Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-08 / 57. szám
NÉPÚJSÁG 1988. március 8., kedd Illatos meglepetés Három évvel ezelőtt történt először, hogy a nőnap előestéjén a nyomdagépből kikerülő másnapi lapot nem olvasni, hanem szagolni kezdték a mesterek, s velük együtt ügyeletes kollégáink. Talán olvasóink is emlékeznek. az 198«. évi nőnapon köszöntöttük először illatos újsággal az ünnepeiteket. Az első próbálkozás inkább csak kísérlet volt, azután a második alkalommal, tavaly már jobban sikerült az illatos meglepetés, s most, a mai napon, ismét gyöngyvirággal köszöntjük minden nőolvasónkat, mégpedig a Budacolor jóvoltából, ahol a szakemberek kikeverték a gyöngyvirág illatú festéket. Reméljük, valóban igazi illatfelhőben úszik a lap, amelyet most kézbe vesznek olvasóink. Kérjük, fogadják szeretettel a köszöntőnkhöz, jókívánságainkhoz kísérőül szegődött gyöngyvirágillatot. II MUOSZ választmányának ülése A Magyar Űjságírók Országos Szövetségének választmánya hétfőn ülést tartott a Magyar Sajtó Házában. Az újságíró-szövetség vezető testületét Megyeri Károly főtitkár tájékoztatta Grósz Károly miniszterelnök és az elnökség találkozójáról. A választmány állást foglalt a kormányzat és a sajtó közötti partneri kapcsolat fejlesztése mellett, s többek között hangsúlyozta: a partneri viszony fejlesztése mindenkitől tudatos erőfeszítéseket, felelősségérzetet igényel. A választmány állásfoglalása szerint a MUOSZ az újságíró-társadalomnak az a szervezete, amely alkalmas az érdekek képviseletére, és arra, hogy a sajtónyilvánosságról folyó mindenfajta konstruktív vita fórumává váljon. Körkép Színek, szálak, árak A virágnál szebb köszöntést nőknek mindmáig nem találtak fel. A jókívánságok mellé egy-egy szál szép virágot (már rég nem egy egész csokrot) is átnyújtanak ilyenkor az ünnepeiteknek. De milyen virágot és mennyiért? Ne tűnjék ünneprontásnak a kérdés, amelyet a tegapi napon munkatársaink és tudósítóink feltettek a virágüzletekben, illetve a virágárusoknál. Csete Ilona Orosházán, Bundula Csaba Mezőberény- ben és Békésen, Béla Vali Békéscsabán, Marik Mihály __ pedig Szarvason tájékozódott virágügyben. O rosházán a költségvetési üzem virágüzletében bőséges a választék. A gyerekek, akik az uzsonnapénzből gazdálkodják ki a köszöntőre valót, 12 forintért vehetnek egy szál jácintot. A gerbera már nem az ő zsebüknek való, 35-50 forint egy szál, a frézia 20, a szegfű 30 forint. Aki különlegességre vágyik, az a Táncsics utcai pavilonban megtalálja: az astromélia 70, a flamingó szála 160, a streli- cia 180 forint. Ugyanitt a cserepes ' ibolya 55, a primula 70-80 forintért vásárolható. A piactéri virágkereske- désben is felkészültek a csúcsra: egy szép szál rózsa 60, a kála és a gerbera 50 forintba kerül. Mindenütt hiányzik a hóvirág, van viszont orhidea, igaz nem olcsó, dobozban egy virágke- hely 110-120 forint. Sokan biztosra veszik, hogy a hétfői árak keddre még tovább nyújtóznak, fölfelé. Ezért a jólértesültek már a hétfői piacon bevásároltak, mert ott néhány forinttal olcsóbban vehették meg a szegfűt. tulipánt, jácintot. Mezőberényben — egy tavaly őszi jól sikerült virág- kiállítás és -vásár nyomán — még a Petőfi Sándor Művelődési Központban is árulnak virágot a nőnapra. Hatalmas az érdeklődés, talán ezzel magyarázható. hogy ottjártumkkor a vágott virágok közül csupán tulipán volt kapható 40 forintért. Jóval nagyobb a kínálat Da- nyi Istvánné üzletében. A kála és a gerbera 45 forintba kerül, 35-öt kérnek a szegfűért és 60-at a rózsáért. Mint a tulajdonostól megtudtuk, a március 8-i ünnep miatt nem emelték az áraikat, sőt, a tavalyihoz képest is csak a szegfű lett. drágább. A helyi áfésznek a vásárcsarnokban van virágüzlete. Itt három-tíz forinttal kerülnek többe a virágok a nőnap előtt, és az ünnep múltával visszaállítják a korábbi árakat. * Békésen a költségvetési üzem boltjában is sokan állnak sorba. Gerberát 50-60 forintért, rózsát szálanként 80 forintért lehet venni, 30 forintba kerül a frézia és a szegfű, a nárciszért 10 forintot kérnek. Itt sem emelték az árakat az ünnep előtt. Ugyanennyiért kínálja portékáját a piactéren Szeljék György kiskereskedő is. Nála március 8. előtt csak a gerbera volt olcsóbb. * Szemet-lelket gyönyörködtető a békéscsabai vásárcsarnok virágkínálata. Az árak? Nagyon különbözőek, a szegfűért csomagolás, díszítés nélkül szálanként 28- 32, a tulipánért 20-25, a fréziáért 18-22, a gerberáért 25-45 forintot kértek tegnap, egy szál nárcisz 15-17, s egy szál vörös rózsa 60 forint volt. * Szarvason az öblös vázák elé helyezett kis ártáblák önmagukért beszélnek: egyetlen szál gerbera 55 forintba kerül, a jó illatú frézia 25-30 forint, a szemreva- lóbb szegfű szála pedig 40 forint, s ehhez jön még a díszítés, a csomagolás. Ha tehát egy szál szegfűt kérünk kevés zölddel, celofánban, szalaggal átkötve, legalább 70 forintunkba kerül. S ezt még be kell szorozni, aszerint, mennyi családtagot, kolléganőt köszöntünk ezen a napon. Lóm. az apró figyelmesség, azaz egyetlen szál virág ma már nem is olyan apró — legalábbis forintban kifejezve. Hiába, az üzlet az üzlet... Nőkről nőnapon Férfiszem tükrében A tükör kegyetlenül őszinte: megmutatja az első ráncokat, az ősz hajszálakat, a fölös kilókat. Megmutat mindent, ami látható — a lényegből mégis keveset árul el. Annál többet a nők valódi tükre; a férfitekintet. Milyenek hát a nők, a maiak — férfiszemmel? * * * — A nők!... — ábrándozik el az ősz öregúr, túl a hetvenen, a virágüzlet kirakata előtt. — Szépek, sokfélék, mint ezek a virágok itt. Nem is tudom, szegfűt vegyek, vagy jácintot? — Talán rózsát! — biztatom. — Drága az nekem! Nem mondom, valamikor ... — Valamikor száz szálat is?... —• Hát, sok csokrot küldtem, néha egyszerre több címre is! — villan a szeme huncutul, aztán elkomolyodva folytatja: — Tudja, az a baj, hogy ma sok nőnek nincs önbecsülése, mindent azonnal akar. így saját magát fosztja meg szépségtől, örömtől, az élet kiteljesedésétől. — Apropó! Hol lehetne magával találkozni, kedveském?. .. * * * Fiatal férfi egy-egy _ szál piros szegfűt kér a vásár- csarnokban áruló asszonytól. — Megkérdezhetem, kiknek viszi a virágokat? — Az édesanyámnak és az anyósomnak. — És a feleségének? — Ö cserepesei kap. — Mi a véleménye a mai nőkről? — Az hogy nagyon elbizakodottak és elbizonytalanodó ttak. — Ezt hogyan érti? — Azt látom, hogy mostanában fokuknak már nem tetszik a nagy egyenjogúság, amit kivívtak . . . * * * Két fiatalember jön velem szembe, egyelőre üres kézzel. — Még csak puhatolózunk, hogy mi mennyibe kerül — mondja az idősebbik. — Hogy mi a véleményem a nőnapról? — kérdez visz- sza. — Lehet, hogy ezen az egy napon kicsit finomabbak, figyelmesebbek vagyunk, mint máskor, de hát nem ez az igazi. Ügy lenne értelme az egésznek, ha 12 hónapon át nőnapi hangulat lenne! * * * Sietős léptű, középkorú férfit hoz utamba a sors, celofánba csomagolt virágcsokor kíséretében. — Az egyik a húgomnak lesz, aki éppen egy évvel ezelőtt, nőnapon halt meg. A másikat pedig a jövendőbelimnek szántam. A válásom után tíz évig éltem egyedül. Talán jnost megtaláltam azt, akivel majd megbecsülésben együtt élhetünk. Sajnos, a volt feleségem teljesen elidegenítette a gyermekeinket tőlem. Így aztán nem éppen a legderűsebb hangulatomban kérdezte a nőkről való véleményemet. Persze, az igazsághoz tartozik az is, hogy egyedül se jó. Ismeri a mondást: se vele, se nélküle. * * * — Sokszor szinte bámulom a nőket, hogy mennyi terhet elbírnak — forgatja a csokrokat a fiatalember, még húszon innen, de már kenyérkereső: vízműkezelő gépész a szakmája. A barátja pedig esztergályos — magas, vállas, fekete szemű, gyermekien nyílt tekintetű fiú. — Szép kislánynak lesz a szegfű? — Csakis! Ha nem tetszene, miért járnék vele? Különben nemcsak a külső számít, hanem a tulajdonságok is. — Az a baj — vált témát a feketeszemű —, hogy a nők is mindig rohannak. Elég lenne nekik félnapi munka, a többit meg otthon tölthetnék, akkor keresnének is, de idő is jutna a gyerekekre, a háztartásra. Jó, hogy segít a férj, ez szerintem ma már természetes, de a házi munka java mégis a nő gondja. És micsoda munka! A múltkor anyuék egész hét végén géemkáz- tak, én takarítottam, meg főztem otthon. Mondhatom, kevés látszatja volt, pedig talpaltam egész nap. Szóval, úgy látom, nem lehet köny- nyű nőnek lenni!... — Odanézz! Micsoda dögös kocsi megy ott — böki oldalba a barátja. — Ez ám a valami, ez a nem semmi... Béla Vali — Tóth Ibolya Illusztráció: Jelinek Lajos Egészségügyi szolgáltatás — térítésért Megyei irányelvek, békéscsabai, gyulai, orosházi tapasztalatok (Folytatás az 1. oldalról.) — A hivatalos kiküldetés, a külkereskedelmi vállalatok útján vállalt munka, vagy a tengizi munkavállalás egészségügyi alkalmassági vizsgálata térítésmentes. A védőoltásokért sem kell fizetniük a külföldre utazóknak. Magánkezdeményezésű külföldi munkavállalással, magánjellegű külföldi utazással kapcsolatos egészségügyi vélemény kiadásáért viszont fizetni kell térítési díjat. — Hol és mikor kell fizetni a különféle vizsgálatokért? — Az illetékes kórházrendelőintézet pénztárába, ahol a vizsgálatot végezték. Ha helyben nem oldható meg. csekken kell fizetni. A dolgozók egészségvédelme érdekében előírtakon felüld munkaalkalmasság! vizsgálatért a kérelmező vállalat fizet. Ugyancsak térítéshez kötött a magánemberek, vállalatok kérésére végzett közegészségügyi. járványügyi szolgáltatás. Ezeket a megyei Köjálon kívül igényelni lehet az Országos Közegészségügyi Intézetben, az Országos Munkaegészségügy! Intézetben, a Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Intézetben, az Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetben. Fizetni kell a részegeknek a kijózanításért, ha kórházba kerülnek, függetlenül attól, hogy melyik osztályra (sebészetre, belgyógyászatra stb.) kerültek. Ez a díjtétel ötszáz forint. Fontos része a rendeletnek, hogy a magánorvos által rendelt vizsgálatért is fizetni kell az állami egészségügyi intézetben. Ha a magánorvos többféle vagy komoly betegséget állapít meg, és betegét az állami egészségügyi szolgálathoz irányítja a gyógyítás folytatásáért, a betegnek a későbbiekben nem kell' fizetnie. A különböző vizsgálatok díjtételeit táblázaton kell: kifüggeszteni az intézményekben. Néhány példa a térítési díjakról: a röntgen- vizsgálatok díja (különféle módszerekkel és különféle szervekre célzottan 150 forinttól 3 ezer forintig terjedhet. Ez utóbbi a réteges agyvizsgálat (komputer to- mográfos v:zsgálatának) díja. A laboratóriumi vizsgálatok díja 50 forinttól 500 forintig is terjedhet. A Békéscsabai Egyesített Egészségügyi Intézmények igazgatója, dr. Juhász László tájékoztatása szerint ők is hamarosan bevezetik a térítéses egészségügyi szolgáltatásokat. A jövő héten vezetői megbeszélésen tárgyalják és értelmezik a teendőket. A megyei járóbeteg-ellátás irányítója Gyulán dr. Halmai Zoltán kórház-rendelőintézeti főigazgató-helyettes tájékoztatta munkatársait minden hozzá tartozó munkahelyen, többek között Sarkad és környéke, Szeghalom és vidéke beteg- ellátási területén a teendőkről. Az illetékes szakrendeléseken kifüggesztették a térítési díjak jegyzékét. Elmondása alapján a gyulai megyei rendelőben a törvény megjelenése óta nyolc beteg fizetett be vizsgálatokért 1500 forintot. — Az Egészségügyi Minisztériumnak az egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjára vonatkozó megállapítása 1988. január 1-jével lépett hatályba. Mi február 19-én vehettük kézbe a díjtérítésekre vonatkozó hivatalos dokumentumokat — kezdi a beszélgetést a városi tanács egyesített gyógyítómegelőző intézetének tudományos igazgatóhelyettese, dr. Gervain Mihály kandidátus. — Ügy gondoljuk, hogy ez az új rendelkezés valójában egy komplex elgondolás első lépése lehet. Biztosat még nem tudunk, milyen volt a közhangulat eddig. Az egészségügyi ellátás ingyenes (volt valamikor). Az új rendelet segít a tisztánlátásban, hiszen alapvetően az érdekeltségi viszonyok ellen szól. Egyrészt a beteg érdekeltségi viszonyai sem tükröződnek benne, másrészt a magán- rendelőket sem teszi érdekeltté. Valójában a rendeletnek az a célja, hogy az egészségügyi intézetek ne ingyen szolgálják k; a magánrendelőket. Mi úgy látjuk, hogy azt a jelentős kritikus problémát a korszerű betegbiztosítási rendszer oldaná meg hatékonyan. A beteg a biztosítóval kötne egy megállapodást, amelyben a biztosított korát, egészségügyi állapotát, anyagi lehetőségét figyelembe venné, és ennek megfelelően egy meghatározott összeget fizetne. így a beteg és az egészségügyi személyzet között nem lenne semmiféle pénzügyi reláció. Megoldódna az ingyenesség, a valótlan ingyenesség problémája. Az új rendelet csak kerülgeti a problémát, végleges kiutat nem jelent. — Hogyan fogadják a betegek az új díjtételeket? — Nagyon friss még a határozat, reagálásokat nem tapasztaltunk. Vannak az orvostudománynak olyan szakterületei — belgyógyászat, urológia —, ahol a kisegítő vizsgálatok szinte nélkülözhetetlenek. Más területek viszont egyáltalán nem alkalmazzák a diagnosztikai eljárásokat, ilyen pl. a pszichiátria. — A rendelet erősen differenciálja az orvosi magánrendeléseket — mondja dr. Mlinarics József nőgyógyász, urológus szakorvos. Ha korrektül, lelkiismeretesen akarok dolgozni, akkor a hozzám bizalommal forduló betegeket el kell küldeni laborba, esetleg ultrahangos vizsgálatra. Nézzük csak meg ezeknek a díjtételeit. Laboratóriumi vizsgálat 100 forint. Ultrahang 600 forint. Ha a beteg az én magánvéleményemmel jelenik meg ezeken a vizsgálatokon, akkor az intézmény (kórház)| pénztárába 700 forintot kell befizetni. Viszont tudom azt, hogy a beteg embernek minden fillér számít. Két választásom van. Vagy javaslom neki, hogy menjen a szakrendelőbe, mert onnan a bejutás ingyenes, vagy elfelejtem a társszakmákat (diagnosztikai vizsgálatok), és a magam eszével próbálom a diagnózist felállítani. Ez utóbbi persze lehetetlen, mert ennek a beteg látná a kárát. Bede Zsóka, Csete Ilona
