­szát éli Magyarországon. Je­lenleg 24, történelmi város­mag élvez védettséget ha­zánkban. Többek között Győrben, Pécsett és Eszter­gomban a városrendezési ter­vekkel összhangban rendbe­hozzák a műemléki együtte­seket. Ugyanakkor felhívták a figyelmet a műemléki épü­letek megelőző karbantartá­sának fontosságára, mert en­nek elmaradása az épületek lassú pusztulásához vezet, s úgy megnövelheti a helyre- állítási költségeket, hogy gyakran nincs más megol­dás. mint az épületek lebon­tása. Az ankéton méltatták azt a tényt, hogy a hazai mű­emlékvédelmi tevékenység elismeréseként a múlt év vé­gén az UNESCO' világörök­ség-listájára került két ki­emelkedően értékes építésze­ti együttesünk, a budai Vár­negyed és a Nógrád megyei Hollókő. Az utóbbi az első olyan falusi műemlékegyüt­tes, amelyet felvettek a vi­lágörökség-listára. A magyar nyelv hete országos megnyitója Még mindig hódít a farmer-csipke kombináció a divatban. Orosházán, az Unicon Vállalat telepén egy NSZK cég ré­szére készülnek a divatos női holmik. Képünkön egy szok­nya gomblyukhelyeit jelölik ki Fotó: veress Erzsi A szakmai érdekkifejezés modellje lesz? Tegnap a Szakszervezetek Országos Tanácsának szék­házában Gáspár Sándor, a SZOT elnöke és Baranyai Tibor főtitkár találkozott azokkal a tudományos inté­zeti képviselőkkel, akik részt vettek a Közalkalma­zottak Szakszervezetén belül alakuló tudományos tagszer­vezet létrehozásával kapcso­latos elképzelések kidolgozá­sában. illetve támogatják ezt az érdekképviseleti változta­tást. A meghívottak között volt Szathmári Zoltán, a Központi Fizikai Kutatóinté­zet főigazgató-helyettese, Polgár Tibor, a Filozófiai Intézet szakszervezeti bi­zalmija, Kas Iván, a SZTA- KI szakszervezeti bizottsá­gának elnöke, Tóth Attila, a Műszaki Fizikai Kutatóinté­zet szb-elnöke. Baka András, az Állam- és Jogtudományi Intézet szb-titkára és Po- mogáts Béla, az Irodalom­tudományi Intézet szb-elnö­ke. A találkozón részt vett Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára és Szabó End­re, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára is. A megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy a tudományos kutatás társa­dalmi megbecsülésének rom­lása, az e területen dolgozók munkájának leértékelődése jogos elégedetlenséget kel­tett a kutatók körében. Ép­pen ezért a szakszervezeti mozgalom belső megújulásá­nak a tudományos dolgozók hatékonyabb képviseletét is szolgálnia kell. A kutatók és a SZOT ve­zetői egyetértettek abban, hogy törekedni kell mind­azoknak a jó szándékú tö­rekvéseknek az összekapcso­lására, amelyek a jobbítás lehetőségét egymástól eltérő módon keresik. A SZOT ve­zetői megállapították azt is, hogy a Közalkalmazottak Szakszervezetén belül tag­sági vita után megalakuló, tudományos dolgozókat kép­viselő tagszervezet program- és működésiszabályzat-ter- vezete egybeesik a SZOT el­nökségének február 26-i ál­lásfoglalásában megfogalma­zott célokkal. A szándékok megegyeznek más ágazati szakszervezetek hasonló tö­rekvéseivel is. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a kü­lönböző kutatókat képviselő szervezetek együttműködé­sével kialakulhat az ágazat­közi, szakmai, érdekkifejezés modell értékű példája. Kezdődjék meg a dinamikus cselekvés A TOT, a Szövosz is az Okisz az MSZMP állásfoglalás-tervezetéről Űtletnap a Békölben Hogy kevesebb legyen a szennyezett termék Három társadalmi-érdek­képviseleti szervezet elnök­sége: a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa, a Szövosz és az Okisz vezető testületé vitatta meg hétfőn az MSZMP országos párt­értekezletének állásfoglalás­tervezetét. A TOT elnöksége Szabó István vezetésével — élénk és konstruktív vita után — megállapította: az elmúlt időszakban rendszeresen többet költöttünk, mint amennyit megtermeltünk, s ezen a hibás gyakorlaton változtatni kell. A társadal­mat ma élénken foglalkoz­tató kérdések eldöntésénél jobban tekintetbe kell ven­ni a gyakorlati tapasztalato­kat, egyebek között az ér­dekvédelmi szervek vélemé­nyét. Az ülésen többen rá­mutattak: a nagyobb nyil­vánosság segítheti a gazda­ság hatékonyságának foko­zását is. Közelebb hozhatja a helyes megoldást, ha a vi­tában hangot kapnak új kezdeményezések, értékes vélemények; mindez a gaz­dasági eredmények javulá­sában is lemérhető lenne. A testület foglalkozott az­zal, hogy az utóbbi időben fölütötték fejüket szocializ­musellenes vélemények, amelyek megkérdőjelezik a mezőgazdaság kialakult szö­vetkezeti rendszerét, ezen keresztül a gazdaságpoliti­kai elképzelések helyessé­gét. Ezek a hangok a szö­vetkezeti parasztságtól ide­genek — hangsúlyozta az el­nökség. A termelőszövetke­zeti gazdálkodás immár hosszú távon bizonyította képességeit, s a parasztság úgy érzi: az alapok adottak, és az eddig járt úton — a szövetkezeti tulajdonra, ön- kormányzatra alapozva — kell továbbhaladni. Ám sür­getik, hogy a gazdaság élén­kítését akadályozó kötöttsé­geket mielőbb számolják (Folytatás a 3. oldalon.) A magyar nyelv hete or­szágos megnyitó ünnepségét hétfőn rendezték meg Szom­bathelyen, a Berzsenyi Dá­niel Tanárképző Főiskolán. Az idei anyanyelvi hét köz­ponti gondolata egymással szorosan összefüggő, három fogalom: „ember—nyelv— táj” kapcsolatrendszere. A megnyitóünnepség részt­vevőit, tudósokat, közéleti személyiségeket, tanárokat, diákokat, valamint a Bur­genlandi Magyarok Kultúr- egyesületének képviselőit a rendező szervek nevében Gonda György nyugalmazott államtitkár, a TIT Vas me­gyei szervezetének elnöke köszöntötte. Ezután Berend T. Iván A szeghalmiak örömére április 29-től ők is bekap­csolódnak az országos táv­hívó hálózatba. A Szegedi Postaigazgatóság ezerállomá­sos konténert szereltet be, erre kapcsolják a már meg­lévő 233 vonalat, melyek számát a későbbiekben nö­velni fogják. Az év második felében a szeghalmi köz­pontra csatolják a füzes­gyarmati vonalakat is. A teljes beruházás értéke 52 millió forint lesz, ehhez az Országos Kőolaj- és Gáz­akadémikus, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöke mondott ünnepi beszédet, majd Lőrincze Lajos címze­tes egyetemi tanár, a TIT magyar nyelvi választmá­nyának elnöke tartott • elő­adást „A kis Gyöngyöstől a nagy Tiszáig” címmel, amelyben elsősorban a ma is élő nyelvjárások közötti kü­lönbségekről, a gondolatok kifejezésének sokszínűségé­ről szólt. A megnyitóünnepség után tudományos ülésszak kezdő­dött a szombathelyi főisko­lán „Ember a tájiban” cím­mel. Az itt elhangzó előadá­sok a táj nyelvvel, a magyar nyelvjárások múltjával és jelenével foglalkoztak. ipari Tröszt 20 millióval, a megyei tanács négy-, a szeg­halmi tanács hat-, a füzes­gyarmati tanács pedig két­millió forinttal járul hozzá. Vojnár László, a Szegedi Postaigazgatóság távközlési igazgatóhelyettese arról tá­jékoztatott bennünket, hogy szakembereik jelenleg a mi­nősítő vizsgálatokat, a vona­lak ellenőrzését végzik. Semmi akadálya sincs an­nak, hogy e hónapban befe­jezzék a munkálatokat. M. L. A Békéscsabai Kötöttáru- gyárban a KISZ kezdemé­nyezésére a közelmúltban ötletnapot tartottak. A gon­dolat nem új, de felfrissí­teni érdemes volt. Ez alka­lommal az érdekelte a zsű­rit : melyik munkaterületen mit lehetne tenni, hogy ke­vesebb legyen az anyag szennyeződése, s minél több az első osztályú, tiszta, szép termék. A Béköt nemcsak hazánk, de a világ minden tájára szállítja divatos ter­mékeit, mire a drága fonál­ból kelme, félkész vagy kész­áru lesz, sok munkát és energiát fordítanak rá. Az elszennyeződött kelme, kön­tös, bébiholmi, szabadidő- ruha nagy kárt okoz a vál­lalatnak, valamennyi dolgo­zót zsebbevágóan érint a le­értékelés. — Úgy tűnik, nagyrészt emberi hanyagságból, figyel­metlenségből adódik a kel­me vagy konfekció szennye­ződése — vélekedik Tuska Katalin KISZ-titkár. — A első nap nem hozott olyan egetrengő nagy ötletet, amely szerint máris min­den gond megoldódhat. De nagyon jó volt arra, hogy sorra jöttek a fiatalok és idősebbek elmondani, hogy véleményük szerint az 6 műhelyükben honnan ered­nek a hibák. A javaslatok egy része azért nem való­sítható meg, mert vagy ko­moly beruházást igényelne, vagy új munkaerők foglal- ' koztatását, esetleg balesetve­szélyt rejt magában. A ja­vaslattevők ezt pillanatnyi­lag nem tudták felmérni. De mindenki mondott valami hasznosíthatót. Délelőtt meg­hallgattuk az ötleteket, dél­után értékeltük és azonnal kifizettük ai 100—500 forint ötletdíjat. Az ötletnapot megismételjük. Máris többen érdeklődtek, s ha lesz ide­jük alaposabban átgondolni a témát, meggyőződésem, so­kat segíthetnek a vállalat­nak. Bebizonyosodott: a dol­gozók nyitott szemmel jár­nak, észreveszik a hibákat, és segíteni akarnak. A ve­zetőség jó hozzáállását ez úton is köszönjük. a. Crossbar Szeghalmon

Next

/
Oldalképek
Tartalom