Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-26 / 73. szám
1988, március 26., szombat Kormányszóvivői tájékoztató 0 jövőben a Minisztertanács Hivatala látja el a sajtóigazgatást Tegnap ülést tartott a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa A testület határozott hazánk felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről. A továbbiakban bírákat mentett fel, választott meg, majd kegyelmi ügyben döntött, és egyéb időszerű témákról tárgyalt. Mit és mennyiért termelnének a kistermelők? A Minisztertanács késő délutániba nyúló ülését követően Bányász Rezső a kormányszóvivői értekezleten elsőként a kormányülés témáival kapcsolatos kérdésekre válaszolt. A Minisztertanács Hivatalával kapcsolatos kérdésre (Magyar Hírlap) elmondta, hogy a szervezet nem veszi át a tárcák egyes feladatait, s mint apparátus sem ékelődik a minisztériumok és a Minisztertanács közé. Fontos szerepet játszik az össz- kormányzati szempontok érvényesítésében, a megalapozott döntések kialakításában, és abban, hogy a kormány. illetve a miniszterelnök hiteles információkat kapjon a végrehajtásról. Figyelembe véve, hogy az Országgyűlés jóváhagyta a Tájékoztatási Hivatal — mint önálló államtitkárság — megszüntetését, a jövőben a Minisztertanács Hivatala látja el azokat a sajtóigazgatási feladatokat, amelyeket korábban a sajtótörvény a Tájékoztatási Hivatal hatáskörébe utalt. A kormány mostani ülésén létrehozott Tanácsi Kollégiummal kapcsolatosan (a Magyar Hírlap érdeklődésére) kifejtette :~a kollégium konzultatív testület, s egyben a tanácsok érdekfeltáró fóruma, amelynek feladata segíteni, hogy a kormányzat és a tanácsok tevékenysége között minél jobb összhang alakuljon ki. Ezt elsősorban a kölcsönös tájékoztatás, az információk kétirányú áramlása révén érheti el. A Kollégiumot a Minisztertanács elnöke vezeti. Tagjai között helyet foglal a belügyminiszternek a tanácsi ügyekben illetékes helyettese, továbbá a Minisztertanács elnöke által meghatározott időre felkért tanácselnökök, tanácsi vezetők, akik a tanácsi munka különböző szintjeit képviselik. A Tanácsi Kollégium munkamódszere kötetlen lesz, üléseit szükség szerint, valószínűleg negyedévenként tartják. A Kollégiumról a részletes tudnivalók a Magyar Közlönyben jelennek majd meg. A szóvivő részletesen beszámolt (a Magyar Távirati Iroda kérdésére) a Minisztertanács jogalkotási feladataira hozott határozatról. A következő év feladata lesz várhatóan az ország- gyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvény módosítása, a földhasználati adóról szóló törvény alkotása, illetve a bányászatra vonatkozó szabályozás korszerűsítése. Előreláthatóan jövőre készülnek el az új postatörvény és az informatikára vonatkozó törvény tervezetével, valamint a népgazdasági tervezéssel és a költségvetési reformmal összefüggő jogszabályok módosítására tesz majd a kormány javaslatot. A vámjoggal, a közérdekű bejelentésekkel és a szabálysértésekkel kapcsolatos új kódex, illetve törvény megalkotásával 1990-ben foglalkoznak. Egyes kérdésekben kívánatos, hogy megvárják a jelenlegi gazdasági változások bizonyos hatásait. Ebből a meggondolásból célszerű későbbre halasztani például az új Munka Törvénykönyv módosítását. Egv csütörtöki hírre reagálva, miszerint Bartók Béla hamvai a közeljövőben hazaérkeznek, a szóvivő a kormány egyetértő öröméről számolt be. Elmondta, hogy a XX. század egyik legnagyobb zenei géniuszának, a magyar nemzet nagy fiának hamvait a budapesti Farkasréti temetőben helyezik örök nyugalomra. Ezzel végre teljesül Bartók Béla végakarata, amelyet nem sokkal halála előtt az óceán túlsó partján vetett papírra, s amelyben megírta, szeretne végleg hazatérni. Köszönet Bartók Béla utódainak azért a nemes gesztusért, amellyel áldozatkészen hozzájárultak a hamvak hazahozatalához. A Fővárosi Tanács — az egész nemzet akaratát teljesítve — a nép kimagasló fiának kijáró díszsírhelyet adományoz. Arra törekszünk — mondotta —, hogy a sírhely, s az arra emelendő emlékmű méltó legyen Bartók Bélához. A Magyar Hírlap munkatársa Bányász Rezső véleményét kérte arról, hogy egyes nyugati hírközlő szervek támadták a kormányszóvivőnek a március 10-i sajtóértekezleten elhangzott válaszát a magát Demokrata Fórumnak nevező csoportosulásra vonatkozóan. Bányász Rezső elmondta: a valóban demokratikus vita első alapelve egymás véleményének. megnyilatkozásának pontos idézése. Ezekben a hírközlő eszközökben a szóvivőnek olyasmit róttak fel, amit nem mondott, nem állított. Felidézte, hogy az úgynevezett Demokrata Fórummal kapcsolatban azt mondta: a kormány nem ismer ilyen szervezetet. Honnan is ismerhetné, hiszen ilyen fórum alakulását hivatalosan be nem jelentették. a kormány képviselőit ennek ülésére meg nem hívták. Felhívta a figyelmet arra is. hogy érdekes módon a különböző — főleg értelmiségi — összejöveteleknek a hasznosságáról — higgadt, felelős légköréről — adott minősítését egyetlen nyugati hírközlő szerv sem körölte. A Népszava munkatársa az Országgyűlés tavaszi ülésszakán elhangzott két olyan interpellációra adott válaszra utalt — az egyiket aiz Országos Árhivatal elnökéhez, a másikat a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez címezték —, amelyet a képviselők túlnyomó többsége leszavazott. Ezzel összefüggés- j ben Bányász Refcső elmond- j ta, hogy a villamosáfam-tarifa egységesítése és a banki hitelszűkítés kérdése a Parlament elutasító válaszát követően az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága elé kerül, a két szervezet elnökének előterjesztésében. Megvitatásukhoz, a tárgyilagos álláspont kialakításához a kormány minden szükséges információt megad. Az utazási számlákról szólva (a Veszprémi Napló kérdésére felelve) a Azóvivő^ friss adatokat közölt. Eszerint 13 551 számlán csaknem 140 millió forintnak megfelelő valutát helyeztek el az állampolgárok. Az utóbbi hetekben jelentősen nőtt a forgalom, s március 31-ig az e számlákon elhelyezett ösz- azeg meghaladhatja a 150 millió forintot. A kormányzat nem tervezi, hogy meghosszabbítsa ezt az akciót. A napidíjak kérdéskörét érintve (a Veszprémi Napló munkatársának válaszolva) elmondta, hogy az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal ebben a kérdésben nem kíván semmiféle változtatást végrehajtani, a Pénzügyminisztérium viszont a napidíj teljes megszüntetése mellett foglal állást. A pénzügyi tárca nézete szerint a vállalatok maguk rendezzék, úgy ahogy akarják, a napidíjak kérdését. Remélhető, hogy e témakörben az illetékesek egységes javaslatot tudnak benyújtani a Minisztertanácsnak. (Folytatás az 1. oldalról.) védőárat alakítanak ki az előző évek védőárai alapján. A felvásárlási ár ennél ténylegesen több is lehet, a kereslet-kínálat függvényében. — Következtethetünk-e a mostani védőárakról a szezonban érvényesülő tényleges árakra? — Nem. — Milyen a szerződési kedv? — Óriási a lakossági igény, ami soha nem látott termelési kedvet jelent. A kistermelők az értékesítési garanciáért akár azt is vállalják, hogy a szerződésbe a felvásárlási árak ne kerüljenek bele! Inkább odaadják olcsóbban, de biztos legyen a vevő. Tudniillik a felvevő piac érezhetően beszűkült a közismert vásárlóerő-csökkenés miatt. A termelésre sok minden ösztönöz, de úgy látszik, vásárolni egyre kevesebben akarnak. * * * A Csabai Húsker négy ki- rendeltsége már az elmúlt év végére megkötötte a szerződéseit 1100 kistermelővel — tudtuk meg Holodnyák Jánostól, a Csabai Húsker áruforgalmi osztályvezetőjétől, aki a következőket mondta el: — Vöröshagymát 280, dug- hagymát 50 hektáron termel a 800, illetve 110 kistermelő. Ezen kívül 20-30-an burgonya, gyökér és primőráru szállítására kötöttek megállapodást. Ez utóbbiakból az idén csak annyit vásárolunk fel, amennyi saját bolthálózatunk ellátásához szükséges. A szaporítóanyagot a kistermelőknek előre kellett Békés megyében található | az ország sertésállományá- ' nak 10-11 százaléka, mintegy 1 millió állat. 1984-ben Í jutott mélypontjára a sertéstartási kedv országosan, de megyénkben is. Ekkor a háztájiban 26 százalékkal : csökkent a sertésállomány. Már ebben az évben is tapasztalható némi csökkenés — állapította meg bevezetőjében Csukás Gyula, a megyei tsz-szövetség titkárhelyettese, azon a tegnapi tanácskozáson, amelyet Békéscsabán rendeztek. Dr. Baltay Mihály, a Mezőgazdasági Minősítő Intézet szakembere „Eredmények és aktuális kérdések a sertéstenyésztésben” címmel tartott tájékoztatót. Többek között rámutatott: 1967-hez képest megkétszereződött az előállított sertéshús mennyisége hazánkban. Jelentősen emelkedett a hazai fogyasztás, míg 1967-ben 25 kilogramm volt, ez a szám a '80-as évek közepére 42 kilogrammra emelkedett személyenként. A továbbiakban az előadó arról szólt, hogy tavaly nyáron ismét állománycsökkenés vette kezdetét, elsősorban a kistermelőknél’. A hazai fogyasztáscsökkenést ma még nem lehet mérni, de várhatóan 10 százalék körül alakul az idén. Ezt követően az exportlehetőségeket vette számba a szakember. Rámutatott, Nyugat-Európá- ban megnőtt a kereslet a kifizetni, a dughagymát azonban meghitelezte nekik a Csabai Húsker. — Milyenek a felvásárlási áraik? — A felvásárlási alapár 1987-hez képest valamelyest emelkedett az idén, például a vöröshagyma kilója 4,50 forint, s ez 30 fillérrel több, mint a tavalyi ár. Ehhez az összeghez azonban még hozzájön az exportból származó bevétel egy része. Ma még nem lehet tudni, ho°v ez pontosan mennyi. * * * A Békéscsabai Hűtőházban Paulik Pál, a termeltetési osztály munkatársa elmondta, hogy a hűtőház háromféle növényre kötött, illetve köt szerződést a gazdálkodókkal, akik 100-400 négyszögöl területen termelnek. Cukorborsóra és minikukoricára már nem kötnek megállapodást, ceruzababra azonban még igen. Ez utób- • bira eddig mintegy négyszázan szerződtek, összesen 30- 40 hektár területtel, a másik két növény termelésével háromszázan foglalkoznak, együttesen 12-12 hektáron. A vetőmagot és a technológiát a kistermelők a vetés előtt 2-3 nappal kapják meg. A cukorborsó vetése a napokban kezdődik, a kukoricáé a jövő hónap elején, a ceruzababé szakaszosan, április 25. és május 15. között. A cukorborsó és a kukorica felvásárlási ára, minőségtől függően, kilogrammonként 15-50 forint, a ceruzababé 21 forint. Ez — a kukoricát leszámítva, amelynek a felvásárlási ára változatlan — 1987-hez képest 3-5 forintos árnövekedést jelent. biosertések iránt. Hagyományos épületekben, hagyományos takarmányok 'felhasználásával, vegyszer ,, és gyógyszer nélkül nevelik a tőkés országokban a sertést, és magasabb árat kapnak érte, mint a táppal hizlal- tért. Hazánknak is lehetősége van ilyen jellegű sertések előállítására. Ezután sorravatte a fajta-, a takarmányozási és a technológiai kérdéseket. Az intézet vizsgálatai szerint 1986-ban nemcsak fehérjehiányos, hanem energiahiányos keveréktakarmányokat is etettek a hazai sertésekkel'. Ezen kívül a különböző gombafertőzések károsodást okoznak a takarmányokban. Dr. Simon Gyula, a TOT tanácsosa a háztáji gazdaságok termeléséről és az integrálás főbb kérdéseiről beszélt. Kiss Lajos, a Gyulai Húskombinát kereskedelmi igazgatója sorravette azokat az intézkedéseket, amelyeket az idén hozott a kombinát. Várhatóan mintegy 700 ezer hizót vásárol fel ebben az évben a vállalat. Timkó Rudolf, a Kecskeméti Állattenyésztő Vállalat békéscsabai állomásának igazgatója az állategészségügyi gondokról', a tenyésztői munka alacsony színvonaláról szólt. Tavaly a vállalat mintegy 2,5 millió forint veszteséget „nyelt le” a mesterséges termékenyítés miatt. V. L. Hz intézkedések segíthetik az előrelépést Szegeden, a Vas- és Fémipari Szövetkezetben elsősorban a kiskerttulajdonosoknak gyártanak rotációs kapákat, fűnyírókat, motoros kaszát, szivattyúkat. A szövetkezet az idén kétezer kisgépet szállít az üzletekbe i (MTI-fotó: Stekovics János — KS) Dőlt betűvel Az ár Javában tart már a visszaszámlálás! Ha jól tudom, akkor ma a hatosnál tartunk. De jön a többi is: 5 ... 4 ... 3... 2... 1... Fogynak ia \számok meg a napok, míg végül április elsején kimondatik: zéró. Akkor aztán majd kiderül, hogy a biztonságos Vosztókéhoz hasonló út. vagy a Challenger-sors áll előttünk. Azokra a változásokra utalok, amelyek tudata még január elején költözött belénk, s amelyek kezdetét április elsejére datáljuk. Természetesen a szabad árak várható emelkedésére gondolok. Azokra a szabad árakra, amelyek változását (hosszú ideje ezen már mindig csak növekedést értünk) egyelőre még előzetes bejelentési kötelezettség /tartja kordában. A közvélemény által befa- gyasztottnak hitt szabad árakat tehát „elengedik”, s azok a természefüknél, meg a „jó” magyar hagyományoknál fogva elszabadulhatnak, iHa tréfálkozni lenne kedvem, biz' isten azt írnám, mit tegyen a szabad ár, ha nem azt, hogy szabadon vándoroljon. De nincs kedvem tréfálkozni, márcsak azért sem, mert ami szabadon vándorolhat, annak nemcsak felfelé, hanem lefelé is illik olykor-olykor mozognia. Csakhogy — hosszú ideje úgy tűnik — a mi szabad áraink rendetlen szabad árak, mert ezek unos-untalan csak felfelé tartanak. Ezért hát a félelem ;bennem-bennünk, hogy március 31-e után az árak egy része nekilódul. Nem annyira a ránk nehezedő terhek lassú növekedésétől félek (bár természetesen attól is), hanem, hogyy a régi szemlélet megerősödik. Az a törekvés, amely minden vállalati szándékot, vagy mulasztást áremeléssel igyekezett „lefedni”. Ami persze valós felismerésből indult ki: egy olyan országban, amelyben a vállalatok többsége (vagy legalábbis jó része) monopolhelyzetben van, .ott mindenféle 'áru mindenféle áron (értem alatta: á jelenleginél is magasabb áron) eladható. , Közel két jiete a kormány irányelveket fogadott el az árszínvonal-emelkedés rövid távú mérséklésére. A dokumentum legjellemzőbb szavai: (a kormány) elvárja, igényli, bízik abban. Egyik-másik bekezdésben a keményebb „utasítja” kifejezés is fellelhető, amellyel csupán a körültekintőbb, felelősebb magatartásra szólítanak fel. A kormányközlemény higgadt és mértéktartó szövegéből korántsem valami tehetetlenséget, az eseményekkel való sodródást olvasok ki, hanem a józan észbe vetett hitet. A reményt, hogy nem fogyott még el a bizalom minden tartaléka. Hogy végre-valahára talán megérti mindenki, hogy a kormány tisztességes szándéka és az egyéni áldozatvállalás önmagában kevés. Sőt, önmagában véve még a nadrág szíjhúzás, \az áremelés is kevés. Semmit nem ér, ha nincs mögötte (mellette, egyszer talán majd helyette) egy korszerűbb, ésszerűbb, takarékosabb gondolkodás és gazdálkodás, adott esetben a szabad áras termékeket előállító vállalatoknál. Nincsenek illúzióim. Tudom, hogy bizonyos áremelések — nemzetközi hatások és más okok miatt ‘— elkerülhetetlenek. De azt is tudom, hogy egy robbanásszerű, széles körű áremelés abnormális, és ellentmond minden reális gazdaságpolitikai programnak. A nagy fordulópont — az adórendszer bevezetése és más okok miatt — január elseje volt. De meggyőződésem, hogy a bizalom igazi próbaköve az április elseje utáni változásokból áll össze. Ismerősöktől és ismeretlenektől, az ország sorsáért felelősséget érző többségtől hallom és tapasztalom, hogy az emberek rendet, fegyelmet és határozottságot várnak el. Jól tudom, hogy a gazdasági reformtól idegen az adminisztratív beavatkozás, de az ellenőrzés és a számonkérés már aligha. Vagyis, ha az igazi piac híján az áralakításnál a itisztesség és a becsület ma még nagyobb súlyt nyom a latba, mint a kereslet és a kínálat, akkor rakják ezt a .tisztességet és becsületet górcső alá. A bizalom, a remény és maradék jókedvünk védelmében.
