Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-08 / 57. szám
1988. március 8., kedd o i:naukT‘iti Minőségjavító program Öntsünk tiszta vizet a pohárba Van-e reális lehetőség a megújulásra? Az ivóvízkészletünk minőségének javítására készített programot 1983 decemberében tárgyalta meg és hagyta jóvá a kormány. Az 1995-ig szóló hosszú távú megyei program végrehajtására 3,8 milliárd forintot irányoztak elő. A vízminőség- javító program anyagi okok miatt várhatóan csak az ezredforduló után fejeződik be. flrzén a vízben Hét évvel ezelőtt, 1981- ben az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) megvizsgálta a szarvasi ivóvíz minőségét. Kiderült, hogy a vízben egészségre káros anyag — arzén — található. Ezt követően a Békés Megyei Köjál, a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat és az Országos Közegészségügyi Intézet — mintát véve a megye összes kútjából — elvégezte a szükséges vízminőség-vizsgálatokat. Megállapították, hogy Békés megye 26 településének mintegy 270 ezer lakosát érinti ez a probléma. A 26 község, illetve város három területen található. Az egyik a közép-békési térség — Békéscsaba és a környező települések, valamiint Sarkad zent a felszín alatti vizekben, de ilyen nagy mértékben, mint Békés megyében, sehol az ország területén nem tapasztalható a szeny- nyeződés. Vannak olyan települések a megyében, ahol minden számításba jöhető vízadó réteg szennyezett, vannak, ahol csak bizonyos rétegek. (A szennyeződés eredetéről és okairól keretes cikkünkben olvashatnak.) — Az ivóvízmimőség-javí- tó program indításakor, 1983-ban még nem volt Magyarországon elfogadott technológia a vizek arzén- mentesítésére, ezért az első ütemben azokat a műszaki létesítményeket — új vízbázisok, kutak, vezetékek, tárolómedencék — kellett és kelil megépíteni, amelyek lehetővé teszik az ivóvíz ar- zénkoncentrációjának a veszélyes szint alá csökkentését — mondja Medovarszki János főmérnök, a megyei tanács építési és vízügyi osztályának vezetője. — Ez az első ütem 1983 óta tart, és várhatóan a tervidőszak végére fejeződik be. A program második ütemének feladata, hogy a víz feleljen meg az előírt ivóvízszabványnak. Az egész programnak 1995-ig kellene befejeződnie. Tény, hogy ezt a határidőt már nem tudjuk tartani, elsősorban anyagi okok miatt. Az eredményekről és Valamit visz a víz Különböző mendemondák keringenek a felszín alatti vizekben található arzén eredetéről. Várhatóan az idén készül el it Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottságának tanulmánya, amely választ ad a kérdésre. Az előzetes vélemények és «vizsgálatok alapján azonban megállapítható, hogy az arzén eredete a természeti folyamatokban keresendő. Mint azt a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja alföldi csoportjától megtudtuk, az arzén- tartalom magyarázatához két természeti, földrajzi folyamattal kell tisztában lennünk. Az egyik az úgynevezett vulkáni kőzetképződés rendszere, a imásik a folyóvizek eróziós-akkumulációs szerepe. A vulkáni kőzetképződést a következőképpen foglalhatjuk össze: a vulkáni működés folyamán a föld mélyéből a felszín felé törő kőzetolvadék — magma — egy része eléri a felszínt, a másik része \a mélyben reked, és ott szilárdul meg. Ez a megszilárdulási folyamat lassan, az elemek olvadáspontjától és geokémiai tulajdonságaitól függően megy végbe. Például előbb válnak ki az egyes ércek, így a magnetit, cirkon, apatit, később a litium, bór, urán, még később a topáz, molipdenit stb. Amikor a hőmérséklet 374 Cel- sius-fok alá süllyed, akkor ebben az úgynevezett hidrotermális szakaszban keletkezik az érctelepek jelentős része, s ekkor szilárdulnak meg iaz arzénvegyületek is. Az eredeti kőzetolvadékban elenyésző arányban levő elemek — így arzén is — tulajdonságaiknak megfelelően, helyenként feldúsúlva szilárdulnak meg. Itt kap szerepet a fent említett másik tényező. A folyók, eróziós tevékenységük során, pusztítják a felszíni kiemelkedéseket. Amikor ez a lepusztulási folyamat eléri az arzénes rétegeket, iákkor nagy mennyiségben kerülhet a folyók hordalékába ez az anyag. Ha a folyó eléri a síkságot, energiája csökken, s a' (Szállított hordalékot — kőzetdarabok, kavics, homok formájában — fokozatosan szétteregetve lerakja. Tehát, ha a hegységben a lepusztulási folyamat túljut ezeken a kritikus rétegeken, akkor újra arzénszegény üledék halmozódik fel a síksági területeken. A Fehér-Körös vízgyűjtője ma is az úgynevezett Erdélyi- érchegység, tehát innen, valamint a szintén vulkánig eredetű Északkeleti-Kárpátokból — az onnan egykor megyénk felé futó folyókból — származhat az arzén. —, a másik, megyénk északi része — Szeghalom, Füzesgyarmat, Bucsa, Kertész- sziget —, a harmadik pedig Orosháza és környéke. Mivel az arzén bizonyos meny- nyiségben az egészségre ártalmas, ezért a Békés Megyei Tanács az illetékes országos szervekkel — Országos Vízügyi Hivatal, Egészségügyi Minisztérium, Országos Tervhivatal — együtt kidolgozott egy hosszú távú vízminőség-javító programot. öt megyében találtak arfi MÜSZI Dél-alföldi Területi Igazgatósága adó-szaktanácsadói szakvizsga-előkészítő tanfolyamot szervez Békés megyében is. Jelentkezés és bővebb felvilágosítás: Telefon: 06-62-24-291. Telex: 82-699. a gondokród még az idén beszámolunk a kormány előtt, és a befejezés végső határideje a kormány döntésétől függ. Költséges beruházások Az 1983-ban előirányzott 3,8 milliárd forint egy része ugyanis csak 1995 után teremthető elő megyei pénzeszközökből. A VII. ötéves tervidőszakra szükséges ősz- szeg három forrásból jön össze. A költségek 26 százalékát az érintett települések, mint társberuházók, 28 százalékát a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat adja, az összeg 46 százaléka pedig megyeközponti forrásból származik. A VII. ötéves tervidőszakra előirányzott összeg az elvonások miatt várhatóan 250 millió forinttal csökken. A VI. ötéves terv idején 401 millió forintot, a VII. ötéves terv első két évében (1986, 1987) 484 milliót, a hátralévő három évben pedig előreláthatólag 700 millió forintot költenek a vízminőség-javító programra. A munkálatokban, mint szakhatóságok, az illetékes vízügyi igazgatóságok és a Békés Megyei Köjál vesz részt, a kivitelezési feladatokat a Kelét-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat — a Keviép — végzi. A megye déli része — a Maros hordalékkúpja — „arzénmentes terület”, így itt építenek ki új vízbázisokat. Kevermes és Lököshá- za térségében már elkészült egy új vízműtelep, amely vízmennyiségét és vízminőségét tekintve a program egyik legjelentősebb beruházása. A korábban becsült napi 25 ezer köbméter meny- nyiségnél várhatóan jóval több, mintegy 36 ezer köbméternyi víz termelhető ki szükség esetén. (A program egyébként a jó minőségű felszín alatti vízkészleteket veszi számításba. Megyénkben eddig csak Gyomaend- rődön próbálkoztak meg azzal, hogy felszíni vízből — a Torzsási-holiágból — •nyerjenek ivóvizet a megfelelő tisztítás után. A tervek el is készültek, ám a beruházás várható költsége több mint 100 millió forint lett volna, s akkoriban — 1984- ben — erre nem volt elegendő pénz. Másrészt a Körösökön érkező víz minősége is gyakran hagy kívánnivalót maga után ... Gyoma- endrődön végül is új kutakat fúrtak, mintegy 35 millió forintos költséggel.) A program eredményeként ez év nyarától a Med- gyesfoodzás—Kevermes térségéből érkező víz a középbékési regionális rendszerben eljut Békéscsabára, ahol a vezeték három ágra bomlik. Az első ág egy része a megyeszékhelytől Dobozig már elkészült, a második ág egyelőre Békésig épült ki, a harmadik a mezőberényi ág pedig a tervidőszak végéig egyelőre csak Murony, Kamut térségéig jut el (lásd térképünket). Egyedi megoldások — A 26 település közül Bucsa vize volt a legszeny- nyezettebb, ezért itt egyedi arzénmentesítésre került sor a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat és a Mélyépterv közös szabadalma alapján — mondja Medovarszki János. — Ez a szűrőrendszer azonban nem mindig működik kifogástalanul, elsősorban a hazai gyártmányú adagolószivaty- tyú műszaki problémái miatt. A nyári csúcsidőszak idejére ezt a gondot igyék- szünk megoldani. Füzesgyarmat, Szeghalom környékén most készül az úgynevezett kistérségi vízmű. Orosháza térségében jelenleg a vízműfejlesztés kutatási munkálatai folynak, az idén készül el egy új, 1500 köbméteres víztorony, amitől ugyan a víz minősége nem javul, de az ellátás biztonságosabbá válik. A tervidőszak végére Gyula város vízminőségi és -mennyiségi gondjai is megoldódnak. Bucsa után újabb három település — Telekgerendás, Két- soprony, Ecsegfalva — ivóvizének egyedi arzénmentesítését végzik el a szakemberek. Ezek a munkálatok teszik lehetővé, hogy az ériim- tett lakosság fele már jó minőségű vizet kap, s az egyedi arzénmentesítéssel mintegy 12 ezer ember önthet tiszta vizet a pohárba. Hornok Ernő Az Információtechnikai Vállalat Békés—Szolnok Megyei Leányvállalatának Nyomdaüzeme szakmai és vezetői gyakorlattal rendelkező CSOPORTVEZETŐT, továbbá azonnali belépéssel OFSZETGÉPMESTERT KERES FELVÉTELRE. Jelentkezni lehet a személyzeti vezetőnél, Békéscsaba, Szerdahelyi u. 2/A. szám alatt. 0 termelési rendszerek meghatározó szerepet játszottak a hetvenes évektől a mezőgazdaság látványos és gyors fejlődésében. Meghonosították az iparszerű termelést, az elért eredményekkel nemzetközi tekintélyt szereztek az ágazatnak. Az utóbbi években azonban a rendszerek munkáját nem jellemezte látványos sikersorozat. Szakmai körökben sokan úgy vélték, az idő túlhaladta őket, ne mtudnak már újat adni a termelőknek. A megyei tanács mezőgazdasági osztályán a termelési rendszerek kirendeltségvezetői február elején beszámoltak az elmúlt év munkájáról. Tárgyaltak arról, mi a megtorpanás valódi oka, van-e lehetőség a továbblépésre, az új termelési feltételek között. Az elhangzottak alapján az egyes rendszerek konkrét gondjaitól eltekintve a megbeszélést a következőképpen lehet összegezni. A biológiai háttér megfelelő, a köztermesztésben levő növényfajták termőképessége magas, tehát ez nem szabhat gátat a nagyobb és jobb minőségű terméseknek. Általános jelenség azonban, hogy az utóbbi években a hazai szaporítóanyag termelése és feldolgozása sokszor kívánnivalót hagy maga után. Tény az is — nyilván anyagi okok miatt —, hogy az üzemek újabban az olcsóbb, és kevésbé jó minőségű vetőmagokat vásárolják, annak ellenére, hogy a gyengébb szaporítóanyag a termesztés hiányosságaira sokkal nagyobb hozamkieséssel reagál. A meglevő biológiai alapokat fél évtizeddel ezelőtt hatékonyabban használtuk ki, mint ma. A hazai vetőmagtermesztés és -feldolgozás korszerűsítésére megvan az anyagi lehetőség, világbanki segítséggel. A technikai feltételrendszer adott. A növénytermesztés a rendszergazdaságokban a legkorszerűbb eszközökkel rendelkezik. Bár azt is el lehet mondani, hogy a gépparkokban a világ csaknem valamennyi mezőgazdasági gépgyártójának termékei fellelhetők. Már hat-hét évvel korábban az eszközöknek 50 százaléka pótlásra szorult. A helyzet azóta tovább romlott, bár a termelési rendszerek világbanki hitelfedezettel, a különböző gabonaprogramokkal segítették a gazdaságok eszközcseréjét. Ezzel azonban csak a tehetősebb gazdaságok tudtak élni. Az elavult gépek javítása, karbantartása és üzemeltetése egyre nagyobb összegeket emészt fel. A termelési rendszerek szervizszolgáltatása sincs ma olyan színvonalon, mint korábban. Ennek oka az is, hogy a mezőgazdasági üzemek alkatrészbeszerzése a mindenkori pénzügyi helyzettől függ. A növénytermesztés hozamait alapvetően a tenyészidő- szak alatti folyamatos ráfordítások határozzák meg. Nem mindegy, hogyan tápláljuk a növényt, és miként tudjuk megvédeni a kártevőktől. A rendszerek a jövőben egyre nagyobb területen tervezik a folyékony műtrágya alkalmazását. Üzemekre, táblákra és növényekre szabottan. Üj jelenség, hogy amíg az elmúlt évekre inkább a túlzott műtrágyafelhasználás volt jellemző, ma már az ésszerűtlen takarékoskodás miatt egyre több területen kizsarolják a talajt, a tápanyag-visszapótlás csak részben történik meg. Növényvédőszer-ellátással kapcsolatban a rendszerek egységes véleménnyel voltak abban, hogy a hazai vegyi gyárak áprilistól tovább növelik a kemikáliák órát, és félő, hogy az üzemek nem tudják majd megfizetni. Várhatóan ezzel egyidejűleg a választék isi csökken. Értékesítési lehetőségek hosszú távon adottak. A gabonaágazat termése még rekordév esetén sem okozhat értékesítési gondokat. A magyar gabona nemzetközileg elismert jó minősége garancia, hogy a többlettermést bármikor exportálni lehet. A durumbúza, borsó, lóbab szintén biztos csatornákon íértékesíthető. Az apróbb tételek, mint a gyógy- és fűszernövények változó keresletűek, és időszakonként a piaci igényektől függően termelhetők csak. Az olajtök, mely nagyüzemi növénnyé vált, s kedvelt volt háztájiban is, pillanatnyilag eladhatatlan. A KITE részéről merült fel a termelés emberi tényezőivel kapcsolatos téma. Ügy ítélik meg, hogy az elkövetkezendő években az emberi tényezőknek fel kell értékelődni. Fokozatosan csökken ugyanis a mezőgazdasági szakmunkások létszáma az üzemekben. A környező ipari vállalatok magasabb munkabérajánlásai miatt elsősorban a képzett munkaerő vándorol el. Általánosnak ugyan még nem mondható a jelenség, de fel kell figyelni arra, hogy a négy-ötmillió forint értékű korszerű gépeket sok esetben olyan emberek üzemeltetik, akiket korábban erre alkalmatlannak tartottak. Tekintélyt kell teremteni a mezőgazdaságban dolgozó szakembereknek erkölcsi és anyagi vonatkozásban egyaránt. * * * Az ipari eredetű anyagok növekvő költségei a radikálisan fokozódó központi elvonások, a mezőgazdasági ágazat anyagi tartalékait részben felemésztették. A rendszerek úgy látják, egyre kevesebb lesz olyan üzem, amelyiknek lesz elegendő pénze, hogy a termelési rendszerek nyújtotta lehetőségeket kihasználja. Ám ha ezt mégis vállalja, olyan anyagi terheket vesz magára, mely hosszú távon megnöveli gazdálkodásának kockázatát. Bár az is tény, hogy a rendszerek jelenleg csak a taggazdaságok hozamnövelésében érdekeltek. A beruházások hatékonyságától már egyáltalán nem függ a rendszer-szolgáltatás díja. n termelési rendszerek erőfeszítései nem hozhatnak látványos eredményt, ha az üzemek fogadókészsége pénzügyi okok miatt egyre csökken. Az évtized elejétől egyre nehezebb helyzetbe kerülő agrárágazatnak meg kell találnia helyét az új törekvések közegében még akkor is, ha nem a dinamizáló ágazat szerepét kapta a reformgazdaságban. Kár lenne veszni hagyni az eddig elért — nemzetközileg is elismert — élmezőnybeli pozícióinkat. Rákóczi Gabriella
