Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-25 / 72. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! ■ MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 1 MEGYEI TANÁCS LAPIA 1988. MÁRCIUS 25.. (PÉNTEK Ara: 1,80 forint XUII. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. március 23-24-ei üléséről Május 20-án: országos pártértekezlet A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga 1988. március 23—24-én Kádár János elvtárs elnökle­tével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tag­jain kívül részt vettek a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a Poli­tikai Bizottság javaslatait: — Lázár György elvtársnak, a párt főtitkárhelyettesé­nek előterjesztésében a párt vezető szerepéről, a poli­tikai intézményrendszer működésének fejlesztéséről: — Lukács János elvtársnak, a Központi Bizottság tit­kárának előterjesztésében az országos pártértekezlet idő­pontjáról, képviseleti rendjéről; — Bcrecz János elvtársnak, a Politikai Bizottság tag­jának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésé­ben az országos pártértekezlet állásfoglalásának terve­zetéről. — A Központi Bizottság jóváhagyólag tudomásul vet­te az ideológiai munka időszerű kérdéseiről folytatott vita tapasztalatait összegző írásos tájékoztatót. 1. A párt tagsága ez év elején megvitatta a párt ve­zető szerepéről, a politikai intézményrendszer fejleszté­séről szóló téziseket, amelye­ket a Központi Bizottság er­re kijelölt munkabizottsága dolgozott ki. A vita tükröz­te a kommunisták felelős­ségérzetét, tettrekészségét, jelentős tapasztalatokat tárt fel. Megerősítette, hogy a szocialista építőmunka sike­res folytatása szükségessé teszi a párt vezető szerepé­nek, a politikai intézmény- rendszernek a további fej­lesztését az új követelmé­nyeknek megfelelően. A Központi Bizottság nagyra értékeli a párt tag­ságának aktív részvételét a vitában. Megbízta a Politi­kai Bizottságot, hogy a vi­ta tapasztalatait, a javasla­tokat hasznosítva véglege­sítse a határozatot; továb­bá úgy foglalt állást, hogy ennek főbb elemeit a párt­értekezlet elé terjeszti, tel­jes szövegét pedig a párt­értekezletet követően nyil­vánosságra hozza. 2. A Központi Bizottság a Magyar Szocialista Munkás­párt országos értekezletét május 20-ára hívja össze. Ügy döntött, hogy a buda­pesti, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok ezer párttag után válasszanak egy küldöttet. Ezen belül gon­doskodjanak arról, hogy azok az üzemi, intézményi pártszervezetek, ahol ezer­nél nagyobb a taglétszám, képviselve legyenek a párt­értekezleten. A Központi Bizóttság a pártértekezlet elé terjeszten­dő állásfoglalás tervezetét nyilvánosságra hozza. A ter­vezetet minden alapszervezet és pártbizottság április 24- éig vitassa meg. A javasla­tokat, valamint a testületek állásfoglalását a budapesti, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok küldjék meg a Központi Bizottsághoz. A Központi Bizottság fel­hívja a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Magyar Nők Országps Tanácsának elnök­ségét, á Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség Központi Bi­zottságának Intéző Bizottsá­gát, továbbá felkéri a Ma­gyar Tudományos Akadé­miának, a Magyar Gazdasági Kamarának, a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csának, a Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Taná­csának, az Ipari Szövetkeze­tek Országos Tanácsának, a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsé­gének az elnökségét, hogy vitassák meg a pártértekez­let állásfoglalásának terve­zetét, és véleményüket jut­tassák el .a Központi Bizott­sághoz. 3. Az ideológiai munka időszerű kérdéseiről folyta­tott pártvitáról a Központi Bizottság megállapította, hogy hasznos volt. A vita elsősorban a következő kér­dések köré összpontosult; az össznépi hatalom kialakulá­sának folyamata hazánkban és társadalmunk mai szerke­zete; a társadalmi tulajdon leghatékonyabb működteté­se, a különböző tulajdonfor­mák qpegítélése; hol tartunk a szocializmus építésében. Ugyancsak nagy hangsúlyt kapták a vitában a párt bel­ső viszonyai, a demokratikus centralizmus értelmezése, a párt vezető szerepének ér­vényesülése a mai körülmé­nyek között; szocializmusfel­fogásunk és társadalmi-po­litikai gyakorlatunk megújí­tása. A vitában is észlelhető volt, hogy a pártban jelen­leg több fontos kérdésben eszmei bizonytalanság ta­pasztalható. Ez gyengíti a párt politikai és cselekvési egységét. Ezért javítani kell a társadalomtudományi ku­tatások, az alkotó szellemű viták feltételeit, és világos­sá tenni, hogy az adott fej­lődési szakaszban miben lát­juk szocialista építőmunkánk alapvető értékeit és távlati céljait. Az ideológiai tézisek vi­tájának tapasztalatait hasz­nosítani kell a pártértekez­let dokumentumában és a gyakorlati munkában. Budapest, 1988. március 24. (MTI) Ülést tartott a megyei tanács Május 28-án időközi választások — Két áj vb-tagot választottak — Kinevezték a megyei tanács Aj vb-titkárát Békés Megye Tanácsa március 24-én, teg­nap Gyulavári Pál, megyei tanácselnök ve­zetésével — a Békéscsabai Városi Tanács dísztermében — ülést tartott. A kormány részéről ott volt ár. Fonyó Gyula, helyet foglalt az elnökségben továbbá dr. Lovász Matild, a megyei pártbizottság titkára, a társadalmi- és tömegszervezetek vezetői, a megyei tanács tisztségviselői. A napirend a következő volt: — beszámoló Békés Megye Tanácsa ügy­rendi bizottságának munkájáról, különös tekintettel a tanácstörvény végrehajtási rendeletének ímódosítására, a tanácsi de­mokratizmus fejlesztésével 'kapcsolatos új megoldások elősegítésére; — Békés Megye Tanácsa és bizottságai 1988. évi munkaterve; — a Békés Megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság 1988. évi ellenőrzési terve; — bejelentések, interpellációk; — a vb munkájával összefüggő személyi kérdések. Az első témához kapcsoló­dó beszámoló bevezetőben megállapította, hogy orszá­gos vita zajlik a társadalom intézményrendszerének re­formjáról, melyben az álla­mi szervek szerepe, felada­ta, működési mechanizmusa és kapcsolatrendszere is na­pirendre került. A megyei tanács ügyrendi bizottsága a tanácsi demokrácia mai helyzetét ezek figyelembe­vételével vizsgálta, és ennek alapján kíván hozzájárulni, hogy a tanácstagság érdek­lődését felkeltse a tanácsi munka várható új jelensé­geire. A beszámolóhoz Szilágyi Menyhért, az ügyrendi bi­zottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítőt. — Az elmúlt hetekben tartott tanácstagi beszámo­lók, falugyűlések a város- és községpolitika Intenzív for­málói voltak, hozzájárultak egy olyan politizáló közszol­gálati magatartás kialakítá­sához, amely bázisa lehet az országos és helyi érdekek összehangolásának, az érdek­feltárás és -egyeztetés meg­valósításának. Ezeken a fó­rumokon a lakosság növek­vő aktivitással vett részt, sok javaslat, elképzelés szü­letett, igények fogalmazód­tak meg az iránt, hogy a ne­hezedő körülmények ellené­re fejlődjenek a települések. Hangot kapott a tenraiaka- rás, hiszen az emberek a nyíltabb politizálás kapcsán egyre inkább értik, hogy semmit sem várhatnak ké­szen, körülményeink javítá­sáért meg kell dolgoznunk. Sürgették az indokolatlan kötöttségek megszüntetését, a bürokrácia csökkentését. Ezután elmondta, hogy jogszabályi lehetőség van a szervezeti és működési sza­bályzat tanácshatározatként történő kezelésére. Ez lehe­tővé teszi, hogy a jövőben a szabályzat módosítása a ta­nácstagok többségének igen­lő szavazatával, határozati formában történjen meg. A testület a beszámolót elfo­gadta, az említett javaslatot határozati rangra emelte. A továbbiakban a testület elfogadta Békés Megye Ta­nácsa és bizottságai,, vala­mint a megyei tanácstagi csoportok 1988. évi munka- tervét. Ugyancsak elfogadta a Békés Megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság idei ellenőr­zési tervét, amelyhez Józsa Béla, a megyei NEB elnöke fűzött szóbeli kiegészítőt. A bejelentések sorában a testület többek között jóvá­hagyta a munkaügyi szolgál­tatások korszerűsítését, amelynek részletes taglalá­sára a későbbiekben vissza­térünk. A továbbiakban az (Folytatás a 3. oldalon.) A Fekete-Körös a remetei vasúti hídnál Fotó: Veress Erzsi 1 I Harmadfokú j árvízvédelmi készültség a Körösökön A hegyvidéki vízgyűjtőről érkező legújabb adatok le­hetővé tették az árvízi hely­zet áttekintését és egy igen megbízható előrejelzés ösz- szeállitósát — mondotta dr. Goda Péter, a Kövizig igaz­gatója, védelemvezető a teg­napi tájékoztató alkalmával. Most már bizóhyosra vehe­tő, hogy a Körösök egyidő- ben áradnak és olyan nagy mennyiségű vizet szállíta­nak, mely meghaladja a III. fokú árvízvédekezés elren­delésének szintjét. Ezért teg­nap déli 12 órától valameny- nyi folyószakaszon1 ennek a készültségi szintnek megfe­lelő létszám tart szolgálatot. A védelemvezető intézkedett külső erők bevonásáról is, mivel a vízügyi dolgozók egyidőben valamennyi folyó­szakaszon ilyen magas fokú készültség ellátására létszá­muknál fogva kevésnek bi­zonyulnak. I Az árhullámok gyors egy­másután követik egymást, a vízszint is igen magas, így ismét készenlétbe helyezték ast árvízvédelmi osztagot és Budapestről a helyszínre rendelték a robbantó rész­leget, egy esetleges árvízi katasztrófa megelőzésére. Ha szükségessé válik, a sűrűn lakott területek megvédése érdekében megcsapolják a Körösöket, a már korábban kialakított vésztározókba kormányozzák az árhullámo­kat. 1 Az árvízvédekezéssel egy­időben a síkvidéken lehul- lot csapadék miatt belvíz- elöntések keletkeztek több területen, melyek megszün­tetésére intézkedéseket foga­natosítottak. D. K. KISZ-es javaslat a lakásgazdálkodás javítására A KISZ Békés Megyei Bi­zottsága tegnap ülést tar­tott Békéscsabán dr. Farnas József titkár elnökletével. Lapunkban néhány nappal ezelőtt közöltük a tanácsko­zás napirendjeit, hiszen a testület olyan fontos kérdé­seket vitatott meg, mint-pél­dául: hogyan alakult a KISZ politikai jellege a megye- székhelyen az elmúlt idő­szakban, illetve Békés me­gyében milyen a fiatalok la­káshoz jutási helyzete. Az ülés meghirdetetten nyilvá­nos vollt, hogy azon bárki részt vehessen, elmond ja vé­leményét. Nemcsak a testü­let tagjai feltételezték, hogy a politikai képzési központ tanácskozótermében szükség lesz pótszékekre. A tapasz­talat azonban mást muta­tott, gyakorlatilag érdeklő­dök nem voltak ... A me­gyei KISZ-bizottság tagjait ez a tény fokozott felelős­ségre ösztönözte és a meg­vitatandó napirendek tár­gyalásakor a szokásosnál aktívabbak voltak. Elkészí­tették javaslatukat a me­gyei lakásgazdálkodás haté­konyságának javítására és az összegzést a KISZ KB lakáskoncepciójának megyei vitájáról1. Szabó István tit­kár elmondta, hogy a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága a fiatalok lakás­helyzetét áprilisban tárgyal­ja. A KISZ-bizottság az itt megfogalmazott javaslato­kat a végrehajtó bizottság­gal ismerteti. A KISZ-esek elismerik a tanácsi törekvé­seket a lakáshelyzet enyhí­tésére, ugyanakkor a fiata­lok érzik, hogy a kitűzött terveket sem sikerült meg­valósítani. Az ülés befejező részében Kozák Ferenc, a megyei ta­nács osztályvezető-helyette­se tájékoztatta a megyei KISZ-bizottságot a megyei tanács ifjúságpolitikai céliú pénzeszközeinek ez évi fel­használási tervezetéről. L. S, Kevermesi—dombiratosi hét BÉKÉS MEGYEI ■NMiK^anflioMnMKVHni ■ a ESEMS-ban Hogyan gazdálkodik, milyen tervekkel, változtatások­kal1 próbál ligazodni a Dombiratosi Béke Tsz az új köz- gazdasági feltételekhez. Milyen segítséget nyújt dolgozó és nyugdíjas tagjainak ahhoz;, hogy könnyebben éljenek szülőfalujukban. Erről szól' írásunk az 5. oldalon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom