Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-19 / 67. szám
1988. március 19., szombat o IZHiWHiM Megyei vélemények a törvénymódosításokról A változások új törvényt is követelnek Az Országgyűlés által elfogadott szövetkezeti és tsz- törvényről Jmár -a bizottsági viták során több képviselő véleménye az volt, hogy néhány éven belül egy lényegesen megreformált, vagy teljesen új törvényre lesz szükség. Milyen gondokat old ,meg az elfogadott törvénymódosítás, és mit kell majd megoldania három év múlva az újabb törvénynek? Erről kérdeztük Győrffy Károlyt, a Békés 'Megyei Tsz-szövetség titkárát. — Az elfogadott törvénymódosítás csak az eddigi keretek bővítését jelenti. Az utóbbi években és az elkövetkezendő néhány esztendőben azonban olyan mélyreható, gyökeres változások lesznek a gazdasági és társadalmi életben, melyek mindenképpen már most túlmutatnak a módosításon. Én, és még nagyon sokan, akik a szövetkezeti mozgalomban dolgozunk, úgy vélekedünk, hogy az egész törvényességi szabályozást meg kell változtatni, kezdve az alapoknál, vagyis az Alkotmánynál. Ehhez azonban idő kell, hiszen ilyen nagy horderejű lépést alaposan elő kell készíteni. A közgazdasági feltételváltozás miatt égetően fontos volt, hogy legalább a módosítással segítsük a termelőszövetkezeteket az alkalmazkodásban. A régi jogi keret egyértelműen gátja volt a fejlődésnek. El kell mondanom, hogy kicsit késve vagyunk az új törvénnyel, hiszen az igazi az lett volna, ha már január elsejétől a jelenlegi feltételek között indulhatnak a termelőszövetkezetek. Aggódom amiatt is, hogy az elfogadott két törvény hatálybalépése nincs szinkronban, ugyanis az egyik már április 1-től, a másik azonban csak június 1-től lép életbe. A törvénymódosítás lehetővé teszi azt is, hogy a tsz- ckben különböző munkák elvégzésére önálló csoportok vállalkozzanak. Mivel a változtatásra nem év elején került sor, éppen a mezőgazdaság idényszerű termelése miatt, ezzel a lehetőséggel az idén csak nagyon kevesen élhetnek. Az önkormányzat és a demokrácia kiszélesítése az új jogi keretekkel úgy gondolom, csak akkor lesz eredményes, ha egyéb jogszabályok és minisztertanácsi rendeletek nem csonkítják meg. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy a szövetkezetek érdekképviselete a szó igazi értelmében létrejöhessen. A TOT jelenleg ezt hivatott betölteni, de mégsem rendelkezik azokkal az alapvető jogosítványokkal, mint például a szakszervezetek. He bújjunk a papír mögé A jövőben a termelőszövetkezetnek nem kell alapszabályt módosítani, ha új tevékenységgel akar foglalkozni, vagy a veszteséges ágazatot fel akarja számolni. Mennyiben könnyíti meg ez az Új lehetőség a szövetkezetek szerkezetváltását? — kérdeztük Ruczk íjánostól, az Űjkígyósi Aranykalász Tsz elnökétől. — Nekem már évek óta az a véleményem, sok kollégámmal együtt, hogy a szövetkezetek túlszabályozottak. Egyáltalán nem tartom szükségesnek, hogy a termelés részletkérdéseibe bármilyen külső szerv beleszóljon. Az új jogszabály azonban, úgy gondolom, hogy a nagyobb önállóság mellett nagyobb felelősséget is jelent a vezetőknek. Hiszen korábban egy-egy elképzelést csak úgy valósíthattunk meg, ha lazt írásban, vagyis alapszabályban _le- írtuk, és ezt a szövetkezeti Itagok, valamint a felügyeleti szervek elfogadták. \Ha például nem sikerült egy vállalkozás, a kudarc mögött már ícsak ti papír állt. A vezető elképzelése mire megvalósulhatott, teljesen elszemélytelenedett. Most azonban rugalmasan lehet váltani, de ez azt is jelenti, hogy la változtatás ,eredményét, vagy éppen kudarcát is vállalni kell, mert a tagok tudni fogják, kinek a személyéhez kötődik a vállalkozás. A minőséget a gyártó határozza meg Az Országgyűlés elfogadta az élelmiszertörvény módosítását. Az új jogi keret vajon mennyiben segíti elő a gyártó, a kereskedő és a fogyasztó érdekeinek összehangolását? Erről kérdeztük Papp Józsefet, az Orosházi Baromfifeldolgozó igazgatóját. — Csak felszínesen, az előzetes tájékoztatások és az Országgyűlés munkájából ismerem az új törvényt. A részleteket azonban egyelőre csák a képviselők tudják. Ügy gondolom, ha ismereteim alaposabbak lehetnének, lényegesen könnyebb helyzetben volnék, hiszen a problémák általában a részletekben jelentkeznek. Véleményem szerint a törvénymódosítás igazodik az élethez, valójában a termelő és fogyasztó érdekeit hozza közös nevezőre. A gyártás és a kereskedelem ellenőrzésének kettőssége azonban, vagyis az, hogy a gyártásellenőrzést az Állattenyésztési és Takarmányminősítő Intézet, a kereskedelemben pedig a minőséget a Körmi vizsgálja, nem biztos, hogy a gyártónak és a fogyasztónak egyaránt előnyös. Azt mindenképpen jónak tartom, hogy a minőséget mi, gyártók határozhatjuk meg, de arról nem vagyok meggyőződve, hogy a kereskedelmi láncban termékeink minőségének megőrzésében a kereskedők megfelelően érdekeltek-e. Vannak a kereskedelemben technikai hiányosságok, ami már eleve — objektív okok miatt — nem teszi lehetővé, hogy a termékeket megfelelően tárolják. S ha emiatt az áru szavatolt minőségét elveszíti, kezdődhet a huzavona a gyártó és a kereskedő között. De probléma lehet az isi, hogy bizonyos kereskedelmi nyereségérdekeltség miatt az árukat csomagolják ha kell, ha nem, mert így több haszonnal lehet eladni, holott a termék éppen a csomagolás miatt veszíti el minőségét. Új lehetőség a kistermelőknek A Gyomaendröd és Vidéke iÁfésznél nagy várakozással tekintettek az új élelmiszertörvény elé. Miért is? Erről beszélt Dávid Mátyás kereskedelmi főosztályvezető: — Errefelé sok ja hobbitelek, emellett sokan foglalkoznak kisárutermeléssel. Többfelé zöldség-, gyümölcs-, gyógynövénytermesztő szakcsoportunk működik, és egyre inkább számítani lehet arra, hogy az >emberek a termést , minél gazdaságosabban értékesíteni szeretnék. Ha tehát a friss áru nem fogy, vagy éppen Idömping van belőle, akkor vállalkoznának a tartósítására, például savanyúságok, befőttek készítésére, iés ez forgalomba kerülhet, így értékesíthetjük. Az új törvény (most már lehetővé teszi a kistermelők ilyen irányú tevékenységét is. A fogyasztók érdekvédelméről Az Országgyűlés második napján hallgatták meg-a honatyák az élelmiszertörvényről szóló módosítást. Ebben szó esik a fogyasztói érdekvédelemről is. Blahut Károlyné, a Hazafias Népfront megyei bizottságának politikai munkatársa jól ismeri e területet. Tőle érdeklődtünk az élelmiszertörvény várható hatásáról. — Azzal kezdeném, hogy a lakossági ellátás, különösképpen az élelmiszer-kereskedelem színvonala hangulati kérdés. Az idei új szabályozók a népgazdasági tervvel összhangban a lakosságot fogyasztáscsökkentésre késztetik, emiatt megnövekedett a minőség iránti követelmény. Mi úgy ítéljük meg, hogy megnőtt a kereskedők felelőssége ebben a munkában. Sajnos, még mindig monopol- helyzetben van több területen a nagykereskedelem. Mi a fogyasztói érdekvédelmet az általunk meghirdetett „Fogyasztók Kiváló Boltja” mozgalommal kívánjuk segíteni. Napjainkban még kevés állampolgári jelzés érkezik hozzánk a kereskedelem munkájáról1, a minőségi és szavatossági gondokról. A FOT-tagök járják az üzleteket, és tájékozódnak a kereskedelem helyzetéről, igyekeznek feltárni a hiányosságokat. A gyártók felelőssége rendkívül nagy a minőség kérdésében, mivel a társadalom egészségéért is felelnek. A reklámtevékenység során olyan fogyasztói magatartás kialakítására kellene törekedniük az élelmiszer-előállító üzemeknek, amelyek az egészséges táplálkozást szolgálják. Mi pedig arra biztatjuk a lakosságot, hogy bátrán alkosson véleményt a fogyasztói megkárosítások ügyében. Rákóczi Gabriella, Tóth Ibolya és Verasztó Lajos ösz- szeállítása. Videotex-szolgálat Kielégíthetik a megye igényei Mi újság a műtrágyafronton? Ebben az esztendőben jelentős feladatot kell megoldani megyénk mezőgazdaságának. Különösképpen a növénytermesztésre hárul nagy felelősség, mivel a tavalyi, gyengébb, aszályos év után az idén B-10 százalékkal kell növelnie termelését. Márpedig köztudomású, hogy a magasabb hozamok csak megfelelő műtrágyaadagokkal érhetők el. Országosan Békés megyében az egyik legalacsonyabb a hektáronkénti műtrágya-felhasználás. A közelmúltban egyik termelőszövetkezeti vezető ismerősöm arról beszélt, hiába szeretnék megvásárolni a műtrágyát, ha pillanatnyilag nem kapható e fontos tápanyag. .Ezért kerestük fel a fnegye három jelentősebb műtrágya-forgalmazóját, érdeklődve aziránt, milyen készletekkel várják a termelő üzemeket. A Magyar Posta videotex (VTX) néven új szolgáltatást vezet be a közeljövőben. Az ehhez szükséges műszaki berendezések szállításáról a napokban kötöttek megállapodást az NSZK-beli Siemens céggel. A külkereskedelmi feladatokat a Buda- vox látja el. A videotex- rendszer szolgáltató központját az angol GEC Computers, a hazai műszaki követelményeknek és a magyar ábécé sajátosságainak megfelelő terminálokat az osztrák Mupid cég, videotex-mode- meket (jelátalakítókat) az ugyancsak osztrák Datentechnik cég gyártja. Néhány adatátviteli berendezést maga a Siemens szállít majd. Több nyugat-európai ország postaigazgatósága szintén ezt a rendszert választotta a videotex-szolgálat kiépítéséhez. A videotex párbeszédes üzemű szolgálat, amely szöveges és grafikus információkat adatbázisokban tárol, s a VTX terminálok használóinak lehetővé teszi, hogy hozzájussanak — távközlési úton — ezekhez az információkhoz. A rendszerhez tartozó videotex szolgáltató központ a nyilvános távbeszélő hálózaton érhető el. A terminálok az információk szöveges és grafikus megjelenítésére egyaránt alkalmasak. t A szolgáltatás kezdeti szakaszán a posta — korlátozott számban — bérbe ad terminálokat, a későbbiekben lehetővé válik az is, hogy maguk azj előfizetők vásárolják meg a Mupid cég gyártmányát. Az új rendszer elemeinek szállítása és telepítése már megkezdődött, a szolgáltatást a posta várhatóan az év harmadik negyedében indit- ja meg. A Bage évente mintegy 400 millió forint értékű műtrágyát és növényvédő szert forgalmaz a taggazdaságokban. A készletek értékének felét teszi ki a műtrágya. Szabó Csaba osztályvezető így ilátja a helyzetet: — Azt tapasztaltuk, hogy a gazdaságok zöme számított az esetleges árváltozásokra, ezért már tavaly beszerezte a műtrágya nagyobb részét. Valószínű ennek a felvásárlásnak köszönhető, hogy pillanatnyir- iag 30 százalékkal magasabb a nitrogénműtrágya- készletünk, mint egy évvel korábban. A legjelentősebb nitrogén műtrágyát, az am- móniuiminiitrátot vásárolják elsősorban az üzemek, míg a kisebb hatóanyag-tartalmú, savanyodást gátló mészam- monsalétromot nem szívesen veszik. Mi a Szovjetunióból! származó karbami- dot árulunk partnereinknek. Mindhárom agrokémiai telepünkön létrehoztuk a szuszpenziókészítő üzemeket. Várhatóan a tőkés importból származó foszfor, illetve a porkálium-elláfással lehetnek gondok. Ez a két alkotóelem szükséges ugyanis a folyékony műtrágya- előállításhoz. Véleményem szerint olcsóbb a folyékony műtrágya, mint a három hatóanyagú. Megjegyzem, hogy eddig szabadáras volt a keverési díj, tonnánként 600—1200 forint között mozgott. Most bevezették a szezonárat, mindez azt jelenti, 10 százalékkal magasabb áron juthatnak nitrogénhez februártól áprilisig a felhasználók. Nekünk rá kell tenni ezt a 10 százalékot az árra, mivel igen magas a tárolási költségünk. Szezonon kívül 7 százalékos kedvezményt adunk a partnereknek az árból. A megyei műtrágya- és növényvédőszer-forgalom- ból mintegy 18-20 százalékkal részesedik a Tszker Békéscsabai Területi Központja. Meszlényi Ernő igazgatóhelyettes a következőképpen vall a forgalmazásról: — Az elmúlt évben a partnerek több műtrágyát vásároltak, mint 1986 őszén. Mindez azt jelenti, hogy a kedvező időjárást kihasználva, alapműtrágyaként nagyobb dózisokat juttattak ki a talajra az ősz folyamán. Nálunk a megrendelések teljesítése folyamatos. Konkrét szerződés alapján a BVK- tól, a TVK-tói, illetve importból szerezzük be a szükséges tápanyagot. A Péti Nitrogénművek mostani szanálása minket nem érint, miivel nem álltunk kapcsolatban a gyárral, örülünk .annak is, hogy megfelelő se-' gítséget kaptak a felhasználó üzemek a bankoktól, így nem válhat a termelés gátjává a műtrágyahiány. A megye legnagyobb műtrágya-forgalmazója a Békéscsabai Agroker Vállalat. Balogh József igazgatóhelyettes kimutatásokat tesz az asztalra: — Mi már az elmúlt év nyarán felmértük az üzemi igényeket. Akkor még nem számoltak az aszállyal a gazdaságok, így lényegesen több műtrágyát rendeltek, mint amennyire végül is az év végi pontosításkor szükségük volt. Szerintem a nitrogén szerepe a meghatározó a termelésben. Érdekes megfigyelni, hogy a gyártó cégek elsősorban exportra termelnek. Mindez azt jelenti, ma sincs szerződése az Agrokernek a BVK- val! TVK-val és a Péti Nitrogénművekkel. Árlapot közölnek a gyártók, és ennek alapján szállítják a megrendelt mennyiséget. Legnagyobb gondot az okozza, hogy a gyártók évközben egyenletesen szállítanak, míg a felhasználók szezonban kérik a műtrágyát. Ezért vezették be a' gyártók, a monopolhelyzetet kihasználva, a szezonárat, amely magasabb az átlagosnál. Igaz ugyan, hogy azt várják a kereskedelemtől, hogy szezonon kívül olcsóbban adja a műtrágyát, de a kockázat egyértelműen a kereskedelmet és a felhasználókat érinti. Pillanatnyilag foszforból és káliumból túlkínálat van, míg nitrogén- műtrágyából ki tudjuk elégíteni a fizetőképes keresletet. A megyében Csanádi- apácán és Kardoskúton működik folyékonyműtrágya- üzem, ezeknek az ellátását meg tudjuk oldani. Szeretnénk olyan érdekeltségi viszonyokat teremteni, amelyek egyaránt érintik a gyártókat, a forgalmazókat, és a felhasználókat. Ezért támogajuk a megyei kereskedőház létrehozását. Ügy tűnik tehát, hogy a megyében biztosított a gazdaságok tavaszi műtrágya- igénye. Azt azonban nehezen lehet megérteni, hogy amíg nyugaton a gyártó cégek keresik a felhasználók igényének kielégítését, ugyanakkor hazánkban monopolhelyzetűkkel visszaélve, rendszertelenül szállítanak. Mivel egyre nehezebb külföldön értékesíteni a hazai előállítású műtrágyát, így jó lenne, ha a magyar mezőgazdaság igényének kielégítése kerülne előtérbe a gyártóknál. A szakemberek szerint megérné az országnak, ha elsősorban saját agrártermelését támogatnák a gyártó cégek. Verasztó Lajos A Dombegyházi Petőfi Tsz sertéstelepeiről az idén mintegy tizenhétezer hízót szállítanak a feldolgozóiparnak Fotó: Fazekas Ferenc
