Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-18 / 66. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. MÁRCIUS 18., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Kádár lános munkamegbeszélése iparvállalatok vezetőivel Az MSZMP főtitkárának nyilatkozata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára tegnap délután iparvállalatok vezetőivel, ipari szövetkezetek elnökeivel folytatott munkamegbeszélést a Tungsram Rt. budapesti székházában. A munkaértekezleten — amelyet az Ipari Minisztérium, a Magyar Gazdasági Kamara )es az Okisz szervezett — részt vett Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Befejeződött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi ül. törvény módosítására vonatkozó javaslat feletti vitával folytatta munkáját tegnap a Parlamentben. Az ülést Péter János, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A padsorokban helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. A vitában másodikként Iványi Lajos (Békés m., 12. vk.), a Gyomaendrődi Lenin Mgtsz elnöke szólalt fel. Iványi Lajos felszólalása A foglalkoztatásról Köröstarcsán Az Országgyűlés elé került a termelőszövetkezetek munkamegállapodásáról szóló javaslat is. A Köröstarcsai Petőfi Tsz elnökét, Nagy Imrét kérdeztük arról, mi a véleménye, milyen változást hozhat a törvénymódosítás a munkavállaló és a munkaadó viszonyában. — Nem könnyű most erről előzetesen véleményt mondani, rvagy jóslásokba bocsátkozni, hogy mi lehet a következmény. Az biztos, hogy a szövetkezetnek belső ügye lesz, milyen módon él az adott lehetőségekkel. Én úgy gondolom, minden munkaadónak érdeke az, hogy embereit megtartsa, még akkor is, ha kiegészítő foglalkoztatásról kell gondoskodni, hiszen a kampányidőszakokban így is munkaerőhiánnyal küszködünk. Az új tervezet lehetőséget ad arra, ihogy a munkát a dolgozóknál átmenetileg szüneteltetni >lehessen. Ezt mindenképpen rugalmas megoldásnak tartom. Várhatóan a munkafegyelem is nagyobb lesz, hiszen mindenki nyilván a folyamatos foglalkoztatásért fog harcolni, erre pedig akkor lesz esélye, ha a lehető legjobban dolgozik. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusán, az azt megelőző megyei szövetségi küldöttgyűléseken élesen vetődött fel az alkotmánymódosítás igénye, a szövetkezetekre, a mezőgazdaságra vonatkozó teljes szabályozás újragondolása. Állítom, hogy a szövetkezet a mezőgazdaságban nem túlélt, kifulladt formáció, hanem egy újabb fellendülés kezdete lehet a mesterségesen emelt korlátok lebontása, a szövetkezeti sajátosságok elismerése esetén. Erre már ma is bizonyítékot szolgáltatnak a valódi önállósággal rendelkező kisszövetkezetek. Éppen ezért nem értek egyet az indoklásnak azzal a mondatával, amely a gazdálkodás feltételeinek tekintetében a közgazdasági szabályozórendszer elsődlegességét, a törvényszintű szövetkezeti szabályozós másodllagosságát hangsúlyozza. Ez olyan, mintha a gombhoz varmánk a kabátot. A szövetkezeti törvény 2— 10. paragrafusa és a tsz-törvény 2—5. paragrafusa számos, eddig központilag rendezett kérdést ad önkormányzati hatáskörbe. Ez rugalmasabbá, életszerűbbé teszi a szövetkezeti testületek működését, egymás közötti munkamegosztását. Továbbra sem teljes azónban a bizalom, hiszen a tervezett módosítás nem ad lehetőséget arra. hogy a nem kizárólagosan közgyűlési hatáskörbe tartozó kérdéseket — ahol küldöttgyűlés nem működik — átadhassa a közgyűlés a vezetőségnek. A termelő típusú szövetkezetekben ez indokolt és szükséges volna. Inkább a vezetőség ösz- szetételére vonatkozó megkötésekkel kellene garanciákat biztosítani, főleg a vezetőikkel összefüggő kérdésekben, de az esetleges tervmódosítások miatt is. Üj vonásokat hoznak a módosítások a foglalkoztatás körében. Itt is kétarcúság mutatkozik. A szövetkezeti törvény 17. paragrafusa előírja a munkadíj előre történő megállapítását és megállapodásba foglalását. Véleményem szerint — bár a tagnak biztonságot adna — a teljesítménybéres munkáknál ez lehetetlen. Ugyanakkor a tsz-törvény 11. paragrafusa és főleg a minisztertanácsi rendelet 17—19. paragrafusa lényegesen lazítja a tagok iránt fennálló foglalkoztatási kötelezettséget. Ezt konkretizálja az a szabály, amely lényegében lehetővé teszi, hogy 1000- 1500 munkaóra teljesítése után a tsz nem köteles tagjának munkát biztosítani. Ez látszólag nem könnyebbség, gondolom sok tsz-vezető örül is neki. Véleményem szerint az az elnök, aki ezzel a lehetőséggel jelentős mértékben élni fog, nem számolhat újraválasztásra. Egyébként ez a módosítás szemben áll a szövetkezeti alapelvekkel. Jelzi azt a szándékot, amely a gazdasági szabályozásban nem hajlandó elismerni a szövetkezeti sajátosságokat, inkább a központi irányítás számára könnyebb megoldást választja. Mindezek miatt a tervezett módosítás nem szolgálja a szövetkezeti mozgalom fejlődését. Hatékonyabb érdekképviseletet jelentene, ha a szövetkezeti tagságot érintő intézkedések megtétele előtt a TOT rendelkezne a SZOT, a termelőszövetkezetek megyei szövetségei pedig rendelkeznének az SZMTK-k jelenlegi jogosítványaival'. Békés megyében a szövetkezeti dolgozók létszáma megközelíti a 70 000-et, melyből 30 000 a nyugdíjas. Ugyanitt a mezőgazdaságban dolgozók közül körülbelül 2000 fő tagja a szakszer.-' vezetnek. A jogok egyenlőtlensége miatt ennek a 2000 fő szakszervezeti tagnak sokkal nagyobb beleszólása, végeredményben döntési joga van a települések fejlesztésébe — az alakuló települési szakszervezeti bizottságokon keresztül —, mint a terhek jelentős részét váililaló 70 000 főnek. Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásom következő részét a féltés motiválja. Féltem ezt a törvényt a végrehajtástól, a végrehajtás során eddigi tapasztalataim során felmerülő bürokráciától, fontoskodástól, hatalomfitogtatástóL Attól a bürokráciától, amely ellen a harc hirdetése állandó, amelyet a hatóságok többsége soha nem vett és nem is vesz komolyan. Ma a termelőszövetkezeteket .több mint húsz hatóság, felügyelőség, „szakközeg” ellenőrzi, utasít, beszámoltat, szabályzatok és intézkedési tervek készítésére kötelez. (A „szakközeg” kifejezést nem én találtam ki, erre megtanítottak.) A felhasznált papír, a leírt értelmetlen oldalak mennyisége nem változik, legfeljebb kevesebb borítólap kell. Félek attól, hogy az egységes önkormányzati szabályzat elkészítését, annak elveit, módszereit újabb szabályzatban kell meghatározni. Ügy gondolom, féltéseim nem alaptalanok. Ahhoz, hogy a törvény szelleme kellő védelemben részesüljön', nagyon sokat kell tenni a Mezőgazdasági és az Igazságügyi Minisztériumnak, de elsősorban a Minisztertanácsnak. Ehhez kívánok mindnyájuknak bátorságot és erőt. Csak így lesz ennek a megújított törvénynek akkora becsülete, mint a ’67. évi III. törvénynek van 20 év után. Köszönöm figyelmüket! (Folytatás a 2. oldalon) A találkozó befejezése után a párt főtitkára nyilatkozatot adott a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda munkatársának. Rámutatott, hogy mindennapi tennivalóink középpontjában három kérdés ál: az 1988-as év népgazdasági feladatainak eredményes megoldása, amely most különösen nagy figyelmet kíván, mert az amúgy is megújuló gazdálkodási rendünket két új adórendszer is befolyásolja. A második feladat a párt vezető szerepével foglalkozó vitákhoz, a politikai intézményrendszer működésének elemzéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódik. S a harmadik feladat: felkészülés az országos pórtértekez- letre. Mi, ákiik a párt Központi Bizottságában dolgozunk, rendelkezünk a munkánkhoz szükséges megfelelő információkkal, ismerjük a jót és a rosszat egyaránt. Ez többnyire jelentésekben kerül elénk, de én mindezt szeretem közvetlenül is hallani, például az ilyen kötetlen beszélgetéseken, találkozókon, hogy lássam az emberek arcát, halljam, mi foglalkoztatja^ őket. Ezeknek a beszélgetéseknek van egy sajátosságuk. Itt nincs napirend, nincs határozat, hanem informáljuk egymást arról, kit mi foglalkoztat, kinek mi a gondja, véleménye. Nem titokzatos dolgokról van szó, hanem arról, ami napjainkban minden embert foglalkoztat. Számomra ezek a találkozók sokat jelentenek, mert különböző területek felelős embereinek véleményét ismerhetem meg arról, hogyan látják a helyzetet, a hangulatot. Hadd mondjam meg: általános vélemény szerint Magyarországon semmiféle értelemiben nincs válság. Nagy és nehéz problémáink vannak, nagy és nehéz feladatokat kell megoldanunk következetes, szívós munkával, módszereink és stílusunk megújításával. Az iparvállalatok vezetői több problémát vetettek fel. Szóvá tették, hogy a köz- gazdasági szabályozók nem stabilak. .Ebben igazuk van, de a stabil közgazdasági szabályozókhoz is bizonyos feltételek szükségesek. Azért dolgozunk, hogy ezeket a feltételeket megteremtsük, és az iparvállalatok is több évre tudjanak tervet készíteni. De az is tény, hogy ugyanazon közgazdasági feltételek között a vállalatok nem egyformán dolgoznak. Vannak, amelyek korszerű terméket megfelelő áron tudnak a szocialista és a nem szocialista piacokra szállítani, s ezzel világszerte elismerést vívnak ki. Az ilyen magas színvonalon dolgozó iparvállalatok száma, ha lassan is, szaporodik. Jó volna, ha erről is tudomást szerezne a közvélemény. Itt szóvá tette valaki, hogy a bányászok is keményen dolgoznak, nehéz munkát végeznek, becsülettel eleget tesznek kötelezettségeiknek. Ennek tükrözését hiányolták a tömegtájékoztatási eszközökben. Ami engem illet, itt is elmondtam, hogy a tavalyi népgazdasági terv teljesítése már mutatja — bár még nem kielégítő mértékben — azokat a progresszív gazdasági törekvéseket, amelyek sok iparvállalat munkáját jellemzik. Ezek a kollektívák tudatosan és eredményesen dolgoznak, olyan termékeket állítanak elő, amelyeket mindenütt keresnék, és sok hasznot hajtanak a magyar népgazdaságnak. Szeretnénk, ha ez az irányzat fejlődne tovább. A pártértekezletről az én véleményemet tudom elmondani, hiszen még csak készülünk rá. Azt hiszem, arra van szükség, hogy ezen a tanácskozáson is megerősítsük a Magyar Népköztársaság szilárd alapjait, az elért eredményeket, s azokat minden területen továbbfejlesszük. A világ most elsősorban a szovjetunióbeli peresztrojkára figyelve foglalkozik azzal a megújulási folyamattal,, amely a szocialista világban végbemegy. Mindez végső soron a szocialista építés gyakorlatának megújulását, a nemzetközi viszonyok javulását fogja eredményezni. Mindebből a jelenlegi világfolyamatokból én azt a következtetést vonom le, hogy azok á törekvések, amelyeket a Magyar Nép- köztársaság már sok éve folytat, nemzetközileg is elismertekké váltak, és általuk jelen vagyunk a szocialista gyakorlat megújulásának fő áramlatában. Bízhatunk a nemzetközi feszültség csökkenésében, a béke megszilárdításában, amelyek kedvező nemzetközi feltételek ahhoz, hogy a szocialista építés magasabb szakaszába léphessünk. A többi hazai munkánkon múlik., A pártértekezlet a soron lévő kérdéseket önmagában nem tudja megoldani, hiszen nem tud versenyképes, megfelelő minőségű, minden piacon értékesíthető árut gyártani. S a politikai struktúra változtatása, fejlesztése is időt igénylő folyamat. Nem lehet egy pillanat- alatt ilyen kérdéseket! megoldani. De az értekezlettől az joggal várható, hogy megfelelő helyzetértékelést adjon, és kijelölje a cselekvés irányait. A politikai struktúra alapkérdését én abban látom: meglévő intézményeinket meg kell erősíteni, gyakorlatukat tovább kell fejleszteni, hogy mindegyik a rendeltetésének megfelelően dolgozzon. A Magyar Szocialista Munkáspárt politikai pártként működjön, az Ország- gyűlés legyen az ország legfőbb törvényhozó szerve, és a kormány elgondolásainak megítélője, a kormány pedig kormányozzon. A szakszervezet, az ifjúsági szövetség, a népfront, s a többi társadalmi szervezet is végezze a maga feladatát. Nagyon bízom abban, hogy az értekezlet mindebben megfelelő eligazítást ad, és bizakodó vagyok a kérdések megoldását illetően is. Van harcedzett pártunk, politikailag érett magyar közvéleményünk. Társadalmi intézményeink képesek a gyakorlatukat az új követelményeknek megfelelően változtatni. Ez számomra a mai beszélgetés legfontosabb benyomása. Őszintén megköszöntem a szervezőknek és minden felszólalónak azt, amit a találkozó sikere érdekében tettek. Jó érzéssel távozom, mert hasznos volt ez a kötetlen beszélgetés. Elvtársaimnak is ajánlom: külön napirend nélkül folytassanak időközönként kötetlen eszmecseréket, mert ez nagyon sokat segít a kölcsönös megértésben, abban, hogy nagyobb legyen közöttünk a bizalom, és ezeknek megfelelően cselekedjünk. Köszönöm, hogy alkalmat kaptam mindezek) elmondására — mondotta végezetül Kádár János. Az ország ház» — 19S8. március 17-én
