Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-15 / 89. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. ÁPRILIS 15., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XLIH. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Csontvelő-átültetés — egészségmegőrzés — pajzsmirigybetegségek Belgyógyászok tudományos ülése Békéscsabán Belgyógyászok háromnapos tudományos ülése kezdődött tegnap délelőtt Békéscsa­bán, az MSZMP oktatási igazgatóságán. A Magyar Belgyógyász Társaság dél-ma­gyarországi decentruma és északkelet­magyarországi szakcsoportja közös ren­dezvényének megnyitóján megjelent Sza­bó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Kertész Márton, a megyei tanács nyugalmazott vb-titkára, valamint a megye és a város állami és egészség- ügyi vezetői. A bclgyógyászkongresszus megnyitóján dr. Rácz László köszönti a vendégeket Fotó: Gál Edit Dr. Rácz László megyei főorvos üdvözölte a vendé­geket, majd röviden bemu­tatta megyénket és egész­ségügyi ellátásunk helyze­tét. Hangsúlyozta, hogy fő­ként az egészségügyi terület­központok fejlesztésére fi­gyelnek, mert a területi vi­szonyok különbözőségét le­hetőség szerint felszámolják, és próbálják biztosítani a betegek gyógyulásának esélyegyenlőségét. Az észak­kelet-magyarországi szak­csoport elnöke, dr. Szegedi Gyula professzor, a két tár­saság közösen rendezett tu­dományos ülését a szakmai tapasztalatcsere fontos fóru­maként értékelte, amelynek házigazdája a Békés Megyei Tanács tudományos-koordi­nációs szakbizottságának or­Tegnap magyar—lengyel barátsági napot rendezett a HNF megyei és helyi bizott­sága Körösladányban. Ebből az alkalomból Zbigniew Lakomski nagykövetségi ta­nácsost, a budapesti Len­gyel Tájékoztatási és Kultu­rális Központ igazgatóját látták vendégül, s a nagy­községi párt-, állami és tár­sadalmi szervek vezetői a település életéről tájékoztat­ták az MSZMP székházá­ban. Ezután üzemlátogatás következett a Metakémia Szövetkezetben, ahol Nyer­vosi szekciója és a békés­csabai egyesített egészség- ügyi intézmények I. belgyó­gyászati osztálya. A tudományos ülés gyors tempóban kezdett munká­hoz, hiszen a csaknem 200 résztvevő közül 99-en tarta­nak előadást, s három refe­rátum hangzik el a legfon­tosabb témakörökről. — 1974-ben volt első alka­lommal megyénkben ilyen nagyszabású belgyógyász tu­dományos ülés — tájékoztat dr. lványi János, a dél-ma- gyarországi decentrum elnö­ke. — A témaválasztás mór korábban megtörtént: első nap a csontvelő-átültetés, a transzplantáció kérdéseivel foglalkozunk, pénteken a belgyógyászati osztályok fel­adatai kerülnek napirendre ges László elnök mutatta be a gyártási folyamatokat. A lengyel politikai plaká­tokból rendezett kiállítás és az ifjúsági baráti találkozó helyszíne a könyvtár volt. A lengyel kulturális intézmény igazgatója hazája fiatalságá­nak életéről tartott elő­adást. Egyebek között meg­említette, hogy az ország népességének több mint fe­le 30 éven aluli, s 3 éven­ként egymillió gyermek szü­letik. Ez nagy hatással van az ifjúság helyzetére és ma­gára a kormányra. A hetve­az egészségmegőrzés prog­ramjában, a szombat pedig a pajzsmirigybetegBégek ta­pasztalatainak elemzéséé. A szervezőbizottság elnöke, dr. Csikász József osztály- vezető főorvos örömmel új­ságolta. hogy a Magyaror­szág felét jelentő területet összefogó tudományos társa­ságok klinikáiról, kórházi osztályairól, körzeteiből, sőt az ország távolabbi pontjai­ról is érkeztek résztvevők és előadók. A rendezvényt me­gyénkben 44 vállalat és cég támogatta, ezzel közvetve se­gítették a tudományt, a gyó­gyítást. Mi, megyebeliek is büszkék lehetünk, hiszen je­lentős számú előadást tarta­nak a “gyulai megyei, a bé­késcsabai és az orosházi vá­rosi kórház orvosai, munika­nes években sok iskola épült, valamint 4,5 millió munkahely létesült. Ugyan­akkor sok otthont is terem­tettek, de ennek ellenére a lakásprobléma nem oldó­dott meg. A fiatalok a leg­türelmetlenebbek és a leg- kritikusabbak, ami jelzi, mi­lyen komoly gondokkal küszködik az állam. Most, a nyolcvanas években elkez­dődött a lakásszövetkezetek alapítása, és saját anyagi erőből építik fel házukat a leendő tulajdonosok. A lengyel kulturális köz­pont igazgatója ezután a fiatalok ideológiai, világné­zeti felfogásáról és egyéb rétegpolitikai feladatokról beszélt, majd válaszolt a feltett kérdésekre. —y—n társai. Informátorom segí­tett a magas szakmai igé­nyességi!, az orvosok számá­ra is sok újdonságot tarto­gató első referátum — lai­kusok számára bizony ne­hezen érthető — fogalmai­nak tisztázásában. Hollán Zsuzsát, az Orszá­gos Haematológiai és Vér- transzfúziós Intézet főigaz­gatóját külföldi kiküldetése miatt munkatársa, dr. Mód Anna osztályvezető főorvos helyettesítette. Előadása a csontvelő-átültetésről szólt, amelyet 1984 januárjától már Magyarországon is végeznék. 1987 decemberéig 14 bete­gen hajtották végre a rend­kívüli felkészültséget, összé- hamgolt kollektív munkát, magasan képzett ápolói sze­mélyzetet kívánó komoly műtétet. Három ember kivé­telével a betegek ma is él­nek a korábban szinte gyó­gyíthatatlannak tartott leu­kémiások közül. Sajnos, még mindig nagyon sok a felku­tatásra váró kérdés a csont­velőátültetés, a leukémia gyógykezelése, a donorságra vállalkozók személyének ki­választása körül. A legfon­tosabb — mint azt az elő­adást követő vitában részt­vevők is hangsúlyozták — a gyors diagnózis és döntés a beteg további gyógykezelésé­ről. Amennyiben a kezelő­orvos alkalmasnak ítéli be­tegét a transzplantációra, azonnal az intézetbe. Buda­pestre kell irányítania, ahol további vizsgálatok döntik el. alkalmas-e, vagy sem a műtétre. A csontvelő-átülte­tés a leukémia bizonyos tí­pusainál hatásos lehet az alapbetegség gyógyítására, viszont a szövődmények ki­alakulásának lehetőségét sok tényező befolyásolhatja, s ez igen nagy veszélyt jelent a túlélésre — zárta témáját az előadó. A délelőtti előadásokat délután szekcióülések követ­ték. A mai napon tartalmas­nak ígérkezik az Egészséget mindenkinek 2000-re című kerekasztall-beszélgetés, ahol a megyei szakfelügyelő fő­orvosok mellett ott lesznek az. orvostovábbképző intézet, az onkológiai és kardiológiai intézet és más országos tu­dományos intézmények szak- tekintélyei is. Bede Zsóka IgrárinnováciAs találkozó Az élelmiszer-gazdaság­ban dolgozó fiatal szakem­berek részvételével, a KISZ KB szervezésében agrárin­novációs találkozót tartot­tak tegnap Gödöllőn. A tanácskozás bevezető előadását Raisz Gusztáv me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartotta, majd Szórádi Sándor, a KISZ KB titkára beszélt ar­ról, mit kíván tenni az if­júsági szövetség az élelmi­szer-gazdaság fejlesztése ér­dekében. Egyebek között el­mondta, hogy a KISZ sze­repet vállal a háztáji gaz­daságokban küszöbön álló generációváltásban. Magyar—lengyel barátsági nap Körösladányban Grósz Károly látogatása a Diósgyőri Gépgyárban Válasz a sajtó munkatársainak kérdéseire Csütörtökön a Diósgyőri Gépgyáriba látogatott Grósz Károly, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Dud- la Józsefnek, a Borsod me­gyei pártbizottság első tit­kárának társaságában részt vett és felszólalt a gépgyár egyik pártalapszervezetének taggyűlésén. Rigó István alapszervezeti titkár vitain­dítója után a 32 tagú, fő­ként forgácsoló szakmunká­sokat tömörítő kommunista közösség nyolc tagja fejtette ki véleményét az országos pártértekezlet állásfoglalás- tervezetéről. A taggyűlést követően Grósz Károly válaszolt a sajtó jelen lévő munkatár­sainak kérdéseire. Az eszme­cserén szerzett benyomásai­ról szólva kijelentette: — Nagyon jó szellemű taggyűlésen vehettem részit, higgadt, tárgyilagos és szó­kimondó felszólalások hang­zottak el, elsősorban a tet­tekről, a munkáról, annak feltételeiről, s a politika lé­nyeges kérdéseiről mondtak véleményt a diósgyőri kom­munisták. Nagy politikai érettséggel, s úgy foglaltak állást a helyi dolgokban, hogy abban tükröződtek az ország egészének ügyei is. Ami az állásfoglalás-terve­zetet illeti: csaknem minden felszólaló úgy vélte — meg­győződésem szerint joggal —, hogy a dokumentum na­gyobb figyelmet fordít a helyzetelemzésre, mint a te­endők körvonalazására. A tervezet alapján ebben a pártszervezetben nem érzik világosan, hogy mit vár tő­lük a vezetés, hogyan tud­(Folytatás a 3. oldalon.) Faültetés a gyopárosi parkerdőben „llki fát ültet, a jövőbe tekint” Megyei fásítási ankét Orosházán „Az erdőt alkotó emberről szólni itt Békés megyében külön megtiszteltetés, mert itt igazán sohasem volt sok erdő, és a kevésnek mindig nagyobb az értéke, így a ke­veset féltő és szaporító em­bernek járó megbecsülés és tisztelet is mindig nagyobb kell hogy legyen” — ezekkel a szavakkal kezdte beszédét dr. Csontos Gyula, a MÉM Erdőrendezési Szolgálat fő­igazgatója, aki az idei fásí­tási hónap keretében Oros­házán tegnap délelőtt meg­rendezett megyei fásítási ankét ünnepi előadója volt. A rendezvényen az an- kétnak helyt adó házigaz­dák nevében Sándor Antal, az Orosházi Városi Tanács elnökhelyettese mondott kö­szöntőt, ezután vette át a szót az ankét előadója, dr. Csontos Gyula, ö a beveze­tőben idézettek után azzal folytatta, hogy Békésben az erdészek, erdőmérnökök, az erdőt szerető és értő embe­rek érdeme, hogy ma két és félszer annyi az erdő, mint a felszabadulás előtt. Igaz, a megye ezzel együtt is az (Folytatás a 3. oldalon.) BÉKÉS MEGYEI Okányi hét a „Mindenekelőtt az alapellátás biztosítása a felada­tunk.” E mondattal kezdte a beszélgetést lapunk munka­társával a közelmúltban Tari Ferenc, a Vésztői Körös- menü Áfész okányi ügyvezetője. Ezt követően szólt töb­bek között a műszakieikk-, a tüzelő-, az építőanya®- eilátásról, s arról, hogy májustól végre kulturált körül­mények között étkezhetnek, szórakozhatnak az okányiak, a felújított, átalakított étteremben. Erről szóló írásunk lapunk 5. oldalán olvasható, „Az alapellátástól a szórakozásig, Okányban” címmel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom