Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-17 / 65. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 1 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 1 MEGYEI TANÁCS LOPIB 1988. MÁRCIUS 17., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XLIIL ÉVFOLYAM, 65. SZÁM Megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Tegnap délelőtt a Parlamentben Sarlós István, a Ház el- nüke megnyitotta az Országgyűlés tavaszi ülésszakát. Áz ülésteremben helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Ta­nács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István megemlékezett az előző ülésszak óta el­hunyt dr. Szakács Józsefről, a Magyarországi Szabadegyhá­zak Országos Tanácsa elnökéről; a törvényhozó testület tagjai néma felállással adóztak elhunyt képviselőtársuk em­lékének, érdemeit jegyzőkönyvben örökítették meg. Ezután a képviselők tudomásul vették a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a két ülésszak között végzett munká; járói szóló Jelentést, majd döntöttek a tanácskozás tárgy- sorozatáról: A a közúti közlekedésről szóló törvényjavaslat tárgya­lása; A a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módo­sításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; A a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; - , A az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény módosí- v tásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; A a pénzügyminiszter tájékoztatója az új adórendszer v bevezetésének első tapasztalatairól; i interpellációk, kérdések. A már elfogadott napirendnek megfelelően elsőként Ur- bán Lajos közlekedési miniszter tartotta meg expozéját. Telt ház a Tisztelt Házban Urbán Lajos expozéja Bevezetőjében hangsúlyoz­ta: ma országunkban a köz­úti közlekedés a leggyorsab­ban fejlődő közlekedési al- ágazat. Magyarországon 1960 óta a személygépkocsi-állomány több mint ötvenszeresére növekedett és meghaladta az 1,7 milliót. Több mint hárommillió személynek van gépjárművezetői engedélye. A tehergépkocsi-állomány elérte a 200 ezret, az autó­buszok száma 27 ezer, a motorkerékpároké mintegy 400 ezer. Ezeken a járműve­ken kívül az évente ha­zánkban megforduló több mint 3 millió külföldi sze­mélygépkocsi és az országon áthaladó mintegy 300 ezer kamion vesz részt a közúti forgalomban. — X rendkívül dinamiku­san növekvő közúti forga­lommal útjaink állapota és kapacitása sajnos nem tu­dott lépést tartani. Az útfe­lület egyre szőkébbnek bi­zonyul, és így növekszik az utakon a zsúfoltság, a bale­setveszély. A közúti balese­tek száma 25 év alatt az 1960. évinek több mint há­romszorosára emelkedett. Évente 1500—1700 ember ve­szíti életét az utakon. A törvényjavaslat egyes fejezetei átfogják az egész közúti közlekedést, annak valamennyi lényeges elemét, meghatározzák a közúti köz­lekedés jogi szabályozásának elveit. Felhatalmazást ad­nak a Minisztertanácsnak és a minisztereknek a to­vábbi szükséges szabályo­zásra; megállapítják az ál­lam feladatait, az állami és egyéb szervek felelősségét. Végül rögzítik azokat a leg­fontosabb részletszabályokat ás, amelyek az állampolgá­rok széles körét, alapvető jogait és érdekeit érintik. A képviselői csoportok ülésein élénk vita folyt a javaslat egészéről és részle­teiről. Urbán Lajos a mó­dosítási javaslatokkal egyet­értett. A vitákban elhang­zottak közül két kérdést emelt ki. — Felvetődött, hogy a je­lenleg érvényes közúti köz­lekedési szabályok közül kell-e néhányat a törvény­ben szerepeltetni. Az a vé­leményünk, hogy a közúti közlekedési szabályokat tar­talmazó miniszteri szintű rendelet, még ha a gyakor­lat számára nap mint nap megfelelőnek bizonyul is, nélkülözi az álapvető kérdé­sekben a törvényi hátteret. Ezért tartjuk továbbra is Indokoltnak, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény foglalkozzon a mindenkori közúti közlekedési szabá­lyok olyan meghatározó elemeivel, amelyekre a rész­letes forgalomszabályozás épülhet. A vitában felvetődött az is, hogy a törvénynek fog­lalkoznia kellene a parkoló­helyek kialakításával, álta­lában a parkolás kérdései­vel. Ezt az építésügyről szó­ló törvény és végrehajtási jogszabályai rendezik, a mi törvényjavaslatunkban tehát ennek szerepeltetésére nincs szükség. A törvényelőkészítő mun­ka egyik legnehezebb fel­adatát az eltérő érdekek egyeztetése jelentette. Ellen­tétes az érdek például az utak és az út menti ingatla­nok használatában. Az utak biztonságos és zavarmentes használata elsősorban a for- galombao részt vevők érde­ke, míg az ingatlanok za­vartalan használata azok tulajdonosaié. Az út menti (Folytatás a 2. oldalon) Békés megyei adatok Békés megye országos közúthálózatának hossza 1420 kilométer; ebből főút 226 kilométer. A teljes úthálózat­ból rossz burkolatú 396 (27,9 százalék), a főutakat te­kintve pedig 28 kilométer (12,6 százalék). Ennél kedve­zőtlenebb a kép, ha az utak teherbírását vizsgáljuk. Rossz minőségű a teljes úthálózatnak több mint fele, a főutaknak egynegyede. Megyénkben a gépjárműállomány tavaly meghaladta a 103 ezret, a személygépkocsiké pedig az 55 ezret. A gépjárműállomány 1980-hoz képest 46 százalékkal gya­rapodott, a személygépkocsik száma pedig több mint a duplájára emelkedett. A gépjárműpark átlag életkora — az országoshoz hasonlóan — meghaladta a 9 évet. Megyénk legnagyobb közúti szállítója a Körös Volán. A tavalyi év végén 268 autóbuszt, 27 taxit, 455 tehergép­kocsit, 46 vontatót és 272 pótkocsit közlekedtettek. Az autóbuszok 1987-ben több mint 49 millió, a taxik 508 ezer utast szállítottak. A tehergépkocsik ez idő alatt 3,5 millió tonna árut fuvaroztak. A békési Körös—Berettyó Vízgazdálkodási Társulat NSZK gyártmányú új kotrógépet vásárolt. A maga nemében ki­emelkedő teljesítményű gép kiegészítő felszereléseivel sokol­dalúan használható csatornaépítési és -fenntartási munkák­hoz. A tervek szerint meliorációs vízelvezető csatornákat készítenek vele, és évente 160-180 ezer köbméter földet fognak kitermelni Fotó: sarkad! László Tanácskozott a HNF megyei elnöksége A HNF megyei elnöksége Szikszói Ferenc titkár ve­zetésével tegnap ülést tar­tott, s ezen három fő napi­rendi témával foglalkozott a testület. A mezőgazdasági üzemek alaptevékenységen kívüli munkájáról szóló írásos anyaghoz dr. Ugrai András, a megyei tanács ipari osz­tályának csoportvezetője fű­zött szóbeli kiegészítést. Ez­után Nagy Mihállyal, a me­zőgazdasági és élelmezési osztály helyettes vezetőjével közösen válaszolt a feltett kérdésekre. Egyebek között elmondták: a termelőszö­vetkezeteknek, ha új tevé­kenységbe kezdenek, beje­lentési kötelezettségük van. de tevékenységüket nem korlátozzák. Sőt, export ese­tén állami támogatást és bankhitelt is kaphatnak a melléküzemágak létesítésé­hez. Gondot jelent viszont az, hogy csökkentek a ter­melőegységek fejlesztési le­hetőségei, ami akadályozza az új tevékenység indítását. Ezért célszerű például meg­keresni olyan üzemeket, amelyek hajlandóak a ko­operációra. A második napirendi pontban Gátszegi Ferencné, a megyei tanács művelődési osztályának csoportvezetője az iskolatanácsok megalaku­lásáról és működéséről tá­jékoztatta az elnökséget, Sz. Kozák Mária, a HNF megyei politikai munkatársa pedig a mozgalmi tapasztalatok­ról beszélt. A hozzászólások, is megerősítették, hogy az iskolatanácsok csak akkor tölthetik be szerepüket, ha megfelelő együttműködést alakítanak ki a helyi társa­dalmi, gazdasági szervekkel. Az ülés további részében a Város-, Községvédő és -szépítő Egyesületek Szövet­sége országos közgyűlésének előkészületi munkáját Nád­házi András, a gyulai egye­sület elnöke ismertette. A rendezés jogát Gyula nyer­te el. és a vendéglátók több száz résztvevőt várnak a június 21-én és 22-én tar­tandó plenáris és szekció­ülésekre, valamint az egyéb programok megtekintésére. z —y —n Elfogadták Békéscsaba idei költségvetését Békéscsaba Város Tanácsa Fekete Jánosné általános el­nökhelyettes vezetésével tegnap ülést tartott. A tes­tület legfontosabb munkájá­nak azt tekintette, hogy megvitassák a városi tanács ez évi költségvetését. Bla- hut Lajos tanácselnök-he­lyettes, a napirend előter­jesztője szóbeli kiegészítésé­ben elmondta, hogy a terv kialakítása fontos várospoli­tikai kérdés volt Békéscsa­bán. Több alternatíva közül született meg a testület elé kerülő elképzelés. Legelő­ször is a folyamatban lévő beruházásokat kell befejez­ni, illetve a lehetőségekhez képest fedezetet kell terem­teni a lakossági pénzekből megvalósuló fejlesztések tá­mogatására. A tanács terv szerinti bevételei az idén meghaladják az 1 milliárd 243 millió forintot. Fejlesz­tésre 317 millió 713 ezer fo­rintot irányoztak elő. A vitában mintegy tucat­nyi tanácstag mondta el vé­leményét. Szót kért Kovács Mihály, a megyei tanács pénzügyi osztályának veze­tője is, aki többek között z következőket mondta: — Békéscsaba pénzügyi tervé­nek egyensúlya törékeny, hiszen több feladat kény­szerpályát jelent. A város fizetési képességének fenn­tartása megoldható, de ez jelentős erőfeszítést kíván. Kutas Gyula, a városi párt- bizottság első titkára a kö­vetkezőket mondta: — A terv a lakosság lehető leg­szélesebb bevonásával ké­szült, ez lehet az egyik biz­tosítékunk arra. hogy az el- határozottakat közösen kép­viselni és végrehajtani tud­juk. Az interpellációk tárgya­lásakor a tanács úgy dön­tött, hogy az 1989-es és 1990-es pénzügyi tervében két egyenlő részletben elkü­lönít pénzt a csabaszabadi ivóvízellátás megoldásának támogatására. j, g.

Next

/
Oldalképek
Tartalom