Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-15 / 63. szám

1988. március 15., kedd Mihail Gorbacsov távirata Kádár Jánoshoz Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfőn, úton Belgrádija, Magyarország területe felett átrepülve a gép fe­délzetéről táviratot intézett Kádár Jánoshoz, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkárához. A Magyar Népköztársaság területe felett átrepülve szívé­lyes üdvözletemet küldöm önnek, az MSZMP Központi Bi­zottságának, a magyar kommunistáknak, s minden dolgozó­nak, és sok sikert kívánok a szocialista építőmunkában — hangzik a távirat szövege. Egyiptom — szovjet kultúrképviselet Koszorúzás SzékelYkeresztúron Kedden — tizenegy év szünet után — ismét meg­nyitja kapuit Kairóban a szovjet kultúra háza. A szov­jet kulturális képviseletet 1977-ben, a két ország kap­csolatainak mélypontján An­var Szadat, akkori egyipto­mi államfő záratta be. • PÄL lénárd MONGÓLIÁBA UTAZOTT Hétfőn Mongóliába utazott Pál Lénárd, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára, hogy részt vegyen a szocia­lista országok testvérpárt­jai ideológiai kérdésekkel foglalkozó KB-titkárainak tanácskozásán. Kíséretében van Barabás János, a KB osztályvezető-helyettese. # VASZILIU ATHÉNI LÄTOGATÄSA Vasárnap a görög főváros­ban megkezdődött a Ciprusi Köztársaság új elnökének, Georgiosz Vasziliunak első hivatalos külföldi látogatása. Vasziliu Szárcetakisz elnök meghívásának tesz eleget. Vasziliu látogatását Athén­ban a sajtó és a közvéle­mény nagy érdeklődése kí­séri. Ezt az érdeklődést több fontos körülmény is moti­válja. Az első az, hogy az új ciprusi elnök elődjénél realistább és rugalmasabb, a kompromisszumot sem el­utasító módon keresi a cip­rusi kérdés megoldását. A második: Papandreu görög és özal török kormányfőnek a közelmúltban lezajlott két találkozója (Davosban és Brüsszelben) a görög—török viszonyban is olyan fordu­latot eredményezett, amely kedvezhet Vasziliu gyakorla­Az intézmény újbóli mű­ködése a két ország kapcso­latainak javulását jelzi, csakúgy mint az alexandriai és a Port Said-i szovjet konzulátus megnyitása a kö­zelmúltban. tiasabb politikájának. Végül: Oscar Camilion személyében megkezdte közvetítési kísér­leteit a sziget görög és török közösségének vezetői között az ENSZ-főtitkár új szemé­lyes megbízottja. # KIÜJULT A VAROSOK hAborüja Hétfőn ismét teljes erővel kiújult a rakétaháború Irak és Irán között. Irak hétfő hajnal óta hét föld-föld ra­kétát küldött teheráni cél­pontok ellen. Az iráni fél erre Bagdad elleni rakéta- támadással válaszolt, és újabb offenzívát indított Irak észak-keleti részén. Az iraki vezérkar a Tehe­rán elleni támadást azzal in­dokolta, hogy azt megelő­zően az iráni hadsereg „szin­te mindegyik” iraki határ­város ellen tüzérségi táma­dást indított az északi fron­ton, és ezzel megsértette az iraki tűzszüneti javaslat fel­tételeit. (Irak azt követelte, hogy Irán hagyjon fel az iraki polgári célpontok elleni támadásokkal.) Az írna iráni hírügynök­ség szerint Irán hétfőn két „föld-föld rakétát lőtt ki Bagdad ellen. Bagdadban csak egy iráni rakéta becsa­pódását ismerték el. A tehe­ráni rádió a hírt közölve bejelentette, hogy ezek a tá­madások az iráni megtorlás kezdetét jelentik. Az 1848-as forradalom 140. évfordulója alkalmából Szűts Pál, hazánk bukaresti nagykövete március 15-én, kedden megkoszorúzza Pe­Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és fele­sége a jugoszlám állam- és pártelnökség meghívására hétfőn a kora délutáni órák­ban Belgrádba érkezett. Péntek délig tartózkodik ju­goszláviai hivatalos baráti látogatáson. Útjára elkísérte Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára és több ta­nácsadó. A belgrádi repülőtéren az IL—62-es különrepülőgépből kiszálló Gorbacsovot, felesé­gét és kíséretének tagjait ünnepélyes külsőségek között Lazar Mojszov, az államel­nökség elnöke, Bosko Kru- nics, a JKSZ KB Elnöksé­gének elnöke, Marjan Ro- zsics, a szövetségi parla­ment elnöke, Branko Miku- lics, a szövetségi kormány elnöke és más magas rangú személyiségek fogadták. Az SZKP KB főtitkárának ez.az idei első külföldi út­ja. Először jár Jugoszláviá­ban, ahol a Szovjetunióból Javult a közlekedési hely­zet hétfőn Nyugat-Ausztriá- ban, ahol a hét végén lavi­nakatasztrófákat okozott és nagy területeket zárt el a külvilágtól a kétnapos erős havazás. A nap folyamán a legna­gyobb hótorlaszok eltávolí­tásával egy közúti és egy vasútvonalon megteremtet­ték az összeköttetést Vorarl­berg és Tirol tartomány kö­zött, továbbá Tirolból Ba­jorország irányában egy második utat is szabaddá tettek. A nyugati országrész útjainak nagy része azon­ban továbbra sem járható, vagy az egyelőre nem szűnő lavinaveszély miatt zárva maradt. Vorarlberg tartományban szombaton és vasárnap tíz nagyobb és számtalan ki­sebb porhólavina zúdult le az Alpokból a településekre, tőfi Sándor és Nioolae Bal- cescu szobrát Székelykeresz- túron. Ugyancsak elhelyezi a kegyelet virágait Petőfi Csík­szeredái szobránál is. utoljára 1976-ban Leonyid Brezsnyev tett ilyen jellegű látogatást. Mihail Gorbacsov az ün­nepélyes fogadtatás után a repülőtérről belgrádi szállás­helyére, a Beli Dvorba haj­tatott. Az SZKP KB főtitkára hétfőn délután a Föderáció Palotájában megkezdte hi­vatalos tárgyalásait Lazar Mojszovval, a jugoszláv ál­lamelnökség elnökével és Bosko Kruniccsal, a JKSZ KB elnökségének elnökével. A napirenden a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése és a nemzetközi helyzet időszerű témái szerepeltek. A tárgyalások kezdete előtt Mihail Gorbacsov az Avala hegyen megkoszorúz­ta a jugoszláv ismeretlen katona emlékművét, majd pedig a Belgrád felszabadí­tásáért vívott harcokban el­esett jugoszláv és szovjet hősök síremlékét. az utakra és a vasúti pá­lyákra, amelyeket amúgy is a sok helyen egyméteres vas­tagságot is elérő friss hóré­teg borított. A tartomány téli üdülőhelyein még hét­főn is mintegy tízezer tu­ristának kellett várakoznia a hazautazáshoz kedvezőbb közlekedési viszonyokra vár­va. A havazás csökkenésének és a fokozott védekező mun­káknak köszönhetően hétfőn már nem növekedett tovább a lavinák halálos áldozatai­nak száma. A két nyugat­ausztriai tartományban a hét vége két napján a hó- tömegomlások folytán tíz ember vesztette életét. Kö­zülük öten svéd turisták voltak, akik a tiroli Sankt Anton üdülőhelyen egy la­vina álltai összedöntött szál­láshely romjai alatt lelték halálukat. ÓRIÁS GYÉMÁNT Vállalata centenáriumi ünnepségére időzítette a De Beers dél-afrikai bányatár­saság elnöke annak beje­lentését, hogy a tár­sasághoz tartozó lelőhelye­ken rábukkantak a világ ez- idő szerint második legna­gyobb gyémántjára, egy 599 karátos drágakőre. A külön­leges méretű követ 2 évvel ezelőtt találták, de iaz ese­ményt eddig titokban tar­tották. A tojás formájú gyémánt csiszolás után jelenlegi sú­lyának csupán a felét fogja nyomni, de ára szakértők szerint még így is több tíz­millió dollár lesz. SZEGÉNYEK ÉS GAZDAGOK Tovább mélyül a szaka­dék a szegények és a gazda­gok között Angliában, mióta Margaret Thatcher áll a kor­mány élén. A közalkalma­zottak elit rétegének 10 szá­zaléka háromszor annyit ke­res, mint a rangsor legalsó helyét elfoglalók 10 százalé­ka. Az előbbiek jövedelme a nyolcvanas években 22,4 szá­zalékkal lett magasabb, míg a kétkezi munkásoké mind­össze 5,7 százalékos emelke­dést mutatott. HÖSKÖDÖ Vannak fogadások, ame­lyeket a teljes meggondolat­lanság, bűnös ostobaság ve­zet — egészen a tragédiáig. Ivan Watsky 35 éves francia technikus hősködni akart a barátai előtt. Egy régi hat­lövetű pisztoly golyótárából öt lövedéket kivett, és a do­bot — a benne maradt egyetlen golyóval — megfor­„fl nép választottja” gáttá, majd a pisztoly csö­vét a halántékához szorítva meghúzta a ravaszt, és... a helyszínen szörnyethalt. A szerencsétlenül járt fiatal­ember nem tudta, hogy egy olyan, még a XIX. század­ban gyártott revolverrel ját­szik, amelynek egyik jel­lemzője, hogy a forgódob a benne lévő golyót minden esetben automatikusan az ütőszeg elé, a csőbe helyezi. GYÓGYSZEREXPORT A zágrábi Pilva vállalat az idén 100 millió dollár ér­tékű gyógyszert és vegyipari terméket szándékozik expor­tálni, 14 millió dollárral többet, mint tavaly. A gyógyszereket és a csecse­mőtápszereket gyártó cég legjelentősebb külföldi part­nerei az USA, Anglia, az NSZK, a Szovjetunió és Svájc. A vállalat jelenleg négy új üzemet épít, ame­lyekben 1990-ben kezdik meg a termelést. Az új létesít­mények évi 150 millió dol­lárral növelnék a vállalat kiviteli kapacitását. LETÖRT A .SZFINX JOBB VÁLLA Gizehban a iszfinx jobb válláról letört két 300 kilós kőtábla. Az egyiptomi mű­velődési minisztérium szak­emberekből álló csoportot alakított, hogy a lehető leg­rövidebb időn belül restau­rálják. Ugyanakkor az Unesconak benyújtották ké­relmüket, hogy nevezzen ki nemzetközi szakértőkből ál­ló csapatot, akik kivizsgál­ják, mi a megrongálódás oka és tartós műemlékvé­delmi tervet készítenek. Hét év alatt ez már a szfinx második nagyobb „sérülése", először 1981-ben tört le tal­pazatának egy része. A gi- zehi szfinx 4600 évvel ez­előtt épült. A Kheopsz pira­mis előtt 72 méter széles­ségben nyúlik el és 20 mé­ter magas. Ez a legrégibb és legismertebb szobrok egyike, amely női felső testtel, szár­nyas oroszlántörzzsel ábrá­zolt szörnyeteg, de több szfinx található Luxor templomainak bejáratánál. Jó napja volt vasárnap a Magyarországon ,is népszerű ame­rikai filmszínésznek, Michael Douglasnak: kétszer* is átvehette „A nép választottja” díjat tavalyi teljesítményéért. Douglas lett az év legjobb drámai színésze a „Végzetes vonzalom” cimü filmben nyújtott alakításáért, s a film is megkapta a legjobb filmdrámának járó díjat. A közönség választottja lett a „Vég­zetes vonzalom” egyik női főszereplője, Glenn Close Is i— egyébként mind a film, mind a szereplők esélyesek az idei Oscar-díjra is. Az év popénekesnöje Whitney Houston lett. 'A férfiak között egy country énekest választottak a legjobbnak: az Egyesült Államokban népszerű Kenny Rogerset. A legjobb rockegyüttes a Bon Jovi lett. Gorbacsov Belgrádban Nyugat-ausztriai hóhelyzet ft||IITEPVrjPHAH • I I A3 ETA írta A politikai irányvonal terén elkövetett hibák, a szocia­lizmus „nem afgán”, „nem iszlám” formában történő, di- rektív meghonosításának helytelen receptjei, ami sértette a hagyományt, erőszakhoz és megtorló intézkedésekhez veze­tett. A mullahok üldözéséhez, a szertartások lábbal tiprá- sához. A párton belül dúló frakcióharc, amely szétbomlasztotta, megbénította a pártot, zűrzavart, frakciós önzést és türel­metlenséget iktatót be soraiba és ennek eredményeként a párton belüli megtorló intézkedések, a vezetők kiirtása és leváltása, a dermesztő rémület, az alkotó munka hiánya, amelynek háttere a bürokratizálódás volt, valamint az, hogy nem kívánták feláldozni magukat a forradalom érdekében, féltek a mohamedán parasztok tömegei közé menni, nem tudtak párbeszédet kezdeni a néppel — a párt egyes ré­szének mindezek a tulajdonságai meghosszabbították és fo­kozták a párt politikai drámáját. De egyáltalán lehetséges-e tartós szocialista politikai struktúra egy olyan országban, ahol a törzsek, nomád né­pek, agglomerációk, vezérek és! szatrapák roppant tömege egyfajta társadalmi főzetet alkot, amelynek buborékai egy szempillantás alatt szétpukkannak. Ebben a középkori zagy­valékban még csak érlelődnek a jelenkorral összhangban levő formák, mégis azt tervezték, hogy ezen az ingoványos mocsáron felépítik a szocializmus épületét. A decemberi napok óta, amikor a Szovjetunió csapatai bevonultak Afganisztánba, a kabuli kormány irányvonala többször is megváltozott. Az állami tanácskozásokat a mul­lahok imája előzte meg. A zászló már nem volt vörös, ha­nem egy zöld iszlám motívumot is magában foglalt. Az or­szág címeréből eltűnt a csillag. A párt nem beszélt többé a szocialista társadalom építéséről. Lemondott a hatalom monopóliumáról. Pluralizmust hirdetett. A külföldi harcias ellenzék felkérte, hogy vegyen részt a kormányban, fonto­lóra vette az agg sah visszatérését az országba, akit annak idején nem Taraki, hanem Daud döntött meg — mintegy visszatérve ezzel a tizenöt év előtti kezdetekhez. És ami a legfontosabb: meghirdették a nemzeti megbékélés politiká­ját, az ellenséggel való példátlan kompromisszumot, kije­lentették, hogy hajlandók nem ellenséget, hanem hazafia­kat, munkatársakat látni bennük a jövendő hagyományosan iszlám, el nem kötelezett Afganisztánban, amely lassan meggyógyítja a háború ütötte sebeket. Mindez együttvéve lehetővé teszi, hogy azt mondjuk: azokat az eredeti célokat, amelyeket az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt hirdetett, nem sikerült elérni. Maga a párt, maga a forradalmi kormány is lemondott róluk. Ha pedig így áll a dolog, akkor a szovjet csapatok jelenléte az országban elveszíti értelmét. A távozás elkerülhetetlen, logikus. Tehát szükségtelenül vonultunk be? Ügy vélem, így nem lehet feltenni a kérdést. Helytelen volt a prognózis. Té­veditek azok a szakértők, akik értékelték az országban ki­alakult helyzetet, az iszlámszakéntők, a diplomaták, a poli­tikusok, a katonák körében is voltak tévedések. Mivel, is­métlem, a fő célokat nem sikerült elérni. Mindazonáltal, minden kudarc ellenére,! az iráni típusú fundamentalizmus már nem lehetséges ebben az országban, ez az ország már nem fogadja el, és az a veszély, hogy a Szovjetunió határán egy szélsőséges beállítottságú mohame­dán rendszer jelenik meg, amely készen áll arra, hogy pro­pagandáját és gyakorlatát átvigye a közép-ázsiai szovjet­köztársaságok területére — Ilyen veszély nem lesz. Az af- gán—szovjet határon amerikai felderítő rendszerek sem jelennek meg, amelyek „szemükkel” behatolnak vaamennyi szovjet kísérleti telepre és katonai létesítményterületre — Dél-Kazahsztántól egészen az Északi-sark vidékéig. A szovjet csapatok kivonása Afganisztánból — bátor döntés. Minden szovjet állampolgár, akiben van áttekin­tés, aki tisztáiban van a valamennyiünket hatalmába kerítő, kínzó problémákkal, az megérti államát. Nem ad helyt a kárörömnek, a gúnyolódásnak, a hisztérikus tagadásnak, hanem megfontoltan, mélyreható elemzés alapján, amely még valamennyiünk előtt áll, hozza meg ítéletét az „afgán hadjáratról”. Senki sem huny szemet az áldozatok fölött. Az elesett és megsebesült afgánok és szovjet emberek, a mi szeretett és drága fiaink fölött, akik szovjet temetőkben, vörös csillagos fejfák a'latt nyugszanak. A tönkrement drága technikai föl­szerelés fölött, amely aknákon robbant fel, vagy gránátve­tőkből lőtték szét. Az elpusztult falvak és öntözőárkok fö­lött, mivel az a háború, amely itt folyik — nem két had­sereg háborúja a kedvező pozíciókért, hanem az otthonok, a falvak belsejében dúló harc. Csapataink távozása nem vereség. A hadsereg kitűnő harci formában van. A katonák és a tisztek szelleme kiváló. Hősiesen, rátermetten harcoltak. Ez szervezett kivonulás ©gy olyan országból, amelyet nem szándékoztunk megszáll­ni, nem szándékoztunk megsemmisíteni és meghódítani, minden véletlenül szétrombolt ház, minden ártatlanul el­pusztult békés lakos — fájdalom, dráma volt mindenki szá­mára. A csapatok távoznak, amikor a politika vektora el­lenkezőjére fordul, és a hadsereg ezt a vektort követi. Amikor az utolsó katona Kuskánál vagy Termeznél átlépi a határt, amikor lezárul az afgán kérdés, s új lap kezdődik történelmünkben — ez nem jelenti majd az „afgán téma” befejezését. Egyre erőteljesebbé és álihatatosabbá válik majd a kultúrában, a belpolitikában, a szociális viszonyok­ban, mivel Afganisztán nemzedékünk nagy részét bevonta sodrásába, tragédiát és fájdalmat idézett elő a családokban, és különleges „afgán pátoszt” azok körében, akik visszatér­tek a tüzet zúdító afgán falvakból. A katonák átfogó szemléletű emberekként, hazafiakként térnek vissza, és szavuk egyre állhatatosadban cseng belső kórusunkban. Mindez így lesz..., ha Genfben aláírják a békéről szóló egyezményt. Egyelőre azonban... harci helikopterek repül­nek a Hilmend-sivatag felett, deszamitalakulat ugrik ki a légcsavarok alatt, és a becsapódó gránát a levegőbe röpíti a dusmanök fegyverszállító Toyotáját. (Vége) Alekszandr Prohanov Fordította: Gellért György Afganisztáni kérdések 2.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom