Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-28 / 74. szám

1988. március 28., hétfő o Őrjárat a védvonalakon Pártfőrumon a csárdaszállási elöljáróság lEUiiiMTd--------------------------------­„Tanuljuk még az elöljá­rósági munkát” — mondták a mezőberényi nagyközségi pártbizottság egyik vb-ülé- sén a csárdaszállási elöljá­róság vezetői. Két éve ugyanis, hogy a tanácsi társiközségi képviselet új formája, az elöljáróság meg­alakult nálunk. Nem előz­mény nélkül való az elöljá­róság működése, hiszen 1983-ban már viszonylag széles jogkörrel felruházott tanácstagi csoport képvisel­te a mezőberényi tanácsban a csárdaszállásiak érdekeit. Az elöljáróság a közös ta­nács költségvetésében elkü­lönített anyagi eszközökkel önállóan rendelkezik, és dönthet a pénzeszközök leg­célszerűbb felhasználásáról, és a bevételek növelési lehe­tőségeiről. — Merev szabályok nél­küli, a formalitás mellőzésé­vel, kötetlenül és rugalma­san ténykedik az elöljáróság — hangsúlyozták; Bereczki Dénes, az elöljáróság veze­tője és helyettese, Püski La­jos, a Csárdaszállási Petőfi Tsz elnöke. Tanácstagi be­számolókat, falugyűléseket szerveznek, tartják az ott élőkkel a közvetlen kapcso­latot, gondjaikat továbbítják a községi tanácsnak. A he­rényi tanácsban minden al­kalommal jelen 'vannak a csárdaszállási elöljárók és póttanácstagok. Jó a kap­Kevés olyan épület áll még a megyében, mint ami­lyen a megyeszékhelyen a Csaba Szálloda. Százhuszon­öt (más forások szerint, en­nél néhánnyal kevesebb) éves története alatt számta­lanszor felújították, átalakí­tották, toldoztók-foldozták, bővítgették, javítgatták. Csak az utóbbi másfél évti­zedben kötetekre való terv készült végleges rekonstruk­ciójáról, amely aztán — több más mellett — az üze­meltető megyei vendéglátó- ipari vállalat gazdasági gondjai miatt futott holt- vágányra. Míg végül az el­múlt évben a vállalattól megvásárolta a Békéscsabai Állami Gazdaság, s azonnal megbízást Is adott a Szöv- ker budapesti irodájának a teljes helyreállítás tervei el­készítésére. Az ezt követő — meglehetősen szégyenteljes bonyodalmakról, amelyek a szállodaépület „leszerelése” körül az elmúlt év végén történtek, akkor részleteiben tájékoztattuk olvasóinkat. Ennyit a városképi jelen­tőségű, tehát védelem alatt éjiló, kora eklektikus stílus­ban emelt híres csabai épü­let történetéről — hiszen tegnap délután jövőjéről döntöttek, amely sokkal gondtalanabbnak ígérke­zik ... Nos, a megyei tanács mű­emlékvédelmi albizottságá­nak testületé előtt Kovács csolatuk a helyi népfronttal, a KISZ-szel, viszont javíta­ni kell az együttműködést a többi társadalmi szerveze­tekkel (nőbizottságokkal, a szülői munkaközösséggel, Vöröskereszttel). Felelősség­gel dönthetnek a kereske­delmi és vendéglátó egysé­gek nyitva tartásáról, az ott dolgozókkal és a lakosság­gal egyeztethetik a helyi igényeket. A községpolitikai feladatok megoldásában igen sokat segít a Petőfi Tsz, s a csárdaszállásiak társadalmi tevékenysége. Bár ez utób­bit újítani szükséges, mert korábban a kisközség la­kóinak nagyobb érdemei voltak a településfejlesztő társadalmi munkában. A februárban rendezett falugyűlés hangulata sem tükrözött elégedetlenséget a társközségi viszony miatt: „Nem is rossz ez a közös tanács — ébredtek rá a legtöbben —, hiszen olyan feladatokat oldottunk meg együtt, amelyekre magunk­ban talán soha nem lettünk volna képesek.” Aki a csárdaszállási ut­cák képét látja, meggyő­ződhet az előbbiek igazáról. Nagyobbrészt szilárd burko­latnak az utak (sok város elirigyelhetné) crossbár a telefon, rendezett, tiszta a környezet, szépek a házak, gáz, víz a lakások többsé­gébe bevezetve. A 12 OTP­Sándor, a Szövker építésze, a helyreállítás tervezője is­mertette az elképzeléseket. Milyen is lesz tehát az új, a volt Fiume Szálló? A szálloda rés zben ötven szobát alakítanak ki; az ud­var felé új szárny is épül, amely félig átriumos lesz. A konyhát le kell bontani, mi­vel sem építészetileg, sem technikailag nem kapcsoló­dik a főépülethez. Az L-álakú főépület föld­szintjén — a Tanácsköztár­saság útja felöli oldalon — alakítják ki a HBH sörö­zőt, amelyhez maga a sörfő­ző kis üzem is kapcsolódni fog. Legutóbb Budapesten, az Emfce étteremben adtak át hasonlót, amelyet szintén Kovács Sándor tervezett. A recepciót és a lépcsöházat is átalakítják, tágasabbá és reprezentatívabbá teszik. En­nek következtében a főbe­járatiak) helye is megválto­zik. Az István király téri ol­dalon a City Grill minőségi közétkeztetést biztosító egy­sége helyezkedik el, amellé egy olasz fagylaltozót és cukrászdát alakítanak ki, de a földszinten lesz a Skála bemutatóterme és a BÄV Gyulatourist utazási irodá­jának kirendeltsége is. Há­tul az udvarban a City Griil-t kiszolgáló kis hús­üzemet is építenek. Ami az utcai homlokzat felújítását illeti, azt eredeti formájában állítják helyre. építésű lakás benépesítésé­vel fiatalodik a község la­kossága. Jó az egészségügyi ellátás, Mezőberényből na­ponta kijár a körzeti orvos, rendszeres a fogorvosi ellá­tás. Természetesen azért hiá­nyosságok is akadnak, pél­dául gyenge a szolgáltató tevékenység, nincs fodrász, cipész, néhány hatósági ügy elintézéséért Mezőberénybe kell utazni, és nem jó az autóbusz-közlekedés sem. Azaz, ebben is a tsz segít, mert piaci napokon, vagy orvosi felülvizsgálat idején saját autóbuszával szállítja a helybelieket. Kevés a gye­rek az iskolában, főként a felső tagozaton. Ennek elle­nére az iskola karbantartá­sára jelentős összeget kell fordítani. Nemrégiben a helyszínien járt a mezőberé­nyi üzem vezetője, hogy fel­mérje a tennivalókat. Az iskolafelújítás kiemelt beru­házásként szerepel a ter­vekben. Csárdaszállás fejlődésének biztos gazdasági alapját a fejlett mezőgazdaság jelen­ti. A tsz biztosítja a község lakóinak megélhetését, sőt, sokan járnak Berényből is ide dolgozni. Az elöljáróság szeretné felélénkítem a köz­ség közéletét, és megőrizni, szorosabbá tenni a jó kap­csolatot a Mezőberényi Nagyközségi Tanáccsal. b. zs. Így tehát a két üzlet — a volt fehérnemű- és cipőbol­tok — oda nem illő portál­ja is eltűnik. Hogy milyen is lesz a szálló,- az nem utolsósorban a belsőépítészeti tervezé­sen, majd annak megvaló­sításán múlik. A végleges terv elkészítése előtt még bi­zonyos feltárásokat kell foly­tatniuk a szakembereknek. A korabeli feljegyzések sze­rint például egy nagymére­tű freskó uralja a télikert (a vdlt bálterem) falát. Az évtizedek alatt rákerült fes­ték és tapétarétegek eltávo­lítása után derül majd ki, érdemes-e megmentése, hely­reállítása. Miint az az albizottsági ülésen a beruházó, vagyis a Békéscsabai Állami Gazda­ság igazgatója, Bacsa Ven­del is elmondta, az eredeti ütemezéshez képest fél évet késnék, amelynek oka első­sorban abban keresendő, hogy a vőlt tulajdonos át nem gondolt bővítgetés ék­kel, toldozgatásokkal amo­lyan „építészeti káoszt” idé­zett elő. Ennek megszünte­tése nélkül még tervezni sem lehetett. A tanulmányterv vonzó, átgondolt — nagyszerű. Ben­ne harmonikusan egészíti ki egymást a műemléki jelleg megőrzésének akarata és a vendéglátóipari funkció kor­szerű kiszolgálása. Termé­szetesen a kivitelezőkön is sok múlik majd... A leg­újabb ígéret szerint legké­sőbb 1990-ben adhatják át rendeltetésének a megszé­pült épületegyüttest. Egy felhívással is fordul­nak a tervezők a közönség­hez; éppen az említett célok megvalósítása érdekében. Kérik, hogy aki 1945 előtti, valamilyen családi vagy egyéb jellegű eseményt megörökítő, a szálló belső helyiségeiben készült fény- képfelvétellel rendelkezik, azt személyesen vigye él, vagy postán küldje be a megyei műemlékvédelmi al­bizottság titkárának, Katsá- nyi Pálnak (Városi tanács műszaki osztálya, Békéscsa­ba, István király tér 7. 5601, Pf.: 112). (nemesi) (Folytatás az 1. oldalról) Immár két hete, hogy az árvíztől fenyegetve élünk. És még nincs vége, mert aho­gyan eddig egyik árhullám gyors egymás utánban kö­vette a másikat, úgy újab­bak is jöhetnek kisebb, hosszabb szünetekkel1. Dr. Goda Péter, védelemvezető szombati ellenőrzései során említette, hogy ezek a mos­tani árhullámok feliratkoz­tak a legnagyobbak közé. S milyenek voltak a legna­gyobbak? Védőtöltést meg- hágók, védivonalszakjitók s olyanok, melyek előtt az em­ber megnyitotta a vésztáro­zót, vagy tározókat, hogy mentse az emberlakta védett területeket. Pálinkás Lajos védelemvezető-helyettes em­lékeztetett a Kettős-Körös legutóbbi hosszúfoki gátsza­kadására. Akkor a nemzeti vagyonban 2,3 milliárdos kár keletkezett. — A kérdés az, hogy akkor ebből mennyit tanultunk? — fordultam kérdésemmel Vár- konyi Kálmán, védelemve­zető-helyetteshez, aki az ár- vízvédelmi ügyeletén aznap a vízügyi szolgálat munkáját vezette, koordinálta. — Hosszúfok jó lecke volt, akárcsak a többi. Egy kicsit védvonalainkra fordította az ország közvéleménye figyel­mét. Néhány év leforgása alatt 3,5 millió köbméter földdel és sok-sok műtárgy- gyai erősítettük, magasítot­tuk a gátakat. Most ilyen árhullámokat, melyek koráb­ban súlyos gondot okoztak, védvonalainkon belül a Ti­száig kormányozzuk, remél­jük, gond és baj nélkül. — Reméljük — szól közbe a Védelem vezetője —, mert a védvonalakba épített mű­tárgyak árvízi viselkedésére még csak mosit gyűjtjük a tapasztalatokat. Éppen egy ilyen ellenőrzésre készülök, gyertek, tartsatok velem. A meghívás dr. Fórján Mihálynak, a megyei párt- bizottság politikai munka­társának és e sorok írójának szóit. Egy árvízhez és vizes ta­lajhoz idomított nagy polsz- kiba ülünk. A dobozi Körös- hídnál lévő gerlai gátőrház- nál megállunk. Szabó Ist­ván, gáitőr a szolgálatra jel­lemző fegyelemmel jelenti miilyen a védvonal állapota s azt, hogy hányán teljesí­tenek szolgálatot, milyen in­tézkedéseket tesznek az egy­Minriig izgalmas azt meg­tudni, hogy egy külföldi ho­gyan vélekedik rólunk, ma­gyarokról, milyennek látja országunkat, városainkat, s miiképp hangzik számára anyanyelvűnk. Különösen érdekes a kívülálló vélemé­nye, ha egy művelt, világot bejárt, igen tájékozott vala­kiről van szó, amilyen John Paget angol író is volt. Rá­adásul a XIX. századi Ma­gyarország képét festi meg, tehát történelmi, kultúrtör­téneti jelentőségű is az an­gol író műve, amit a mai olvasó vesz kézbe. Biztos nem véletlen, hogy a nagyváradi születésű Dá­vid Sándor színművészre nagy hatással volt két olyan irodalmi alkotás — John Paget és Wesselényi Polixé- nia könyve —, amelyet azo­nos vonások jellemeznék: a haza szeretete, a kötődés Magyarországhoz, Erdélyhez, a nyelv, a színház ügye. ön­magában az a tény is érde­kes, hogy két híres utazó különböző irányból indul út­nak a világba, hasonló be­nyomásokat, tapasztalatokat szerez és ír meg naplójá- ben, hogy ez a két ember Rómában találkozik, s a ta­lálkozásból szerelem lesz. majd házasság. Dávid Sándor ötlete volt, hogy a két kötetből válogat­va önálló előadói estet állít­son össze és ő játssza John Pagetet. A Kaland, szerelem, A Kettős- és a Sebes-Körös találkozásánál elégedett ar­cok figyelik az árhullám le­vonulását. Báthori László gátőr, dr. Fórján Mihály és dr. Goda Péter. A háttérben a mérgesi vésztározó „szára­zon” Fotó: D. K. re erősödő szél hullámverése ellen, A védelmi szakasz ügyele­ti központjában Erdész Bé­la, védelemvezető a figyelő- szolgálat szervezésében szer­zett tapasztalatait osztja meg velünk. Percnyi pontossággal indítják az embereket. — Ez jól látszott a tegnapi repülőgépes szemlén is — szól közbe az igazgató. — A magasból úgy tűnt, hogy a töltésen szabályos térközök­kel mozognak az őrök. Bekukkantunk menet köz­ben a békési kikötőbe, ahol az apadás már szemmel is jól látható. Tovább me­gyünk. Békésen, a Kettős- Körös bal partján a töltés­be kőszivárgókat és a túl­nyomást megcsapoló kuta­kat néztük meg. Ezek a műtárgyak a védvonal erő­sítését szolgálják, csak olyan szakaszokra építették be, ahol a korábbi árvizek meg­figyelései ezt indokolták. Ezek a megoldások az ár­víz védett területre iramo- dását gátolják meg azzal, hogy a védvonal szilárdsá­gát, a víz nyomáselienálló- képességét növelik. Itt hallottuk, hogy Körös- tárcsán új gátőr állt munká­ba március elsejével, s az újszülöttet még ugyanabban a hónapban a Körösök ára­dása megkeresztelte. Hosszú szolgálata lesz — mondják a vízügyes nyelvek. Fokközre megyünk. A Se­történelem (avagy Magyar- ország a XIX. században egy angol szemével) című játékhoz Felkai Esztert kér­te fel Wesselényi Pölixénia alakítására. A Jókai Színház két művésze ezzel az elő­adással pályázta és nyerte meg a megyei tanács művé­szeti ösztöndíját. A premier rendhagyó irodalomóra ke­retében volit csütörtökön délelőtt a megyei könyvtár­ban. A kétszemélyes játékot középiskolásoknak szánták a művészek, és a szép számú gimnazista jött el a bemu­tatóra. Hogyan lett John Paget- bófl erdélyi gazda? — erről szólt a játék, és még sokkal többről. Felkai Eszter és Dá­vid Sándor olyan történelr bes-Körös vésztői oldalén csakugyan tavasiz van. Meg­érkeztek a gólyák. Az árvíz- védelmi osztag szálláshelyén alakították ki a védelem központját. Nagy Sándor szakaszvédelem-vezetőt úgy műtatja be dr. Goda Péter, mint általában azokat a dolgozókat, akikre főnökeik egy kissé másként büszkéb­bek, mint a többiekre. — Gátőrdinasztiából szár­mazik. Tanult, és nálunk -maradt. Itt a pihenőben találkoz­tam három önkéntessel, akik hallották, hogy baj van a Sebesen, és elindultak Vész­tőről, hogy segítsenek: Ka­szai Mihály, Kovács Sándor és Szilágyi László vállalta a feladatot, mindenféle felszó­lítást megelőzve. Amikor végigmentünk a Sebes töltésén — ez a vízügy leghosszabb őrjárata — Mé­szár Elek nevét jegyezhet­tem fel, akitől azt kérdez­tem: — Ma szombat van, mi­lyen szívvel jöttek szolgálat­ba, ebben a nem éppen ba­rátságos időben? — Mi segíteni jöttünk, hogy megelőzzük a bajt. Tudják maguk, hogy micso­da nagy kár érne bennün­ket, ha valahol kipukkadna a gát? Gépkocsivezetőnk bekap­csolja a rádiót. Az éter hul­lámain keresi a Köröstarcsa határában tartózkodó Pálin­kás Lajos főmérnököt. Je­lentkezik, aki menet közben tájékoztatja az igazgatót a védelmi munkák helyzeté­ről. A mérgesi vésztározó megnyitásának előkészületei folynak, de nem a most le­vonuló árhullám megcsapo­lásáról van szó, hanem egy ennél jóval nagyabbról, amelyikkel csak így birkóz­hatunk meg sikeresen. A távolban felitűnik az ár- vízvédelmi osztag. Fábián István részlegvezető és Ba- bicz István robbantómester irányítja a munkát. Függő­legesen lyukakat fúrnak a töltésbe. A két hete tartó árhullám még nem nedvesí­tette át a töltés anyagát. A fúró száraz földet hoz a fel­színre. A vízügyesek arcán egy halvány mosoly átsuha- nását láttam, amint megta­pogatták a fúró által felho­zott száraz földet, örültek és örültünk, hogy mindezt az apadó vízszintnél tapasztal­tuk. Dupsi Károly mi-irodalmi utazásra vitte magával közönségét, ahol bepillanthattunk a XIX. századi Itáliába, Rómába, Nápolyba és Firenzébe, Ma­gyarország társadalmába, gazdaságába, a korabeli Er­délybe. Sétálhattunk Pesten és Budán. Ám értnél is ér­dekesebb volt talán régvolt idők embereinek véleményét hallani hazánkról, népünk­ről, a muzsikára, a költé­szetre való fogékonyságunk­ról, vagy megismerkedni a bécsi előítéletekkel, képet kapni szokásokról, erkölcsi normákról. Az összeállítás legfőbb értéke mégis az, hogy emberi tartásról, mél­tóságról, hazaszeretetről, ma­gyarságról szólít — szépen, elegánsan. Tükröt tartva mai tartásunknak, mai ma­gyarságunknak is. Niedzielsky Katalin t Ilyen volt... (archív fotó a szállóról) Főleg gimnazisták jöttek a könyvtári premierre Fotó: Gál Edit Korabeli fényképeket keresnek Milyen lesz a békéscsabai Fiume-Csaba Szálló? Irodalmi utazás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom