Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-17 / 65. szám

NÉPÚJSÁG 1988. március 17., csütörtök Jól gazdálkodott a Plastolus Szövetkezet A szarvasi Plastolus Ipari Kisszövetkezet a közelmúlt­ban tartotta mérlegzáró köz­gyűlését. A műanyagfeldol­gozással és játékkészítéssel foglalkozó gazdálkodási egy­ség ez év februárjában ala­kult át — 88 fős taglét­számmal — kisszövetkezetté. Brachna Mihály elnök be­számolójában többek között a következőket mondta: — Jelenthetem tagságunk­nak, hogy eredményes évet zártunk, terveinket teljesí­tettük. Az elmúlt évre ter­vezett célunk a mérsékelt árbevétel-növelés, valamint a hatékonyság és a minő­ség javítása volt, a dolgozók személyi jövedelmének eme­lése mellett. Árbevételük 9,7 százalékkal, termelési érté­künk pedig 9,6 százalékkal volt több, mint 1986-ban. Játékgyártásunk 2,5 millió forinttal haladta meg a ter­vezettet. Több mint 24 mil­lió forintos nyereségünkkel elégedettek vagyunk. De a költségek nagymértékű emelkedése miatt a terve­zettet nem sikerült elérni. Az alapanyagárak év közben 15-40 százalékkal emelked­tek, s ezt szövetkezetünk a termékek árában csak rész­ben tudta érvényesíteni. Dolgozóink jövedelmét 1986- hoz képest 6,7 százalékkal növeltük. Az elnök szólt a szövet­kezet idei terveiről is: — Kiemelkedő feladatunk a gyártás- és gyártmányfej­lesztés — mondta. — Fon­tosnak tartjuk, hogy a jövő­ben minél több új terméket gyártsunk, mert csak így ér­vényesülhetünk a piacon. A műanyagfeldolgozásban az idén tovább bővítjük ter­mékskálánkat. Az általános iskola minden osztályának gyártunk könyv- és füzet­borítókat. Az árbevétel nö­velése mellett fontos a költséghányad és a létszám állandó ellenőrzése. A kö­zelmúltban átszervezéssel csökkentettük a közvetlen termelésben részt nem vevő dolgozók számát. Senkit sem bocsátottunk azonban el. Minden érintett dolgozónk­nak megvan a lehetősége korábbi jövedelmi szintje el­érésére. Űj gazdálkodási évünket sok gonddal kezd­tük. A tőkés alapanyagok behozatala bizonytalan, pót- alkatrészekre nem lehet szá­mítani. Szövetkezetünk ve­zetősége tervünket ennek el­lenére teljesíthetőnek ítéli meg. Tovább kell javítani az anyag- és energiatakaré­kosságot, a munkaszervezést és a minőséget. M. M. Kitekintés Kecskeméti tavaszi napok ,,Közhírré tétetik! Kecskemét városában nagy vigasságoknak néznek elé­be. Március derekán tíz álló napon át tartanak a mulatsá­gok. Aki teheti, kerekedjen útra, vegyen részt benne." Valami hasonló stílusban szólal meg a kisbíró, hogy kidobolja az öregtemplom környékén a kecskeméti tavaszi napok ajánlatát. Színes, bőséges választékot mondhat az egybegyűltek­nek. Kodály Zoltán szülőváro­sában nemes küldetés a színvonalas zenei program. Március 17-én Maczák Já­nos klarinétversenyével kez­dődnek a hangversenyek, másnap pedig a Régi Zene Együttes koncertjét hallhat­ja a közönség. A Kodály kó­rus centenáriumi hangver­senyén Péczeli Sarolta éne­kel. Nagy érdeklődés előzi meg a Contertus Hungari- cus estjét, ahol Bach- és Mozart-művek hallhatók. Hetekkel korábban elkeltek már a jegyek Fu Csöng zon­goraestjére, és telt ház vár­ható a Soros Alapítvány hangversenyén is, ahol töb­bek között fellép a me­gyénkből származó citeraki- rály, Pribojszky Mátyás. Hangversenyt ad a Kecs­keméti szimfonikus zene­kar, s az NSZK-ból és Norvégiából jött együttesek is pódiumra lépnek. Márci­us 27-én Kocsis Zoltán zon­goraművész estje zárja a komoly zenei programot. A Katona József Színház­ban Shakespeare: Othello című drámáját mutatják be, a kamaraszínházban pedig a Londoni Pantomim Színház produkciója látható. A gye­rekek Sütő András: Ihaj- csuhajdiában című játéká­nak tapsolhatnak. A képzőművészeti kiállí­tások közt külön figyelmet érdemel Kő Pál szobrász- művész kiállítása, Tóth Menyhért festményeinek tárlata és a 'kortárs japán kerámiakiállítás. Folklórprogramok, sport- találkozók, gasztronómiai bemutatók és szakmai ren­dezvények teszik színessé, változatossá az idei tavaszi seregszemlét homokország fővárosában, Kecskeméten. A. T. A nyugdíjellátásról a Házi Jogtanácsadóban A Házi Jogtanácsadó most megjelent februári száma a nyugdíjrendelet ismertetőjé­nek második, befejező részé­ben is jó néhány, érdeklő­désre számot tartó kérdéssel foglalkozik. Szó esik benne egyebek között a hozzátar­tozói nyugellátásról, a há­zastársi pótlékról, a mező- gazdasági szövetkezeti tagok járadékáról, a kivételes nyugdíjakról, arról, hogy milyen kitüntetésekhez jár nyugdíjkiegészítés. Az ösz­szeállítás ismerteti a nyug­díjba vonulás előtti tudni- és tennivalókat, azt, hogyan kell igényelni és megállapí­tani a nyugdíjakat. Megtud­ható az is, hogy mikor és miért érdemes halasztani a nyugdíjba menetelt. Tájé­koztatást ad a kiadvány a nyugellátások folyósításáról, a nyugdíj melletti jövedel­mek adóztatásáról, a fele­lősségi szabályokról és a nyugdíjasok jogorvoslásáról. A Békés Megyei Moziüzemi Vállalat PÁLYÁZATOT HIRDET az orosházi Partizán filmszínház , ÜZEMVEZETŐI MUNKAKÖRÉNEK BETÖLTÉSÉRE. Jelentkezési feltétel: felsőfokú végzettség és legalább 5 éves munkaviszony. Érdeklődni lehet: a személyzeti vezetőnél. Békéscsaba, Luther u. 5/B. Telefon: 27-188. Növekvő vendégszám, javuló feltételek Békés megye idegenforgalma 1987-ben A megye idegenforgalma az utóbbi három év közül — az országoshoz hasonlóan — 1987-ben volt a legna­gyobb, amelyhez az időköz­ben végzett beruházások és a fizetővendéglátás bővülése is hozzájárult. A megye 74 települése közül 20 település rendelkezik valamilyen típu­sú kereskedelmi szálláshely- lyel. A legmagasabb színvo­nalat a 3 csillagos szállo­dák (orosházi „Alföld”, me- zőhegyesi „Nónius”, bélme­gyeri Vadászház) képviselik. Alacsonyabb színvonalú, 2 csillagos a megyeszékhelyi „Körös” és a szarvasi „Ár­pád” szálloda. A legnagyobb idegenforgalmi vonzással bí­ró Gyula egyetlen szállodája, a „Park”, nem éri el ezt a kategóriát sem, 1 csillagos, e mellett még a békés-dán- foki és a békéscsabai „Csa­ba” szálloda tartozik ezen kategóriába. Itt meg kell je­gyezni, hogy ez utóbbi szál­loda 1988. évtől felújítás miatt már nem üzemel. Az említett településeken kívül még két városban és 11 köz­ségben van valamilyen típu­sú kereskedelmi szálláshely. Az összes férőhelyen belül az utóbbi három évben a szállodáké valamivel dina­mikusabban nőtt, mint az egyéb szálláshelyeké (turista szállások, nyaralóházak, kempingek, fizetővendéglá­tás stb.). Az egyéb szállás­helyeken belül jelentős a fizetővendéglátás férőhelyei­nek az emelkedése (1987- ben 41 %-kal volt több az 1985. évinél). Az elmúlt év­ben 7 város és 9 község ezen szálláslehetőségei pótol­ták a hiányzó kereskedelmi szálláshelyeket. A fizetőven­déglátás férőhelyeinek 35%-a Gyulán, 19%-a Békés­csabán, 14%-a Orosházán, 10° (1-a Füzesgyarmaton van. 1987-ben a szállodák kapaci­tás-kihasználtsága a férő­helyre vonatkozóan, átlago­san 43% volt, ezen belül leg­magasabb a gyulai „Park” Szállóé volt. 62n,n-os. A megye kereskedelmi szálláshelyeinek igénybevé­telét — a kapacitás kihasz­náltságon kívül — a vendé­gek és az általuk eltöltött vendégéjszakák számának változása mutatja. 1987-ben a szállodákban 52 ezer, az egyéb szálláshelyeken 63,6 ezer vendég szállt meg, az előbbi félj az utóbbi 5,6%- kal több, mint két évvel ko­rábban; az összes vendégek száma pedig 3%-kal emel­kedett. Az egyéb szálláshe­lyeken belül a legtöbb ven­dég (22 ezer) a nyaralóháza­kat vette igénybe. Ezen kí­vül jelentős volt még a pan­ziókban megszálló vendégek száma is, igaz ugyan, hogy — a nyaralóházakhoz hason­lóan — itt is valamivel ke­vesebb vendég szállt meg. mint egy évvel korábban. Figyelemre méltó, hogy az utóbbi három év közül az elmúlt évben nőtt legjobban a külföldi vendégek száma. A megszállt összes vendég közül a külföldiek száma (37,3 ezer fő) 25%-kal volt több, mint 1985-ben. 1987- ben a külföldi vendégek kö­zel háromnegyede a szocia­lista országokból érkezett. Legtöbben a Szovjetunióból, majd Lengyelországból, Bul­gáriából és a Német Demok­ratikus Köztársaságból jöt­tek Békés megyébe; ará­nyuk a szocialista országbeli vendégekből — az előbbi sorrendben — 36, 20, 18, il­letve 11% volt. A nem szo­cialista országok vendégei közül legtöbben a Német Szövetségi Köztársaságból, Olaszországból és Ausztriá­ból érkeztek. Emellett emlí­tést érdemel, hogy még a tengerentúlról is — elsősor­ban az USA-ból — jöttek vendégek, s az 1986. évi visz- szaesés után számuk fokoza­tosan nő. A külföldi vendé­gek hat tizede a szállodákat vette igénybe; az egyéb szál­láshelyeken belül pedig leg­nagyobb arányban kempin­gekben helyezkedtek el. Ugyanakkor a hazai vendé­gek a nyaralóházak, panziók, az olcsóbb kiadható szobák szálláshelyeit veszik igénybe. A vendégéjszakák száma 1987-ben kedvezően válto­zott, az összes közel három tizedével, ezen belül a kül­földieké jóval dinamikusab­ban, több mint hat tizedével volt több, mint egy évvel korábban. Az átlagos tartóz­kodási idő 3,1-ről 3,9 napra nőtt, de ezen belül szállás- típusonként különbséget mu- ta a hazai és a külföldi ven­dégek esetében. A szállo­dákban a külföldiek valami­vel több időt, (2,3 napot) töl­töttek el, mint a belföldiek. Az egyéb szálláshelyeken a belföldi vendégek átlagosan 5,5 napot tartózkodtak, a külföldiek pedig 5,1 napot. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Békés megyei Igazgatósága Szociális gondoskodás a kunágotai tsz-ben Kunágotán, a Bercsényi Termelőszövetkezetben Kiss Béláné sztk-ügyintézőtől kérdeztük meg, milyen anyagi és egyéb támogatás­ban részesülnek az idősek. Amint megtudtuk: a tsz- nek mintegy 650 aktív dol­gozója, valamint 611 nyug­díjasa és járadékosa van. A nyilvántartásba még 40 öz­vegyet felvettek azért, hogy ne fél, hanem egész háztáji­hoz jussanak. Az az 53 idős tag, akiknek 3000 forint alatt van a nyugdíja, és eb­ből ketten élnek, 200-300, il­letve 400 forintot kapnak még havonta. Különben va­lamennyi nyugdíjasnak au­gusztus 20-a alkalmából 600- 600 forint segélyt fizetnék ki. A pénzt a szocialista brigádok tagjai szokták el­vinni nekik, ami jó alkal­mat teremt az elbeszélgetés­re. Mintegy 100 idős, egyedül álló tsz-tag évente 500 fo­rint rendkívüli (egyszeri) tá­mogatásban részesül. Aki kér, annak tüzelőt ad a szö­vetkezet. A nyugdíjba menőknek búcsúztatáskor, amelyet áp­rilis végén szoktak tartani, ezer forintot nyújtanak át, sőt a 25, illetve 40 évi mun­ka után jubileumi jutalom is jár. Van 20-30 olyan nyugdí­jas, akik a tsz konyhájáról hordják haza az ebédet, s egy-egy adagért 25 forintot fizetnek. A szövetkezet kirándulá­sokat szervez. Most márci­usban például Hévízre men­nek, és a résztvevők mint­egy 30 százalékát fizetik a költségeknek. __y__n H ANGSZÓRÓ Mennyit, te jó ég, mennyit beszélünk arról manapság, hogy fiataljaink kiégettek, hogy nem érdekli őket sem­mi, hogy nem ismernek tiszteletet senki és semmi iránt, hogy nincsenek példaképeik. Csakhogy kettőn áll a vá­sár. S ha szánkra vesszük őket, azon is el kell gondol­kozzunk: olyan ez, mintha tükörbe néznénk, s a tükröt szidnánk azért, mert rendetlen a frizuránk. Mert mi, fel­nőttek mutatunk jó, vagy rossz példát! Nos, az elmúlt hét végétől ilyen szempontok alapján válogattam a rádió műsoraiból. Millió és egy műsor kí­nálta magát, csakhogy én olyanokat kerestem, melyek­ből példa képféléket választhattam voLna. Ilyen választék­ról szó sem volt! Pedig elképzelésem szerint nem árt, ha a munka szeretetét, az alkotás örömét ismertetjük meg elsősorban az ifjú emberekkel. Egyetlen riportot találtam csupán, mely e célt szolgálta volna, azt is — szombat lé­vén — igen korán, reggel fél 8-kor sugározták a Kos­suth adón. Nem szülenem vállalkozónak ... címmel, Nagy-György József nyugdíjas áfész-elnök beszélt életéről, küzdelmeiről, sikereiről és sikertelensé­geiről a fél órás — Zala Simon Tibor szerkesztette — műsorban. Ifjonti szemüvegen át nem volt túl vonzó ez az életút, hiszen bár kötelességtudatból, emberségből, válalkozókedvből jó példát kaphattak, s tanácsot is, mi­ként lehet megbízható társakkal szép eredményeket elér­ni. Ám hogy ezek mennyire fontos emberi vonások, ar­ról még nemigep győződhettek meg azok, akiknek nevé­ben oly elszántam csavargattam a rádió keresőgombját. Sebaj, gondoltam, ha a munka öröméről nem is kaptam ízelítőt e néhány napban, majd lesz olyan adás, ami a tudás hatalmát ecseteli nekem, aki most tizenévesnek képzelem magam. No, nem direktben, inkább tapintato­san, áttételesen, hogy észre ne vegyem; a jó példa erejé­vel próbálnak hatni rám. Hát, hogy ilyen szándékot nem vettem észre egyetlen műsorban sem; ez biztos! Sőt! Fordult a kocka, s épp>en annak lehettem fültanúja, mennyire nincs becsülete a gyerekek körében a tudás­nak. Mert vasárnap reggel 9 órakor — ugyancsak a Kos­suth adón — erről győzött meg (?) egy 12 éves gyerek­ember vallomása. A Neveletlenek ... című műsorban hallhattam e megdöbbentő vallo­mást. Zolitól, aki barátokra vágyik, ám nem fogadják be, mert olyan (általa jónak ítélt) tulajdonsága van, ami tár­sai körében korántsem imponáló: jó tanuló. Elgondolkoz­tató volt a szeretetre éhes, magányos gyerek vallomásá­nak e mozzanata. Persze, a bűvös kör itt bezárul, hiszen a felnőttek társadalmában is ugyanezt látjuk manapság. Mégis megdöbbentett: miért kell szégyenkeznie az első­ségért, azért, hogy ő a legjobb? Már kezdtem lemondani a példaképkeresésről, amikor megakadt a szemem a kedd délelőtti Napközben ...témáján: Ki gondozza nemzeti emlékhelyeinket? Itt a nagy alkalom — gondoltam — történelmi példákon be­mutatni az emberiség legjavát, s azt, miként becsüljük meg emléküket... S akadt is jó példa elég: a székesfe­hérváriak lokálpatrotizmusa, az ott élő fiatalok lelkes tenniakarása — ők tartják rendben az 1848-as emlékmű­vet és környékét —, az ópusztaszeriek nemes igyekeze­te.. . Csakhogy rossz példákról is hallottunk. A vanda­lizmusról, mely előtt tehetetlenül és értetlenül állnak mindazok, akik aggódva óvják, gondozzák történelmi emlékhelyeinket. „Nem lehet minden műemlék mellé rendőrt, vagy önkéntes rendőrt állítani” — mondta az egyik riportalany, s ez igaz. Csakhogy az is igaz, hogy a történelmi emlékhelyeknek — megfelelő jogszabály hí­ján — olykor gazdái sincsenek. A műsor sajnos, körülbelül fél-időben „kifújt”, s ettől kezdve csak a műemléki felügyelőség munkájáról, ered­ményeiről és gondjairól esett szó, ami nem érdektelen té­ma. Ám azt az első kérdést, a történelmi emlékhelyek sorsát még korántsem merítették ki a műsor készítői ... Nem így, az ugyancsak kedd délelőtt, a Kossuth adón su­gárzott beszélgetés, melynek címe ez volt: Felsőoktatás „kicsiben” Cseh Éva riporter — ha már a fiataloknak szóló pél­damutatásról elmélkedtünk idáig — műsorával példázta azt, hogyan lehet alaposan körüljárni egy témakört, adott esetben a Békéscsabai Tanítóképző Főiskola életét, prob­lémáit és terveit. Szót kaptak itt a főiskola vezetői, s a hallgatók egyaránt. Élvezetes, hasznos bemutatkozás volt ez ország-világ előtt. Remélem, sokan hallották, nemcsak a fiatalok, de az idősebbek is . . . Mert ez mindenkihez szólt! N. A. A tojástermelés értékesítési zavarai A piacokat, üzleteket jár­va új jelenség tapasztalható: az árudák és a kistermelők sokfelé viszonylag olcsón kí­nálják a tojást. A vásárlók örülnek ennek, ám a terme­lők, különösen a nagyüze­mek képviselői panaszkod­nak az értékesítés nehézsé­gei és az alacsony árak mi­att; mindezek számukra át­menetileg gazdaságtalanná teszik a termelést. A tojáspiacon kialakult helyzetről és a várható in­tézkedésekről Tóth Mátyást, a Baromfitermelők Egyesü­lésének igazgatóját kérdezte az MTI munkatársa. Az igazgató elmondotta: való­ban bőséges a kínálat, en­nek ellenére a tojás nem is mindenütt olcsó. A darabon­kénti ár 1,50 forint és 2,80 forint között változik, s mi­vel a tojást a nagyüzemek és a kistermelők 1,90—2,10 forintos áron tudják előállí­tani, a gazdálkodók többsé­génél a termelés valóban rá­fizetéses. A készletek felhal­mozódása részben az elmúlt hetek enyhe időjárásának köszönhető, mivel ilyen kö­rülmények között a tojáster- melés ugrásszerűen megnö­vekszik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom