Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-15 / 89. szám
Az egyházpolitika érvényesülése Mezőkovácsházán és térségében Cuius regio, eius religio — akié az ország, annak vallása (követendő). Ezt a latin mondást az 1555. évi augsburgi békében elismert elvként fogadták el a szerződő felek. Nálunk, a történelmi JMla- gyarországon évszázadokon keresztül az érvényesült, hogy amilyen vallást követett a földesúr, olyat kellett felvennie a jobbágyainak is ... Az állam támogatását élvező; a hatalommal és jelentős birtokkal rendelkező egyházak az 1945 és 1950 között vívott politikai küzdelemben alul maradtak. Megszűnt például a katolikus egyház kiváltságos helyzete is. Az 1948. június 16-i Országgyűlés pedig az állam és az iskolák szétválasztását szavazta meg. (Az akkori Békés megye területén 568 felekezeti tanító és tanár került állami státusba, valamint csaknem 25 ezer gyermek tanult államosított intézményekben.) Az állam és az egyházak között 1948-ban, illetve 1950-ben létrejött egyezmények elvei csak az 1960-as években kezdtek megvalósulni a gyakorlatban. II tájékoztatás kölcsönössége és őszintesége Időszerű és hasznos témát tűzött napirendre Mezőkovácsházán a párt végrehajtó bizottsága a közelmúltban. A testület részletekbe menően megvitatta dr. Fekete Lajosnak, a városi tanács elnökének írásos jelentését, amely azzal foglalkozott, hogyan érvényesül ma az egyházpolitika a mezőkovácsházi térségben, nevezetesen tizenegy településen. De még mielőtt belefognánk ennek ismertetésébe, pillantsunk bele a Vallástörténeti Kislexikonba, amelyben az egyházpolitika fogalmának meghatározását a következő mondatok vezetik be: „Az állam és egyház viszonyának a mindenkori uralkodó osztály érdekei szerint történő rendezése. Nálunk a Magyar Népköztársaság általános politikájának része, amely a szocialista építés érdekei szerint szabályozza az állam és az egyházak viszonyát." Feleslegesnek bizonyult az aggodalma Szabó István városi első titkárnak, aki az ülést levezette. Ugyanis tartott attól, hogy a téma „kényes volta" miatt esetleg nem lesz majd hozzászólás. Szerencsére nem így történt, mert jócskán akadt vélemény és javaslat: sőt, még „meakulpázás" is. De kezdjük az utóbbival, mert csakugyan elhangzott, hogy a jogokkal, kötelességekkel és a helyi lehetőségekkel nem mindenki van tisztában. Ezt egyébként Lénárt Imre megyei egyházügyi titkár is megerősítette. Pedig, mint mondotta, nincs abban semmi kivetnivaló, hogy a tanácselnök évente több alkalommal is eszmét cserél a különböző egyházak és felekezetek lelkészeivel. Természetesen nem jó, ha mindig csak az állami vezetők kezdeményezik a találkozót: a papok is felkereshetik időnként őket. s így közösen megbeszélhetik a gondokat és a helyi teendőket. Sajnos, sok esetben maguk a szakigazgatási szervek sem értik a dolgukat: például a hitoktatásról nem kérnek információt. Vagy: az egyik helyen engedéllyel, a másikon anélkül létesítenek új egyházi épületet. Ezeket a hibákat, ellentmondásokat ki lehetne küszöbölni, ha rendszeres lenne a kölcsönös és őszinte tájékoztatás Mindössze három településen. Dombegyházán, Ma- gyarb'ín hegy esen és Mezőkovácsházán vesznek részt a papok a Hazafias Népfront munkájában. Igényesebb társadalmi rendezvényeket A tapasztalatok azt igazolják, hogy az utóbbi időben nőtt az egyházak befolyása a lakosságra. Főként az idős emberek körében jelentős a hatásuk, és ez részben a vallásos neveltetéssel, érzülettel: részben pedig a magányossággal, az elhagyatolt- sággal. valamint a szociális problémákkal van összefüggésben. Amint az írásos előterjesztésből is kitűnt: az egyházak nemcsak az értelmiséget, hanem az ifjúságot is igyekeznek megnyerni, s elsősorban az iskoláskorúakat. Ennek egvik formája a csaknem valamennyi településen folyó hitoktatás, s a nagyobb egyházi eseményekre való felkészítés. (Ilyen például az első áldozás, a konfirmálás stb.) Ugyancsak a gyakorlatból vett eseteket említették meg a hozzászólók. Sok családban a nagyszülők nevelik unokáikat ■ vallásosságra, vagy maguk a szülők ragaszkodnak ahhoz, hogy a fiatalok templomban esküdjenek. És itt álljunk meg egv kicsit. Valós tény: a papok nagy gondot fordítanak a szertartások rendezésére. Ideológiai engedmények A végrehajtó bizottság ülésén konkrét feladatok fogalmazódtak meg. Alapjában véve korszerűen értelmezik az egyházpolitikát a ■legtöbb helységben, s a tanácsi és egyházi vezetők kapcsolata megfelelő irányban fejlődik. Nem szabad viszont megengedni, hogy az egyházakkal, felekezeti közösségekkel kapcsolatos ügyeket, tennivalókat alábecsüljék, avagy formálisan és szakszerűtlenül kezeljék a hivatalos szervek. A tömegkommunikációban megszaporodtak az egyházakról és a szertartásokról szóló műsorok, illetve írások, s a párttagok egy része értetlenül fogadja ezeket. A párt szövetségi politikájának hiányos, vagy rossz értelmezésével magyarázható, hogy egyesek túl soknak tartják az egyházaknak tett engedményeket. sőt mi több: adminisztratív fellépést sürgetnek. Elvárható minden tanácsi vezetőtől, hogy igényeljék az egyházak és egyházi közösségek társadalmi céljainkat támogató kezdeményezéseit, s a törvényes keretek figyelembe vételével segítsék, támogassák ezeket. Ügyelni kell arra is, hogy az egyházakkal kötött megállapodások betartásával végezzék a lelkészek a hitéleti tevékenységüket. Például a népfrontmozgalomban, a békemunkában, a családvédelemben, az idősek gondoskodásában, és még számos területen való együttműkötöbbek között a temetéseken elmondandó búcsúbeszédek tartalmassá, meghatóvá tételére. Tisztelet a kivételnek, de nemigen hat az érzelmekre annak a világi személynek a szövege, aki mindig ugyanazt mondja, csak a nevek és az adatok mások. Az is igaz, hogy a párt- és a tanácsi vezetők nem vállalnak temetéseket, s különféle okokra hivatkoznak. Egyébként azokon a helyeken, ahol van templom és pap, általában naponta kerül sor szertartásra. Erre kevesen szoktak elmenni, míg a nagyobb egyházi ünnepeken jelentős számban vesznek részt az emberek. A római katolikus felekezetekben folyó hitoktatásra — a hat településen — összesen 250-300 gyermek jár, s ez az általános iskolások mintegy hat százalékának felel meg. A mezőkovácsházi térségben lévő templomok többségét felújították, viszont néhány létesítmény rossz állapotban van. Az épületek környezete rendezett, de a temetőkről ez nem mondható el. nélkül dés nem kíván ideológiai engedményeket egyik féltől sem. Ám az mindenképpen kívánatos: a szakigazgatási szervek (és akik még ebben a -kérdésben illetékesek) az egyházpolitikai ügyek intézésében legyenek szakszerűek, az ide vonatkozó jogszabályokat jól ismerjék meg. Az ifjúsági szervezeteknek szintén megvannak a saját feladataik. Legyenek olyan programjaik, amelyek érdekesebbé, élénkebbé teszik a mozgalmi életet, maximálisan kielégítve a közösségi igényeket. (Az egyházak nem véletlenül törődnek többet a fiatalokkal, hogy megnyerjék őket a hitéletre.) ♦ A sok felmerült probléma közül befejezésül csak egyet emelünk ki. A párttagok zöme még ma sem mer részt venni a vallási szertartással járó eseményen; értem ez alatt a templomi esküvőket, keresztelőket, vagy az egyházi temetéseket. Ügy érzik azonban, hogy jelenlétükkel meg kellene tisztelni a rokonokat, szomszédokat vagy ismerősöket. Mit válaszoljunk erre? Azt, hogy mindenki elmehet ezekre a rendezvényekre, de a párttagoknak tartózkodniuk kell attól, hogy az egyházi előírásokhoz, szokásokhoz alkalmazkodva aktívan bekapcsolódjanak az eseményekbe. Bukovinszky István GÁL EDIT KÉPRIPORTJA Hétvége Eleken A legtöbb művelődési házban, vagy könyvtárbam arról panaszkodnak, hogy a rendezvényeik iránt inkább csak a fiatalok, vagy a nyugdíjasok érdeklődnek. Ugyanakkor nem egy középkorú embertől hallani, hogy nem tudnak hová elmenni, hiszen aLig találnak maguknak való programot. Az Eleki Nagyközségi Művelődési Ház „büfénapjai" azonban éppen azt a célt szolgálják, hogy a középkorú lakosságnak is legyen lehetősége a szórakozásra, a társas összejövetelre. Erről beszélt többek között Topa Sándor- né, a művelődési ház igazgatója, akit a hét végi programajánlatukról kérdeztünk: — Művelődési házunkban működik egy önálló kiskereskedői joggal rendelkező büfé, és amikor nekünk nincs rendezvényünk, ők hasznosítják az épületet. Így lesz ez most szombaton és vasárnap is. Az ott dolgozók ötlete volt, hogy az ilyen „büfés napokon” elsősorban a közép- korosztály számára szervezzenek meg egy-egy estét... — Mennyire rendszeres ez? — Alkalomszerű, hiszen a legtöbbször nekünk is szükségünk van a helyiségre. Az „Üvegházzal” (étterem, a szerk.) egyeztetve sokszor tartunk diszkót is, de április végétől beáll a „lakodalmas szezon”, és ettől kezdve a legtöbb hét vége az ifjú párok ünneplésével telik. — Visszatérve erre a hét végére, nem beszéltünk még a péntekről. Lesz-e ekkor valami? — Igen, az eleki futballcsapatnak lesz gyűlése, egybekötve az évadnyitó vacsorával. — Vannak kulturális jellegű ajánlataik is a közeljövőre? — Hétfőn nyitjuk meg T. Varga Ilona szolnoki festőművész tárlatát, amelyet két hétig láthatnak az elekiek, és hogy a közeljövőnél maradjunk, ugyancsak a hétfőt említem, amikor is hat órától Oltyán Tódor tart román nyelvű előadást az érdeklődőknek a sajtó szerepéről. — Ha jól tudom, két nemzetiségi pávakör is működik a művelődési házban. —Igen, egy román és egy német, A hagyományok szerint e hónap végén fogják elültetni a májusfákat a tanács, a pártbizottság, a tsz-székház, meg a művelődési ház elé, és május utolsó vasárnapján lesz a „kitáncolás”, a művelődési ház előtti téren. Befejezésül Topa Sándorne az elekiek régi vágyáról, a színházról szólt. Jó lenne, ha lenne hová meghívni akár a békéscsabai, akár más színházak művészeit, hogy ne mindig a községbeliek utazzanak a városba .. . Ehhez azonban rengeteg pénz kellene, az pedig nincs, így egyelőre csak álom marad az igény... —ria— Tavaszi autóvásár! A Békéscsabai Autójavító Vállalat parkolójában 1988. április 16. és 17-én (2 napig), reggel 7 órától 12 óráig. Ezen időben saját részlegünk is nyitva lesz. Várjuk érdeklődésüket! Autójavító Vállalat, Békéscsaba, Szarvasi út 62. A Forcon Békéscsabai Forgácsolószerszám-ipari Vállalat pályázatot hirdet ÜZEMFENNTARTÁSI FŐOSZTÁLYVEZETŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. A főosztályvezető feladata a műszaki igazgatóhelyettes szervezetén belül a vállalat üzemfenntartási tevékenységének szervezése és irányítása. A vállalat A kategóriájú, tevékenységi köre; forgácsolószerszámok és gépelemek gyártása, javítása. A munkakör besorolása: vezető I. A megbízás meghatározott időre szól, alkalmasság esetén meghosszabbítható. Bérezés: az 5 1983. (XI. 12.) ME rendelet alapján, megegyezés szerint. A munkakör a kiválasztást követően azonnal betölthető. A munkakör betöltésének feltételei: — szakirányú felsőfokú végzettség — középfokú politikai végzettség — 5 éves vezetői gyakorlat — legfeljebb 45 éves kor. A munkakör betöltésénél előnyt jelent gépipari, építőipari fenntartásban szerzett jártasság, német vagy angol nyelvismeret. A pályázattal kapcsolatban részletes felvilágosítást ad a vállalat műszaki igazgatóhelyettese. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó önéletrajzát, munkahelyeit, beosztásait, jövedelmét és a végzettséget (tanúsító okiratainak másolatát. A pályázatokat 1988. május 15-ig a vállalat személyzeti osztályára (5601 Békéscsaba, Pf.: 101.) lehet beküldeni. A pályázatokat bizalmasan kezeljük. A pályázatok elbírálásáról 1988. június 31-ig írásban értesítjük a pályázókat.
