Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-15 / 63. szám

1988. március 15., kedd o Egy jó tipp a szomszédból... autonóm munkacsoportok a Fémtechnika Vállalatnál Ami a hódmezővásárhelyi székhelyű Fémtechnika Vállalatnál történik napjainkban, nem több és nem ke­vesebb, mint a vállalati önállóság élő próbája, saját „kibontakozási” kísérlete. Nem kevés kockázatvállalás­sal, dilemmával és belső nehézséggel... Piac a termeltetésben és a gyárban Autonóm munkacsoportok, vagyis a gyár dolgozóinak önálló vállalkozása — a vál­lalaton belül — egy munka­feladat legoptimálisabb el­végzésére. Nem új, és nem is hazai találmány ez. A vál­lalaton belüli vállalkozási formáknak általában nagyon széles a szakirodalma, és főleg nyugaton igen sokféle gyakorlatuk alakult ki. Ná­lunk is bevezettek már több helyen autonóm munkacso­portokra épülő munkaszer­vezési formákat. Többek kö­zött a Taurus Gumiipari Vállat egyes üzemeiben. Er­refelé mindenesetre a vá­sárhelyieké az első ilyen kezdeményezés. A fémtech­nikai vállalat igazgatóját. István Józsefet kérdeztük az első tapasztalatokról. — 1987. november elsejé­vel indítottunk el három autonóm csoportot; egyet a szentesi gyáregységünkben, egyet a csongrádiban, és egyet a hódmezővásárhelyi­ben. Eredetileg korábbra terveztük, de a múlt évi ér­vényes bérszabályozási kö­töttségek ezt eddig nem tet­ték lehetővé. — Mit jelent az autonóm munkacsoportok működése a termelés szervezésében. a gyár szervezetében7 — Nem vagyok egyedül azzal a meggyőződésemmel, hogy Magyarországon a munka termelékenységének, a munkaidő kihasználásá­nak a legnagyobb lehetősé­gét hordozzák magukban ezek a kis autonóm belső vállalkozási szervezetek. Mindenekelőtt azért, mert a vállalat egésze központilag nem tud rálátni a termelés minden feltételrendszerére. A termelékenység fokozá­sának egyik legdöntőbb for­rása a műhelyekben, a munkahelyeken van — ezt kell látni és megérteni vég­re mindenkinek! Ehhez kap­csolódik az emberek öntevé­kenységének, alkotóképessé­gének, alkotókészségének, Immáron második eszten­deje dacol az időjárással Gyulán a Béke sugárút vé­gén, a vasútállomással szem­ben a képünkön is látható „félkész” háztömb. Az elha­gyott épület látszólag gaz­dátlan, mintha megfeledke­zett volna róla a kivitelező cég. Megtudtuk, hogy a har­minclakásos épületet annak idején a Délép Békés me­gyei leányvállalata kezdte el építeni, majd a Békés Me­gyei Építőipari Szövetkezet — amely átvette a vesztesé­gessé vált vállalatot —, kap­ta örökül a befejezetlen „művet”. Tamási Géza, a békési székhelyű szövetkezet elnö­ke elmondta, hogy 1987 má­tehetségének a felszínre ho­zása. Ezt célozza az auto­nóm munkacsoport is, ami­nek az a lényege, hogy egy összegért vállalkoznak a dolgozók egy bizonyos mun­kafeladat elvégzésére. ök szervezik meg a munkát, ők döntenek a teljesítmény után járó munkabérek fel­osztásáról, maguk választ­ják meg a vezetőiket. Ru­galmas munkarendszerben dolgoznak, alakíthatják a maguk szervezetét a külső feltételekhez. — Mi lesz akkor a vgm- ekkel? — Egyidejűleg szeretnénk visszaszorítani a vállalati gazdasági munkaközössége­ket. mi több. az autonóm munkacsoportokkal kötött szerződés tartalmazza is. hogy vele együtt nem is le­het vgm. Tulajdonképpen azt a teljesítményt szeret­nénk pótolni, így főmunka­időben, amit a vállalati mun­kaközösségekben értek el azelőtt. Szándékunk a túlmunkát visszaszorítani, amelynek — a vgm-et értve ezalatt első­sorban — ma már egyértel­mű a morális romboló hatá­sa. A munkás elfogadja, jusában 930 befejezetlen, úgynevezett szerkezetkész la­kást vettek át a leányválla­lattól. Ebből mintegy 300-at fejeztek be. Az idén is foly­tatódik a munka, de a fél­kész lakásokból még jövőre is marad. A szövetkezet je­lenleg több alvállalkozóval is tárgyal a gyulai épület ügyében. Amennyiben a tár­gyalások eredményesek lesz­nek, úgy várhatóan 1989 kö­zepén átadják a harminc lakásos háztömböt. A szövetkezet átlagromlás­ból adódó többletköltséggel nem számol, de a késleke­désből adódó árváltozások, a költségnövekedés a szövetke­zetei terheli.1 H. E. Fotó: Kovács Erzsébet hogy jól lehet nem keres annyit, mint a vgmk-va! együtt, de nem kell szomba­ton és vasárnap bejönnie — és már neki is jó, a válla­latnak is jó, és tulajdon­képpen ezt akarjuk elérni. El kell azért mondanom, hogy a jövőben is lesznek azért olyan szűk kereszt- metszetek, hogy csak vgmk- munkával tudjuk feloldani. — Hogyan kereshetnek végül is a munkások az ed­digiekhez képest? — Az 1988-ra érvényes bérszabályozás nem szab felső határt az egy főre jutó keresetszint vonatkozásában, csak a vállalat bértömegéi határozza meg fölülről. Te­hát az egy főre jutó telje­sítmények és következés­képpen a keresetek növeke­désének nincsen akadálya. — Ebből persze láthatóan újabb belső problémák adódnak... — Igen. A csoport tagjai önmaguk döntik el, hogy az adott munkát hányán akar­ják elvégezni. Ha többen vannak, maguknak kell azt is megmondaniuk, hogy hány fővel kell a létszámot csökkenteni és kikkel. Ez az, amit nehéz vállalni. Nálunk, a szentesi hordógyárban már adódott is konkrét pél­da erre a problémára. Nem gond ez odáig, amíg olyan emberekről van szó, akik nem jártak be rendszeresen dolgozni, italoztak, vagy a munkahelyet átmenőhelyinek tekintették. Gond akkor van, amikor esetleg törzsgárda- tagot kel fölöslegesnek nyilvánítani. Egyrészt ez magáiban hordozza a döntés kényelmetlenségét, másrészt annak a súlyát, hogy a munkatársaktól saját elha­tározásukra kell megválni­uk a dolgozóknak. Pleskonics András Családi ház olcsón, gyorsan Alig két hónap alatt tető alá hozható, beköltözhető a rácke­vei Architektúra Ipari és Szol­gáltató Kisszövetkezet által ki­dolgozott, szabadalmaztatás alatt álló családiház-típus. A favázas, cementkötésü, fafor­gácslapokból összeszerelt, 80 négyzetméteres ház egy szak­képzett szerelő irányításával akár házilag is felállítható, ily módon önköltségi ára négyzet- méterenként 8-9 ezer forint. Mivel a tetőtér is beépíthető, az összes lakótér elérheti a 130 négyzetmétert. További előnye, hogy hőszigetelő ké­pessége felülmúlja a hagyo­mányos téglafalét, így takaré­kosan fűthető. Tavaly még csak 90, laz idén már 500 ilyen lakóházat rendeltek elsősor­ban Budapest környéki épít­kezők. Az Architektúra gyár­tási kapacitásának bővítésé­re együttműködési; megállapo­dást kötött több más szövetke» Zettel. Az olcsó, gyorsan fel­építhető ház híre külföldre is eljutott, egy nyugat-berlini cég már vett is belőle, s tár­gyalnak további, NSZK-beli megrendelésekről. Békés megyéből hetente 2-3 alkalommal Budapestre ill. Pest— Heves—Nógrád—Borsod megyékbe irányuló Árufuvarozást vállalok, 5,0 to fixes IFA tgk.-val, 20% kedvezménnyel! Telefon: Salgótarján 06 (32) 14-195. MONTÁZS FUVAROZÁS Az 1987. évi terv készítése­kor 150 millió forint nyere­ség elérését célozták meg a Békéscsabai Baromfifeldol­gozó Vállalatnál. Ezzel szem­ben csaknem 240 milliós nyereséget értek el. Ulbert István igazgató szívesen vállalja a „bizonyítvány” részletes magyarázatát; — A vállalat termelését döntően befolyásolja, meg­határozza a két feldolgozó vonal kapacitása, és az, hogy a mezőgazdasági partnerek­kel mennyi és milyen baromfi megtermelésére szerződtünk. Az előző évhez képest 7131 tonnával több baromfi fel­vásárlását irányoztuk elő. A piaci kereslet mindjárt az év elején visszaesett. Menet közben a termelést vissza­fogtuk, így többletfelvásár­lásunk 4815 tonna volt. Mi­vel csökkent a csirke keres­lete, ugyanakkor nőtt a töb­bi baromfiféleség iránti ér­deklődés, érthető a váltás. Az összes baromfin belül a csirke-tyúk 79,8 százalékos tervezett aránya 77,4 száza­lékra csökkent, a libafélesé­geké 13,7 százalékról 14,6 százalékra, a kacsa aránya pedig a tervezett 6,5 száza­lékról 8 százalékra emelke­dett. Ezeket a lépéseket a piac kényszerítette ki. Több évre visszatekintve 1984- ben 25 százalékkal, 1985- ben 6,3 százalékkal, 1986- ban 12.7 százalékkal és 1987- ben 11.4 százalékkal növelték a felvásárolt áru mennyiségét az előző évek­hez viszonyítva. így az el­múlt öt év alatt 20 ezer 270 tonnával több baromfit ter­meltettek meg és vásároltak fel. A háztáji gazdaságok­ból felvásárolt — a háznál, a háztáji telepeken és a bé­relt ólakban nevelt — ba­romfi részaránya 61 százalék volt. A felvásárolt áru minősé­gi mutatója elsősorban ta­karmányozási okok miatt 0,5 százalékkal romlott. A do- baipusztai keltetőüzemükben 303 ezer libát keltettek. Ez 2,4 százalékkal több, mint az 1986. évi tényszám. Az elmúlt évben indítot­ták a nagy testű, barbarie húshasznúkacsa-progra- mot. Elsőnek 5200 tojó és 1560 gácsér törzsnaposkacsa került behozatalra 1987 októ­berében. Decemberben Fran­ciaországból 10 200 naposka­csát hoztak be, melyeket a Hunyai Hunyadi Tsz foga­dott az erre a célra kialakí­tott, eddig csirkenevelésre használt ólakban. Hőmérséklet: február hó­napban az időjárás az átla­gosnál enyhébb volt. A hő­mérséklet területi átlagérté­ke 2,2 Celsius-fok, amely 1,6 Celsius-fokkal magasabb a sokéves átlagnál. Csapadék: területünkön 1988. február hónapban 36,4 mm csapadék hullott. Ez a mennyiség 6,6 milliméterrel magasabb 50 év február ha­vi átlagcsapadékánál. A csa­padékmérő állomásaink kö­zül a legnagyobb csapadék- mennyiséget 46,7 mm-t Sar- kad-Sitkán mérték. A legke­vesebb csapadék Endrődön hullott, amely 29,8 millimé­ter volt. 1987. október 1. és 1988. február 29. közötti idő­szakban az igazgatóság terü­letén 169,2 milliméter csapa­dék hullott, ez a mennyiség 24,7 milliméterrel kevesebb a sokéves átlagnál. A Körö­sök romániai vízgyűjtő terü­letén február hónapban víz­folyásonként a következő csapadékmennyiség hullott. Berettyó: Székelyhíd 35,7 mm, Fekete-Körös: Vigyázó 46 mm, Petru Gróza 24,4 milliméter; Sebes-Körös: Bánffyhunyad 21,2, Borod 18,1, Nagyvárad 36,1 milli­méter; Fekete-Körös: Honc- tő 30,1, Kisjenő 28,4 milli­méter. Az elmúlt hónapban A vállalat igen sokrétű műszaki fejlesztéssel készült h megnövekedett, óriási mennyiségű áru feldolgozá­sára. Az univerzális feldol­gozó vonalat csirkefeldolgo­zó célüzemmé alakították át. Megszüntették a parafinozó vonalat, bővítették a forrá- zási kapacitást. A kézi zsige- relővonal helyén gépi Meyn típusú automata zsigerelőpá- lyát építettek. Kialakítottak egy kétezer darab'óra telje­sítményű szeles előhűtő alagutat is. A csomagolóban felső pályás, súly szerinti osztályozót szereltek be. A tálcás csomagológépek be­állításával lehetőség nyílt a vevők csomagolási igényei­nek magasabb szintű kielé­gítésére is. Megkezdték az egyedi fa­gyasztott termékek gyártá­sát. Vásároltak két dán gyártmányú aprólékcsoma­goló gépet. Ez a gép csoma­gol fóliába és papírba. Ka­pacitása gondos üzemelte­tés mellett hosszú időre meg­oldja az aprólékcsomago­lást. Ezek a pályák és gé­pek Európában a legkorsze­rűbbek. A libafeldolgozó kapacitás növelésére épületbővítéshez fogtak. Az itt termelt termé­kek mérésének, osztályozá­sának, csomagolásának terü­lete szűknek bizonyult, ezért a technológiát alapvetően átdolgozták. A termelés zavartalansá­gát a racionális létszámgaz­dálkodás segítette. A volu­men felfutása következtében be kellett indítani a libafel­dolgozóban a II. műszakot. A termelési terület éves fi­zikai létszáma 857-ről 1079- re emelkedett. A létszám bővülésével sok szakkép­zetlen dolgozó került a vál­lalathoz. A létszámgazdálko­dásban most már a stabil törzsgárda kialakítására tö­rekszenek. Erre nagy szük­ség lesz 1988-ban, mert a termelés 13,4 százalékos emelkedését tervezik. A vállalat 37 159 tonna vá­gott baromfit értékesített 1987-ben. Ez 19,4 százalék­kal több, mint egy évvel ko­rábban. Az értékesített mennyiség 70,5 százaléka külpiacra került. Az év fo­lyamán öt külkereskedelmi vállalaton keresztül 60 ve­vőnek mintegy harmincféle terméket adtak el. különféle csomagolásban és kiszere­lésben. A kiszállított ter­mékeik értékesítését 94,6 százalékban a múlt év janu­ár elseién megalakult Hun- gavis Külkereskedelmi Kö­a Körösök vízgyűjtő területe hómentes volt, kivétel Vi­gyázó, ahol 25—45 centimé­ter vastagságú hótakaró volt. Talajvízszint: az igazgató­ság területén a talajvízszint a sokéves átlagnál 27-70 cen­timéterrel alacsonyabban helyezkedik el, a terepszint alatt 185—385 cm között in­gadozik. Az elmúlt hónaphoz viszonyítva 10-16 centimé­teres vízszintemelkdés ta­pasztalható. Árvízvédelem — folyósza­bályozás: 1988. február hó­napban árvízi esemény nem történt. A duzzasztóművek közül csak a gyulai. Fenék­gát üzemelt, az Élővíz-csa­torna téli vízellátására plusz 130-150 centiméter felvizet tartottunk. Vízrendezés: az elmúlt hó­napban belvízi esemény igazgatóságunk területén nem volt. A Hármas-Körös menti holtágak megemelke­dett vízszintjének csökken­tésére, valamint a belterü­letek csapadékvizeinek el­vezetésére néhány szivattyú- telepet időszakosan üzemel­tettünk. Vízminőség-védelem: a Se­bes-Körösön január hónap­ban tapasztalt vízminőség­zös Vállalat bonyolította, de a piacon közvetlenül is ott voltak, szereztek tapaszta­latot. Bizonyára ez eredmé­nyeik egyik forrása. A vágott baromfin kívül exportáltak még 320,9 tonna különböző féle tollat és 235,34 tonna élő libát. Az exportpiac fő jellemzője volt egész évben a csirke lanyha kereslete, és a folyamatosan csökkenő árak. Ennek elle­nére ebből a cikkből a tőkés piacokon 1700 tonnával töb­bet adtak el, mint tervezték. A víziszárnyasok kereslete élénkebb volt. A szezonlibá­ból és a zsugortasakos dara­bolt libából még többet is el lehetett volna adni, ha lett volna áru. A libamájpiac egész évben jól alakult. Csaknem 30 százalékkal több libamájat értékesítettek, mint az előző évben. A máj 88.7 százaléka francia ex­portra került, de feltétlenül szükséges megjegyezni, hogy a Japánba irányuló 11,9 ton­na májexport több mint két­szerese a múlt évinek. Exporttevékenységük di­namikus fejlődését mutatja, hogy rubelárbevételük 12,8 millió, 34,9 százalékkal, a dollárárbevételük pedig 26,7 millió, 43,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Belföldi partnereik igényét a lehetőségeikhez képest igyekeztek maximálisan ki­elégíteni. Az áprilisi áremel­kedés hatására a kereslet kissé megtorpant, és az ol­csóbb termékek irányába to­lódott. Különösebb változás azonban nem történt. A ke­reslet visszazökkent a régi kerékvágásba. A megye és más települések eddigi szer­vezett ellátásán túl két mű­ködési körzeten kívüli jára­tot indítottak, Nyíregyháza és Mátészalka irányába. így most már itt is kaphatók a Békéscsabai Baromfifeldol- gazó Vállalat termékei. Az 1987-es év nagy fel­adata a baromfifelvágottak és a rakott készítmények el­adása volt. A 15-fajta ter­mékből 100 tonnát értékesí­tettek. Kezdetnek ez nem is rossz. A gazdálkodás részletes elemzésén még dolgoznak. Az eddig ismert számokból megállapítható, hogy a volu­men és a termékszerkezet gyors váltása számukra megfelelő eredményt hozott. A 240 millió forint nyereség 28.8 százalékkal magasabb az eddigi legjobb eredmé- nvű 1986. évinél. i D. K. romlás — a kedvezően ala­kult hidrometeorológiai té­nyezők hatására — február 16-ára megszűnt. Az elmúlt hónaphoz hasonlóan a Feke­te-Körösön esetenként to­vábbra is tapasztalható a határon túlról érkező fona- lasgomba-szennyeződés. Vi­zeink minőségét rendszeres vizsgálattal és fokozott őri megfigyeléssel ellenőriztük. A felszíni törzshálózati mintahelyek vízminőségi osztályozása az integrált kö­vetelményrendszer szerint 1988. februárban: a Fekete- Körös Gyulavárinál 2. osz­tály, a Fekete-Körös Sar­kadnál 2. osztály, a Sebes- Körös Körösszakálnál 2. a Sebes-Körös Körösladánvnál 2, a Kettős-Körös Mezőbe- rény, közúti hídnál 1, a Hár­mas-Körös Békésszentand- rás, duzzasztó felett 2, az Élővíz-csatorna Békés, tor­kolati zsilipnél 2, az Élővíz- csatorna Békéscsaba, Ve- szely-hídnál 2, a Hortobágy —Berettyó Mezőtúr—End- rőd közúti híd 2. Nem törzs- hálózati mintavételi helyek: Kettős-Körös, Hármas-Kö­rös 1-1, Békés, duzzasztó fe­lett 1, Gyoma, közúti híd 1. Nem csalhatatlan módszer A vállalat vezetőjének szavai szerint ez a módszer sem csal­hatatlan. Kétségtelen, hogy a vállalati munkatermelékenység növelésének egyik nagyon fontos eszköze lehet ez. Segíti a vállalati vezetést abban, hogy több figyelme maradjon a mun­ka feltételeinek megteremtésére. Jobban decentralizálódhat a munka operatív szervezése a műhelyekre. Mindenképpen po­zitív lehet hatása a munkahelyi demokráciára. Ugyanakkor a jelenlegi szituációban még számos (körülmény okoz nehézsége­ket és ellentmondásokat. Például hiába serkenti ez a gyakorlat az élő munka hatékonyságát, ha nem 'ösztönöz la holt munka megtakarítására. Egy biztos, hogy a vállalatok megoldatlan kérdéseinek egy részére megoldást hozhatnak az autonóm munkacsoportok, ha majd elterjednek ia gyakorlatban és eggyel több esélye lesz általuk az üzemeknek a kilábalásra — valahogy úgy, hogy a nyolcórás munkaidő, nyolc óra értelmes munkával teljék el, illetve meg . . . 930 lakás „Félkész örökség” Hidrometeorológiai helyzet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom