Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-04 / 54. szám
1988. március 4„ péntek o Növekvő üdítőital-gyártás Holnapi számunkban: „Erkölcs és világnézet a mai magyar társadalomban” cimmel rendezett országos elméleti konferencia előadásai és vita-összefoglalója Mint ismert, az elmúlt hét végén az MSZMP Központi Bizottsága Agitációs és Propagandaosztálya, Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztálya, valamint a Békés Megyei Pártbizottság szervezésében a fenti címmel országos elméleti konferenciát rendeztek Békéscsabán. Az eseményről lapunkban részletesen beszámoltunk. ám a viszonylag nagy terjedelem ellenére sem tudtuk a három vitaindító előadást és a szekciókban folyt viták összefoglalóját teljes terjedelemben közölni. Olvasóink igényei alapján és a mind teljesebb tájékoztatásra való törekvés jegyében ezért úgy döntöttünk, hogy a konferencia megnyitó beszédét, a három előadást, az összefoglalót és a vitazárót szombati számunkban — megbontva szokásos hétvégi lapszerkezetünket — teljes terjedelemben közöljük lapunk 5—12. oldalán. Egyben felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a jövő heti rádió- és tévéműsort nem a szombati, hanem a mai lapunkban találhatják meg. Hét vége Békésen Tanfolyami foglalkozások, próbák, virágvásár ... Nem is tudom, hol kezdjem idézni a Békési Művelődési Központ igazgatójával, Szabadosj Csabával folytatott beszélgetést. A hét végi programról kérdeztem, s ő a két helyszín — a művelődési központ és az ifjúsági ház — eseményeit vette számba. Lássuk hát, mit kínálnak azoknak a békésieknek, akik szeretnének kikapcsolódni művelődni szabad napjaikon? — A művelődési központban műsoros programokat az épület adottságai miatt nemigen szervezünk. Viszont itt rendezzük meg tanfolyamainkat, melyekre a hét végén mintegy ötven embert várunk. — Milyen tanfolyamok ezek? — Pénteken este azok jönnek össze, akik gyors- és gépírni tanulnak, szombat délelőtt pedig négy angolul tanuló csoportunknak lesz foglalkozása. Felvállaltuk e tanfolyamok szervezését, részben mert így hallgatóinknak kisebb összeget kell fizetniük, mintha magánúton, vagy a TIT keretében tanulnának. Részben azért, mert így nekünk is nagyobb a haszonszázalékunk. — Lehet, hogy tévedek, de úgy hiszem, az emberek az egész heti munka, iskola után, inkább kikapcsolódni, s nem tanulni vágynak a hét végén . . . — Hét közben más tanfolyamok foglalják le termeinket, s egyébként is, ezeknek a csoportoknak előadót, s hallgatóságot tekintve, ez az időpont felel meg. A kérdésnél maradva el kell mondjam, hogy az ifjúsági házba várjuk azokat, akik a könnyebb programokat kedvelik. Itt szombaton a színjátszó kör és az általunk patronált LD. együttes tartja próbáit, este pedig a Korona utcai kaszinóba várjuk a fiatalokat. Az idén a tavalyinál több üdítőital készüt hazánkban. Szénsavas italokból 2,5-3 százalékkal többet palackoznak, mint 1987-ben, és ennél is jobban növelik a szörpök gyártását. A MÉM-ben elmondották: az év eddig eltelt időszakában több üdítőital fogyott, mint egy évvel korábban. Az üzemek közül néhányban termékváltásra kerül sor idén. A Badacsony-vidéki Pincegazdaság győri üzemében megszüntették a Márka üdítőital gyártását, és a gépek felújítása után — terv szerint májusban — áttérnek a Schweppes üdítőitalok készítésére. Az üzem évente mintegy 6,5-7 millió litert gyárt ebből az italból, amely hazánkban az elmúlt években vált népszerűvé. Eddig a Budapesti Likőripari Vállalat (Buliv) és a Békés Megyei Üdítőital-ipari Vállalat készítette ezt az üdítőt. A három üzem együttvéve már mintegy 27 millió liter Schweppest palackoz évente, amelyhez az alapanyagtöbbletet az angol cég folyamatosan leszállítja. — Most szombaton is? — Ezúttal elmarad a kaszinó, mert a nemzetközi nőnap alkalmából a Szombathelyi Kertészeti Vállalattal karöltve virágvásárt rendezünk. Péntektől hétfőig, reggel 8 órától este 6 óráig várjuk mindazokat, akik virággal szeretnének kedveskedni szeretteiknek. — Ha e vásár nem lenne, kaszinózhatnánk. Mit jelent ez tulajdonképpen? — Héttől éjfélig minden szombaton fogadjuk a fiatalságot (ezt az egy napot kivéve). Ez idő alatt diszkózhatnak, videofilmét nézhetnek és 9 órától élőműsorokat — bűvészt, parodistát — láthatnak az érdeklődők. — És vannak érdeklődők? — Általában 60-70 fiatal vesz részt ezeken az esteken. De szeretnénk, ha a jövőben még többen eljönnének. A vonzó programról mi gondoskodunk ... — A többi már rajtuk múlik. — Ügy, ahogy mondja . .. N. A. IBUSZ-turistautak megyénkbe Mennyi turista látogatta meg megyénket az IBUSZ szervezésében tavaly, és mit terveznek 1988-ra, hogy a nehezedő körülmények között se csökkenjen az érdeklődés? Erről beszélgettünk Borlai Lászlóval, az IBUSZ Alföldi Területi Igazgatóságának területi igazgatójával. —• Utazási irodánkon keresztül 1986-ban 14 ezer külföldi kereste fel a megyét, átlagban több mint két éjszakát töltöttek itt, összesen 36 ezret. Vendégeink főleg szovjetek, bolgárok és lengyelek voltak. Tavaly módosult a kép. A látogatók száma 8500-ra csökkent, elsősorban a szovjet vendégek egy része maradt el. Bár kevesebben utaztak hozzánk, de emelkedett vendégenként az itt töltött idő, szaknyelven fogalmazva: 42 ezerre nőttek a vendégéjszakák. A belföldi turizmus nem volt ilyen ingadozó. Az IBUSZ szervezésében 1986- ban 12 ezer látogató töltött itt 43 ezer éjszakát. Tavaly minimális növekedést tapasztaltunk. — A megye mely részei a legkedveltebbek? — Gyulának kimagasló a vonzereje. Békéscsaba, Orosháza és Szarvas tudnak még szállóikkal vendégeket fogadni, de egyre vonzóbb Mezőhegyes is. — Milyen terveik vannak az idén? — Sokat várunk a gyulai Aranykereszt Szálló átépítésétől, amely kész állapotában háromcsillagosként fog üzemelni. A választékot növeli majd a bővített, szintén gyulai Park Szálló is. Bizakodásra okot adó megbeszéléseket folytatunk a lengyel bányászok további gyógyüdültetéséről Gyulán. Ismét szeretnénk növelni a Szovjetunióból érkező turizmust. A legjelentősebb azonban, hogy az IBUSZ kül'képvise- lőinek értekezletét, melynek a tevékenysége behálózza a világot, az idén Gyulán és Mezőhegyesen tartjuk. Itt a külképviselőink részletesen megismerkedhetnek a megye idegenforgalmi vonzerejével. Közvetlen tapasztalatok birtokában csalogathatják e vidékre a világ minden részéről a leendő vendégeinket. (molnár) Minőségi váltás az öntözésben Az elmúlt két év aszályos időjárása ismételten felhívta a figyelmet az öntözés jelentőségére; már a tél végén érezhető, hogy a mezőgazda- sági nagyüzemek érdeklődése megnőtt az öntözőberendezések iránt. Annál is inkább, mert a korábbi 20-ról 40 százalékra nőtt az idén a berendezések ártámogatása. Ezt a lehetőséget számos nagyüzem igyekszik kihasználni. Kicserélik az elhasználódott régi gépeket, és a nagy kézi munkaigényű eszközök helyére is újak beszerzését tervezik. Az idén hozzávetőleg 500 korszerű berendezéssel bővül a gazdaságok gépparkja, ezek között van olyan típus, amelyik egy-egy szezonban akár 350 hektárt is meg tud öntözni. Ezek a konzolos, magajáró berendezések 800- 1000 méteres „szárnyakkal” működnek, és 3-4 kilométert haladhatnak előre egy-egy „fogással”. A csévélhető, tömlős készülékek valamivel kisebb teljesítményűek, ám az 50-60 hektáros szezonon- kénti kapacitásuk lényegesen több annál, mint amire a régi egységek képesek voltak. Az új gépek jelentős része, mintegy háromnegyede bérmasina lesz. Az Alkotmányjogi Tanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) változatlanul alkalmazzák. A jogi rendezés nem érinti a lakosság devizamegtakarítá- saisnak elhelyezési lehetőségeit. Ugyancsak dr. Kilényi Géza indítványozta a távközlési beruházási hozzájárulásról szóló, a Magyar Posta elnöke által 1987-ben kiadott úgynevezett központi utasítás alkotmányosságának vizsgálatát. A testület szerint az utasítás közvetlenül érinti az állampolgárok jogait és kötelességeit, erre pedig utasítás formájában sem a korábbi, sem a jelenleg érvényes szabályozás értelmében nincs törvényes lehetőség. Az Alkotmányjogi Tanács ezért megállapította, hogy a vizsgált központi utasítás alkotmányellenes. Felhívta a Magyar Posta elnökét, hogy május elsejéig — az utasítás egyidejű hatályon kívüli helyezése mellett — intézkedjen a kérdéskör megfelelő rendezéséről. A tanács elnökének javaslatára foglalkozott a testület a jogszabályok késedelmes kihirdetéséből adódó gondokkal. Mint ismeretes, a Magyar Közlöny évek óta rendszeresen késve jelenik meg. Ez a késés az utóbbi idők egyes számainál több mint, egy hónapra növekedett. Az Alkotmányjogi Tanács vitájából kitűnt, hogy ez a helyzet, amely a jogalkotók, s a lapkiadás hibájára egyaránt visszavezethető, az alkotmány-, illetve a jogszabálysértés veszélyét rejti magában. A testület — elismerve a kormánynak a kérdés rendezésére tett eddigi erőfeszítéseit — úgy döntött, hogy átiratot intéz a Minisztertanács elnökéhez. Ebben javasolja a hivatalos lapok nyomtatási és terjesztési helyzetének átfogó felülvizsgálatát. Felhívta a jogalkotó szervek figyelmét, hogy következetesen tartsák be a jogszabályok előkészítésére, kihirdetésére és hatálybaléptetésére vonatkozó alkotmányos előírásokat. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Sarlós István, az Országgyűlés elnöke. Magyar kiállítók a lipcsei vásáron Tegnap az NDK budapesti képviseletén sajtótájékoztatón számoltak be a március 13-án nyíló tavaszi lipcsei vásár programjáról és a magyar kiállításról. Walter Mackowski kereskedelmi tanácsos elmondta: 100 országból kilencezer cég mutatja be termékeit, a beruházási javak kilenc ágazatában és a fogyasztási cikkek hét témakörében. Nagy számban állítanak ki olyan gyártmányokat, amelyek a szocialista gazdasági integráció keretében termelési együttműködéssel készülnek. A vásárra harminc fejlődő országból várnak kiállítókat, s jelen lesz ötven nemzetközi bank képviselete is. Hazánkat minden korábbinál több, összesen 52 ipari és külkereskedelmi vállalat képviseli a vásáron. Ezek a vállalatok 3700-féle terméket mutatnak be, közülük 21 gyártmánnyal beneveznek a lipcsei vásár díjpályázatára. Az MTI munkatársának egy kérdésére Walter Mackowski elmondta, hogy a járműipar területén jó kilátások vannak a kooperáció elmélyítésére, jelenleg az Ikarus és az IFA Kombinát állít elő közösen autóbuszokat, és a tervek szerint azokat harmadik piacra is exportálják majd. Az NDK- ban gyártott személygépkocsikhoz a magyar ipar csak néhány kisebb értékű alkatrészt készít, így ezek nem ellentételezhetők autószállításokkal. A Volkswagen- motoros Wartburgokról és Trabantokról azt mondta: az idén még nem szállítanak az új kocsikból, jövőre pedig már a régit nem exportálják, tehát az első négyütemű Wartburgok megjelennek útjainkon. Cipők — a tervezőasztalon Jön a pilótastílus — Divat a barokk — Slágerszín a vörösbarna fűzős megoldással, szőrmebéléssel és szőrmegallérral. Az elegáns cipőt kedvelők találkozhatnak az úgynevezett barokk stílussal, ami raffolt, pliszírozott beállítású lesz, húzott nagy mas- lival. A sarka eltér a szokásostól, XIV. Lajos korát idézve; vastag, alacsony sarok és szögletes orrformával. S hogy valamit a színekről is szóljak; továbbra is a fekete dominál, kombinálva más színnel. Az idén a vörösesbarna ígérkezik s'lágerszínnek. Már kevesebb lilát használunk, ha mégis, csak a tompább változatát. feketével kombinálva. Di\fatszín lesz az elefántszürke is. * * * — Hol találnak piacot az Enci-cipőnek? — Ezt már a kereskedelmi osztály vezetőjétől, Krezinger Györgytől kérdeztük. — Ebben az évben megközelítőleg 1 millió pár cipőt gyártunk. Ezek zömét itthon szeretnénk értékesíteni. — Néhány évvel ezelőtt elég gyenge minőségű alapanyaggal dolgoztak, változott-e valamit az alapanyagellátásuk? — Nem számottevően. Sajnos Magyarországon rossz az ellátás, kevés jó minőségű anyag kapható, arról nem beszélve, hogy borzasztóan magasak a bőrárak, amit nem tudunk és nem is akarunk a vevőre áthárítani. Termékeink iránt meglehetősen nagy a kereslet, csak éppen az árakban tudunk nehezen megegyezni a partnerekké1!. Továbbra is jó vevőnk a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország. Belföldön négy nagy céggel állunk kapcsolatban; a Topán kereskedelmi céggel, a Tiszántúli Cipő-nagykereskedelmi Vállalattal, a Fővárosi Cipő- bolt Vállalattal és a Korzóval. Béla Vall Igaz, későn induló telünk még próbálgatja méregfogát, de a divatcégek, itthon és külhonban mostanában rukkolnak k:i az 1988-as tavaszi, nyári kollekcióikkal. A ruhákról már szóltunk, de mi várható a ’88-as cipődivatban? Erre kerestünk választ Gyomaendrődön, az Éneinél. Horányiné Sáfár Éva iparművész a bemutatóterem vártnál szegényesebb kínálatát mutatja: — Nem egészen ez a helyzet, a látszat most igazán csal. Az új modellek ugyanis már kézben vannak a pia ’30-as évek divatjával találkozunk, a szélén lyukasztott díszítéssel. Divatosak a magasfényű és a matt, a lakk- és velúrkombinációjú lábbelik. A sarkak egyenesek, és az igazán elegáns cipők sarka most is eléri a 9-10 centi magasságot. Hangsúlyozom, hogy ez a sarokmagasság csak az alkalmi cipőknél lesz jellemző. A „szaladó” utcai cipők sarokmagassága 5-6 centire rövidül. A sportos lábbeliknél két igazán jellemző típussal rukkolunk ki; 3-4 centis sarokkal és a ’20-30-as évek aci partnereinknél, és a műhelyben dolgoznak a gyártáson. Az 1988/89-es modellekre formailag is több stílus a jellemző. Fellelhetők — különösen az alkalmi cipőknél — a klasszikus formák. Az utcai viseletnél viszont divatját idéző szabásvonallal. Lesz olyan, amelyet fűzőikkel, pántokkal, gombokkal díszítünk. És... jön a pilótastílus! El kell mondjam, ez inkább a tizenévesek divatját érinti majd. Hogy milyen a pilótastílus? Magas szárú cipő,
