Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-26 / 73. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES B MEGYEI TANÁCS LBPII 1988. MÁRCIUS 26., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM II nehezebb körülmények között is színvonalas munkát vár a lakosság illést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács -pénteki üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács határozatot hozott a belügyminiszter, a kereskedelmi miniszter, a környezetvédelmi és vízgaz­dálkodási miniszter és az Országos Árhivatal elnökének feladatairól, és hatásköréről. A kormány a Minisztertanács Titkársága és a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatalénak jogutódjaként létrehozta a Minisztertanács Hivatalát, amely a Minisztertanács, a kormánybizottságok, valamint a Minisztertanács elnökének és helyetteseinek munkaszervezete, s a sajtóigazgatás te­kintetében országos hatáskörű államigazgatási szervként jár el. A kormány a Minisztertanács tanácsi kapcsolatainak köz­vetlenebbé és hatékonyabbá tétele, valamint a kormányza­ti és a tanácsi tevékenység összehangolása érdekében dön­tött a Minisztertanács Tanácsi Kollégiumának létrehozá­sáról. A Minisztertanács meghatározta az 1988—1990 közötti időszak jogalkotási feladatait. A kormány beszámolót hallgatott meg a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának munká­járól, a településpolíitika irányításáról és Miskolc fejleszté­séről. (A kormányszóvivői tájékoztatót a 3. oldalon közöljük.) Napirenden II közigazgatás korszerűsítése A Magyar Jogászszövetség Békés Megyei Közigazgatási Tagozata és a helyi tanácsok vb-titkárai együttes ülést tartottak tegnap délután Bé­késcsabán, a városi tanács nagytermében. Elsőként Ki- lényi Géza, az államtudo­mányok doktora, az országos tagozat társelnöke mondott bevezető előadás^ „A poli­tikai intézményrendszer re­formja és a közigazgatás” címmel. A nagy érdeklődés­sel kísért témához sokan szóltak hozzá, és tettek fel kérdéseket az előadónak. Második napirendi pont­ként a közigazgatási tagozat tagjai elfogadták a tagozat szervezési és működési sza­bályzatát. Ezt követően a helyi ta­nácsok vb-titkáralnak dr. Sós Sándor, a megyei tanács szervezési és jogi osztályá­nak vezetője adott tájékoz­tatást az időszerű kérdések­ről, feladatokról. Békéscsabán tegnap dél­után az ifjúsági és úttörő­házban tartották a megyei tanács dolgozóinak összap- parátusi értekezletét. A ta­nácskozáson — amelyen részt' vett és felszólalt Sza­bó Miklós, a megyei párt- bizottság első titkára — Gyulavári Pál megyei ta­nácselnök értékelte az el­múlt évben végzett tanácsi munkát, és szólt az idei fel­adatokról. Bevezetőben elmondta, hogy a tanácsi munkát, kü­lönösen a gazdaságszervező funkciók ellátását sokkal nehezebb körülmények kö­zött kell ma végezni, mint azt a VII. ötéves terv elfo­gadásakor gondolták. Az új helyzetben a tennivalók számbavétele az elmúlt év második felében a megyei párt- és állami vezetés ré­széről megtörtént. Mindkét testület elfogadta azokat a feladatterveket, amelyek a megye gazdaságának és a települések fejlesztésének, az intézmények működtetésé­nek lehetőségeit tárják fel szűkülő pénzügyi források között. Most az a legfonto­sabb, hogy ezek megvalósí­tásán munkálkodjon min­denki a maga területén. Hangsúlyozta, a tanácsi munka társadalmi környe­zete soha nem volt ilyen kri­tikus és érzékeny, mint ma. Ebben a helyzetben kell kul­turáltan. türelmesen — de gyorsan — és szakszerűen dönteni. A továbbiakban a megyei és helyi tanácsi szervek új­szerű kapcsolatáról, a két­lépcsős köziigazgatás kiter­jesztéséről beszélt. A megye több alkalommal is úttörő­szerepet vállalt az új for­mák bevezetésében, kipró­bálásában, s ezzel lényegé­ben lépéselőnyre tett szert. A korszerűsítés természete­sén nem önmagáért volt — és nem lesz az a jövőben sem —, hanem a lakosság érdekét szolgálja: egysze­rűbb, gyorsabb, hatékonyabb ügyintézést. Ezévtől a helyi tanácsok csaknem fele, a megye lakosságának több mint 70 százaléka került közvetlen kapcsolatba a megyei szervekkel. Reális a célkitűzés, hogy a követke­ző általános választások előtt ne csak rátérjenek a megyé­ben a kétszintű irányításra, hanem meg is szilárdítsák az ennek megfelelő kapcso­lati formákat. — Rendelkezésre állnak a kormány munkaprogramjá­ból adódó megyei feladat- tervek. Ebből kiindulva, és a konkrét megoldásokat ke­resve kell ellátni az irányí­tó, felügyeleti hatósági mun­kát, ezek alapján kell a tes­tületek elé vinni javaslato­kat, szervezni a határozatok megvalósítását — mondotta, majd így fejezte be:—Kö­zülünk mindenki kétszeresen is érzi az ország, a megye nehéz helyzetét: egyrészt ál­lampolgárként, másrészt az államapparátus tagjaként. Nem lenne jó, ha a pesszi­mizmus eluralkodna rajtunk, mert az apátia cselekvés­képtelenséget szül. M<i pedig éppen cselekedni kell. Ezt követően meleg sza­vakkal méltatta a csaknem négy évtizedes közigazgatási munka után nyugalomba vonuló dr. Kertész Márton megyei vb-titkár tevékeny­ségét. Szabó Miklós a me­gyei pártbizottság nevében szólt hasonlóképpien. Az értekezlet végén — fel- szabadulásunk közelgő év­fordulója alkalmából — Gyulavári Pál kitüntetése­ket, kinevezéseket adott át. S. F. Én szerződnék veled Az áradó Fehér-Körös a tegnap kora délelőtti órákban Gyu­lánál Fotó: Veress Erzsi 0 Sebes- és a Fekete-Körös felső szakasza lassan apad Tetőzött a Fehér- és a Kettős-Körös árhulláma is A Fekete- és a Fehér-Kö­rösön egyidejűleg levonuló árhullám igen nagy víz- mennyiséget hoz a Kettős- Körösön, ahol az eddig mért ötödik legnagyobb árhullám levonulása várható — mon­dotta tegnapi tájékoztatójá­ban dr. Godá Péter, az ár­védekezés vezetője. A Feke­te-Körös tegnap, március 25-én a déli órákban a re­metei vízmércénél tetőzött, a hazai felső szakaszon las­san apad. A Fehér-Körös árhulláma Gyulánál, a Kettős-Körös pedig Békéánél .ugyancsak tegnap, a déli, délutáni órákban érte el a legmaga­sabb szintet. A Sebes-Körös alsó szakasza még áradó jel­legű, de a felső szakaszon már apadást észleltek. Az igazgatósághoz tartozó folyók védvonalai bizton­sággal tartják a hatalmas vízmennyiséget. Az egy hét­tel ezelőtt kezdődött soroza­tos áradás és a magas víz­szintek hatására a töltések mentén fakadóvizeket és kisebb szivárgásokat észlel­tek. A védvonalakon tegnap kereken 800-an teljesítettek szolgálatot. Közülük 243 a külső erő, akik közremű­ködtek a Fehér-, a Fekete-, a Kettős- és a Sebes-Körö­sön elrendelt harmadfokú, továbbá a Hármas-Körös és a Berettyó másodfokú ár­vízvédelmi szolgálat köve­telményeinek teljesítésében. A napok óta tartó esőzé­sek különösen a Kettős-Kö­rös jobb parti, a Hosszú-fo­ki és az Élővíz-csatorna bel­vízrendszer területén indo­kolttá tették a belvíz elleni hatékony védekezést. Már 26 szivattyútelep)et helyeztek üzembe, melyek másodper­cenként 52. köbméter vizet emelnek át a folyókba. Szük­ség szerint a vízügyi társu­latok és a mezőgazdasági üzemek is védekeznek. A helyi tanácsok közül Körös- ladányban, Mezőberényben, Dévaványán és Gyomaend- rődön rendeltek el vízkárel­hárítási készültséget. D. K. Közművelődési szabadegyetem a megyei könyvtárban Mit és mennyiért termelnének a kistermelők? Megelevenedtek a kertek, a hobbitelkek, lassan hoz­zákezdünk a kisebb-nagyobb földdarabok megművelé­séhez. Az utóbbi évek változásai mindinkább larra kész­tették a kertészkedőket, hogy szenvedélyüket, hobbiju­kat gazdasági szemüvegen keresztül vizsgálják. Évről évre {gyarapodik azoknak a száma, akik a kiskertjüket, hobbitelküket egyfajta gazdasági tevékenység alapjá­nak tekintik, egy jó lehetőségnek a plusz pénz megszer­zésére. Van, aki azt 'mondja, ha már dolgozom, a hasz­nát is szeretném látni. Egyszóval az árutermelés ezek­ben az egy-két, esetleg néhány száz négyszögöles par­cellákban teret hódított. A tapasztalatok arra is meg­tanították a „kisgazdákat”, hogy ne csak a „vakvilágba” termeljenek, hanem már ültetés, veteményezés előtt gondoskodjanak terményük értékesítéséről. Több ezerre tehető azoknak a száma, akik a különböző élelmiszer- ipari nagyüzemekkel termeltetési szerződést kötnek. Nagy Mihály, a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának helyettes vezetője a következőket mondta: — Békésben a háztájiban évente összesen 6-7 milliárd forint értékű terméket állí­tanak elő az emberek, en­nek fele a növénytermesz­tésben realizálódik. A kis­termelők szerződéseket köt­nek termelőszövetkezetekkel, áfészektkel, illetve szakcso- p>ortokkal, akik tovább érté­kesítik a nagyüzemeknek a felvásárolt árukat. De az is jellemző, hogy a kiskerttu- l'ajdonosok közvetlenül köt­nek szerződést az ipar rep­rezentánsaival. Évente az ilyen termeltetési szerződés keretében előállított áruk értéke 700 millió forintra tehető. Legjellemzőbb növé­nyek a hajtatott zöldségek­nél a paprika, paradicsom, uborka, újburgonya, vagy a málna, föld leper, minikuko­rica, minisárgarépa, gyümöl­csök. Elsősorban a kézimun­ka-igényes növényekkel ér­demes foglalkozni, * * * Ezúttal arra voltunk kí­váncsiak, hogy a különböző feldolgozó nagyüzemek mi­lyen növényekre, milyen fel­tételekkel, milyen áron köt­nek szerződést közvetlenül a termelőkkel, összeállításun­kat Bundula Csaba és Lo­vász Sándor készítette. * * * Fekete Bélánét, a Mészöv főmunkatársát az áfészek kistermelőkkel kötött ter­meltetési szerződéskötéséről kérdeztük. A következőkkel kezdte: — Megyénkben mind a 16 fogyasztási szövetkezet fog­lalkozik ilyen jellegű ter­meltetéssel. Legjelentősebb a zöldség- és gyümölcster­mesztés. Legtöbb kisterme­lővel az Orosháza és Vidéke Áfésznek — szerződéseik összege az idén is megköze­líti a 4 ezer tonnát —, a Békéscsaba és Vidéke, a Medgyesegyháza és Vidéke és a Tótkomlósi Áfésznek van szerződése. Tavaly 14 ezer 300 tonna árut vásárol­tak fel Békésben, 25 száza­lékkal többet, mint 1986- ban. Szembetűnő, hogy az óriási mennyiség több mint felére előre kötöttek szerző­dést. — Hogy állnak az áfészek napjainkban a szerződéskö­téssel? — A tervezett termelteté­si szerződések háromnegye­dét már megkötötték. Kü­lönösen igaz ez a zöldségfé­léknél, a feldolgozóipari alapanyagoknál. Erre ugyan­is már megvannak a meg­rendelések. Több kisterme­lővel az áfészek azért nem kötöttek szerződést, mert a kiskereskedelem és a közü- letek még nem jelezték igé­nyeiket szövetkezeteinknek. — A termeltetési szerző­désekben ki diktálja az ára­kat? — A feldolgozóipari nagy­üzemek. Az áfészek 10 szá­zalékos árrést alkalmaznak a feldolgozóipari alapanya­goknál. A kiskereskedelem­nek és az exportra szánt áruknál — értékesítési ár hiányában — úgynevezett (Folytatás a 3. oldalon.) Harmadik éve, hogy a me­gyei pedagógiai intézet, a megyei könyvtár és a Me­gyei Művelődési Központ tá­mogatásával, Fabulya László- né szervezésében közmű­velődési szabadegyetemi elő­adássorozaton vehetnek részt az érdeklődők a megyei könyvtárban. „A legszak­avatottabb emberek szájá­ból értesülünk a mai ma­gyar társadalom legújabb jelenségeiről, a tudományos kutatásokról” — mondották a hallgatók. Az első előadás- sorozat témája volt a társa­dalmi valóság feltárása, a másodiké az egyén és tár­sadalom viszonyának szocio­lógiája, pszichológiája. Az 1987 88-as évben az eddigi rendezőkhöz kapcsolódott a közalkalmazottak szakszer­vezete is, mert a téma az ő tagjaikat is érdekelte. Ez­úttal ugyanis a gazdaság és társadalom viszonyát ele­mezték, elemzik az előadók. Tegnap, március 25-én délelőtt Róbert -Péter, az MSZMP Társadalomkutató Intézetének szociológusa és Szecskő Tamás, a Tömeg­kommunikációs Kutatóköz­pont igazgatója beszélgetett a szabadegyetemi hallgatók­kal. Előadásuk Magyarország társadalmi rétegeződéséről, az értelmiség státuszhelyze­téről és politikai tudatáról szólt. Még két előadás van hátra e sorozatból, ahol elő­reláthatóan Benda Kálmán történésszel, Vass Csabával, a HNF Országos Tanácsának osztályvezetőjével és Varga Csaba szociológussal talál­koznak a résztvevők. b. zs. Kevermesi—dombiratosi hét BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG ■ban A két település kora tavaszi pillanatait örökítette meg fotóriporterünk, Gál Edit, a lapunk 7. oldalán megjelenő képriportban. A hangulatos képek a két község minden­napjairól szólnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom